Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-16 / 217. szám
^^ÉPÜJSÁG 1985. szeptember 16. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárdi Postafiók: 71 Jár-e a napidíj? Szekszárdi olvasónk június 11-től 13-ig Csehszlovákiában volt egy csoporttal, mint autóbuszvezető. Kint teljes ellátásban részesült. A vállalatától kérte a napidíj kifizetését, amit azonban megtagadtak, azzal az indokkal, hogy teljes ellátást kapott. A Városgazdálkodási Vállalattól Orbán György igazgató válaszolt: — A külföldi kiküldetés teljesítéséért felszámí tható költségeket a 134/1962. P.K.12./PM—MüM. sz. együttes utasítással módosított 112/1961./P.K.5./PM—MüM. sz. együttes utasítás szabályozza. Ennek értelmében „Ha a kiküldött a kiküldetés tartama alatt díjtalan élelmezésben, elszállásolásban és költőpénz-ellátásban részesül, napidíj és szállás- költség nem illeti meg.” Az utasítás nem írja élői, hogy a fenti juttatásokat közvetlenül a kiküldő vállalatnak kell biztosítania. Lehetőséget ad arra, hogy e kötelezettségeket megállapodás alapján, például a szállítást igénylő magára vállalja. — Az olvasójuk a külfödl kiküldetése alkalmával teljes ellátásban részesült, a kiküldetéssel kapcsolatban külön költségek nem terhelték. Köteles-e kocsiutat biztosítani ? Egy dombóvári olvasónk kérdezte, hogy a szomszéd háza mögötti 60—70 centiméteres helyen — mivel a hátsó szomszédnak keskeny a bejárata — kocsiutat biztosítani köteles-e? Dr. Deák Konrád a következő választ küldte meg: — „A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében, használhat ja, ameny. nyiben éz a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges.” „Ha a földeket kerítés — sövény — vagy mezsgye választja el egymástól, ennek használatára a szomszédok közösen jogosultak.” Kimondja a Polgári Törvény- könyy azt is, hogy: „Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon.” — Arra vonatkozóan a levélben nincs adat, hogy a szomszéd az olvasójuk telkére építkezett volna, csupán ismételten használta azt, a saját földjén — telikén — történő építkezés során. A szomszédnak az általa végzett építkezéshez — feltételezhetően — megvolt az építési engedélye, s ha az építkezés végzéséhez szükséges volt az olvasójuk tulajdonát képező föld, kocsibejáró, udvar használata, a szomszéd nem követett el jogszabálysértést, amikor azt használatba vette. Köteles azonban a használat során olvasójukat ért mindennemű kárt megtéríteni. Amennyiben a szomszéd az okozott kár megtérítésétől vonakodik, s e kőében közösen megegyezni nem tudnak, úgy a követelését bírósági úton érvényesítheti. Miért utasították el a kérelmét? Egy szedresi olvasónk elmondta, hogy a húsipari vállalatnál dolgozott, s onnan is ment nyugdíjba. Rendszeresen fizette a 80 forintos CS£B-et, kisebb-nagyobb megszakításokkal a nyugdíjba vonulása után is. Fölkereste az Állami Biztosító szekszárdi fiókját, hogy rendezze a biztosítását, mivel ismét munkát vállalt és továbbra is fizetni szeretné. Ott kérését azzal utasították el, hogy nyugdíjas, így nem fizetheti a biztosítást. Az Állami Biztosító Tolna Megyei Igazgatóságának igazgatója, Papp Júlia válaszolt: A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy 1980. augusztus 27-től kezdődően rendelkezik olvasójuk CSÉB 80 módozatú biztosítással. A díjat a munkáltatója megbízás alapján havonta vonta le munkabéréből. Nyugdíjazását követően a vállalat a biztosító felé jelezte a munkaviszony megszűnését, de nem nyugdíjasként jelentette. Erre tekintettel a díjat a továbbiakban egyénileg kellett volna fizetnie. Ezután a biztosítás díjának fizetése nem történt folyamatosan. Fiókunknál közölték olvasójukkal, hogy az elmaradt díjak befizetése szükséges, ami azonban nem történt meg. így a biztosítás hiányában, a CSÉB alapján járó szolgáltatás iránti igényének teljesítésére sajnos nincs lehetőség. Ml VÁLASZOLUNK Egy glossza utóélete 1983. június 