Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-24 / 198. szám
1985. kttfusitus 84. KÉPÚJSÁG 11 Hazai tájakon Bánfáiul séták Soproniak kedvelt sétahelye Sopronbánfalva, vagy ahogy újabban hivatalosan nevezik: Sopron-kertváros. A falu, Bánfalva ősrégi lakhely a Soproni-hegység északi lejtőin. A régészásó hajdani kelta település, római villa maradványait fordította ki a Mária Magdolna templomnál. A középkorban Zaun vagy Zovány néven emlegették, 1291-től Sopron szabad királyi város birtoka. A bevándorlás folytán — mint az egész környék — lassan elné- metesedik: a 15. században már Wandorf-nak hívják, majd e névből a magyar reformkor Bánfalvát csinál. Az Árpád-kor magyarországi építészetének egyik megbúvó gyöngye a kis bánfalvi Mária Magdolna templom. Kőfallal kerített kert közepén áll a fehér templom. A templomfalak mellett süppedt sírkövek, alig olvasható már a gót betűs írás rajtuk. A templom északi falán két freskótöredék a 15. századból: a Háromkirályok és Krisztus és apostolai. A kis templomhajó déli felén gótikus kőszószék áll, a másik oldalon kora gótikus keresztelőmedence. A szentély fölötti bordázott boltozaton 1472-es évszám. A szentély felőli részen még egy festmény töredék: pásztorbotot tartó püspök. A szakemberek 12. századinak tartják — egyidősnek a templommal. Az oltár mögött római villa fűtőberendezésének a maradványai. A kisméretű, faragott kőtorony a nyugati homlokzat közepén emelkedik, a csúcsán kőgomb, azon zászlós vaskereszt, a datálás: 1748. (A kőkerítés külső oldalán emléktábla, rajta az írás: „Itt gyilkolták meg a fasiszták Vándor Sándort, a munkáskórusok kiváló karmesterét.” Az emléktábla mellett tujabokrok állnak őrséget.) A volt karmelita templom és kolostor már messziről magára vonja a látogató figyelmét. Magas dombon áll, ezért hegyi templomnak is nevezik. A pálos szerzeteseknek készült a 15. században. A pálosok, az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, Boldog özséb alapította még a 13. század második felében. A pálosok kolostora 1495- ben épült, azonban a Bécs elleni 1532-es hadjárat során a törökök feldúlták, s csak 1643-ban állították helyre, amikor is a pálosok visszatelepültek Bécsúlyhelyről. 1786-ban II. József a pálos rendet is feloszlatta. A kolostorból helyőrségi kórház ilett, a templom pedig 1827-ig üresen állt, amikor a katolikusok megvásárolták és rendbehozták. A karmelita apácák 1892-ben költöztek a kolostorba. (A templomot, is átalakították, falat húztak a szentély és a kórus közé a diadalív vonalában, hogy a templom közönsége előtt is rejtve maradjanak.) Á, karmeliták 1950-ig birtokolták a kolostort, jelenleg szociális otthon. A templomot az Országos Műemléki Felügyelőség állította helyre. A faluból kökorlátos barokk lépcső vezet a templomhoz, melyet 18. század közepén 14 szoborral díszítettek. Egy kivételével megtalálták, restaurálták; 1980. óta ismét eredeti szépségében látható a lépcső. A szobrokat ismeretlen mesterek alkották fertőrákosi puha mészkőből. A templomok és a kolostor után kellemes sétát lehet tenni a gesztenyés erdőben és a Kárpáti-féle vízimalmot (ipari műemléket) lehet megtekinteni. B. J. II. szegedi táblaképfestészeti biennálé Közismert, hogy a magyar képzőművészet a teljes képi és gondolati redszer megközelítése alapján építette eddig is távlatait az európai élmezőnyben. Ez elért, meg- küzdött rang. Nem egyszerűen a lehetséges irányok számbavétele, hanem minőség. Ez a tendencia erősödik, melyről a szegedi biennálé is meggyőz mindenkit. Egyáltalán örvendetes az a tény, hogy képző- és iparművészetünk nemzetközi lépték alapján fejlődik a siklósi, nagyatádi, dunaújvárosi, hajdú- böszörményi; nyíregyházasóstói, kecskeméti, velemi művésztelepek, szimpóziumok alapján. Ez az összefogás lendíti a magyar textilt, zománcművészetet, kerámiát, fa- és acélszobrászatot, a kisplasztikát, érmeket. A szegedi táblakép-biennálé az egyetlen, amely megelégszik a hazai felvonulással. Nem igényli a külföldi jelenlétet, így erősíti a festészet itthoni összpontosítását, az