Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-29 / 202. szám

1985. augusztus 29.

TOLNA '

'KÉPÚJSÁG 5

A kereskedelmi bankok előfutárai

Ha mozog a föld

Pénzintézetek alakulnak

Az utóbbi éveken látványos változásokon ment át a magyar pénzügyi szféra. Először csak úgynevezett „alapok” alakultak különböző fejlesztési területékihez kap- csoldóva: a mezőgazdaságban, az innovációs folyamatokban, az építőiparban kértek és kaptak helyet maguknak. (Ilyen volt például az Innovációs Alap, vagy a Vállalkozási Alap.) Létrejöttük oélja a vállalkozás volt, hogy kihasználva a (méretükből adódó gyorsaságot és ru_ galmásságat, versenyt teremtsenek a beruházásokra, fejlesztésekre szánt pénzek piacán.

Idén január óta folyamatosan átalakulnak ezék az alapok úgynevezett szakosított fejlesztési pénzintézetekké. Jó néhány már bankként jegyeztette be magát. Így jött létre például az Innovációs Alapból az Innofinance a Vállalkozási Alapból az Általános Vállalkozási Bank RT és —, hogy a legújabb fejleményt említsük — az Építőipari Innovációs Alap ból az Építőipari Innovációs Bank RT.

Hitelek, kötvények

A névváltással nemcsak a cégtáblákat festik át, hiszen a korábbinál jóval több felhatalmazást kaptak. De nemcsak körükben ment és megy végbe változás, szinte kivétel nélkül valamennyi régebbi bank is lehetőséget kapott arra, hogy új üzletágakban működjék, és egy-egy területen versenytársai lehetnek egymásnak. A szám szerint nyolc szakosított pénzintézet megőrizte az új jogosítványok mellett eredeti feladatát. Elsősorban a fejlesztésekhez és innovációkhoz kapcsolódva tevékenykedhetnek, de emellett — akárcsak a nagyok — kötvényeket bocsáthatnak ki, megbízásból vagy saját nevükben: adhatnak hiteleket, illetve végleges .tőkejuttatás formájában is részt vehetnek különböző vállalkozásokban. (Ilyenkor bizonyos összeget adnak a vállalkozásokhoz, és cserében részesednek a haszonból.) Az előbbiek mellett

legalább ilyen fontos, hogy tevékenységükkel összhangban, tehát a fejlesztésekhez kapcsolódva, betéteket is gyűjthetnek.

A jelenlegi gazdasági helyzetben a vállalatoknak nem nagyon futja megtakarításra, sőt, a (meglévő pénzüket sem igen fektetik bankbetétbe, így a pénzintézetek kevésbé számíthatnak arra, hogy ebből a forrásból jelentős tőkére tesznek szert. Ez persze, azt is jelents, hogy népgazdasági szinten — legalábbis egyelőre — nem ezeken a pénztárabllakokon keresztül osztják szét a hitelek jelentős részét.

Választhat a vállalat

Ennek ellenére nem szabad szerepüket lebecsülni, hiszen hosszú évtizedek után először teremtődött meg annak a lehetősége, hogy a vállalatok ne csak egyetlen bankhoz mehessenek kölcsönért, ezt a tendenciát erősíti a most folyó átalakulás is. És mivel a nagy beruházások kora egyelőre nem tért vissza, tehát még nagyobb szerepet kapnak a gyorsan (megtérülő, viszonylag 'kis tőkét igénylő befektetések. E területen Viszont már sikerrel vehetik fel a versenyt a kisebb pénzintézetek a nagyokkal, ugyanis méreteik lehetővé teszik, hogy gyorsan alkalmazkodjanak az igényekhez. Ráadásul az sem elhanyagolható szempont, hogy az (újonnan alakult szakosított pénzintézetek — az egykori alapok — olyan elképzelések válóra váltását •is finanszírozhatják, amelyben csak ők látnak üzleti lehetőséget.