4-i számunkban Szekszárdi közelképek címmel közöltünk fényképes bíráló írást a szekszárdi Munkácsy utcában lévő elhagyatott forrásról. Erre az írásunkra válaszolt Róhr Ferenc, a Szekszárdi Költségvetési tízem vezetője. Válaszában ígéretet tett arra, hogy a megfelelő vízminőségi vizsgálatok, valamint a tervek elkészülte után a forrás helyreállítását üzemük soron kívül elvégzi. Ebben az írásban, mely 1983. július 8-án jelent meg, mi is ígéretet tettünk arra, hogy a helyreállított, visszafoglalt forrásról szívesen közlünk fényképet. A munka valahol megakadt, a fényképet viszont közzétesszük az 1985. szeptember 14-i állapotot rögzítve. G. K VT «'0 ó- eli in a i >n irohonyot. A s.-t'kvrvind« Munkácsy utcán a hegytető fele hatódva. o kórház fűtőmüvet megelőző kanyarban tiszta vizű forrás pazarolja a vizet. Pazarolja, mert senkinek nincs gusztusa inni belőle, környéke, főleg pee% -■ A forrás foglalókra vár ..........J f e4 kto* ne f a la fet< akv csa és Gsc irta akc riát sa? ifi köz pák a t taitv di t cse mer: forr szét tala álla rrxx arra tot? M r. IS n. ú I* H M :e ijtit. et si ynsk «N Visszhang A szekszárdi forrásfoglalásról • A június 4-i számunk utolsó oktatón megjelent „Sieksxóndi közelképek” című, bíráló jette- gü másunk egyik résre vei kop- csotótban az alábbi levelet loptuk Rohr Ferencről, a szekszárdi költség veidé» üzem vezetőjétől: . A cikkben a rendbe hozó ssol kapcsa tótban fefdett kérdésre, hogy .Ki dkteri ?' pas- tafordultátoat ködöm, hogy köttségvetésí üzemünk vá Halja o munka elvégzését. Tudomásunk szedőt a városi tanács a tervező vő Hatódnál 04 ide vonatkozó terveket megrendelte, ónnak elkészítése folyamatban von. Érdeklődésünkre Tódh Lo- josné tervező tájékoztatása szeriint a csurgó vizének minő- ségvtzsgátófa Után dől eí, hogy OL VASTAM ivókúHrént teweződrk-e, vagy másként. A tervező o KÖJÁL- tői a víz minőségének wzsgátó- töt megrendelte, de ez ideig o vizsgáiéit eredménye nincs birtokunkban. A tervek elkészültének időpontja ro o tervező wátásotói nem tudott. Amennyiben a feltételek a kivitelezésre rendelkezésre állnak, úgy üzemünk o munkálatokat soron kívül elvégzi.'' Meggyőződésünk, hogy se o vegyetemzés, se o tervezés nem lehet boszorkányság. így ások azZö! egészítjük ki o példáién gyorsan megkapott választ, hagy o fonás'át szívesen közlünk nríég egy fényképfelvétel topunkban. Maid ha rendbe hozzák. O. I. a. ilia, Sk. inmi A szónoklásról Tegnap mindenki olvashatta lopunk első oldalán, hogy Tengelicen szónokképző tanfolyam indult. Sosem szerettem, ha valaki szónokolt nekem, de azt mégis el kell ismerni, ftAAú Ms éfekor vU v * /IL r Ars u/tn Mr/1. I A példás gyorsasággal érkezett válasz Az 1983. június 4-1 állapot \ forrás 1985 szeptember 14-én A Munka Törvény- könyve végrehajtásáról szóló jogszabályt módosítja i Minisztertanács J8/1985 (VIII. 27.) számú rendelete, amely kimondja, hogyha a vállalati tanács a közgyűlés és a vezetőség csak munkaidőben tudja üléseit megtartani, akkor tagjaik erre az időre mentesülnek a munkakörükkel járó feladatok elvégzése alól, de részükre erre az időre átlagkereset jár, ugyanakkor semmiféle további díjazás ezért a tevékenységért nem fizethető. Foglalkozik a módosító jogszabály a vállalati tanács, a közgyűlés és a vezetőség döntési hatáskörébe tartozó kérdésekkel is, s ezeket akként szabályozza, hogy az igazgatónak a fenti testületek határozatait figyelembe véve kell eljárnia, egyébként egyéni felelősséggel és önállóan intézi a vállalat ügyeit. Tudni kell azt is, , hogyha az igazgató nem alkalmas feladatainak ellátására, a meghatározott idő eltelte előtt is megszüntethető a munkaviszonya, éspedig felmentéssel. Előírja a rendelet, hogy a fegyelmi úton felmentett igazgatót segíteni kell más munkahelyen, vagy más munkakörben való elhelyezkedésében. Módosítást jelent áz is, hogy míg korábban a munkáltató a dolgozó munkabérének késedelmes