Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-14 / 190. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 190. szám. ARA: 1.80 Ft 1985. augusztus 14., szerda. Mai számunkból SPAGETTI-HABORÜ (2. old.) TÁRSADALMI problémáink DOKUMENTUM­FILMEKEN (4. old.) SZEKSZÁRDI DOMBVIDÉK (5. old.) OLDALHALÚ '85 (6. old.) ENYHÜLŐ VITA A TERMELŐK ES A gyár között (3. old.) Hallgatni a szavukra Elmaradt a munkatervben kitűzött fő napirend a szék- j szárdi lakóterületi pártve­zetőség legutóbbi ülésén — előadója akkorra kapott üdülőbeutalót — ám mégis két óra hosszat voltak együtt a pártvezetőség és a meghívott alapszervezeti titkárok. Nem volt „üres” ez a két óra, noha csak a napirendben „Egyebek” címszó alatt szereplő kérdé­sek kerültek „terítékre”. A titkár a városi pártbizott­ságtól kapott információkat továbbította, utána sorra jelentkeztek felszólalásra az alapszervi titkárok. Mindegyiküknek volt mondanivalója. Szóltak a júniusi országgyűlési kép­viselő- és tanácstag-válasz­tások tapasztalatairól, volt, aki a kereskedelmi ellátás hiányosságait tette szóvá, másikuk egy-két hónap óta a járdán heverő bontási törmélékhalmazra hívta föl a figyelmet, szóba került a parkok rongálása, a gázel­látás — a lakók kifizették a hozzájárulást, leszerelték villánybojlerüket, az ígért bekötés nem történt meg, most meleg víz.nélkül van­nak —, a húskombinát sik- fcasztáinak bűnpere, amely- lyel kapcsolatban nagy fel­háborodást okozott a sajtó- közleménynek az a része, hogy a vállalat nem kép­viseltette magát a tárgya­láson. És még vagy tucatnyi olyan jelenség, ami nem­csak az öregek, a nyugdí­jasok gondja, sőt, tulajdon­képpen nem is tartozna rá­juk, ha helyzetüket tekint­jük. A lakóterületi alapszerve­zetek tagságának túlnyomó többsége nyugdíjas. Termé­szetes, hogy gondjaik, ba­jaik, panaszaik nagy része is ezt tükrözi. Ám — mint ezen a megbeszélésen is kitűnt — érdeklődésük ezen messze túlnyúlik. Egyikük — a lakóterületi pártveze­tőség tagja, volt párttitkár — például az újvárosi ABC-áruház előtti útsza­kasz gyalogátkelő forgal­mának rendezését sürgette, lévén itt több gyermekin­tézmény is, nagy a baleseti veszély, amit megszüntetni, csökkenteni forgalomirá­nyító lámpa felállításával kellene. Szóba kerültek a város néhány üzemével, in­tézményével kapcsolatos problémák, amelyek a kör­zet lakosságának hangula­tát erősen befolyásolják. Néhány kérés-kérdés megválaszolása megtörtént, ' ezeket alapszervezetükben továbbíthatják a párttitká­rok. Többségük tovább ju­tott a városi pártbizottság­hoz, nyilván ezekre is lesz válasz, intézkedés. A nyugdíjas párttagok, mint kommunisták, nem vonulnak nyugállományba. Legalábbis többségük. Köz­életi tevékenységüket a la­kóterületen folytatják, hasz­nosítva több évtizedes ta­pasztalataikat, képzettsé­güket. Ennek felhasználása nélkülözhetetlen a politikai munkában. Hallgatni kell szavukra. J. J. Becsi tárgyalások Mihail Gorbacsov válaszai a TASZSZ munkatársának Kérdés: Hogyan értékeli a világközvélemény reagálását az új szovjet kezdeménye­zésre, az atomrobbantások moratóriumára? Válasz: A széles közvéle- Tnény hangulatából ítélve úgy gondolom, joggal mondhatom, hogy a Szovjetunió — amely egyolcfalúan beszüntetett min­den atomrobbantást és fel­hívta