Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-29 / 202. szám
Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 202. szám. ARA: 1*80 Ft 1985. augusztus 29., csütörtök. cos Segítsünk egymáson Aki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli, — tartja a mondás. Igen sok >közös gazdaságban megnőtt ezekben az években az aipró forintok becsülete, főleg az olyan forintoké, afmelyek nem szerepelnek a pénzügyi tervekben, amelyeket nem a termeléssel, hanem valamilyen más eszközzel vonnak be a közösség pénztárcájába1. Nem új keletű dolog ez, hiszen a termelőszövetkezeti mozgalom kezdetétől végig kíséri a gazdálkodást, bár formája, megnyilvánulási lehetősége változik. Példaként említhetjük a különböző beruházásokat. Hajdanán .igen gyakori volt, hogy a termelőszövetkezet autóbuszt akart vásárolni, azonban nem futotta rá a közös keretekből, a tagok viszont hitelezték a jármű árát. A tagok egy szóra és szívesen adtak, hi. szén valamennyien tudták, mire kell, s abban is nagyon biztosak voltak, fillérről fillérre elszámol majd velük év végén a „közös”. így is történt. Nehéz lenne hirtelenjében felsorolni, mire is adták így össze a tőkét, hiszen gumiskocsiktól kezdve magtárakig, étkezdétől a fürdőkig, vagy akár szociális létesítmény építéséig egyaránt szívesen zsebbe nyúltak a tagok. Napjainkban egyre inkább az tapasztalható; a közös gazdaság intenzíven vonja be tagjai pénzét ilyen-olyan beruházásokba, közös célok megvalósításába. Jó ez így. Mára megtalálták a törvényesített formát is erre, célrészjegyeket bocs áj that ki a szövetkezét. A mozgalom életrevalóságát bizonyítja az is, hogy igen hasznos szolgálatokat tesz a termelőszövetkezetek önerőből megteremtett kölcsönös támogatási alapja, hiszen gyorsan és kisebb kamattal juthat kölcsönhöz a bajiba; jutott szövetkezet, mintha sorban állna a Nemzeti Banknál. Am az intézményesített kölcsönös segítség mellett több 'formája is ismeretes a tőke, a segítés átcsoportosításának, egyik-mási'k időnként országos mozgalommá is terebélyesedett: az erős segítse a gyengét, kettős szövetkezeti vezetés — már mint tudni- illiik két téesznek azonos vezetése, vezetője van —, kombájnok, erőgépek átcsoportosítása északi megyék, bői az Alföldre, és fordítva. A segíteni akarás a termelőszövetkezeti mozgalom lényege, a kölcsönös érdekek messzemenő figyelembevétele. így érthető, hogy a mozgatom termelőszövetkezeti üdülőket is tudott építeni, sőt, a Mezőgazdasági Szövetkezetek Házát is olyan esztendőkben, amikor eléggé szűkében vagyunk a pénznek, s a termelőszövetkezetek zárszámadásainál igen-igen jól jönnek az apró forintok. A szövetkezetek és a szakszövetkezetek jó része kedvezőtlen adottságú. Rengeteg gondot okoz az, hogy a termőhelyi viszonyok nem azonosak ebben az ország, ban, sok igazságtalanságot szül, hiszen 'még a kimondottan gazdaságos növények termesztése esetén is hátrányosabb helyzetbe kerülnek a rossz termőhelyi adottságú gazdaságok. Kevesebb termésit takaríthatnak be, ráfizetéses a termelés a homokhátságokon, nem történt meg a jó és megfelelő termelési szerkezet kialakítása, nem csatlakozhattak a termelési rendszerekhez, és világosan látjuk napjainkban; mindezek olyan halmozott hátrányokat jelentenek, amelyek lassan-lassan behoz- hatatlanokká válnak. Nyilvánvaló, hogy nem lehet és nem szabad általánosítani a mezőgazdaságban. ■Kicsit megdöbbentő, de tény, nincs napjainkban sem olyan vetőgép, melyik jó a homokon, nincs olyan henger sem, már pedig aki nem hengerel, az nem is tud gazdálkodni! Arról ne is szóljunk, hogy az idén menynyire kedvezőtlen ezeknek a gazdaságoknak a közgazdasági .környezete. Az is régi 'bölcsesség, ahol nagy a baj, kéznél a segítség. Éppen a gyenge termőhelyi adottságú szövetkezeitek esetében említünk meg egy követendő példát. Tudjuk, hogy a hatékonyság és a jövedelmezőség emelése, az export növelése elengedhetetlenül szükséges etekben a gazdaságokban, igen ám, de miből, ha nincs tőke, hiáiba az Okos gondoláit. Ezen segített a termelő, szövetkezetek egyik területi szövetsége, ugyanis kezdeményezésére erősebb téeszek, állami gazdaságok, élelmiszeripari váliala/tok több millió forintot, pontosan 107 milliót, adtak át tartalékalapjukból a kedvezőtlen adottságú gazdaságoknak, s a fenti összeggel a juhászatöt és a húsmarha-ága za tot fejlesztették. Érdemes aZt is megjegyezni, négy téesz 8 milliót, négy állami gazdaság 72 milliót adott, a többit pedig két élelmiszeripari vállalat. Az összegből 94 millió forintot a szarvasmarha-ágazat fejlesztésére fordítanak. Igaz, maga ez a nem mindennapi gesztus még nem jelenti azt, hogy a megsegített gazdaságoknak máról holnapra semmi gondjuk, hiszen ugyanúgy szakmai támogatásra is szorulnak, hogy az élenjáró módszereket, jó tapasztalatokat, a tudományos és a 'kutatási eredményeket elsajátíthassák és alkalmazni tudják. Ehhez is kapnak segítséget. Nincsen ebben semmi új, csak a forma változik, a tartalom szerencsére marad; tisztes célokért az anyagi alap előteremthető. SZ. LUKACS IMRE ________,__ 1 B evonulás Szekszárdon Tegnap kétnapos bevonulás vette kezdetét Szekszárdon, a Panoráma filmszínházban. Reggel hét órára a sorkötelesek eleget tettek megjelenési kötelezettségüknek, a délelőtt során csoportalakí- táson, adategyeztetésen, valamint orvosi vizsgálaton vettek részt. Mindannyian kielégítő tájékoztatást kaptak jogaikról és kötelességeikről, majd a csapatéletröl szóló filmeket tekintették meg. Délben, a Himnusz elhangzását követően került sor a sorkötelesek ünnepélyes búcsúztatására, az átadási ünnepségre. A bevonulóhely parancsnoka jelentést tett Szénási László ezredesnek, a Tolna Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság parancsnokának, valamint az elnökség tagjainak. Ezt követően a több száz katonafiatal, valamint szüleik és családtagjaik, meghallgatták a honvédelmi miniszter díszparancsát, majd Sebestyén Dezső, a Hazafias Népfront Tolna Megyei Bizottságának titkárhelyettese mondott beszédet. Az ünnepélyes bevonulás további részében a fiúkat elbúcsúztató édesapák nevében István István szekszárdi lakos köszönt el a katonafiataloktól. Atomsorompó-szerződés Szovjet és amerikai felszólalás a konferencia szerdai ülésén A Szovjetunió kész a jövő évtől is, határidő nélkül szüneteltetni atomkísérleteit, amennyiben az Egyesült Államok is hasonló kötelezettséget vállal — mondotta a szovjet küldöttség vezetője az a tomsorompó-s zerződést ellenőrző konferencia, szerdai ülésén. Andronyik Petrosz- janc akadémikus, a Szovjetunió Állami Atomenergiai Bizottságának elnöke közölte, hogy országa kész meghosszabbítani egyoldalú kötelezettségvállalását a föld alatti atomkísérletek szüneteltetésére, ha Washington is csatlakozik. Az amerikai küldöttségvezető, Kenneth AdeLman, az Amerikai Fegyverzetellenőrzési és Leszerelési Hivatal igazgatója ugyanezen a fóBudapesten a szocialista Budapesten tartja évenként szokásos konzultatív tanácskozását kilenc szocialista ország ENSZ-társasága. A Szakszervezetek Országos Tanácsának központi iskolájában szerdán megkezdődött eszmecserén a résztvevők megvitatják az ENSZ Társaságok Világszövetségének (WFUNA) szeptemberi közgyűlésére és európai regionális konferenciájára benyújtott határozati javaslatokat, az e fórumokon szereplő főbb kérdéseket. A WFUNA közelgő, Géniben sorra kerülő 30. közgyűlésének fő témája az Egyesült Nemzetek Szervezete megalakulásának 40. évfordulóruimon a szerdai vitában korábban elhangzott beszédében kijelentette, hogy Washington az atomfegyverkisér- letek teljes eltiltását nem tekinti a következő lépésnek, csaik „hosszú távon kitűzött célnak”. Adel man ugyanakkor ismertette Ronald Reagan üzenetét, amelyben az elnök történelmi sikernek minősítette az atomsorompó- szerződést, majd rámutatott: — Az Egyesült Államok kulcsfontosságú célja, hogy szilárd, a nagyobb együttműködésen alapuló viszonyt építsen ki a Szovjetunióval. Közös érdekeink között a háború elkerülése és a fegyverek korlátozása a legfontosabb. Az együttműködés a tárgyalással kezdődik, s várakozással tekintek Gorbacsov főtitkárral való novem. béri találkozó elé. Petroszjanc akadémikus hangoztatta, hogy az atom- sorompó-szerződés kulcsszerepet játszott az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásában, s mi nd a kis, mind a nagyobb országok biztonságának érdekeit szolgálja. Annál sajnálatosabb, hogy egyes államok, mint például Izrael, Dél- Afrika, Pakisztán nem akar csatlakozni az egyezményhez, amely nemzetközi ellenőrzést jelent. A Szovjetunió — mondotta — szigorúan megtartja az egyezményt, nem engedett át egyetlen országnak sem atomfegyvert, robbanószerkezetet, nem támogat egyetlen államot sem atomfegyver előállításában. Bányász Rezső varsái látogatása Bányász Rezső államtitkár, a Tájékoztatási Hivatal elnöke augusztus 26. és 28. között a lengyel kormány szóvivőjének, Jerzy Urban miniszternek a meghívására látogatást tett Varsóban. Bányász Rezső és vendéglátója, Jerzy Urban megbeszélést folytatott hazánk és Lengyel- ország tájékoztatási kapcsolatainak alakulásáról. Bányász Rezsőt fogadta Jan Glówczyk, a LEMP PB póttagja, a KB titkára, és találkozott vele Bogdán Jachacz, a LEMP KB sajtó-, rádió- és tv-osztályának vezetője, valamint Ernest Kucza külügy- miniszter-helyettes. Magyar-ukrán belkereskedelmi tárgyalások A magyar—ukrán belkereskedelmi kapcsolatok bővítéséről tárgyait Budapesten Jevtyejev Anatoliij Ivanovics, ukrán kereskedelmi miniszterhelyettes és Spilá'k Ferenc belkereskedelmi miniszter- helyettes augusztus 26—28. között. A két fél megállapodott abban, hogy a Kijev- ben ez év szeptemberében sorra kerülő magyar gazdasági és kulturális napok alkalmából bemutatják a választékcserére, áruházi és határ menti cserére felajánlható magyar árukat. Magyar szakembereik pedig az ukrán belföldi vásárokon ismerkednek meg a partner ajánlataival. Az ukrán delegáció megtekintett több korszerű buda. pesti kereskedelmi létesítményt. A küldöttséget fogadta Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter. tartják tanácskozásukat országok ENSZ-társaságai ja és ennek kapcsán egy olyan program kidolgozása, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy a nemzetek ismét elkötelezzék magukat az alapokmányban rögzített elvek és célok mellett, aktívan tevékenykedjenek azok megvalósításán. A közgyűléssel párhuzamosan nemzetközi szimpoziont is rendeznek, amelynek résztvevői — neves nemzetközi közéleti személyiségek, tudósok — megvitatják, milyen tényezők hatnak a közvéleményre az ENSZ-szel és szerepével kapcsolatban a béke és biztonság megőrzésében. A budapesti nemzetközi tanácskozás első napján Simái Mihály akadémikus, a Magyar ENSZ Társaság elnöke tartott megnyitóelőadást az ENSZ szerepéről a jövő békéjének és biztonságának előmozdításában. Kovács László, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője előadásában a világpolitikai helyzet és az ENSZ tevékenysége közötti összefüggésekről beszélt. Az elhangzottakat megvitatták a résztvevők, majd a delegációk vezetői beszámoltak az ENSZ megalakulásának 40. évfordulója alkalmából hazájukban alakult nemzeti bizottságok tevékenységéről. A tanácskozás ma fejeződik be. A bevonuló fiatalok és a vendégek egy csoportja
