Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-30 / 203. szám
1985. augusztus 30. ( TOLKA \ _ a KÉPÚJSÁG . Hírek - események A Volán—Tefu Vállalat Szakszervezeti Bizottságának Honvédelmi és Tömegsport Bizottsága felhívással fordul a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetéhez tartozó tagokhoz, hogy a XXXI. szakmai kongresz- szus tiszteletére az 1986-os éviben rendszeresen vegyenek részt munkatársaikkal és családtagjaikkal a szakszer, vezeti szervek áLtal szervezendő tömegsport-versenyeken. Tervezik, hogy a kongresszus megnyitásának időpontjára időzítve a megyei közlekedési vállalatok — csillagtúraszerűen — gyalogos, kocogó, kerékpáros és autós stafétaváltókkal tisztelegnek a kongresszusnak és kívánnak sikeres munkát. * Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szak- szervezete a szakma XXXIV. és a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa tiszteletére teke sportágban versenyt írt ki a szocialista brigádok részére, kapcsolódva A SZOT TSO felhívásához. A munkahelyi versenyeket — amelyek szervezéséért az szb-k a felelősök — 1985. november 1. és 1986. április 1. között kell lebonyolítani. A megyei verseny április I. és 15. között lesz, míg az építők országos versenyeire április 26—27-én kerül sor. Ciklusváltás előtt a műszergyárban A szekszárdi műszergyárban is számadásra készülnek a szakszervezeti szervek. A tisztségviselők számot adnak az elmúlt ciklusban végzett munkájukról. A gyár dolgozóinak 94 százaléka szakszervezeti tag, a tisztségviselők a tagság 15 százaléka. A tagok hatvan százaléka fizikai dolgozó, a dolgozók átlagkeresete évi 59 ezer forint. Segélyezés címén az elmúlt ciklusban egymillió forintot fizettek ki, kulturális és sportcélokra 600 ezer forintot fordítottak. A gyár dolgozói és a szocialista brigádok kommunista műszakokkal és egyéb társadalmi munkával közei félmillió forinttal járultak hozzá társaik lakásépítésének és a rászoruló nyugdíjasok támogatásához és több szociális és kulturális létesítmény építéséhez, illetve korszerűsítéséhez. A szakszervezet most, az egyéb szervekkel együtt, 400 milliós feladat teljesítésére mozgósítja a gyár kollektíváját. Ezek után nézzük meg közelebbről a szakszervezeti életet a gyárban, három arról alkotott vélemény alapján. Elsőnek Vajda Vendelné szakszervezeti bizalmitól érdeklődtem, aki tíz éve bizalmi és csoportjában harmincán vannak, többségük nő. Az első kérdésre, hogy könnyű-e, vagy nehéz a bizalmi dolga, úgy válaszolt, hogy is-is. A bizalmi ugyanis az a személy, aki már nem tudja tovább passzolni a feladatokat, bárhonnan kapja is azokat. Előfordul, hogy két tűz közé kerül, ekkor nehezebb a munkája. Aztán a differenciált bérfejlesztést megértetni se könnyű, a pénz ugyanis sohasem elég. Az elmúlt ciklusban öten kaptak lakásvásárlási támoKeserű Sándor Vajda Vendelné gatást, javaslata alapján. Figyelmét elsősorban a nagy- családosokra és gyermeküket egyedül nevelő szülőkre fordította, akik több alkalommal kaptak nagyobb összegű segélyt. Az elmúlt időszakban több gazdasági vezetője is volt, valamenyiükkej sikerült — ha nem mindig vita nélkül is — megfelelő partnerkapcsolatot kialakítani. Műszeripari szakmunkás, 1965 óta dolgozik a gyárban, munkáját elismerik, van tehát erkölcsi alapja, hogy kiálljon dolgozótársai érdekeiért. Pesák Rudolf géplakatos szakmunkás, jelenlegi munkahelye a tmk, negyven éve szakszervezeti tag. Fiatalon került az iparitanonc-moz- galomba, ahová akkor azért lépett be többedmagával, hogy megvédjék a mester oktalan pofozásaitől. Talán ő érzi a legjobban, mekkorát változott a világ, benne a szakszervezeti mozgalom is. Sokféle tisztséget töltött be a mozgalomban és arra a kérdésre, hogy a személyes véleménynyilvánítás tekintetében miben látja a legnagyobb változást, ezt emeli ki: Sokszor volt úgy a bi- zalmiválasztáskor, hogy többen azt figyelték, a főnök ■kire emeli fel a kezét. Akkor ő is odaszavazott. Ugyanakkor a folyosói beszélgetésekkor kiderült, hogy szívesebben adta volna másra a voksát. A titkos szavazás most az ilyen eseteket kizárja és ugyanakkor erősíti a személyi felelősség kialakulását. Nemsokára nyugdíjba megy, s az a kívánsága, hogy ezután is úgy képviseljék a dolgozók érdekeit, mint amelynek eddig sok szép példáját látta a gyárban. Végezetül a partner gaz-, dasági vezetőt, Keserű Sándort kérdeztem, aki az automataműhely művezetője. Pesák Rudolf öt- és hétezer forint között keresnek az itt dolgozók, túlórával néha többet is. Itt általában három műszíakos a munkarend, a munkahely