az Egyesült Államokat a lépéshez való csatlakozás­ra — új kezdeményezéséi világszerte helyesléssel fo­gadták. Számos országban, köztük az Egyesült Államok­ban neves államférifak, po­litikusok és közéleti szemé­lyiségek támogatóan nyilat­koztak az atomfegyver-kísér­letek moratóriumának gon­dolatáról, kiálltak amellett, hogy a többi atomhatalom is kövesse a Szovjetunió példá­ját. Javaslatunkban konkrét, kézzelfogható intézkedésről van szó, s az emberek az atomfegyverkezési hajsza le­lassításának, majd pedig be­szüntetésének reményét lát­ják benne. Tudom, hogy kezdeménye­zésünk nem mindenkinek tet­szett. Nem tetszik azoknak, akik Nyugaton ragaszkod­nak a fegyverkezési hajsza fokozásához, azoknak, akik hasznot húznak a fegyverke­zésből és így nem akarják az atomkísérletek beszünteté­sét. Azért ellenzik a morató­riumot, mert nem óhajtják, hogy leálIjanak az atom­fegyver-futószalagok. Ra­gaszkodnak ahhoz az illúzió­hoz, hogy bármi módon ka­tonai fölényre tegyenek szert. Eközben badarságokat terjesztenek a Szovjetunió politikájáról, s arról, hogy miért hirdettünk moratóriu­mot az atomrobbantásokra. Pedig ez a mi részünkről becsületes és nyílt lépés volt. Azért szántuk el magunkat a moratóriumra, mert mély­ségesen meg vagyunk győ­ződve arról, hogy az atom­fegyverzet növekedésének, további kifejlesztésének leál­lítására gyakorlati intézke­déseket kell tenni. Egyálta­lán nem törekedtünk arra, hogy az amerikai kormányt nehéz helyzetbe hozzuk. Ak­ciónkról levélben előre érte­sítettük az Egyesült Államok elnökét; levelünkben java­soltuk az amerikai félnek, hogy hasonló módon járjon el ő is. Szeretnékn, ha az amerikai vezetés kedvező választ adna felhívásunkra. Washingtoni hivatalos sze­mélyieknek a moratóriumról elhangzó nyilatkozataiból az tűnik ki, hogy Washington­ban sajnálatos módon inkább azon fáradoznak, miként le. hetne valahogyan kibújni a válasz alól. Bizonyára nem tévedek, amikor azt mon­dom, hogy világszerte más magatartást várnak az ame­rikai kormánytól. (Folytatás a 2. oldalon) Csak az Egyesült Államok és NATO-szövetségeseik ma­gatartásától, álláspontjuk esetleges megváltozásától függ, hogy sikerül-e Bécsben előrelépni a közép-európai fegyveres erők és fegyverze­tek kölcsönös csökkentése ügyében — mutat rá keddi cikkében a Pravda. Az 1973. októberében kez­dődött. s több mint harminc tárgyalási forduló alatt mind­eddig semmiféle eredményt nem hozó tárgyalások siker­telenségéért egyértelműen a nyugati résztvevőket terheli a felelősség — állapítja meg a cikk. — A NATO-országok ugyanis olyan egyenlőtlen fel­tételeket próbálnak rákény. szeríteni a Szovjetunióra, és más szocialista országokra, amelyek egyoldalú katonai fölényhez juttatnák az észak­atlanti tömb országait. Köve­telik, hogy a szocialista or­szágok a NATO-államoknál jóval nagyobb mértékben csökkentsék haderőiket és fegyverzetüket Közép-Euró- pában. A Pravda a továbblépés le­hetőségeként idézi a Szovjet­uniónak és szövetségeseinek ez év februárjában előter­jesztett legújabb javaslatát. Ennek értelmében a Szovjet­unió és az Egyesült Államok 20, illetve 13 ezerrel csök­kentené Közép-Európában ál- lomásoztatott haderői létszá­mát. E csökkentés végrehaj­tása után a tárgyalások részt, vevői köteleznék magukat