Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-07 / 184. szám
1985. augusztus 7. ^ÉPÜJSÁG 3 Kis ország mammutvállalata Húszéves a Hungarocamion A verejtékcseppek elszállnak a légben A meggypiros alumínium A hazai és a külföldi utakon gyakran találkozhatunk zöld-sárga kamionokkal. A húszesztendős Hungarocamion t Európában is a nagy- fuvarozók között jegyzik. Ma már nem az egyetlen magyar cég, amely külföldre fuvarozza a hazai terméke, két, s onnan importárut hoz. Ám ma is a legnagyobb, s állja a versenyt a konkurenciával. Amikor 1966-ban a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium megalapította, már eleve a nemzetközi fuvarozásra szerződtek. Azóta viszont sokat változott a világ, s hol van már az a 300, jórészt korszerűtlen te. herautó, amit a Tefu-tól örökölitek. .. 1600 teherautóval — Rég bezúzták, — mondja Pető Ernő, a Hungarocamion üzletpolitikai osztályának helyettes vezetője. — Ma már 1600 járművünk járja a világot, s min. det saját erőből vásároltuk. Persze olyan tőkeerősek nem vagyunk, hogy ne szorultunk volna hitelre, de mindig pontosan törlesztettünk. A kocsiállományunk több mint húsz százaléka hűtő berendezésű. A többi jármű se mind hagyományos, ponyvás kamion. Egyre több a speciális, konténer konfekció és élő- állatszállító kamion valamint vegyi és élelmiszerszállító tartálykocsi. A járműpark fele Rába, míg a többi Mercedes, Volvo és Renault. A hűtőszerelvényeink java Mercedes, nagyon kedvező az üzemeltetése. Sajnos a kamionjaink öregebbek az ideális kornál, márpedig ez nemcsak a költségek miatt hátrányos. A nemzetközi fu. varozásnak ugyanis nagyon szigorúak a szabályai, így például hétévesnél idősebb hűtő járművek nem is kapnak szállítási engedélyt. Egy kívülállónak talán úgy tűnhet, hogy a Hungarocamion kényelmes helyzetben van, hiszen a megvalósítástól máig főleg a magyar külkereskedelem szolgálatára áll. Tehát nem maradhat munka nélkül. Ámbár a tavalyi adatok azt mutatják, hogy a megbízások negyven százalékát külföldi cégektől kapták. — A magyar cégek is vá_N lógathatnak a fuvarozók között, s még az sem számít, hogy valutában kell fizetniük — mondja Pető Ernő. Amikor egy magyar vállalat importál, tucatnyi engedélyt kell beszereznie, ám amikor külföldi fuvarozót bíz meg, akkor még a 100 ezer márkás megbízáshoz sem kell engedély. Az európai fuvarozók többsége pedig kisvállalat, néhány járművel, s így fölöttébb rugalmasak. Természetesen sem a kapacitásuk, sem a szolgáltatásaik nem hasonlíthatók a magunkfajta mammut fuvarozókhoz. Helytállnak a versenyben Egyébként a Hungarocamion meglehetősen speciális helyzetben van a magyar vállalatok között. Az országhatárokon túl kell boldogulnunk, hiszen például egy 4,5 ezer kilométeres közel-keleti útból mindössze 200 kilométer fut hazai tájakon. Szocia. lista nagyvállalatként kapitalista környezetben kell helytálinunk. Még a magyar termékeket is gyakran tőkés speditőrök, vállalatok megbízásából fuvarozzuk. És természetesen sok külföldi fuvart is vállalunk, így rendszeresen szállítunk Nyugat- Európából a Közel-Keletre. Az ottani magas fuvardíj le. hetővé tette, hogy itthon évekig nem emeltük az árainkat. Ma már sajnos kevesebb a megbízás a háborúk miatt, új fuvarozók léptek be. Egyre több török, lengyel és bolgár kamionnal találkozunk. Öntőkről nyáridőben ás hőségben — Az utóbbi esztendőkben olyan híreket is hallani, hogy a Hungarocamion több piacról kiszorult a konkur- rencia miatt, s ezért kény. szerűit idén 300 sofőrt kölcsönadni a BKV -nak... — Nem szorultunk ki egyetlen piacról sem, de az igaz, hogy kevesebb a fuvar, s több a vállalkozó. Húsz külföldi kirendeltségünk gondoskodik arról, hogy mit vállalunk el. Áron alul nem fuvarozhatunk. Kirendeltségeink érdeme, hogy kamionjaink ritkán járnák üresen. A