sem a legideálisabb, zárt rendszer, elég nagy a zsúfoltság és nagy a hőség. Abban bíznak, hogy a többi munkahelyhez hasonlóan itt is megtörténik a korszerűsítés. Nem tagadja azt sem Keserű Sándor, hogy amikor idekerült, mint művezető, nem ment minden simán. Elsősorban a beosztottakkal való kapcsolatteremtésiben voltak problémák, de ezen a helyzeten gyorsan túljutott, amiért igen sokat köszönhet a bizalminak, aki megértette vele is, hogy csak együtt képesek a feladatokat megoldani. Hogy mit ajánl a most majd megválasztott bizalminak? — Elsősorban azt, ha kell még jobban „kólóm - poijon”, felém is, ha kell, még feljebb is, de ha szükséges, a tagság felé is. Kántás József Választásokra készül a Pedagógusok Szakszervezete Beszámolásra és tisztújításra készülnek a megye oktatási-nevelési intézményeiben. Az 5 évenként sorra kerülő választások minden szervezet életében komoly mérföldkőnek tekinthetők. Nemcsak a végzett munkát értékeli a tagság, hanem dönt a szükséges szervezeti és tartalmi módosításokról is. Az 1980-as választások óta a közigazgatás korszerűsítése és a demográfiai hullám hatása több olyan szervezeti változást eredményezett az intézményekben, amelyek indokolják a munkahelyi szervezetek szakszervezeti felépítésének átalakítását. Az eddigi struktúra nem vette figyelembe az iskolában létrejövő kisebb közösségek szerveződését (alsótagozatos, felsőtagozatos, napközis nevelők, technikai dolgozók stb.). és nem tudta átfogni a több helyen dolgozó, létszámban megnövekedett kollektívákat. A munkahelyi bizottságokat reszortfeladatok ellátására választották . A tisztségviselők nem tartoztak egy-egy csoporthoz, így elsősorban a bizottság titkárára hárult a testületek érdekeinek képviselete, amely 60—80 fős, több helyen dolgozó, eltérő mun_ kát végző kollektíva esetén lehetetlen volt. A változás abban jelentkezik majd a választások során, hogy az alsó- és középfokú oktatási intézmények szervezeti felépítésében általánossá válik a bizalmiak által vezetett szakszervezeti csoport. A jelenlegi munkahelyi bizottságokat bizalmiakból álló intézményi szintű bizalmitestületek váltják fel, amelyeknek főbizalmi áll az élén. Az intézmény vezetőjének a bizalmiakból álló bizalmitestület lesz a partnere. Minden közösségi maga dönti el, hogy hány szakszervezeti csoportot hoz létre. Módosul az intézményeket összefogó és irányító területi alapszervezetek összetétele is. Tagjai az intézményi és községi főbizalmiak lesznek. A testületek létszáma azonban lehetővé teszi, hogy az egyes rétegek (technikai dolgozók, középfokú oktatási intézmények pedagógusai, nyugdíjasok) súlyuknak megfelelően jussanak képviselethez, annak ellenére, hogy az intézményekben a főbizalmiak esetleg nem közülük kerülnek ki. Más szakmákkal ellentétben a Pedagógusok Szakszervezetében továbbra is megmarad a megyei bizottság testületé. Mit várunk a szervezeti változásoktól? Hatékonyabb érdekfeltáró, érdekképviseleti munkát, szorosabb kapcsolatot a tisztségviselők és a tagság között, formális vonásoktól mentes, aktívabb és rendszeresebb mozgalmi életet. Reméljük, hogy a bizalmiak, megnövekedett jogkörüknél fogva, képesek lesznek 20—25 emberrel napi kapcsolatot tartani, a kisebb közösségek sajátos érdekeit feltárni és képviselni. Megvan a remény arra, hogy a döntések valóban testületiek lesznek, és elősegítik az intézményekben folyó oktató-nevelő munka színvonalának emelését. Szeptember I-tői Négy héttel meghosszabbodik a szülési A Minisztertanács rendeleté alapján a terhes, illetve szülő nőt ezen a jogcímen 20 hét helyett 24 hét (168 nap) szabadság illeti meg. Ezzel összefüggésben 4 héttel meghosszabbodik a terhességigyermekágyi segély folyósításának ideje is. A 24 hét szülési szabadságra az a szülő nő jogosult, akinek az orvos a szülés várható időpontját szeptember 1, vagy azt kővető időpontokra állapítja meg. A szülési szabadságot a szülés várható időpontját megelőző 28. naptól kell kiadni), függetlenül attól, hogy a szülés esetleg szeptember 1. előtt következik be. A szülést megelőző időre járó szülési szabadság kezdetét a terhesállományba vételről szóló orvosi igazolás, ennek hiányában a terhesgondozási könyv adatai alapján kell megállapítani. Felhívjuk a nem táppénzen lévő kismamák figyelmét, hogy négy héttel a szülés várható időpontja előtt keressék fel a terhesgondozó orvost a terhesállományba vétel céljából. A nemcsak szociálpolitikai, hanem jelentős egészségügyi intézkedéstől a koraszülés csökkenése, az anyai betegség veszélyének és az esetleges méhen belüli