arra, hogy " következő két évben a térségben nem nö­velik haderőik létszámát. A NATO-országok azonban mindmáig nem adtak kielé­gítő választ erre az indítvány­ra. A legutóbbi tárgyalási forduló tapasztalatai pedig azt bizonyítják, hogy az USA és legközelebbi szövetségesei egyelőre hallani sem akarnak a katonai szembenállás szint­jének lényeges csökkentéséről Közép-Európában — mutat rá a Pravda cikke. K'sm^retü tégIa Köleseiről Kisebb a kereslet, mint a korábbi években volt Tavaly májusban már a vevők befizették az egész évi termelés minden darabjára forintjaikat. A kisméretű tégla, ami hosszú időn ke­resztül hiánycikknek számí­tott, talán 1984-ben volt a legkeresettebb. Tolna megyé­ben Tevelen, Pakson és Kö- lesden gyártanak ebből az építőanyagból. Ezért is volt fontos mindig, és került az érdeklődés középpontjába a három hagyományos tégla­gyár munkája. A kölesdi Egyetértés Ter­melőszövetkezetben több éven keresztül 3,5—4 millió téglát értékesítettek. A gyár nye­reséges volt, az itt dolgozó 50 embernek mindig biztos jövedelmet hozott. Ám több helyen csökkent az építési kedv, importból is hoznak be kisméretű téglát, így a kö­lesdi szövetkezetben sem áll­nak sorba ma már az épít­kezni vágyók. Szűcs János gyárvezető szériát azonban a kisméretű téglára még mindig nagy az igény, így a 3,7 millió da­rabos termelésüket el tud­ják adni és teljesítik a 9,3 millió forintos bevételi ter­vüket, s a közel 3 millió fo­rintos nyereség is marad a szövetkezetnek. Az első félévben tervsze­rűen tudtak dolgozni. Július végére 1,4 millió kisméretű téglát égettek és 2,3 millió nyers téglát készítettek. Fotó: Gottvald Károly A kölesdi téglagyár 1929-ben épült Osztrák szakszervezeti küldöttség látogatása A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának meghívására a múlt héten hazánkba ér­kezett 24 tagú osztrák szak- szervezeti tanulmányi dele­gáció — melynek vezetője Peter Zadrazil, a szomszéd ország szakszervezeti szövet­sége „Anton Hueber” okta­tási központjának gondnoka és pedagógiai vezetője — tegnap délelőtt egynapos lá­togatásra megyénkbe érke­zett. Az osztrák vendégeket az SZMT-székházban Horváth Géza titkár fogadta és tájé­koztatta őket a megyéről, a megyében folyó szakszerve­zeti munkáról. Délután Horváth Géza és Deli Sándor SZMT-titkárok kíséretében Bátaszékre láto­gattak, a Búzakalász Terme­lőszövetkezetbe. Itt Izsák Gyula adott tájékoztatót, Ülést tartott Tamásiban a Városi Tanács V. B. Tegnap tartotta soros ülé­sét Tamásiban a Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. A testület Fischer József üzem­mérnökség-vezető beszámo­lója alapján foglalkozott a Tolna Megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat tamási üzemmérnökségének tevé­kenységével és tekintette át, hogy a telephely dolgozóinak érdekében milyen művelő­dési, egészségügyi, szociális és munkaügyi intézkedéseket tett a legutóbbi beszámoló óta. A végrehajtó bizottság ezt követően tájékozódott az MHSZ tamási területi hon­védelmi klubjának munkájá­ról Spiri György titkár elő­terjesztése alapján, majd pedig a harmadik negyed­évi tanácsülés előkészítésével foglalkozott. Boros Mihály 25 éve téglás A kihordók a hőségben megszenvednek minden egyes tégláért

Next

/
Thumbnails
Contents