Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-24 / 198. szám
XXXV. évfolyam, 198. szám. ARA: 2,20 Ft 1985. augusztus 24., szombat. Mai számunkból A KADERMUNKA BONYHÄDON (3. old.) FOGYASZTÓI érdekvédelem + GAZDASÁGI RENDESZET (4. old.) HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS (6. old.) MENEKÜLÉS A POKOLBÓL (9. old.) _ l/J/J A NÉPI KOREA — KÉPEKBEN (8. old.) A takaró hassza Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér! A mezőgazdasági nagyüzemekben egyre gyakrabban lehet hallani az ismert közmondást. S rögtön hozzá is teszik; gömbölyödni kell alatta, mert rövid a takaró. Ki-ki ismerete, tapasztalata szerint sorolja ennek jeleit. A műtrágyák választéka nem igazodik a termesztett növényiek biológiai igényeihez; a szükségesnél kevesebb van a keresett növényvédő szerekből, ezért silányabbakkal kell helyettesíteni azokat; gyenge a munkagépek minősége; kifogásolható az alkatrészellátás, megcsappantak a fejlesztésre fordítható források, a régi eszközök állaga pedig leromlott, összefoglalva: úgy érvelnek a szakemberek, hogy az anyagi-műszaki ellátás hiányosságai valamint a szűkös fejlesztési lehetőségek már korlátozzák a termelés fejlesztését. Miások erre úgy válaszolnák, hogy annyi gépet, alkatrészt, növényvédő szert lehet vásárolni, amennyire pénze van az országnak. Erre most különösen ügyelni kell, hiszen az első félévi adatók éppen a vásárláskor való takarékoskodásra hívják fel a figyelmet: az ország exportja a tervezetthez képest csökkent, az import pedig nőtt, vagyis kedvezőtlenül változott a kettő egyenlege. Kétségtelen, hogy e tényeket tekintetbe kell venni, amikor a mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátásáról, illetve annak hiányosságairól folyik a vita. Ezt elfogadva, sokan felteszik a kérdést; hozzájuit-e annyi beruházáshoz a mezőgazdaság, amennyi a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulásáért, az exportban bétől, tött szerepéért megilletné? Vitatkozni persze lehet ezeken, ám a gyakorlatban e polémiák sehová nem vezetnek. Az erőket nem a meddő véleménycserékre kell felhasználni, hanem a cselekvésnél hasznosítani. S ez utóbbinak tág a tere a magyar mezőgazdaságban is. Ha a már említett takaró- elméleten tovább tűnődünk, s fordítva tesszük fel a kérdést, akkor Is hosszan elmélkedhetünk korlátáinkon. Magyarán; Nyújtózunk-e addig, ameddig a takarónk ér, kihasználjuk-e mindazokat a lehetőségeket, amelyeket a mostani termelési feltételek kínálnak? Röviden azt válaszolhatjuk: nem. A felelet persze nem ennyire egyszerű, a valóságos kép sokkal árnyaltabb. A gazdaságok egy részében a termelési feltételek hiánya valóban gátja a fejlődésnek, ám másutt a kihasználatlan lehetőségek miatt termelnek kevesebbet a várhatónál. A szélsőségeknek egyik oka, hogy a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok egy része gyenge termőhelyen gazdálkodik, s nem képesek elérni még az átlagos eredményeket sem. ök erről nem tehetnék, s a lemaradásért sem marasztalhatok el. De mi a magyarázata annak, hogy a szomszédos, azonos természeti feltételek között termelő gazdaságok között is nagyok a különbségek. Az egyik országos főút ■két gazdaságot választ el egymástól. Néhány esztendeje az egyik oldalon lévők hektáronként négy tonna búzát termeltek, a másik oldalon alig több, mint két tonnát. Az utóbbiaknál más gondok is szaporodtak, s hamarosan új vezetők kerültek az élre. S megtörtént a „csoda”: a búzatermelés hozamai emelkedni kezdtek, az egykori lemaradók lekörözték a szomszédokat. Nyilvánvaló, hogy a változás nem magyarázható a föld minőségével vagy az égi áldással. A főút nemcsak a gazdaságok határát, hanem az emberek, közösségek magatartását is elválasztja egymástól. Korántsem mindegy ugyanis, hogy mikor, milyen elővetemény után vetik a búzát, mennyire figyelnek