Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-03 / 181. szám

1985. augusztus 3. u* Képújság Felveszünk ÜZEMELÉSI, KARBANTARTÁSI ÉS ÖNTÖZÉSI MUNKÁRA SZAKMUNKÁSOKAT ÉS BETANÍTOTT MUNKÁSOKAT Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni: Mözsi öntözőfürt. Tel.: 15-719. (165) az Állami fejlesztési bank PAKSI FIÓKJA (Paks, Dózsa György u. 62.) tájékoztatja a lakosságot, hogy KÖTVÉNYEK ELADASAVAL, VÁSÁRLÁSÁVAL, KEZELÉSÉVEL, ELŐJEGYZÉSÉVEL és minden ezzel kapcsolatos információval VÁRJA ÜGYFELEIT. (Telefon: 75/11-281, 75/10-045) Napi árfolyamon jelenleg is vásárolható SKÁLA—COOP- és Volán-kötvény. (7/85) A BÁTASZÉKI FÉMIPARI SZÖVETKEZET felvételre keres I vegyész- technikust a felületkezelő üzem vezetői munkakörébe. Jelentkezés a szövetkezet személyzeti vezetőjénél. (33) Számítástechnika az OMÉK-on Készülnek a kiállítók a kő­bányai vásárvárosban az au­gusztus 17-én nyíló OMÉK- ra. E napokban rendezik be az A-pavilont, ahol a mező- gazdasági üzemek szervezé­sét, irányítását megkönnyítő eszközök kapnak majd helyet. Bemutatják azt a tizenkét, féle számítógépet, amelyekkel speciális szolgáltatásként a Mezőgazdasági Ügyvitelszer- veZésd és Számítástechnikai Közös Vállalat szeréli fel az állalmi gazdaságokat, termelő- szöveftfcezetéket. Jelenleg már 1700 üzemben alkalmazzák a mindennapos munkában a számítástechnikát. A látogatók megismerked­hetnek majd azokkal az alap­gépekkel, amelyek az ügy­vitel, az anyagnyilvántartás munkáját könnyítik meg. A legkorszerűbb számítógépe­ket is bemutatják, amelyek a termelési folyamatok terve­zésénél, a gyors döntések elő­készítésénél szolgálnak hasz­nos eszközül az üzemek ve­zetőinek. A VOLÁN 11. SZ. VÁLLALAT IPARI ÜZEMEGYSÉGE FELVÉTELRE KERES: I gépésztechnikusi végzettséggel rendelkező meóst, autószerelő szakmunkásokat, karosszérialakatost, segédmunkásokat. Jelentkezni lehet: Volán 11. Sz. Vállalat Ipari Üzemegység vezetőjénél. Szekszárd, Keselyűsi u. (146) A BORSODI VEGYI KOMBINÁT SZEKSZÁRDI GYÁREGYSÉGE felvételt hirdet MARÓS ÉS ESZTERGÁLYOS MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉRE. Jelentkezni személyesen lehet a személyzeti és munkaügyi előadónál, Szekszárd, Palánk! út 6. (180) ISMÉT JELENTKEZIK A NAPSUGÁR ÁRUHÁZ! NYÁRI SZEZONVÉGI RUHÁZATI VÄSÄR 30—40 SZÁZALÉKOS ÁRENGEDMÉNNYEL augusztus 5—17-ig, amíg a készlet tart. Ajánlatunkból: régi ár: új ár: Női fürdőruha 350 Ft 210 Ft Férfiúszó 290 Ft 174 Ft Férfiúszó 230 Ft 138 Ft Női szandál 381 Ft 240 Ft Női szandál 378 Ft 240 Ft Női szandál 919 Ft 560 Ft Bakfisegyüttes 650 Ft 455 Ft Bakf isegyüttes 504 Ft 353 Ft Bakfisruha 363 Ft 254 Ft Egyes méteráruik 30—40 százalékos árengedménnyel. Várjuk önt Dombóváron, a Napsugár Áruházban! Hazai tájakon S I K O N D fa Komlótól alig néhány kilo. méternyire — a bányászvá­rostól kissé délnyugatra — várja vendégeit Sikonda, a baranyai tájnak ez a védett parkerdőben, szelektől óvott völgy ölén elterülő fürdőte­lepe. Igaz, nem olyan régen fodrozódik ott a medencék vize, mint például a közeli Harkányban, csak 1928 óta, amikor a Salgótarjáni Kő- szénbánya R. T. szénkutatói egy majdani bánya helyett melegvizes forrósra találtak. Ez a hévíz a fúrás 318. méte­rénél tört elő. Hőmérséklete 35 "C volt, hozama pedig eleinte peroenként 80 liter, majd pedig — a bővítés, a kiépítés után — immár 2000 liternyi. Sikonda talajának folyé­kony áldásában néhányan fantáziát láttak. Nemcsak a feltörő víznek mélyítettek he. lyet, hanem noég a meglelés évében, azaz 1928-ban szál­loda felépítésébe is belefog­tak. Hála Pécs közelségének, az új baranyai fürdőhely igen gyorsan felvirágzott. Különö­sen azután lett rendkívül népszerű, amikor 1933-ban gyógyfürdővé nyilvánították. Ez utóbbi minősítéséhez a neves balneológus, dr. Emszt Kálmán adta meg a szüksé­ges szakvéleményt. Egyebek között ezt írta: ........szabad szénsavtartalma következte, ben hazánkban a szénsavtar­talmú melegforrások egyedüli képviselője, ami társulva a lí- thiiummal, értékét nagymér­tékben növeli.” Az ő minő­sítése, no meg sokak min­dennapi tapasztalatának meg. felelően elsősorban a moz­gásszervi bántalmakban szen­vedők zarándokhelyévé nőtte ki magát Si'konda. Az ígéretes indulás azon­ban később megtorpant, mind kevesebb lett a felszínre törő víz. Az elapadást egy tervezői tévedés okozta: a fúrólyukat ugyanis acélcsővel bélelték kli, az ásványi anyagokban gazdag víznek ez pedig nem tudott kellőképpen ellenállni. Később vörösfenyővel bélel­ték ki a kutat, de a csekély hozamot ez a módosítás nem sokszorozta meg. Más megol­dás nem lévén, át kellett tér­ni a szivattyúzásra, a váltó, zatlanul népes vendégsereg megtartása érdekében 1958- ban nekiláttak még egy kút fúrásának. Ez a mélyítés 435 méternyi mélyen talált hévi­zet. Az új kút 120 liternyi vi­zet adott percenként, 36 'C értékű hőmérséklettel. Részben azért, mert ez az utóbbi fúrás sem szolgált úgy, ahogyan kellett volna, részben pedig azért, mert a nagy sebesen tető alá hozott szállodát a komlói bányászok éjszakái szanatóriumává ala­kították, Sikonda egy időre bezárta kapuit a nagyközön­ség előtt. Ám, aztán, hogy az újabb kútra is szivattyút szereltek, ismét látogathatta bárki. S látogathatja ma is! Elso­rolni is sok, mi minden szol­gálja e baranyai strandon a szórakozást, a kényelmet. Van ott már horgásztó éppen úgy. mint kemping, sőt az írók, művészek számára egy alko­tóházat is megnyitott a kom­lói tanács. Vendéglő, élelmi­szerbolt, ajándékokat árusító pavilonsor szintén helyet ka­pott a medencék közelében. Aki pedig nemcsak fürödni, hanem kirándulni is szeret, szintén örömét lelheti ha­zánknak e szépséges déli tá­jában. Elzarándokolhat pél­dául Mániára, amely ősi te­lepülésnek a XII. századból való román stílusú temploma valóságos műremek. A mán­iái Kőlyuk-barlang szintén híres: több mint másfél száz állatfajt figyeltek meg, és ír­tak le ott a zoológusok. A Máré-völgy — s benne a XIII. századi Máré-vár — sincs messze Sikondától. Csákigy a Melegmányi-völgy, ez a több mint 700 hektáros bükk- és tölgyerdőkkel borí­tott természetvédelmi terület, ahol igen szép, karsztos ere­detű üregek, szakadékok ala­kultak ki a mészkőben. Mész­tufa gátak is épültek itt a természet jóvoltából; a róluk aláhulló vízesések látványa szintén feledhetetlen ... Dombok karéjában, magas fák tövében kéklik a sikondai strand medencéinek vize Török kutak Magyarországon A Magyarország nagy ré­szére kiterjedő másfél száza­dos török uralom sok olyan tárgyi emléket hagyott hátra, amelyek nem engedik fele­désbe merülni hajdani jelen­létüket. A nyugati világ meg­hódítására indult oszmán hadak elakadván a magyar végvárrendszeren, a hon el­foglalt részén meg akarták vetni lábukat, s igyekeztek itt örök időkre szólóan be. rendezkedni. Ennek az úgy­nevezett hódoltsági kornak a nagyobb török épületei — dzsámik, minaretek, fürdők, türbék — könnyen szemünk­be tűnnek. Ám, kisebb léte­sítmények is maradtak utá­nuk, amelyek megbújnak va_ lamelyik város kőrengetegé­ben, faluban, ellepi őket a repkény, vagy elfeledve om­ladoznak valahol egy erdő mélyén, mert az ember el­hagyta azt a helyet, amit az­tán a természet vett ismét birtokába. Ezek közé a szerényebb építmények közé tartoznak a törökök által épített kutak- csorgők. Vegyünk közülük sorira néhányat. A ma látható kutak között a legnagyobb, már-már épületnek mond­ható a Pest megyei Zsámbék község hajdani főterén áll. A törökök a 16. században emelték ezt a ma is működő, csorgóval egybeépített kutat. A szokatlanul nagy, 12,5x10,25 méteres, kétszintes, nyitott csorgókút homokkő kváde. rekfből épült, körítőfalai egy méter magasak. Mellvédfalá­nak egyik sarkából ma már hiányzik az a feliratos kő, amely évszázadokon át hir­dette építtetőiének nevét és rangját. A nyitott kút alsó szintjén lehetett mosakodni, a víz sárgaréz csapokból folyt. A kútház három oldalán ugyancsak rézcsapokból öm­lött a víz. A kétszintes kút- házat fedő kőlapok erőteljes profiljai nincsenek finoman kimunkálva. A kútház érdé. kessége, hogy nem esik az egész medence hossztengelyé­be. Felirata szerint 1892-ben restaurálták. Zsámbék a hódoltság alatt fontos török végvár volt, többször cserélt gazdát, ma is álló várkastélya és romos temploma, kolostora nagy harcokról regélhetne. A maga nemében egyedül­álló az a török kút, amelyre a Somogy megyei Babócsán talál rá az, aki szorgalmasan és kitartóan keresi. Még tel­jesen ép, miniatűr dzsámihoz hasonló, kupolás építmény, csupán a rézből vert félhold hiányzik az ormáról, amely­től a második világháború vihara fosztotta meg. Az eredeti állapotában fennma­radt építmény mindössze any- nyit változott, hogy három oldalát befalazták, mélyét pedig — amely a második vi­lágháború végéig vizet adott az áteilenben fekvő kastély­nak — ma törmelék tömi el. A szép kutat azért nehéz megtalálni, mert semmiféle tábla sem igazítja el az ér­deklődőt, továbbá, mert sűrű bozót takarja, futónövény ta­pad falára, és már-már ki­kezdi, mállasztja vakolatát. Ha senkii sem tesz lépést megóvására, a kút halálra van ítélve. Pedig Babócsa nevezetes hely volt, várának földbe süppedő falai köpött hajdan virágzott a vitézi élét — hol török, hol magyar —, s helyenként beomlott alagútja állítólag Szigetvárral kötötte össze. A legeldugottabb török kút a szintén Somogy megyei Töröikkoppény határában, er­dőövezte hegyoldalban csör- gedeZteti vizét. Valamikor török erősség állt itt, az ab­ban szolgáló katonákat és lovakat látta el friss vízzel. Kisméretű, egyszerű épít­mény, lényege egy boltozatos akna, ahova lépcső vezet le, onnan lehet vizet venni, s a fölösleg folyik tovább. Tu­lajdonképpen kúttá alakított bővizű forrás. Miás török em­lékek is láthatók ebben a kis faluban. A gótikus templom- szentélyhez csatlakozó sek­restyében török, faragott mo­sómedence áll, a kertben tö­rök sírkő. A plébánia épülete sem mai keletű: pincéjében fojtották meg a koppányi vár utolsó török parancsnokát. Kertjében ugyancsak török sírkő. Pécsett vagy negyven kutat és csörgőt hagytak ránk a törökök. Az utolsót néhány éve bontották le, amikor ki. szabadították a várfalat a rá­tapadó kis házacskák alól. Cs. K.-A 16. században épült zsámbéki török kutat 1892-ben restaurálták

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents