Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-05 / 182. szám
1985. augusztus 5. KÉPÚJSÁG 3 AI/ért nincs elég szén ? Beszélgetés a Bányászati Egyesülés igazgatóhelyettesével Találkoztunk az ország közepén Jó reggelt, Pusztavacs! Jó reggelt, béke! Fiatalok, idősek egy akarattal Azelőtt reklámozni szokták nyáron a szenet, hogy vegyék, vigyék, nehogy felhalmozódjanak a készletek. Most viszont szénhiányról hallunk, mindenekelőtt a Tiszántúl öt megyéjében ... Az ilyen hírek persze borzolják a kedélyeket, hiszen az elmúlt nehéz tél emléke még most is kísért. Sokan kérdik aggódva: mire számíthatunk a hideg időkben, ha már most itt tartunk? Ez a helyzet indított bennünket arra, hogy megkérdezzük Zsákay Jánost, a Bányászati Egyesülés igazgatóhelyettesét, hogy mire készüljünk. — Sokak szerint azért nincs elég szenünk, mert — kertelés nélkül fogalmazva — valósággal kiraboltuk télen a bányákat. Magyarán: teljesen „kipucoltuk” a széntermelésre előkészített munkahelyeket, és még ma sem tudtuk utolérni magunkat ... — A leghatározottabban tiltakozom az ilyen felfogások ellen. Igaz ugyan, hogy a szénkrízis alatt megcsappant a szenelő munkahelyek száma, de amióta bányászkodás folyik, mindig az volt a szokás, hogy télen több erőt összpontosítanak a szenet adó fejtésekbe, tavasszal pedig — a szénigények csökkenését követően — ismét helyreáll a régi egyensúly. Vagyis még a szénkrízis sem járt együtt bányáink kifosztásával. A szénhiánynak az az oka, hogy a 8 magyar szénbányavállalat előreláthatólag csak 24,5 millió tonna tüzelőanyagot tud kitermelni a tervben szereplő 25,2 millió tonna helyett, vagyis 725 ezer tonnával kevesebb szenünk lesz a számítottnál. Ebből a prognózisok szerint 470 ezer tonna a külfejtési! lignit), 255 ezer tonna pedig a mélyművelésből eredő tüzelőanyag. A lakosságot ez utóbbi érdekli leginkább. Különösen az ország legnagyobb termelő- vállalatánál, a borsodi szénbányáknál tetemes a lemaradás, ez okozza a Tiszántúl öt megyéjében érzékelhető átmeneti szénhiányt. — Milyen gondokkal küszködik Borsod? S mi rejlik a többi szénbányavállalat termelési hiánya mögött? — Országos áttekintéssel kezdem, ennek kapcsán szót ejtek Borsodról is! Szerintünk három okra vezethető vissza a mai helyzet. Az első: a legtöbb szénmedencében kedvezőtlenül alakultak a geológiai viszonyok. Vagyis a széntermelés közben derült ki, hogy a bányászatra előkészített fejtések vékonyabbak, illetve több meddőt tartalmaznak a szokásosnál, magyarán kisebb a szénhozamuk, mint vártuk. Különösen Borsodban feszített a helyzet: a medence 15 komplex fejtése közül hétben az előbb említett okok miatt nem tudjuk kellően kihasználni a nagy teljesítményű gépeket. (Még szerencse, Evekig tartó visszaesés után az utóbbi időben ismét élénkül a világpiacon a szerszámgépek kereslete, amit a magyar külkereskedelem is igyekszik kihasználni. A Teahnoimpex Külkereskedelmi Vállalat <az év eddig eltelt időszakában jóval több számjegy- és számítógép-vezérlésű (NC—CNC) berendezést szállított külföldre, mint tavlaly ilyenkor, és Hagyományos vevőiköre mellé új piacokat is bekapcsolt iaz exportba. A magyar szerszámgép-kivitel legjobb éve 1981. volt, ezt követően. erőteljesen visszaesett a Teahnoimpex exportja. A recesszió éveiben — ha nem is olyan nagymértékben, mint a fejlett ipari hogy aránylag ritka az ilyen tömeges elmeddülés a munkahelyeken.) A másik gond a létszám- hiány. 1982. óta minden esztendőben 2,5 százalékkal csökken a magyar szénbányászok létszáma, amely ma már alig több 50 ezernél. Kicsit sok ez a csökkenést már azért is, mert eközben az aktív bányászok átlagos életkora is kedvezőtlenül alakult. De talán még így is nyugod- tabban alhatnánk, ha több lenne a korszerű gépünk. Csakhogy — és ezzel már a harmadik okhoz értünk — a bányák mélyén nagyon sok a nullára leírt gép, magyarán a bányák gépesítése az elmúlt évek során lelassult. Külön kell szólnom a Mátraaljai Szénbányák gyöngyös- visontai külfejtéséről, mint egy sajátos problémáról. Az elmúlt esztendőkben évi 7,2 —7,3 millió tonna lignitet kért és kapott a Gagarin Hőerőmű ettől a bányavállalattól, az idén viszont előreláthatólag csak 6,7 millió tonnára tart igényt, »mert az erőmű műszaki felújításra szorul, ami nem fejeződött még be. Vagyis akár feleslegünk is lehetne a lignitből, csakhogy — ezt meg kell értenem — nem erre tart igényt a lakosság. Bár ez a lignit is meleget ad* tagadhatatlan, hogy 50 százalékos a víztartalma, ezért több bajlódással jár vele a fűtés. — Nem túlságosan biztató ez a helyzetkép, amit felvázolt! Végül is mire számíthatunk a fűtési szezon előtt és idején? — Anélkül, hogy enyhíteni akarnám a legfőbb gondot, mármint a bányák kevesebb szénhozamát, azért ide kívánkozik: a mai szénpiacra kihat a hiánypszichózis is. Mindez persze érthető a legutóbbi nehéz tél után, de a tény ettől még tény marad: 1985 második negyedévében 20 százalékkal volt magasabb a Tüzép-telepek forgalma, mint a múlt év hasonló időszakában. Ezt is érdemes mérlegelni, amikor látjuk a sor- banáilást. A hiánypszichózis meg- szüntetéöéndk egyetlen hathatós ellenszere van: a töibb és jobb szén. Tudiatában van ennek iaz Ipari Mihilszténium illetékes imiriiszterhelyéttese és a Bányászati Egyesülés is. Ezért amikor áttekintették a helyzetet, felhívással fordultak a szénmedencék dolgozóihoz: vállalj anak többlettermelést, tegyék lehetővé, hogy enyhítsük ,a borsodiak idei 100—120 ezer tonnás várható hiányát. Örömmel közölhetem, hogy 70 ezer tonnát vállaltak, .mindenékelőtt brikett-többletben, amit különösen kedvel a lakosság. Így már 50 ezer tonnára mérséklődött a várható hiány. Ezenkívül tárgyalást folytattunk a lengyelekkel, hiszen — amint ismerik — jelentős Haldex- érdekeltségünk Van északi barátainknál. Ennek eredményeként iá lengyel meddőhányókból kinyert, házi tüzelésre kiválóan alkalmas lenországók tették — itthon is új géptípusok kifejlesztésére fordították la figyelmet. Most, amikor a piac élénkül, a magyar szerszámgépipar is több újdonsággal jelentkezik partnereinél: finommechanikai üzemekben használatos nagy pontosságú, törpe ímegmunkálóközpont- tal, rabotokkal, úgynevezett rugalmas gyártócellákkal felszerelt gépsorokkal stb. Új piac India és Kína. Ez utóbbi országba a közelmúltban aláírt több millió svájci frank értékű szerződés értelmében fogasköszörűiket, nagy teljesítményű megmun- kálóköapontdkat és helyi összeszerelésre részegységeket szállít a vállalat. Üj vegye! dar aszón érkezik az országiba, amit várhatóan további szállítmányok egészítenék ki még. Ennek részletezése azanlban már a Belkereskedelmi Minisztérium hatáskörébe tartozik, ezért azzal zárom ezt iá témát: ón bizakodva tekintek a tél élé. — A felsoroltak még tűzoltó jellegű intézkedésekre hasonlítanak inkább, amelyek hosszabb távon nem javítanak a magyar szénbányászat helyzetén. Ehhez átfogóbb programra volna szükség. Van ilyen programunk? A kérdés már azért is indokolt, mert a szénbányászat helyzetét néhány hónapja tekintette át a Minisztertanács. — A Minisztertanács áprilisi ülése több fontos intézkedést hozott. Ezek egyike a 8 magyar szénbánya vállalatnak juttatott 130 millió forint összegű, felhasználást tökintve persze különböző feltételekhez kötött bérpreferencia. Ha a vállalatok okosam gazdálkodnék ezzel az összeggel — s minden jel szerint ezt teszik —, iákkor reális esélyünk nyílik arra, hogy legalább mérsékeljük a már említett évi 2,5 százalékos létszámcsökkenést. De mivel még a kisebb arányú fogyás is gondot okozhat, a kormány lehetővé tette, hogy a bányaüzemek az idén tervezett 4 milliárd forint helyett 4,7 miilliárd forintot forditsanák beruházásokra. A 0,7 milliárdos többletet a föld alatti munkahelyek gépesítésére kell felhasználni, így közvetve enyhülhetnek a létszámhiány dbozta feszültségek is. — összegezve, három gondról