elhalásnak felfedése várható. A 4 hét többlet te- háit olyan lehetőség, amelyet elhalasztani hiba, megragadni pedig az egészséges utódokért kötelező. — As anyasági segély ösz- ■sege 4000 forintra emelkedik. szabadság Az emelt összegű segély szeptember 1-től annak a szülő nőnek jár, aki a terhességi orvosi vizsgálaton négyszer (koraszülés esetén egyszer) részt vett a terhesség kezdetétől számított 140 napon belül. A segélyre jogosultság feltételei nem változtak. — Gyermekápolási táppénz a gyermek 10 éves koráig jár, 350 naptári napra (nem számítanak bele azok a napok, melyet a gyermek 1 éves koráig vettek igénybe). Beteg gyermek ápolása címén évenként a következő időtartamra jár táppénz: — egy évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek után 84 nap, — 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek után 42 nap, — 6 évesnél idősebb, de 10 évesnél fiatalabb gyermek után 14 nap. Egyedülálló szülő a 3 évesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek után 84, hatévesnél idősebb, de 10 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén 28 napon át kaphat táppénzt. (A gyermek születésnapjától születésnapjáig kell az évet számolni.) Üj vonás, hogy a jogszabály alapján járó, de fel nem használt napok a következő évre átvihetők, de előre nem hozhatók. A gyermekápolási táppénz szülői joggá vált, egyévesnél idősebb gyermek esetén tehát adott esetben az apa is jogosult a táppénzre. A szakmaközi bizottságok területpolitikai munkája A Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsa legutóbbi ülésén megtárgyalta és jóváhagyta a szakmaközi bizottságok eddigi tevékenységét, és hasznos ajánlásokkal látta el a testületeket a továbbiakra. Kivonatosan ezt a témát ismertetjük, hogy a bizottsági tagokon kívül a széles szakszervezeti tagság is megismerkedjék munkájukkal. A szakszervezetek érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenysége a lakóhelyekre is kiterjedően tovább fejlődött. A jövő évtől bevezetésre kerülő tanácsi gazdálkodásban nő a helyi tanácsok, nép- képviseleti szervek döntési jogköre, kezdeményező szerepe. A helyi erőforrások fel- használásában önállóságuk fokozódik. Ezért szükségessé vált a szakszervezeti szakmaközi bizottságok eddig végzett területpolitikai tevékenységének áttekintése, érdekfeltáró, jelző, mozgósító szerepének erősítése. A szakmaközi bizottságok képviseletet ellátó, véleményező, ellenőrző, jelző, végrehajtást segítő feladatkörrel rendelkeznek területükön. Ezeket a funkcióikat testületként gyakorolják. A szakmaközi bizottságok terület- és településpolitikai feladataik ellátása során együttműködnek a területen lévő szakszervezeti, párt-, állami és társadalmi szervekkel. Feladataikat, elképzeléseiket munkatenvben rögzítik, amelyet előzetesen egyeztetnek a párt-, állalmi és társadalmi szervekkel, tö- megs zervezetekkel. Ezen a téren néhány helyen — Pincehely, Hőgyész, Dombóvár, Tolna — bátortalanságot lőhetett tapasztalni, de javulás Itt 'is történt. A szakmaközi bizottságok többsége, az elmúlt időszakban rendszeresen figyelemmel kísérte a terület- és településfejlesztési tervek végrehajtását, ezen belül is kiemelten foglalkoztak a társadalmi munkaakciók szervezésével, az azokra való mozgósítással, valamint a kulturális intézmények tevékenységével, az egészségügyi és kereskedelmi alapellátással, az idős korúak helyzetével, életkörülményeivel. Tapasztalataik állapján kezdeményeztek intézkedéseket. A településfejlesztés tervezéséhez kapcsolódó tevékenység eddigi gyakorlatából kiemelésre érdemes néhány példa. Tamásiban a városfejlesztési elképzelések, a szakmaközi bizottság közreműködésével jutnak el a szakszervezeti alapszervezeteikhez. Azok megismertetik a dolgozókkal az elképzeléseket, kikérik véleményüket, majd .továbbítják az illetékes szervekhez. Lényegében hasonló a helyzet a többi területeken lis. Szekszárdim nemrégiben a Volán iigazgatójla .tájékoztatta a szakmaközi bizottságot a város közlekedésének helyzetéről, és egyben kérte a tagok javaslatait a továbbfejlesztéshez. A szakmaközi bizottságok feladatuknak alapvetően megfelelnék. A települések közéletébe való beilleszkedésük egyre jobb. Ez azonban nem jelenti azt, hogy tevékenységükkel kapcsolatban nincs még több kívánnivaló. Tovább kell mélyíteni a párt-, állami, társadalmi és tömegszervezetekkel az együttműködést, valamint erősíteni a kapcsolatot a szakszervezeti alapszervezetek és a szakmaközi bizottságok között, mindenekelőtt egymás munkájának jobb megismerésével és megismertetésével.
