Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-31 / 204. szám

1985. augusztus 31. , TOLNA \ 8 “ísfÉPÜJSAG A lengyel állam és a katolikus egyház Lengyelországban jelenleg 35 egyház és vallásfelekezet tevékenykedik. Az állam és a nem római katalikus fele­kezetek viszonya jó, problé­mamentes. Nem mondható el ugyanez egyértelműen az állam és a katolikus egyház kapcsolatáról. Ez a viszonya általában kiegyensúlyozott, ám kiélezett helyzetekben meglehetősen labilissá válik. A papság többsége össze- egyeztethetőnek tartja lelki - pásztori küldetését az állam­érdekkel, egy szélsőségekre hajló csoportja viszont meg­ragad minden kínálkozó le­hetőséget, hogy az egyensúlyt felborítsa. _ Az államhatalom képvise­lői párbeszédet folytatnak valamennyi egyházzal és fe­lekezetiéi. A katolikus egy­házzal való párbeszéd, ért­hetően, különösen nagy je. lentőségű. Időnként a len­gyel kormányfő találkozik a hercegprímással. Tevékeny munkát végez a kormány és a püspöki kar képviselőinek vegyes bizottsága. Állandó munkaikapcsolatot tart fenn az Egyházügyi Hivatal és a püspöki kar titkársága. A vajdasági vezetők és a me- gyéspüsipökök is rendszeres kapcsolatot ápolnak. A meg­beszélések a témától függő, en bonyolultak, nehezek, de minden esetben a problémák megoldását szolgálják. A harcos klerikalizmus képviselői változatlanul sok gondot okoznak. Támadják az egyház és az állam szét­választásának elvét. Az ilyen elvéket valló egyházi szemé­lyek és a hozzájuk csatlako­zó világi klerikálisok nem egy alkalommal helyi kon­fliktusok kirobbantásával is megpróbálkoznak. S ha időn­ként és helyenként nézeteik táptalajra is lelnek, antiszo- cialista, államellenes felfor­gató tevékenységüket a hí­vők többsége elutasítja. Az ilyen szélsőséges megnyil­vánulásokat — ezeik tetőztek például a Popieluszko-ügy- ben — helytelenítik és el­ítélik a katolikus szellemi elit mértékadó körei is. A lengyel katolikus papság magatartását főként, s első. sorban a Vatikánban most lezajló integrista átalakulá­sok határozzák meg. A Szentszéknek a papság poli­tikai tevékenységével kap. csolatos kettős mércéje ma már — enyhén szólva is — szemet szúró. A haladás erői, valamint a szocialista rend ellen hadakozó katolikus pa­pok politikai tevékenységét támogatja, viszont a haladás mellett kiálló papság — pél­da erre Ernesto Carden ad niearaguai pap-miniszter — tevékenysége csöppet sincs a Szentszék ínyére. Mindennek ellenére a len­gyel állaim folytatja a párbe­szédet az egyházzal. Abból indul ki, hogy az egyház is számolni kénytelen a való­sággal, s tudomásul kell vennie a szocialista állam­rendet. fiatal óriás A Vaskapu Európa legnagyobb, 130 km bosszú hegyha- sadéka Bulgária Erdőgazdálkodási mérnökszervezet Románia . ; áJT-Ám­Két Turnu Severin Üzleti elgondolás hozta létre majdnem másfél száz esztendeje a Duna alsó fo­lyásánál, Turnu Severinben a hajóépítő vállalat — a Se- vernav — ősét. Alapítói ab­ból indultak ki, hogy a Ka­zán-szoros a szomszédban van, és a fentről érkező ha­jókat legtöbbször alaposan megtépázta az alattomos sziktazátonyokkal telitűzdelt, háborgó vizű, keskeny völgy­katlan. A Duna-delta felől felfelé törekvő hajósok is gyakorta megpihentek a se- verini kikötőben, mielőtt a