Természetesen a pénzintézeti státus nem garantálja a nyereséges gazdálkodást, mely mind a nyolcuktól alapvető követelmény. Előfordulhat, hogy egy nyereségesnek látszó üzlet sem hoz hasznot, és ez a viszonylag kis alaptőkék miatt érzékenyen érinti a kisbankokat. Ám valószínűleg éppen ezért rendkívül körültekintően vizsgálják majd meg a vállalatok ígéreteit, és lehetőségük lesz a választásra is. Hiszen a pénzintézeti rendszer szélesedése nemcsak a szabad bankválasztásra atí lehetőséget. A másik oldalon lévők szintén megkapták a jogot arra, hogy csak a számukra megfelelő partnereknek adjanak pénzt. Mindez együtt pedig garantálja, hogy népgazdasági szinten a fejlesztések fórrá, sai ne haladják meg a kívánatos szintet. Igaz, ezen őrködik az állalmi felügyelet és a jegybank a maga sajátos eszközeivel. Bár e (módszerek alkalmazását, hatókörét most kell kipróbálni a szocialista pénzügyi szféra sajátos keretein 'beliül.

Még nem kétszintű

A nyolc szakosított pénzintézet alakulása mellett a többi bank is szélesítette tevékenységi körét, de egyelőre még nem beszélhetünk kétszintű bankrendszerről. (A közgazdasági szakirodalom egyszintűnek nevezi a bank- rendszert, ha monopolhely- zetben van a jegybank, a bankszervezet irányítása is centralizált. Két, vagy többszintű bankrendszerről szól viszont aiz esetben, ha számos kereskedelmi bank működik egymás (mellett, amelyek között piaci verseny van. A kereskedelmi bankok felett áll a központi jegybank.)

A két-, vagy többszintű bankrendszer kialakításához számos változtatásra lesz még szükség. Várhatóan ezek idejét nem hónapokban, hanem években mérhetjük majd: mert úgy kell megvalósítani a kétszintűséget, hogy eközben ne keletkezzenek zavarok a hitelszférában, folyamatosak legyenek a hitelkapcsolatok, és mindig teljesüljenek a hitelpolitikai irányelvek célkitűzései is. Éppen ezért, viszonylag csák lassú léptekkel lehet haladni a /kívánt cél, a kétszintű bankrendszer felé. Amelyben jelentős szerepet kapnak a szakosított pénzintézetek is, a leendő kereskedelmi bankok előfutárai.

LAKATOS MÁRIA

A kézműipar jegyében

Kisiparosok termékkiállítása Gödöllőn

Első ízben rendezték meg Gödöllőn az országos kisiparos találkozót. A kiállításon minden megye képviseltette magát, így természetesen Tolna megye iparosai is (bemutatkoztak. Dallos Istvántól, a KIOSZ szervezési főelőadójától kérdeztük:

— Milyen sikerrel szerepeltek a Tolnia megyeiek?

— Elsősorban azt kell megállapítani, hogy ez a kiállítás a kézműipar seregszemléje volt. Olyan ősi szakmák mutatkoztak be, mint a hintókészítő, vagy a szíjgyártó, a kádár, az asztalos ... kerámiakészítők és szűcsök, kékfestőkkel hozták árujukat. A Tolna megyei kisiparosok közül Fenyvesi Ferenc bonyhádi cipész, Stekl Zsuzsa bonyhádi tűzzománokészítő és Gyenei Istvánná tolnai sárközi .babakészítő árusított is. Nagy sikerük volt.

— Kik vettek részt a kiállításon?

— Az előbb említetteken kívül elküldte termékeit Hegyi Ferencné simontornyai szűcs, aki népi hímzésű ködmönt mutatott be nagy sikerrel. Balczerné Wimmel Edit dunaföldvári iparos nutriabundát küldött, Decher János dombóvári mester pedig rókabundát készített erre az alkalomra. Nagy sikert aratott a dombóvári Zámbóné Kiss Katalin hímzett menyasszonyi ruhája, dr. Fisi Istvánná sióagárdi hímző, Nyerges Mihályné paksi esztergályos kiállított terméke. Nagyon kíváncsi

volt a közönség — tízezren látták a kiállítást — a kádárok munkájára. Tőlük a bá- taszéki Scrotth György és a dunaszentgyörgyi Régi Zoltán mutatta be munkáját. Meg kell még említeni a zombai népi iparművész fafaragó Fetzer Jánost, Pesti Gyula sióagárdi asztalost, Nepp Dénes szekszárdi szíjgyártót, Nagy József tolnai és Steingel János bátaszéki kékfestőt, akik olyan darabokkal szerepeltek, amelyek joggal vívták ki a közönség érdeklődését.

— összességében?

— A Tolna megyei kiállítók tárgyai hűen tükrözték a megye kisiparát. Eredményesnek könyvelhetjük el az I. országos kisipari találkozó augusztus 23—25-i programját.

