Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-17 / 218. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam 218. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1985. szeptember 17., kedd. Mai számunkból „AMIT RAJTUNK KÍVÜL SENKI MAS NEM VÉGEZHET EL” (3. old.) TÉVÉNAPLÖ (4. old.) HALASZ Z. HOSSZÚTÁVÉ IFJCGARDISTAK BAJNOK VÁRALJÁN (6. old.) (5. old.) Környezetkárosító közlekedés Nem is gondolnánk, amikor autóval vagy busszal kirándulni indulunk, hogy felüdüljünk a szabadban, akaratlanul is szennyezzük a természetet. Ugyanis még a legkorszerűbb és legjobban karbantartott gépjármű 'is jelentős mennyiségű kipufogógázt bocsát ki, s akkor még nem is beszéltünk a fékbetétek azbesztporáról, az elfolyt olajról és egyébékről. Márpedig köz* tudott, hogy a hazánkban üzemelő mintegy másfél millió személygépkocsi átlagéletkora csaknem kilenc év, s mivel a nálunk kapható vadonatúj autók is többnyire 15—20 évvel ezelőtti konsrUkciók, ezért harmincharmincöt százalékkal többet szennyeznek, mint a nyugati új kocsik. A környezetszennyezésiben, a szakemberek vizsgálatai szerint kilencven százalékban a 'közúti közlekedés a ludasjHogy ez mennyire igaz, arról a laikusnak is lehet fogalma, ha városaink forgalmas csomópontjain beleszippant a benzingőzös levegőbe, vagy ha megfigyeli a buszmegállók közelében agonizáló fákat. Az elmúlt tizenöt évvel a motorizáció hatalmasat fejlődött: személygépkocsi-állorriányunk mintegy hatszorosára emelkedett, s az autóbuszok, a tehergépkocsik száma is jelentősen nőtt. (Budapesten a belvárosi főútvonalakon például a napi átlagos forgalom 50 százalékkal nagyabb a másfél évtizeddel ezelőttinél.) A forgalomnövekedésnek persze nemcsak a magánautók az Okai, hanem az is, hogy egyre több árut szállítanak a közutakon és mind több túrista érkezik hazánkba autóval. Mindez együttjár a fejlődéssel, viszont igeh súlyosak a mellékhatások. Hogy mennyire, azt jól mutatja néhány adat: a múlt éviben 900 ezer tonna szénmo- noxid és 530 tonna ólom került a gépjárművek kipufogócsövén át a levegőbe. E kettővel együtt körülbelül százféle különböző vegyület keletkezik az üzemanyag elégésekor, s ezek közül még nem is az élőbb említettek a legveszélyesebbek, hiszen az aldehidek és a po- lieiklikus aromás szénhidrogének kimutathatóan rákkel tőek. A dízelmotoros járművek füstölésének és a benzin- üzeműek szénmonoxid kibocsátásának mérséklésére 1972-ben, majd 1975-ben előírások jelentek meg. Ezután az importált és a hazai gyártású járművekre vonatkozó környezetvédelmi követelményeket szabványosították is. Az előírások azonban a gyakorlatban csak részben tarthatók be. A miértre a Merkúrnál várakozók hosszú sora a válasz: a gépkocsik iránti igény jóval nagyobb, mint amit ki lehet elégíteni. 1975 óta az időszakos műszaki vizsgán mérik a szénmonoxid-ki- bocsátást is, ezzel a túlságosan „füstölő” kocsikat kiszűrik. Csak hát egy autó három év alatt sókat változhat, ezért van az, hogy amíg a műszaki vizsgán megjelenő kocsik 5—10 százaléka lépi túl a határértéket, addig a Közlekedéstudományi Intézet által végzett felmérés szerint ez az arány 30—40 százalék. A benzináremelés hatására némileg megváltoztak az autózási szokások, csökkent az egy autós által évente átlagosan megtett kilométerek száma, ezzel együtt a kibocsátott szennyező anyagok mennyisége is. Ugyanakkor egyre többen veszik igénybe a tömegközlekedési eszközöket, ami mindenképpen előnyös változás, hiszen az így megtett egy utaskilométer csak öt- venednyi szennyezést jelent a személygépkocsis utazáshoz képest. Tehergépkocsiparkumk összetétele sajnos, nem a legjobb: míg a három tonnásnál kisebb 25—30 százaléka a fejlett tőkés országokban dízelüzemű, addig nálunk ilyen típus csak elvétve akad. A középka tegór iá- júak nyugaton mind dízelek, nálunk még sök a benzinüzemű. Az utóbbi pár évben ugyan sokat átállítottak dízelrendszerűre, azonban ez nem igazán gazdaságos megoldás. A teherbírási eloszlás is rossz, a tehergépkocsik mérete nem illeszkedik a szállítási feladathoz, sök önsúlyt visznek, sokat fogyasztanak feleslegesen — és sókat szennyeznek. Bár a benzin ólomtartalmának mintegy 30 százalékos .csökkentése mérsékelte környezetünk ólomszeny- nyezését, elégedettek mégsem lehetünk. A jelenlegi behozatali és selejtezési adatokat ismerve a járműpark további elöregedésével kell számolnunk: előreláthatóan a VH. ötéves terv végére a .tíz évet meghaladja majd az átlagos személygépkocsi-életkor. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal közreműködésével a Közlekedéstudományi Intézet komplex programot dolgozott ki a gépjárművek rendszeres környezetvédelmi ellenőrzésére. A vizsgálat elsősorban a benzinüzemű járművek szénmonoxid- kibocsátásának, a dízelüzaműdk füstölésének, valamint a zajszintnek a mérésére irányul. A közlekedési tárca a légszennyezés ellenőrzésének bevezetését jövőre a zajmérést pedig későbbre tervezi. I A közúti közlekedés légszennyezése bizonyos mértékben függ a forgalmi körülményektől is. Ezeknek javítását szolgálná a jobb forgalomszervezés, a korszerű irányítási eszközök alkalmazása, a kritikus helyeken a részleges forgalomkorlátozás bevezetése is. E környezeti károk csökkentése, mint látjuk, több minisztériumnak és országos hatáskörű szervnek is feladata, ezért eredmény csak további összehangolt munkával érhető el. A szennyezés fokozódásának megállítása természetesen pénzkérdés is. A gépjárművek által akozott kár viszont évente 2,5—3 milliárd forint. S ez az összeg nem csökken, egyre növekszik...! MIKLÓS EV A A SZOT elnökségének ülése A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott, amelyen egyebek között megvitatta a szakszervezeti üdültetés fejlesztésével összefüggő feladatokat. A testület megállapította, a szakszervezetek azzal, hogy az elmúlt években speciális szanatóriumokat, gyógyüdülőket hoztak létre, és bővítették a nagycsaládosok üdültetését, jelentős társadalmi igényeknek tettek ele. get. A szanatóriumi gyógyMa New Yorkban megkezdi munkáját az ENSZ- közgyűlés 40. ülésszaka. A jubileumi ülésszak előzetes napirendjén több mint 140, az emberiséget foglalkoztató kérdés szerepel — írja a TASZSZ szovjet hírügynökség New York-i tudósítója. Ezek között első helyen szerepelnek a béke és nemüdültetés fejlesztésével csők. kentették az állami egészségügyi szolgálat megelőző és utókezelő tevékenységének terheit, hozzájárulnak a dolgozók egészségének megóvásához, helyreállításához. Bővült a gyermekek és szakmunkástanulók üdültetése is. Érzékelhetően javult az üdültetés színvonala, mert elsősorban az összkomfortos helyek számát emelték. Gondoskodtak arról is, hogy a térítési díjak ne emelkedjezetközi biztonság megszilárdításával, a nukleáris veszély elhárításával összefüggő kérdések. Az ülésszakon szó lesz a fegyverkezési hajsza megfékezéséről a földön és a világűrben, megvitatják a konfliktusok rendezésének, a feszültségforrások megszüntetésének, valamint az államok tárgyszerű együttműkönek olyan mértékben, mint ahogy azt az élelmiszerek, a közüzemi díjak árának, az üdülők üzemeltetési költségeinek emelkedése megkívánná. Az elnökség a továbbiakban megvitatta a munkahelyi társadalombiztosítási tanácsok feladatairól szóló előterjesztést, és a szakszervezetek ifjúsági munkájának továbbfejlesztéséről szóló javaslatot. dése kialakításának problémakörét. A szovjet hírügynökség rámutat arra, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok azért szállnak síkra, hogy az ülésszak eleget tegyen „az ENSZ a jobb világért” jelmondatnak. Emlékeztet rá: a mostani ülésszak bonyolult nemzetközi helyzetben kezdi meg munkáját. A szingapúri külügyminiszter Budapesten Szuppiah Dhanabalan, a Szingapúri Köztársaság külügyminisztere Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására hétfőn reggel hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. A szingapúri minisztert a Ferihegyi repülőtéren Várkonyi Péter fogadta. Jelen volt Debreceni István, hazánk Szingapúrban és Kemal Sziddigue, Szingapúr Magyarországon akkreditált nagykövete is. Délelőtt a Külügyminisztériumban megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. A