oly fontos munkamegosztást. Soknyelvű a magyar festészet, s magas esztétikai értékrenddel jut kifejezésre. A szegedi táblakép-biennálé a minőség és a tágasság törvényei alapján határozza meg képírásunk haladási irányát és magaslatát, s válik képzőművészetünk műhelyévé, miközben fontos háttérszerepet tölt be a Szegedi Ünnepi Játékok programjában. Mindez estik úgy és azért valósulhat meg, mert egyéni megújhodások éltetik a műfajt, szinte minden képviselt irányzatot. Losonci Miklós Eigel István: Kiűzetés a paradicsomból Staub Ferenc képei Kétkezi munkásként kezdte, asztalosként, épp úgy, mint a nála idősebb nagy kortárs, Derkovits Gyula. Pályája elején sok nehézséggel kellett szembenéznie, azt Is tudjuk, hogy a szegénység nem jó tanácsadó, de az ifjú Staub Ferenc tudta, hogy nem elég a szándék, az elhivatottság érzése, tanulnia is kell, meg kell ismernie a mesterség elemeit, éppúgy, mint a művészet bármely ágában. A szerencse Aba-Novák Vilmos szabadiskolájába vezetett, s jobb mestert nem választhatott volna magának. Aba-Novák kitűnő grafikus volt, drámai erejű rézkarcai bizonyítják, ugyanakkor volt érzéke a monomén tál itils firánt, nemcsak nagyméretű freskóin, hanem táblaképein is. Staub Ferenc tehát megtanulhatta a mesterséget, jóllehet szem. lélete, művészi szándéka már kezdetben is erősen különbözött attól, amit mestere képviselt. Soha nem lett epigon. mindig a saját útját járta, s évtizedek óta építi azt a meghitt világot, amit magáénak tud. Azt hiszem, ez Staub Ferenc művészetének titka. Az Elhangzott Németkéren, augusztus 17-én, Staub Ferenc kiállításának megnyitásán. elmúlt fél évszázadban nagy változáson ment át a művészet, jóllehet a kezdeti törvények sokkal mélyebbre nyúlnak Vissza. Nálunk Rippl- Rónai. Nagybánya jelentette a gyökeres változást, s gyorsan megjelentek a konstruktivista törekvések, s polgárjogot nyert az elvont, az absztrakt festészet is. Mindez nemzedékekre volt hatással, s természetesen Staub Ferenc munkásságára is hatott, anélkül ázott, ban, hogy világlátását, festőd erényeit fel kellett volna adnia. Meghitt, bensőséges művészet az övé, azt hiszem, ezzel jellemzem legjobban. Nem meghökkenteni akar, inkább meggyőzni Világa igazáról, amelyben minden a maga valóságában jelenik meg. de ugyanakkor érezzük, hogy ebben az újra fogalmazott valóságban megnyugtató rend van, titkos és örömteli harmónia, a táj minden részlete az egészet szolgálja, az ember pedig önmagára ismer ebben a kiegyensúlyozott világban. Külső, már első pillanatban érzékelhető jelek is ezt mutatják. A kép soha nem azonos magával a valósággal, nem fényképe, inkább újra teremtése, de nem is tagadása, hanem egy olyan végső rend, amelyben a formák és színek együtt élnek a szerkezet biztonságával. Staub Ferenc ezt a belső rendet ismerte fel a természetben, a németkéri tájban, a Dunakanyarban vagy az Adria- part mediterrán szépségében ez ragadta meg, s így alakította ki egységes, meggyőző világát. Legyünk őszinték, nem volt könnyű dolga. A nagy művészeti központoktól mindig távol élt, még Szekszárdion is ritka vendég, már-már rejtőzködve dolgozott, kitartóan, nem egyszer anyagi nehézségek között, de kezdettől tudta, hogy dolga van, feladata, amit teljesítenie kell. Az életmű — szerencsére — még nem kész, az idős mester most is fáradhatatlanul dolgozik, de művészetének körvonalait világosan látjuk. Ami megtanulható, azt ifjúkorában megtanulta, de azt is tudta, hogy a többi az ő dolga. S azt is tudta, hogy felkészültség és szándék mellett tűre. lem, kitartás, sok, nagyon sok munka kell ahhoz, hogy elkészüljön az életmű, a képek, rajzok sokasága biztos egységként álljon előttünk, a teljességet sejtetve. Nem tisztem, hogy kijelöl, jem Staub Ferenc művészet- történeti helyét, meghatározzam munkásságának jelentőségét. De azt tudom, hogy ez a meghitt emberi világ közös örömünk, amely nélkül valamennyien szegényebbek lennénk. CSANYlLÁSZLÓ Ágh Ajkelin Lajos: Csipkekompozíció Cl Kazovszkij: Dupla szereposztás II. $ Vízparton Cseh Gábor rajza.