Próbaüzem

Megkezdődött a próbaüzem a Tiszamenti Vegyiművek új, folyékonyműtrá- gya-gyártó üzemében, Szolnokon. A vállalat saját műszaki gárdája által tervezett létesítmény határidő előtt készült el, s évi harmincezer tonna, gazdaságosan felhasználható, nagy hatékonyságú talajerőpótlót állít elő. Az őszi talajelőkészítő munkákhoz, a vetéshez már tíz-ti- zenkétféle szuszpenziós műtrágyát bocsát a mezőgazda- sági üzemek rendelkezésére.

A próbaüzem során naponta száz tonna folyékony műtrágya készül

Az 505. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet

értesíti elsőéves tanulóit, hogy az

OSZTÁLYOK

kijelölése,

A T\NKÖNYVOSZTÁS 1985. AUGUSZTUS 31-ÉN 8 ÓRAKOR LESZ AZ ISKOLÁBAN.

A kollégiumba felvételt nyert elsőévesek ezen a napon foglalhatják el helyüket.

A MÁSOD- £S HARMADEVES TANULÓK 1985. SZEPTEMBER 2-ÁN FEL NYOLCKOR JELENJENEK MEG AZ ISKOLÁBAN,

a kollégisták aznap költözhetnek be a kollégiumba.

(640)

A földrengésről - részletesebben

;.;.y;tVt\V:\V;V.'ü'üVüV;V--VtY\y.Vvt’t\\^ ............................................... ...

H

ogyan lótja a statikus?

lyek képesek elnyelni az épületre minden irányból ható vízszintes mozgásokat. A mozgási energiát elnyelve az épületek károsodás nélkül maradnak. Ilyen célt szolgálnak a helyszínen készült vasbetonfalak, amelyek az épületek kimozdulásakor tárcsaként működnek. A panel minden diarabja egymáshoz van merítve, és az egész épület tárcsaként működik. A hagyományos épületek a legtürelmesebbek. Itt a kiselemek, a téglák és a kötőhabarcs veszi át és nyeli el az energiát. A téglaház amúgy is hajlamos az átboltozódásra. Viszont a koszorú nélküli pillérek, simám felfutó falak, így a kémények is már igen érzékenyek a vízszintes mozgásra. Sokszor elég egy erős széllökés is, és ledőlhetnek. Ezért alkalmaznak itt sokszor acélmerevítést.

— Mit tapasztaltak Pere- martonon?

— Elég sok épület rongálódott, viszont a szerkezeti elemek kevésbé mentek tönkre. Legelőször a kémények dőltek le, a háztető cserepei rongálódtak meg, a válaszfalakon repedések jöttek létre. Földrengéskor a válaszfalak sérülnek meg a legjobban, mert ezek nyelik el az energiát, kevésbé tudnak az épületekkel együtt mozogni. Legtöbb helyen a földszinten repedtek meg a válaszfalak, sok helyütt a rossz alapozás miatt. A 30- as években, és a ma épült épületekben egyforma károk keletkeztek, s a repedések x irányúak. A legnagyobb ijedtséget a magasabb épületekben lakók élték át, mivel ezek az épületek jobban kilengtek. A földrengést az ágyban felevő ember érzi a legjobban, míg a szabadban tartózkodó kevésbé. A pincék igen hasznosak voltak az épületek alatt, mert ahol pince volt, ott az épületek nem károsodtak úgy, mint ahol nem voltak pincék. A károk alapján arra lehetett következtetni, hogy a hullámok elhúzott köralakban terjedtek. A földrengés romboló hatását mindig a felületi hullámok okozzák.

— Ezek a károk mennyire javíthatók ki?

— A károk könnyen kijavíthatok, s a kijavítás után újra stabilak lesznek az épületek, akár több földrengést is kibírnak. Reméljük, azért erre nem kerül sor.

Évente a világon 300 ezer földrengést jeleznék a műszerék. Ebből a magas számból csak 5—6 ezer rezgést vesz észre a lakosság. Pusztító rezgések száma évente a világon 20 körül mozog. Szerencsére hazánk nem tartozik az erős földrengészóna- övezetbe.

Szekér József

Magyarország földrengés-intenzitás zónatérképe. Ferde vonalkázás: 5-ös fokozat, függőleges: 6-os fokozat, kettős ferde vonal: 7-es fokozat, vízszintes vonal 8-as fokozatot jelent.

Hazánkban augusztus 15- én reggel 7 óra 25 perckor a Merchali-skála szerint 5- ös erejű földrengés volt észlelhető. Az epicentrum Pe- remarton és Berhida térségében volt. Itt jelentősebb károk jelentkeztek. Az Állami Biztosító Tolna Megyei Igazgatóságához csak kisebb károkról érkeztek bejelentések.

Nagy János, a Szekszárdi Tervező Vállalat statikus főmérnöke többedmagával két héten keresztül, szinte mindennap úton volt, Peremar- ton és Szekszárd közt. Igen elfoglalt volt ezekben a napokban.

— Milyen kapcsolatok révén kellett Peremartonra utazniuk? — kérdeztük Nagy Jánostól.

— Több éven keresztül jó kapcsolatot alakítottunk ki és így régebb óta terveztünk Peremartonon csatornákat, műhelyeket és nemrég készítettük el a lakótelep felújítási tervét is. A földrengések Titán felkértek minket is, hogy segítsünk a kármegállapításokban, majd a javítási munkák tervezésénél.

— Mit jelent az, hogy a Merchéli-skála szerint 5-ös erejű földrengés történt? Hogyan tudják mérni a földrengéseket?

— Két, alapjában eltérő minősítésű skála ismeretes. Az egyik a Richter-skála, ami a hypocentrumban kipattanó energiát méri, függetlenül a felszínen okozott kár mértékétől. A másik, a 12 fokú Merohalá-skála, ami a rengések intenzitását méri. Hazánkban az új Mercha- li-skálát mint szabványosított skálát használjuk, a szocialista országokkal együtt.

— Hazánkban egy tervező- mérnöknek mire kell figyelnie, mennyire kell figyelembe venni azt, hogy a mi országunk a földrengészóna törésvonalához közel esik, hiszen ez a törésvonal itt húzódik Jugoszlávia magas hegyei alátt egészen Olaszországig, és 10—15 évenként gyengébb rezgéseket észlelünk.

— Számos körülményt kell figyelembe venni a területek veszélyeztetettségi osztályozásánál. Ez rendkívül megnehezíti egy-egy egészen pontos eljárás, módszer alkalmazását. Mindenesetre az a sok tapasztalat, amit a szákemberek e túrén összegyűjtöttek, lehetővé tette a fő szempontok kidolgozását. Ebben segít Magyarország földrengés-intenzitás térképe is. A hullám terjedésében a talaj szerkezete is közrejátszik. Ahol nem megfelelő a talaj minősége, ott a talaj- mechanikusok méréseket végeznek.

Batu Árpád, a Szekszárdi Tervező Vállalat talajmedhaNagy János statikusmérnök

nikai szakosztályának vezetője is bekapcsolódik beszélgetésünkbe.

— Az épületek tervezésénél minden esetben figyelembe veszik a tervezők a talaj szerkezetét — mondja. — A földrengéseknél a laza talaj a rezgéseikre tömörül és süllyedést okoz. Ezért nagyobb épületalapokat kell készíteni. A tömörebb talaj (így a köves vagy agyagos) már kevesebb gon. dot okoz.

— Megyénkben milyen talajok találhatók?

— Közepes, átlagos sűrűségű, úgy hogy itt nem kell tartani a laza talaj okozta problémáktól. A Merohali- skála 5-ös fokozatáig az épületeknél, a panelépületeknél sem kell különösebben védekezni. A panelek a legérzékenyebbek, a hagyományos és modern technikával készült épületek ezeket a rengéseket simán bírják. Biztonsági szabályokat 5-ös fokozatnál erősebb zónákban kell alkalmazni. A

10-es erősségtől felfelé már semmilyen formában nem tudunk a földrengés ellen védekezni. Erre eddig még nem került sor hazánkban. 1911 óta mérik Magyarországon a földrengéseket 1911- ben Kecskeméten, 1925-ben pedig Egerben volt a legerősebb rengés, 8-as erősséget ért el. Azóta készült el Magyarország földrengés térképe is. Gyönk és Tamási panelépületeinél már figyelembe vettük ezeket a mutatókat.

— Hogyan reagálnak az épületek a földrengésre? — kérdezem Nagy Jánost.

— Az épületek méretezésénél biztonsági tényezők vannak. A váratlan hatásokat is beleértve — és itt gondolunk a széllökésekre, talajviszonyokra, vagy akár a földrengésekre is — a szabványok az épületekre túlméretezést írnak elő. A panel, vagy vázszerkezetű épületekbe olyan vasbetonszerkezeteket terveznek, ame