nyílt és szívélyes légkörű megbeszélésen Várkonyi Péter és Szuppiah Dhanabalan véleményt cserélt a legfontosabb nemzetközi kérdésekről. Kifejezték országaik szándékát, hogy a jövőben is tevékenyen hozzájárulnak a világ békéjének és biztonságának megszilárdításához, a leszerelés ügyének előmozdításához, a különböző társadalmi rendszerű államok közötti bizalom és párbeszéd erősítéséhez. Ma kezdi munkáját az ENSZ 40. ülésszaka Nőtt a termelés és a nyereség A KlSZÖV-küldöttközgyűlés tanácskozása Tegnap délelőtt Szekszár- don ülést tartott az Ipari Szövetkezetek Tolna Megyei Szövetségének küldöttközgyűlése. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson Mészáros Vilmos OKISZ-elnök- helyettes és Vanya György, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese. Fodor Tibor KISZÖV-eI- nök terjesztette elő a Tolna megyei ipari szövetkezetek első félévi gazdálkodásáról, a további feladatokról, valamint az új szervezeti formák működésével összefüggő gazdasági, mozgalmi tapasztalatokról szóló beszámolókat és fűzött hozzájuk szóbeli kiegészítést. A megye szövetkezeti ipara az első félévben jelentős ütemben fejlődött, változatlan áron számolva 7 százalékkal termelt többet, mint a múlt év hasonló időszakában. A termelékenység növekedése jelentősen meghaladta az átlagkeresetét, a nyereség egy- harmadával volt magasabb, mint egy évvel korábban. Nőtt az export is, benne azonban a nem rubel elszámolású csökkent. A terv teljesítése e tekintetben komoly erőfeszítéseket követel. összességében kedvező a kép, ám fokozódott a differenciálódás a szövetkezetek között. A küldöttek — vita után — elfogadták a beszámolókat. Ugyanígy a következő napirendi pontként dr. Bokor Sándor irodavezető által előterjesztett beszámolót a jogi iroda tevékenységéről, valamint a küldöttközgyűlés bizottságainak beszámolóit. A továbbiakban OKISZ- ajánlások elfogadásáról, valamint új kisszövetkezetek, illetve szövetkezeti leányvállalatok tagfelvételéről döntött a küldöttközgyűlés, majd elfogadta az elnökség második félévi munkatervét. A külügyminiszterek nagy figyelmet szenteltek az euró. pai, valamint az ázsiai, kil. lönösen a ctél-köl^t-ázRLai ség biztonságával összefüggő kérdéseknek. A feszültség okainak és különösen a délkelet-ázsiai helyzetnek eltérő megítélése ellenére is hangsúlyozták a vitás kérdések tárgyalásos megoldásának fontosságát. A szingapúri külügyminiszter délután találkozott Veress Péter külkereskedelmi miniszterrel; véleményt cserél, tek a világgazdaság időszerű kérdéseiről, valamint a két ország közötti gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok _ továbbfejlesztésének lehetősé, geiről. Várkonyi Péter este díszvacsorát adott Szuppiah Dhanabalan tiszteletére a Külügyminisztérium vendégházában. A Magyar Közgazdasági Társaság Tolna Megyei Szervezete tegnap délután Szek- szárdon, a régi vármegyeháza nagytermében előadást rendezett a VII. ötéves terv megyei terület- és település- fejlesztési koncepciójáról. Az előadó Ribling Ferenc, a megyei tanács általános elnök- helyettese, a MKT Tolna Megyei Szervezetének titkára volt. Szólt többek között a tervezés gyakorlatáról, demokratizmusának fejlődéséről, a koncepciónak már eddig is több fórumon történt megvitatásáról, a tervezés technikai részéről. Mint mondta, a három ötéves tervcikluson keresztül érvényesült tanácsi szabályozási rendszer 1986-tól alapvetően megváltozik, lényegesen nagyobb szerepet és önállóságot kapnak a helyi tanácsok, éppen a demokratizmus fokozásának jegyében. Ismertette az eddig kialakított elképzeléseket, a központilag biztosított fenntartási és fejlesztési források normatívák alapján történő elosztását és azukat a lehetőségeket, melyek az 1986-tól érvénybe lépő településfejlesztési hozzájárulás rendszerével juthatnak érvényre. Vázolta a fő célkitűzéseket, az elképzeléseket a központilag juttatott források felhasználására. Több kérdést tettek fel ezután a résztvevők, melyekre válaszolt az előadó. A hallgatóság Ribling Ferenc előadása Előadás a VII. ötéves tervről