volt szó a beszélgetésünk elején: az ember-, illetve géphiányról, illetve a különösen kedvezőtlenül alakult geológiai viszonyokról. E három gond közül kettőt enyhített a kormány, s reális esélyünk van arra, hogy idővel a természet is bőkezűbb lesz hozzánk. Ahogy az történni szokott a több mint százéves bányászkodás során. Egy ismertebb hasonlattal élve: la mezőgazdaságban sincs minden évben pusztító aszály! — Még mindig hiányérzetünk rvan, ha a távlatokra gondolunk! — A Minisztertanács is világosan llátta, hogy ennyi nem elég, ezért úgy döntött, hogy a hetedik ötéves terv előkészítése során >a témára vissza kell térni még. Csak jelzésszerűen utalok arra, hogy szóba került a haZai Lignit lanhidrálása — vagyis víztelenítése, kötőanyagos brikettéiása, meg több más téma. De ezék csak a hetedik ötéves terv vége felé realizálható programok, ezért beszélgetésünk alapkérdésére emlékeztetve (mire számíthatunk a fűtésii idényben?), megismétlem iá véleményemet: bizákodva tekintek az idei tél elé. vők jelentkeznék a hagyományosnak számító NSZK- beli, osztrák és svéd piacon is. A Szovjetunió azokban az övékben is jelentősen növelte vásárlásait, amikor a tőkés piacon erősen csökkentek taz értékesítési lehetőségek. Szovjet vállalatoknak most négyszer annyi szerszámgépet szállítanák, mint a nyolcvanas évek elején. A Technoimipex tervei szerint az idén mintegy 80 millió rubelért és 20 millió dollárért értékesít szerszámgépeket. Az üzletkötők bizakodással készülnek a szeptemberi hannoveri szerszámgép- világkiállításra is, ahol felvonultatják a magyar szer- számgépújdonságakat. A nap vöröslő korongja halvány pírt húz a vacsi erdő fáira. Oszlik a köd a rét felett. Az utak melletti tarka sátrak lakói álmosan nyújtóznak a reggelbe. Ba- zárosok érkeznek utánfutókkal, igyekeznek portékáikat szem elé teríteni. A ringlis- pil, láncos körhinta még mozdulatlanul áll. Évről évre visszatérő jelenet ez itt Pusztavacs határában, ahol minden augusztus első szombat és vasárnapján rendezi békefesztiválját a Képes Újság, más országos szervekkel. A hétszáz éves község neve egybefűződik az országunk békevágyával és egy népünnepély hangulatával. Ez az ország geometriai középpontja. Földrajzi koordinátáit nem csupán a környék lakói ismerik, de mind jobban beivódik a két szám — szélesség 47° 11’ és hosszúság 19° 30’ — az ország köztudatába. Az „újszülöttek” kedvéért érdemes leírni, hogy az egyre népszerűbbé váló fesztivál színhelye — Pusztavacs — a Pest megyei Örkény községtől 8 kilométerre fekszik, északkeleti irányban. A nagyszínpad, a szövetkezetek utcája, az MHSZ- központ, sportpálya, békecentrum, VIT-centrum környékén még csak a műszakiak mozognak. A környékbeli gazdaságok, szövetkezetek ellátást biztosító emberei, fehér köpenyes orvosok, tűzoltók foglalják el szolgálati helyeiket. Az erdő sarkánál két rendőr tűnik fel táncoló lovakon. A találkozó nyitányra vár. Tejben - vajban A békefesztivál nagyszínpadán a műfajilag is különböző produkciókhoz megfelelő erősítőberendezést, hangládákat helyeztek el. A 10 ezer wattot produkáló felszerelés, a több ezer nagy erejű lámpa egy mozdulattal üzemelni kezd. A szokásos előszámolás után a mikrofonon keresztül Dévényi Tibor műsorvezető köszönti a még gyülekező közönséget. A diszkózene hangjai percről percre növelik az érdeklődők táborát. Egyre több sátorlakó mozdul a zene irányába, egyre több hálózsákból nyújtózik az előző éjszaka élményével egy-egy bozontos fiatal. Közülük néhányan a kúthoz mennek, hogy folyó vízzel frissítsék magukat. Aki először mégis a nagyszínpadot veszi célba, nem jár rosszul. Itt reggelizési lehetősége nyílik, ha magasba emeli a kezét valaki és a zene ritmusára tapsolni kezd. Jutalma csomagolt tej, kakaó, Túró-Rudi. Mindez ömlesztve, fentről a színpadról. Hangulatkeltésnek vidám ötlet. Fröccsen a tej, mielőtt gazdára találna. Kakaót tö- rölget arcáról tucatnyi fiatal. Megfürödtek