viszontagságos útszakasznak nekivágtak volna. Az egykori javítóműhely ma is működik. Odébb, a fo­lyam nyugati partján gyor­san fejlődik az új, korszerű hajógyár. Termékeit szinte kivétet nélkül külföldön érté­kesíti, a kifogástalan minő­ség tehát elsőrendű követel­mény. A hajóépítők most éppen egy tankhajón végzik az utolsó simításokat. A ha­jó hamarosan a bakui kőolaj- szállító flotta kötelékébe tar­tozik majd. Szinte fel sem lehet sorolni, hogy mennyi vezeték, műszer van egy ilyen, a tengeri viszonylat­ban nem is hatalmas hajón — a Severnav 7000 tonnás hajóknál nagyobbat nem gyárt, mert nem [ehetne azo­kat a Dunán kihajózni. A nagy fal és a Bár a leghíresebb és leg­eredetibb — ám mégsem egyedülálló a kínai nagy fal. Akad párja is, méghozzá a KNDK-ban. Az északi tá­madások megakadályozására tizenegy év alatt (1033 és 1044 között) az Amnok fo­lyó torkolatától a keleti ten­gerpartig mintegy 400 kilo­méter hosszú, 6-8 méter ma­gas, széles védőfalat emel­tek, amelynek romjai több helyen ma is láthatók. A koreai nagy fal mellett a Korjó birodalom (918— 1392) egyik legszebb építé­szeti emléke a tongszon ka- puszin, más néven Szainam A Mongol Népköztársaság északi részén felépült Dar- ihan — fiatal iparváros Alapkövét két évtizeddel ez­előtt tették le a mongol és a szovjet építők. Azóta ez a település Mongólia második legnagyobb iparközpontjává nőtte ki imagát. A Szovjetunió és a többi szocialista ország segítségé­vel a városban sorra létesül, tek a nagyüzemek, a könnyű- és nehézipari vállalatok. Magyar közreműködéssel épült például a darhani hús­kombinát. Ma Darhan köny- nyű. és élelmiszeripari gyá • rai, illetve energetikai léte­Konstanca Konstancán az Ipar utca nincs a tenger partján. A nemrég beindított piros vil­lamos hosszan kanyarog, míg a gyárak körzetébe ér. A végállomás közelében van a Strada Industriel — az Ipar utca. Itt találjuk a fiatal óriást, a Bútor- és Faáru­gyárat. Az üzemet 1967-ben furnér készítésére és búto­rok összeszerelésére létesí­tették. Az idő előrehaladtá­val egyre bővült a gyár. Előbb a furnérgyártó kapa­citást növelték a kétszeresé­re, majd a bútorgyártó mű­helyt bővítették. Később el­tongszon kaposzin fal kapuja. Ennek teljes hely. reáliítását a közelmúltban fejezték be. Az értékes épí­tészeti emlékmű Szarivon elővárosában található. Az egykori városfalba vésett kőkapun keresztül jut a lá­togató a csodaszép pavilon­ba, a hajdani kapuszinibe. Bordó színű a gerendázata s világoszöld az eresze. Lép­csők vezetnek hozzá mind a bejárati, mind a hátsó olda­lon. Középen bolthajtás éke­síti a pavilont, amelynek egyébként valamennyi olda­lán kitekintő- és lőréséket vágtak. sítményei adják Mongólia bruttó ipari termelésének éppen 10 százalékát. A város egyik legjelentő- jebb nagyüzeme a Dimitrov bőrkomtoinát. Az üzemben bárányfoőr feldolgozásával és konfekcionálással foglalkoz­nak. Az itt készített bundák, mellények és egyéb értékes bőrruházati cikkek nemcsak otthon, hanem külföldön is keresettek. A gyár nemrégi­ben befejezte bővítését és korszerűsítése után a terme­lés megkétszereződött, s így most több jut a termékekből a határokon tsúlrj) is. készült a kárpitozott búto­rokat gyártó részleg, majd az ajtógyár, végül külön