kifizetése esetén évi öt százalék, az új rendelkezés alapján évi 8% kamatot köteles fizetni, ugyanígy a a dolgozót is az eddigi öt százalék helyett évi 8% kamat terheli, ha a munkáltató felé fennálló tartozását késedelmesen fizeti vissza. A jogszabály kihirdetése napján — 1985. augusztus 27- én — lépett hatályba, a késedelmi kamatokra vonatkozó rendelkezéseit azonban már 1985. július 1. napjától kezdődően alkalmazni kell. A Minisztertanács 39/1985. (VIII. 27.) számú rendelete az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseiről szóló korábbi jogszabályt módosítja, s a módosító rendelkezés szerint a vezetői és ügyintézői munkakörben dolgozóknak a miniszter, illetve a megyei tanács elnöke főtanácsosi és tanácsosi címet adományozhat, kimondja a jogszabály, hogy: „Cím annak a kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző és példamutató magatartást tanúsító dolgozónak adható, akinek a munkakörére előírt képesítése, szakmai gyakorlata megvan és a cím adományozásához előirt esetleges egyéb feltételeknek megfelel.” Módosult az említett címekkel járó havi pótlék ösz- szege is, s ezt a Minisztertanács elnökhelyettesének 11/1985. (VIII. 27.) ME szá mű rendelete táblázatban tünteti fel. Csupán példálóz va említjük, hogy a megyei főtanácsosnál a havi pótlék összege 11200 Ft, tanácsosnál 750 Ft, városi, községi főtanácsosnál 900 Ft, tanácsosnál 600 Ft. A rendelet kimondja, hogy az érintett dolgozók részére a címmel járó pótlék összegét legkésőbb 1988. június 30-ig kell felülvizsgálni és e jogszabály előírásainak megfelelően megállapítani. A felvonók létesítéséről üzemeltetéséről és ellenőrzéséről szóló korábbi jogszabályt módosítja az építésügyi és városfejlesztési miniszter 15/1985. (VIII. 27.) ÉVM számú rendelete. amelyre a felvonókat üzemben tartók és a kezelők figyelmét hívjuk fel nyomatékosan, itt csupán — ugyancsak példálózva — az alábbiakat idézzük: „Az engedélytől eltérő használatnak minősül, ha a felvonónak nincs kezelője.” „Ha a felvo. nő karbantartója rendeltetés- szerű és biztonságos használatot veszélyeztető hiányokat és hibákat nem tudja haladéktalanul megszüntetni, vagy ha ez nem lehetséges, köteles az üzemben tartónál a felvonó üzemen kívül helyezését —a felvonókönyvbe tett bejegyzés után is — haladéktalanul kezdeményezni.” „Felvonót — a jogszabályban meghatározott kivételei — 14 évesnél fiatalabb gyermek csak szülője vagy törvényes képviselője felelősségére vezethet." A rendelet 1985. év október hó 1. napján lép hatályba. Az ipari miniszternek a vállalatok üzemi személygépkocsi használata egyes kérdéseiről szóló 8 1985. (VIII. 27.) Ip. M számú rendelete mellékletben tünteti fel azokat az értékszámokat, amelyéket élérő vállalat abban az esetben jogosult üzemi személygépkocsi üzemben tartására, ha 1985. július 1-én személygépkocsit üzemben tartott. Ha a tényleges értékszámok az egyes kategóriákhoz rendelt értékszámoknál kisebbek, úgy csak az ennek megfelelő számú személygépkocsik üzemeltethetők. Az említett valamennyi jogszabály a Magyar Közlöny f. évi 32. számában jelent meg. Dr. Deák Konrád, a TIT Szekszárdi Városi Szervezetének elnöke A Tolna Megyei Lakáskarbantartó Ipari Szővetkezet megvételre felajánlja a következő gépékét, berendezéseket: — LPS 250-es parkettacsiszoló 3 db — SKIL 726 H. ütvefúrógép 2 db — Szállítószalag 5 m 1 db — UKD 200 tetődaru 2 db — ZK—1 függőkosár 1 db — ZL—6 függőhíd 1 db — FH 1600 önszerelő elektromos személyemelőhíd 1 db — VG 200 vakológép 2 db — VSZTM szénfúró tápegység 1 db — Szénfúrógép 3 db — Baiev elektromos fémvágó 3 db — Wagner 2600 H. festékszóró 2 db — BH 8. típusú levegőműködtetésű fúrógép 1 db — Kango 950-es elektromos ütvefúrógép 1 db — Elkon 320 gépjármű-diagnosztikai műszer 1 db — Robur LO 3000 gépkocsi 1 db Cím: Szekszárd, Epreskert u. 10. sz. Ügyintéző: Steinbach Ádám. Telefon: 15-133/28. Telex: 14-328. (482)