tejben-vajban... Vásárok vására A statisztika szerint Magyarországon évente 2500— 2600 vásárt tartanak. Vannak közöttük kisebbek, nagyobbak. Utcaszéliek, faluszéliek. Van egy — amely már hagyományosnak is mondható — ez méreteivel, forgalmas- ságával, színességével túlnő valamennyin. Ez a puszta- vacsi vásár. Kétmillió négyzetméteres terület áll rendelkezésre a lacipecsenye- és lángossütőknek, a mézesbábosoknak, szíjgyártóknak, cipészeknek, kelme- és ruhaárusoknak, a vásározóknak, két álló napon keresztül. A béke gondolatköréhez jól illik a hagyományőrzés, -ápolás is. Borsodból - Tolnából Valami varázsa lehet e fesztiválnak, hiszen akad olyan ember, aki képes gyalog megtenni több száz kilométert. Rácz Péter Pál miskolci hidegburkoló egy Miskolc—Pusztavacs feliratú pólóban, rövid nadrágban és tornacipőben, aláírásokat gyűjt a békét szerető emberektől. önmagának fogadta, hogy amíg él és járni tud, minden évben eljön ide. Ez már a második alkalom. Támogatást a Centrum Áruháztól kapott a rajta levő feliratos ing, és városa KISZ- bizottságától az album formájában. Hisz abban, hogy ki-ki a maga módján — ilyen játékokkal is, mint az övé — tehet valamit a béke megőrzéséért... Magyar Pál, a szekszárdi TOTÉV fűtésszerelője a harmadik nyáron jön Puszta- vacsra. Mindig egyedül, de mindig talál barátokat. Tavaly szolnoki kollégáival töltötte itt az időt. — Jól érzem magam. Idén már kényelmesebb, mert van hálózsákom. Leértékeléskor vettem. Ebben aludtam itt. Most jobb az ellátás, a rendezvényeket egymástól távolabb helyezték, így nem olyan zsúfolt, jövőre még jobb lesz. Azt hiszem ez a béke, hogy jövőre még jobb legyen . .. Interjúbrigádok Az Országos Bóketanács is tapasztalatokra építette az idei fesztivál szervezését. Békecentrumut alakítottak ki, ahol egyrészt a békepolitikáról esik szó, másrészt kérdésekre kapott válaszokból összegezik a véleményeket, hogy a feszi iválon megjelentek, hogyan látják a világ eseményeit. Több mint száz főből álló beszélgetőcsoport — interjúbrigád — járja a fesztivál területét. Baumholczer Magdolna, Gehring Mária, Varga Sándor Bátaszékről érkeztek, mint rendezők vannak jelen. Tagjai a szekszárdi városi KISZ-ibizottság „békeklubjá- na'k”, ezért számítanak munkájukra itt a békecentrumban is. Társaikkal, kérdőíveket szorongatva, megszólítanak egy-egy idegent: — Bocsánat, honnan értesült a puszta vacsi fesztiválról? Tud-e a békecentrum működéséről? Mit gondol, az ifjúságnak különleges szerepe van-e a békemozgalomban? Mi a véleménye a béke érdekében történő erőfeszítések hatásosságáról? Milyen eszközöket tart elképzelhetőnek a béke megőrzése érdekében? Aki válaszol: Tóth Zsolt üzemmérnök Nyírbátorból: — Először vagyok Puszta- vacson. A televízióban tavaly láttam a helyszínről készített műsort. Kicsit felháborodtam, hogy még itt is akadnak olyanok, akik képesek békétlenkedni. Hiszem, hogy minden kis közösség nyugodt, békés munkája, szórakozása, törekvése kihat az egészre. Ha tehát én ... és nem folytatom, önmagunkból kell kiindulni. Találkoztam itt olyanokkal, akik már negyedszer vannak. Ök állítják, hogy a szervezés minden eddiginél jobb, körültekintőbb, biztonságosabb. Az élelmiszerrel való ellátás is kitűnő. Tartalmi vonatkozásban — egyszerű nyelven való politizálással — is ügyesen bánnak itt a szervezők. Hogy a kérdésre is válaszoljak, ha az ifjúságot egyenlőnek tekintjük a jövővel, úgy egyenlő a békével is. Ifjúság tehát azonos a békével. Ha egymásra figyelünk, vigyázunk a békére is . .. Amíg a nyírségi fiatalember beszél, többen körüláll- ják, hallgatják. Egyikük rábólint, aztán továbbmegy, ahhoz a fehér paravánhoz, amelyre mindenki a maga módján felírhatja békeakaratát, azt, hogy ha akarjuk, hogy otthonainkban naponta köszönthessük a békét, szükség van ilyen fesztiválokra Is, mint amilyen Pusztava- cson volt, van, lesz. DECSI KISS JÁNOS MAGYAR LÁSZLÓ Magyar szerszámgépek új piacokon