hazafelé tartó járatok 80 százaléka árut hoz. Lehetőségeink persze olykor korlátozottak, hiszen kétoldalú államközi egyezmények szabályozzák, s ezek nem mindig liberálisak. Triesztben közös vállalatot működtetünk a Terimpexszel Eurocar néven, míg bécsi székhellyel leányvállalatot alapítottunk Pek- lar Transport néven. Egyetlen lehetőséget sem hagyunk ki, hogy még jobban megvessük lábunkat a szinte naponta változó piacon. Idén a kereskedelmi szervezetünket is átszerveztük, így például külön osztály foglalkozik a hűtő- és speciális járatokkal, hogy gyorsabban intéződjenek az ügyek. Körzeti irodák — A magyar külkereskedelmi vállalatok ma már nem egyeduralkodónk az export-import lebonyolításban, hiszen egyre több vállalat kap önálló külkereskedelmi jogot és ez bizonyára az önök piaci munkáját is megváltoztatja. — Beláttuk, hogy a régi módon már lehetetlen boldogulni. A külkereskedelmi cégek ugyanis a fővárosban vannak, s keveset tudnak a megyékben tevékenykedő termelő vállalatokról, akik feladják és fogadják az árut. Számunkra is előnyösebbnek látszott, ha közvetlen kapcsolatot építünk ki. Ugyanakkor az önálló külkereskedelmi jog révén a vállalatok maguk is kénytelenek foglalkozni a nemzetközi fuvarozással, de tapasztalat híján nincs könnyű dolguk. A fontosabb közúti átkelőknél már régóta vannak kirendeltségeink, amelyek a forgalomszervezésben és a vámkezeléskor segítik a sofőrjeinket. 1984-ben viszont azt is elhatároztuk, hogy kiépítjük körzeti fuvarvállaló irodák hálózatát. Idén tavasszal nyitottuk meg Győrben az első irodát. Tapasztalataink kedvezőek. További 3-4 iroda felállítását tervezzük a fontosabb ipari centrumokban, előreláthatólag Szegeden, Miskolcon és Pécsen. — A győri iroda csak fuvarszervezéssel foglalkozik? — Nem. A tájékoztatás legalább olyan fontos feladata. A megyékből is gyakran felhívtak bennünket, érdeklődnek, hogyan kell szabályosan szállítani. Tudják, hogy mi Ismerjük a külföldi előírásokat, s ez a csomagolásra is vonatkozik. Ha a körzeti irodáink tanácsot adnak, akkor egyúttal ajánlják a saját szolgáltatásainkat, s ha nem is mindig, de gyakran fuvar is lehet a tájékoztatásból. Többnyire úgy ajánljuk magunkat, hogy próbálják meg. Háztól házig fuvarozzuk az árut és gyorsan. Nálunk nincs átrakás, mint a vasúton és arra is képesek vagyunk, hogy az árut terítsük, azaz árut kívánság szerint több helyen lerakjuk. Bevezettük az expressz áruszállítást is, amely gyorsaságban csaknem felveszi a versenyt a légi szállítással. DALIA LÁSZLÓ A legidősebb öntő, Müller János azt mondja, hogy a legjobb szakember is „megfázhat” az új munkánál. Az öntés olyan fekete ló, amit sohasem ismerhetünk meg igazán. — Az ember kezébe kapja a mintát és arról olvasni kell tudnia — mondja. — De, akkor még mindig nem lehetünk biztosak a dolgunkban, mert nem tudjuk, hogy amikor beöntjük az anyagot az miképp fog viselkedni. így aztán nem tudom meg soha, hogy ki a legjobb öntőmester ... Hiába kérdezem Müller Jánost, ő csak bólogat. Ugyanezt feszi Wolf Károly, aki mezőgazdasági technikusból lett öntőszakmunkás. A legfiatalabb, a katonaság előtt álló Rácz Ferenc is ingatja a fejét. Annyit tudok máris, hogy bent a műhelyben van legalább 50 Celsius fok, és ha kimegyek az udvarra a 35 Celsius fokra, akkor hűsölök. Bent az izzadságcseppek is elszállnak a légben. — Az embert két oldalról is fűti az anyag — mondja Cser János, aki tiszte szerint betanított öntő. — Előttem van a szerszám, amely ugyanolyan meleg, mint a folyékony alumínium, mögöttem pedig ott van a kemence. 111 aztán nincs olyan ember, aki ne izzadna meg a munkában. Még akkor is verejtékezik, ha csak néz bennünket. Verejtékeznek Szekszárdon, a Szakály Testvérek Építőipari Szövetkezet öntödéjében. Harmincán dolgoznak itt, ebből 24-en az öntödében, a többiek a lakatosműhelyben. Munkát vállalnak a Pestvidéki Gépgyártól, olajégőházakat és hozzátartozó alkatrészeket öntenek. Régi jó partnerük az MMG-AM, nekik műszerházat készítenek. Kapcsolatuk van a Mirköz szövetkezettel, a Fém- és Villamosipari Vállalattal és még számtalan céggel. Az öntöde éves termelése 15 millió forint és év végére 3,5 millió forint üzleti nyereséösszecsuk, beleönti az anya got és kész az alkatrész. Pe dig minden szerszám más. olyan, mint a „kisasszonyok”, rakoncátlan. Az egyiknek kevesebb, a másiknak több ko killamáz (sverc) kell, aztán nem mindegy hogy, milyen hőfokon van az alumínium. A vastagabb falú öntvénynél magasabb hőfokon kell önte ni, olyankor a 800 Celsius fokot is eléri. Állok a műhely sarkában és a mestereket figyelem. A formát készítik. Homokot döngölnek, mintát illeszte nek. Aztán a kezükben egy kecses kanálkával — mindegyiknek kimondhatatlan ne ve van — kiigazítják az éleket, a beöntőszárakat, finoman mozog a csuklójuk, ser. cég a nedves homok és olyan formát vesz fel, amit az öntő akar. Amikor kész, megfelelő öntőkanalat vesznek a kezükbe, belemártják a fortyogó alumíniumba és szinte fél perc alatt kész az öntés. Szétbontják a formát, megtisztítják az öntvényt és újra dolgoznak vagy fél órát, hogy alig egy perc alatt eldőljön, jó-e amit csináltak. Mikor már elviselhetetlen a hőség, kiállnak a műhely elé. A Nap jól befűtött, mert árnyékban 30 Celsius fok van, de ők hűsnek érzik. Naponta megisznak több liter vizet és amikor az ezüstfehér alumínium megypirossá válik, kezdődhet az öntés ... vagy folytatódhat, a következő minta kerül sorra ... Az öntőkről az izzadság- csepp soha sem ér le a földre, elpárolog a légben. get kell hozniuk. A félévben 7,5 millió forint értékben termeltek és l',3 millió forint volt az üzemi nyereség Fejős Károly üzemvezető szerint régi, jól összeszokott gárda dolgozik itt. Ehhez a munkához csak összeszokott gárdával szabad nekifogni. Az öntöde veszélyes üzem. Az alumínium — mert azt öntenek — 720—800 Celsius fokon önthető igazán. És egy pillanat elég ahhoz, hogy balesetet okozzanak. A legfiatalabb, a betanított öntő, Rácz Ferenc már második éve jár Decsről Szekszárdra. Wolf mester azt mondja a fiúról, hogy jó keze van. Ezt én nem értem, de a mester megmagyarázza. — Feri betanított öntő és hamar megtanulta a szakmát. Először apróbb munkát bíztunk rá, most már egyre bonyolultabb feladatot is ellát. Kár, hogy megy katonának, egy-két éven belül kiváló öntő lehetne. — Az is leszek — mondja a fiú —, hiszen szeretek itt dolgozni. — Mi szeretni való van ezen a szakmán? — kérdezem. — A változatosság. Nincs egyetlen azonos darab. — Az öntőmesterség nehéz fizikai munka« mégis azt mondják a jó öntőre, hogy finom keze van — mondom Wolf Károlyinak. Hosszasabb magyarázat következik. Az öntési sebességről beszél Wolf Károly. A lendület fontosságáról, arról, hogy a készítendő alkatrész falvastagsága határozza meg az öntés milyenségét. Nem mindegy, hogy az öntő nyugodt és biztos kézzel tudja-e a mintát kivenni a formából. Mert ha remeg a keze, akkor megroncsolja az éleket, és akkor nem lesz mintahű az alkatrész. Sok ága-boga van ennek a szakmának. Erről a szálkai Müller János győz meg. A szakmát 1952-ben kezdte Vácon, IX évig dolgozott a Gábor Áron Vasöntödében és mégse próbálja meghatározni a szakma mesterének az ismérvét. Mert itt van a kokillaön- tés, ami egyszerű, de mégis ^megizzaszt ja” az embert. Erről Cser Jánossal beszélgettem. Müller János a forma felső részét illeszti a helyére Wolf Károly a legtöbb figyelmet követelő öntés közben A legfiatalabb: Rácz Ferenc Cser János: „Fűtés elöl, fűtés hátul" — Egyszerűnek mutatkozik a kokillaöntés. Kész fémszerszám van, amit az ember Hazafi József Fotó: Gottvald Károly