saját munkájukra a traktorosok, s mennyire engedik a talajba vetőgépük csoroszlyáját, ügyelnek-e a csatlakozó sorokra. E feltételek szigorúan szakmaiak, s csak a vetésre vonatkoznak, ám lehetne másféle példákkal is folytatni a sort. Mindegyik oda vezet, hogy a természeti adottságokon, az eszköz- és anyagellátáson kívül a munkában szorgoskodó errtberek magatartása is meghatározza a termelési eredményeket. Mint az említett példából kiderül, szakadéknak tűnő különbsé géket lehet ledolgozni rövid idő alatt. Ezért nem oktalan az a sokat ihangoztatott vélemény, hogy a termelés fejlődésének egyik forrása a lemaradók felzárkózása. Ismét a gabonatermesztésből egy példa: mértéktartó becslések szerint az ország gabona- termő területének harmadán lehetne hektáronként egy tonnával többet betakarítani. Ez 800—900 ezer hektárt, s ugyanennyi tonna gabonát jelent. S e többletterméshez nem új vetőmagra, több gépre, hanem másfajta gondolkodásra és magatartásra lenne csak szükség. Ez a „csak” persze roppant bonyolult feltételrendszert takar. A másfajta gondolkodás ugyanis önmaga bún nem alakul ki, hiszen a korábbi szokások beideg- ződtek, azokon nehezen változtatnak az emberek. A Változtatás kulcsa a valódi érdekeltség lehet. Vagyis olyan feltételeket kell teremteni, hogy a saját hibájukból lemaradók ne „vegetáljanak” magas színvonalon, hanem kényszer legyen számukra a jobb, szervezettebb munka. Nem vonatkozhat ez a szigorúság a vétlenekre. akik mindent megtesznek a termelés fejlesztéséért, de természeti vagy anyagi lehetőségeik korlátozzák a kibontakozást. Számukra nélkülözhetetlen a támogatás Am ezekre a forintokra mindenki csak valós, az ország számára is hasznos teljesítménye után várakozhat. V. FARKAS JÓZSEF Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás Nemzeti nap, ifjúsági találkozó Díjkiosztás az OMEK-on. (Telefotó) Változatos programot kínált pénteken is a 70. OMÉK. Bulgária nemzeti napját rendezték meg, és ifjúsági találkozóra is sor került. A nagyszabású bemutatót fölkereste Czinege Lajos, a kormány elnökhelyettese. A vendéget a vásárváros főbejáratánál Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes és Schrif- fert Ferenc, a BNV igazgatója fogadta. A kormány elnökhelyettese a kiállítás igazgatóságán tájékoztatást kapott az OMÉK rendezvényeiről, eseményeiről, majd megtekintette a vásárt. Fölkereste egyebek között az élelmiszerkiállítást, a KGST- országok közös pavilonját, majd a növénytermesztés és az állattenyésztés bemutatóit tanulmányozta. Bulgária nemzeti napján sokan látogattak el a baráti ország kiállítására, ahol táblázatok, grafikonok szemléltetik a mezőgazdasági termelés növekedését. A bolgár nagyüzemek immár nemcsak az ország belső ellátását biztosítják, hanem jelentős részt vállalnak az exportban is; az ország kivitelének egynegyedét mezőgazdasági cikkek teszik ki. Különösen népszerűek külföldön gyümölcseik, zöldségkonzerveik, dohány-, cigaretta- és italféleségeik. Az OMÉK-on tizenhárom külkereskedelmi és ipari egyesülés termékeit népszerűsítik, közülük jó néhány az OMÉK nemzetközi bírálóbizottságától díjat is kapott; így például két búzafajtájuk. a Duna cigaretta és több bőrtermék. Nagy számban érkeztek fiatalok az ifjúsági nap rendezvényeire. Részvételükkel a vásárváros központjában fórumot rendeztek, amelyen Dénes Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi minisrter- helyettes és Gábor András ipari miniszterhelyettes válaszolt a kérdésekre. Az eszmecserén egyebek között felvetették: a mezőgazdasági üzemek között növekednék a színvonalbeli különbségek; amíg egy részük kitűnően gazdálkodik, hozzávetőleg egyharmaduk — jórészt a kedvezőtlen adottságok miatt — elmarad a középmezőny teljesítményétől is. Helyzetük javítására a KISZ Központi Bizottsága kilenc megyében kiválasztott egy- egy termelőszövetkezetet és üzemi modellkísérlet segítségével, az erre a célra életre hívott gazdasági társaság szellemi támogatásával igyekszik megalapozni a kilábolást. Ez a munka harmadik éve tart: a kísérletbe bevont üzemek korábbi veszteségei megszűntek. A fejlődés olyannyira eredményes volt, hogy tavaly már 12 millió forint nyereséget könyvelhettek el. A fórumon az ipar és a mezőgazdaság kapcsolatának alakulása is szóba került. Amint a fiatalok kérdéseire a minisztériumi vezetők elmondották, az ipar nagy gondot fordít a mezőgazdaság kiszolgálására, ellátására, annál is inkább, mert a nagy- és kisüzemek biztos megrendelői az iparvállalatok termékeinek. Szó esett arról is, hogy a KISZ Központi Bizottság fiatal szakemberekből csoportot hoz létre olyan ipari koncepció kidolgozására, amelynek alapján a következő években az ipar az eddiginél jobban nyomon követheti a mező- gazdasági termelők igényeinek változását. Beszámoltak arról is a fórumon részt vevő KISZ-vezetők, hogy az Alkotó Ifjúság pályázaton a fiatalok — örvendetes módon — egész sor olyan javaslatot tettek, amelyek jelentős élőmunka- és energiamegtakarítást eredményezhetnek. Ezek megvalósítását a KISZ KB fölkarolja, egyebek között azzal, hogy gyártót keresnek majd a tervek, elképzelések gyakorlati megvalósítására, a kidolgozott új gépek, berendezések sorozat- gyártására. Kiosztották az Alkotó Ifjúság pályázat díjait. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar vállalatainál, üzemeiben dolgozó fiatalok közül ötszázan küldtek be pályamunkát, közülük 169 kapott dijat, öt kategóriában. Az OMÉK-on ötven díjazott terméküket, megoldásukat állítják ki, egyebek között a növénytermesztés és az állattenyésztés témakörében. Az ifjúság napja alkalmá. ból népi együttesek, tánc- karok szórakoztatták a vendégeket, volt divatbemutató, s a hazánkban tanuló külföldi diákok magyar fiatalokkal találkoztak. Erdészeti tanácskozás A kiállítás központjában erdészeti szakemberek találkoztak. Sólymos Rezső MÉM-főosztályvezető a tanácskozáson arról számolt be, hogy a gazdaságok és a faipart üzemek termelésének értéke az idén várhatóan meghaladja a 35 milliárd forintot. A hazai erdőkben évente 8,5 millió köbméter fát .termelnek ki, a fakészletnek hozzávetőleg 3 százalékát. A VI. ötéves terv időszakában a faállomány fajösszetétele az elképzeléseknek megfelelően alakult; a tölgy és a bükk — értek ének megfelelően — az új telepítésekben is kiemelt helyet kapott. Kedvezőtlen viszont, hogy az indokoltnál nagyobb területet foglal él az akác, főleg az ún. sarjaztatott akácosok területe bővült a kelleténél nagyobb mértékben. Az ál, larnd erdőgazdaságok tevékenységét mind magasabb színvonalon egészítik ki :» termelőszövetkezetek, amelyek 510 ezer hektáron gondozzák az erdőket. Az erdei munkát korszerű gépek könnyítik meg, egyelőre azonban a kívántnál kevesebb gép áll az erdészetek rendelkezésére. Az elavult, nullára íeirt gépek aránya is túlságosan nagy, ezért az elkövetkező években a gépészeti fejlesztésire fordítják a beruházási összegek jelen tős részét. A következő időszakban évente várhatóan (Folytatás a 2. oldalon) Útkorszerűsítés Tamásiban Tamásiban a Dám hoteltől a fornádi elágazásig 4,5 kilométer hosszúságban útkorszerűsítési munkát végez a Pécsi Közúti Építő Vállalat. A biztonságosabb járműforgalom érdekében az utat — mindkét oldalát ötven-ötven centiméterrel — kiszélesítik. A város belterületén a csapadékvíz-elvezetést is megoldják, s egy balesetvszélyes kanyar levágásával javítják az út biztonságát. A Zrínyi és a Széchenyi utcai négyes útelágazásról külön sávról lehet majd a főútvonalra le- és felhajtani. A fornádi útkereszteződésben új leágazás készül stoptáblával és záróvonallal. Az útszélesítéshez megérkezett a beton Zrínyi és Széchenyi utcai kereszteződés átépítése