egy­ség alakult a tengerparti szállodák, létesítmények be­bútorozására. Ma már száz­milliókban írják a bútor- gyártásból eredő bevételt, nyolcjegyű szám jelzi az évente gyártott furnér négy­zetméterét. Az itt gyártott bútorok több mint 80 százalékát kül­földi rendelőknek szállítják: az Egyesült Államokba, Ka­nadába, Franciaországba, Irakba, Líbiába, a Szovjet­unióba, Lengyelországba, Kí­nába és az NSZK-ba. Az alaptermékek, félkész termé­kek többségét m'agiik gyárt­ják. A nyersanyag egy ré­sze a dobrudzsai erdőkből kerül ide, de a zömét a Kár­pátok vidékéről szállítják. Érkezik rönk bajón is. A mahagóni fát Afrikából hoz­zák. A bútorgyár hatalmas csarnokában szinte elvész az ember. Hatalmas gépek ala­kítják a bútorokat. Még a lyukak fúrása felett is mik­roprocesszor őrködik. Hiszen itt mindennek tökéletesen kell illeszkednie. Arrébb furnérborító kerül a préselt faforgácslapokra, innen nem messze pedig csiszolják a bútordarabokat. Már csak a lakkozás van hátra. Jugoszlávia Az autóipar hírei A ZASTAVA MŰVEK SIKERE A VILÁGPIACON A szerbiéi Kragujevac au­tógyárának, a Crvena Zasta. va Műveknek egyre jobb a híre a világban. Májusban kínai, július végén pedig amerikai megrendelésre in­dítottak útnak 500—500 Zas- tava 101 GTL, illetve Yugo— 55 gépkocsit Pelcingbe és New Jersey-be. Az ame­rikai partner részére az év végéig 10 ezer autót szállí­tanak, s a szerződés értelmé­ben a következő négy évben 360 ezer jugoszláv gépkocsit vásárol az Egyesült Államok. A Crvena Zas tavában az idén 190 ezer autó hagyja el a szerelőszalagokat. Ebből mintegy 54 ezer személygép. kocsit, 4500 teherautót és 1500 kisebb szállító kocsit exportálnak. SZOVJET ALKATRESZ- MEGRENDELÉSEK Mintegy 300 ezer alkat­részt és 3 millió pneumati­kus fékberendezést szállít szovjet megrendelőjének, a KAMAZ autógyárnak az idén a hidraulikus és pneu­matikus eszközöket gyártó szerbiai Prva Petoletka nagyüzem. A KAMAZ régi partnere a gyárnak: a leg. utóbbi bíz év során csaknem 13 millió darab gépkocsifel­szerelési tárgyat vásárolt a szerbiai üzemtől. Erdőgazdasági, fafeldolgo­zási és bútoripari, illetve pa­pír- és cellülózgyártási lé­tesítmények tervezésére és építésére szakosodott az 1981-ben megalakult bolgár Leszkomplekt mérnökszer­vezet. A fiatal, ám máris ismert cég szakembereinek munká­jára elsősorban az afrikai és az ázsiai országokban tarta­nak igényt, de az erdőmér­nököket megbízásokkal látta el a niearaguai és a vene­zuelai kormány is. A legtöbb szerződés Algé­riához köti a szervezetet. A bolgár mérnökök a többi kö­zött kidolgozzák az ország részletes erdőgazdálkodási programját, összeállítják az erdőségek térképét, felmérik a faállományt, területrende­zési tervet készítenek, s ja­vaslatokat tesznek az erdő- birtokok gazdaságos műve­lésére és kitermelésére. Fog­lalkoznak nemesítési és te­lepítési tervekkel is. Progra­mot készítenek a 250 ezer hektárra tervezett, egybe­függő erdőség fejlesztésére. Több erózióvédelmi kísérle­tet végeznek, 3 nemzeti par­kot terveznek. De nemcsak az erdőségekben, az algériai városokban is várják a fel­adatok a Leszkomplekt mun­Immár hónapok óta a Dnyepropetrovszki Kombájn Gyárra figyel az egész or­szág. A hírnév az SZKP Köz­ponti Bizottságának határo­zata után kapta szárnyra az egyesülést. Ez a határozat hagyta jóvá az üzem kísér­letét a termelési kapacitá­sok hatékony kihasználásá­ra. A gyár korábban is so­kat tett a munka termelé­kenységének növelésére. Be­vezették például a brigád­vállalkozási formát. Ebben az ötéves tervidőszakban azonban áttértek az önjáró cukorrépaszedő kombájnok, az új cukorréparakodó gé­pek, valamint egyéb techni­ka gyártására. Felmerült a probléma: ugyanakkora te­rületen és változatlan mun­káslétszám mellett hogyan lehet lényegesen növelni a termelés volumenét? Ennek vizsgálatára a gyár szerződést kötött a Dnyepro­petrovszki Állami Egyetem­mel. Kiderült, hogy a ter­melés további növekedését nem a munkaerőhiány, ha­nem a felesleges munkahe­lyek akadályozzák. Az ér­vényben lévő bérezési rend­szer nem növelte a brigád- vezetők, az üzemek és a ter­melési részlegek érdekeltsé­gét abban, hogy hatékonyab­katársait. Algír, Constantine, Oran és Annaba városok­ban pihenőparkok építésére vállalkoztak a bolgár szak­emberek. A közelmúltban 30 algériai erdész tartózko­dott Bulgáriában, hogy ta­pasztalatokat gyűjtsön és ta­nulmányozza a Leszkomplekt és az erdőgazdálkodás mun­káját. Mozambikkál az ország bútoriparának helyreállítá­sára kötött megállapodást a Leszkomplekt. Az erdőgaz­dasági, a fa- és bútoripari rekonstrukció elvégzéséhez új technológiákat és műsza­ki berendezéseket terveztek. A líbiai Benghazi körzeté­ben két pihenőparkot léte­sítenek a bolgár erdészek, s emellett legelőgazdálkodási programot készítenek az állattenyésztés fejlesztésé­re. A kongói erdésze­ti minisztériummal 1982- ben állapodott meg a Lesz­komplekt több halgazdasági létesítmény telepítéséről. Most folynak a tárgyalások egy olyan vegyesvállalat ala­pításáról, amely faipari fél- késztermék-gyártó üzemeket, fafeldolgozó és bútorgyára­kat egyesítene. Nigéria új fővárosa, Abuja, parképítési terveit is a Leszkomplekt munkatársai készítik el. ban használják ki a munka­gépeket és berendezéseket. Ezután készültek el a mun­kaszervezés követelményei­nek megfelelő, komplex tu­dományos-műszaki értékelé­sek a munkahelyekről. Akadtak olyanok, akik bi­zalmatlanok voltak az újítás­sal szemben, s úgy vélték, érdekeiket sértik. Alapos fel­készítés és meggyőzés után sikerült a minősítést olyan tömegmozgalommá változtat­ni, amely minden munkahe­lyen a teljesítmény növelé­séért szállt síkra. Csupán az 1983—1984-es években mint­egy 500 javaslat érkezett a munkásoktól és mérnökök­től a termeléshatékonyság növelésére. Az egyesülés műszakilag újjáalakult. Felhasználták a belső tartalékokat, növelték a több műszakiban dolgozó gépek kihasználási fokát, emelkedtek az alapteljesít- mények. Több mint 700 el­avult szerszámgéptől szaba­dultak meg, 670 munkahelyet számoltak fel, sok száz ember munkáját gépesítették. Meg­teremtették a feltételeket a magasabb szintű szakmák el­sajátításához. Csupán 1981 és 1984 között, a gyári oktatá­si rendszer keretében 1650 munkást képeztek ki. A (afeldolgozó kombinát bútorgyárában készült bútorok 80 százalékát exportálják GÁTI ISTVÁN Mongólia Darhan - a húszéves iparváros A dnyepropetrovszki kísérlet RKSZ 6-os komba Jnok a gyár udvarán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents