Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-21 / 195. szám
( TÓIM* \ _ A KÉPÚJSÁG 1985. augusztus 21. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 kocsipihenök. Szerintem nem Mikor szerelik be a telefont? Efy paksi olvasónk leveléből idézőnk: „1978-ban Paksra költözésünkkor lakásunkba távbeszélő (elszerelését igényeltük, amit viszonylag rövid idő alatt szolgálatkészen kielégítettek. 1983-ban lakást kellett cserélnünk. Kértük a postát a távbeszélő-készülékünk áthelyezésére. Válaszukban tájékoztattak bennünket, hogy az új lakásunkhoz vezeték kiépítése még nem történt meg, türelmünket kérték. 1984. októberében nagy örömünkre tudomásunkra jutott, hogy az említett hálózat kiépítése és annak műszaki átadása megtörtént. Ekkor úgy gondoltuk, hogy a posta eddig kérte a türelmünket és most teljesítik kérésünket. Tévedtünk. Érdeklődésünkre nem tudtak arra vonatkozóan semmit mondani, hogy mikor történik meg a készülék áthelyezése. A Pécsi Igazgatóságtól kaptunk ugyan egy levelet, amelyben közük, hogy a Tolna Megyei Igazgatóság kapacitáshiány miatt nem tudja teljesíteni kérésünket.” SzLráki Péter, a Pécsi Postaiigazgatóság osztályvezetője válaszolt a levélre: — Pakson a távbeszélőközpont és a hozzá csatlakozó hálózat az Erőmű Beruházó T elefonszámunk: 16-211 Vállalat által a posta rendelkezésére bocsátott fejlesztési hitelből valósult meg. A fejlesztési hitel átadásakor megkötött szerződés értelmében a postának 800 darab távbeszélőóllomást keil a PAV részére bekapcsolni. Az egyéb — magán és közületi — igényeket csak a fennmaradó ál'lomásfcapacitásból lehet kielégíteni. A távbeszélőközpont üzembe helyezését követően Pakson is megnőtt a távbeszélőállomás béka peso, lási igény, így érthető, hogy rövid pár év alatt a központ számkapacitása felhasználásra került. — Miután a PAV részére kb 600 távbeszélőállomást szereltem fel, a jelenleg szabad kapacitást részükre kell tartalékolnom. így a magán- előfizetők igényét alig, a közülietek igényét pedig korlátozott mértékben tudom figyelembe vermi. Mint szolgáltatónak. természetesen ez az állapot kényszerpálya, azonban a fejlesztési lehetőségek szűkös volta miatt ezen változtatnom nem lehet.” Parkjaink védelmében Egy névtelen szekszárdi olvasónk parkjaink védelmében ragadott tollat: „Állandóan téma az idegenforgalom, mi is utazunk szerte a világban, de jó példa úgy látszik, nem ragad ránk. Nem látjuk, hogy milyen mindegy, mit mondanak rólunk a világban. Amerre megy az ember, mindenfelé gaztenger az utak, az árkok, a járdák mentén. Ma miért nem kötelezik, mint valamikor a lakókat, hogy tartsák rendben rendszeresen a házuk táját, legyen az bérház, vagy családi ház? A felüljárónál a gyalogosfeljárót nem lehet megközelíteni, mert az oda vezető járda nem látszik ki a gazból, a mellette elterüld mocsár elviselhetetlen bűzt áraszt, ugyanis oda hordják a szemetet a környékről. Az újvárosi postánál a váró teljesen az ablakok elé van helyezve, ami esztétikailag szörnyű képet matat. Ha 3— 4 méterrel arrébb helyezték volna el, akkor csupán egy 2 méter magas kőkerítést takar el.” Szekszánd Város Tanácsa elnöke, Kovács János válaszolt: — Az utak, járdák, árkok környezetének gazosságát veti fel Olvasójuk, megállapításaival egyet kell értenem. A város lakódnak egy része csak a háza kerítéséig, a lakása ajtajáig érzi tulajdonosnak imaigát, környezete gondozott- ságát másokon — legtöbbször a tanácson — kéri számon, 1980 óta 9,4 km utat, 13 147 négyzetméter járdát és 3000 négyzetméter parkot építettünk és gondozunk a meglévő parkok, járdák, utak mellett, ugyanakkor az erre fordít, ható pénzeszközei a tanácsnak nem növekedhettek. — Olvasójukkal szemben azonban nem látom olyan sötétnek a helyzetet. A város családi házas területeinek jó részén szépek, gondozottak az utcáik, az új lakótelepeken társadalmi munkában épült parkokra, játszóterekre vigyáznak építőik. A környezete iránt közömbös, vagy art rongáló kisebbség „nevelése” nem lehet csak a tanács feladata. A garázdák, rongálók eilend fellépés a közterület-felügyelők dolga, működésük két és fél hónapja adaitt azonban „csodákat” ők sem tehettek. A felüljáró környezetét rendbe tesszük, a közterület-felügyelők fokozottan ellenőrzik a felüljáró környékiét, hogy az ne válhassék szemétteleppé. A felüljáró melletti „mocsár” — egyébként mélyen fekvő, beépítésre, parkosításra alkalmatlan terület — záportározó. A környező csapadékcsatornák esáví ^feleslegét szikkasztja el. Feltöltése ezért hiba lenne. — Az újvárosi autóbuszváróval kapcsolatban nincs igaza olvasójuknak. Az újonnan megnyílt postahivatal ugyanis a már meglévő autóbusz-váró mögött nyitotta meg kapuit, amelyet — a do. log természeténél fogva — az autóbusz-megállóban keil elhelyezni, nem az útkereszteződésben, amit olvasójuk javasolt. tiszta az utak mente, a gépMl VÁLASZOLUNK- . i Üzemi komplex a Simoviii ipari Szövetkezetnél A polgári védelmi kiképzések rendszerében fontos szerepet töltenek be a polgári védelmi gyakorlatok, ezen belül az üzemi komplex gyakorlatok. Az üzemekben realizálódik a polgári védelmi szervezett erők többségének kiképzése, az üzemi polgári védelmi szervezetek felkészültségi szintje döntően meghatározza az adott köz- igazgatási terület szakszolgálati és önvédelmi alegységeinek rendkívüli körülmények közötti alkalmazhatóságát. Az üzemi komplex polgári védelmi gyakorlatok, mint a parancsnoki és beosztott állomány legmagasabb kiképzési formája lehetőséget adnak a polgári védelmi állomány és az üzemi dolgozók A simontornyai Simovill Ipari Szövetkezet azok közé az üzemek közé tartozik, ahol a szövetkezet vezetése komoly gondot fordít a polgári védelmi kiképzési feladatok teljesítésére, melyet bizonyított a közelmúltban végrehajtott komplex polgári védelmi gyakorlatuk is, melyen a szövetkezet polgári védelmi állománya üzemi dolgozók bevonásával a felügyeletet ellátó szerv Intézkedésének megfelelően egy feltételezett természeti katasztrófa következményeinek felszámolásával összefüggő mentő- és ha- laszthatatlan helyreállító feladatot hajtott végre. A feltételezés szerint Siönvédeümi feladatainak ösz- szekovácsolására a háborús és katasztrófa elhárítási feladatok gyakorlására az adott terület felkészültségi szintjének ellenőrzésére. montornya térségét földrengés rázta meg, károk keletkeztek a nagyközség egész területén. A szövetkezet parancsnoka készenlétbe helyezte az állományi* megA műszaki mentük a kórterületen szervezte a felderítést, és annak eredményeképpen intézkedett az áramtalanitásra, a festékrak tárat „veszélyeztető” tűz oltására, a „sérültek” mentésére* elsősegélyben részesítésére, és a festékraktár kiürítésére. A szövetkezetre szervezett műszaki-mentő szakszolgálati alegységet a nagyközség polgári védelmi parancsnokának intézkedésére a lakóterületen végrehajtásra kerülő mentőmunkáknál alkalmazták egy wromba dőlt” lakóház sérültjeinek kimentésénél és a „veszélyessé vált” épület lebontásánál. A gyakorlat eredményes végrehajtása végett kifejtett politikai munka minőségét, az alkalmazott módszer helyességét igazolta, hogy a polgári védelmi állomány és a szövetkezeti dolgozók eredményesen végrehajtották fel. adatukat. Szakmailag felkészültek a feladatokhoz, erkölcsi-politikai állapotuk szilárd. Külön kiemelem a polgári védelembe be nem ősz tott szövetkezeti dolgozók tevékenységét, akik mint elsősegélynyújtók, tűzoltók és anyagmozgatók tevékenykedtek, példamutatóan helytálltak, szakmailag kifogásolha- tatlan munkát végeztek. A komplex gyakorlat végrehajtását a gyakorlatot elrendelő nagyközségi polgári védelmi parancsnokság és a Tamási Városi Polgári Védelmi Parancsnokság „JÓ”-na értékelte. A kiemelkedő munkát végzőket Bajcsy Géza, a szövetkezet pv-i parancsnoka dicséretben és tárgyi jutalomban részesítette. városi törzsparancsnok---------- A rendőrhatósápi f kényszerintézkedé- C\ «ékről szól a belügy- V) miniszter 4/1985. J IVII. 20.) BM számú ——----- rendelete, amely s zerint az illetékes rendőr- kapitányság vezetője: a) rendőrhatósági felügyeletet, >b) kitiltást, c) rendőrhatósági felügyeletet és kitiltást együttesen; alkalmazhat azzál a tizenhatodik életévét betöltött, a 'Magyar Népköztársaság területén élő magyar állampolgárral, vagy letelepedett külföldivel szemben, aki a Magyar Népköztársaság belső rendjét, a közrendet vagy a közbiztonságot rendszeresen veszélyeztető magatartást tanúsít. Tudni Ítéli, hogy^ a kényszerintézkedés alkalmazásának célja a bűncselekmények elkövetésének megelőzése. továbbá a kényszerintézkedés alá vont személynek a törvények tiszteletére, valamint a társadalmi együttélés szabályainak megtartására való nevelése. Bízunk benne, hagy olvasóinknak csupán töredékét érinti közvetlenül ez a jogszabály, az érintettek figyelmét azonban nyomatékkal hívjuk fel arra, hogy a rendőri felügyelet aüa/lt álló köteles a határozatban előírt időpontban, az ott megjelölt rendőri szervnél, illetőleg az ellenőrzésre jogosult rendőrnél megjelenni, ugyancsak a határozatban megjelölt időpontban a lakásén tartózkodni, és az ellenőrzést végző rendőrt a lakásba beengedni, az ellenőrzést eltűrni. Jó tudni azt is. hogy a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy ■gépjárművezetői engedélyt nem kaphat, a kényszerintézkedés elrendelése előtt kapott vezetői engedélyt pedig visz- sZa kell vonni. A rendelet 1985. évi október hó 1. napján lép hatályba, és a Magyar Közlöny 1985. évi 29. számában ol- vashátó. Indokoltnak tart juk felhívni a figyelmet arra a tájékoztatóra, amelyet 8003/1985. ÁBMH szám alatt az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal adott ki, s amely a többlettermelést szolgáló egyes vállalati akciók támogatásáról szól1. A tájékoztató szerint kormányzati felhatalmazás alapján támogatás adható a több műszakban és folytonos üzemben dolgozó vállalatoknak a műszakpótlék növeléséhez, s „a tél okozta lemaradások pótlásával kapcsolatos többletteljesítmények munkaidő fedezetéhez alkalmazható a munkanapok, szabadnapok cseréje, az egyenlőtlen éves munkaidő bevezetésével a nyári munkaidő meghosszabbítása, a fizetett szabadság átütemezése. Indokolt esetben kerülhet sor nyújtott műszakok és pótműszakok szervezésére..." A tájékoztató a Munkaügyi Közlöny idei 11. számában jelent meg. DR. DEÁK KONRAD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Tájékoztató Az Országos Számítógépes Közúti Jármű Alapnyilvántartási és Statisztikai Rendszer létrehozására vonatkozó határozatok végrehajtása érdekében a Belügyminisztérium, a Közlekedési Minisztérium és a Pénzügyminisztérium által megkötött tárcaközi megállapodás alapján 1985. évben a járműállomány adatainak gyűjtését meg kell kezdeni. A statisztikai adatgyűjtést a KM a BM-mel egyetértésben a 75/117/1985. számon rendelte el. A járművek adatfelvételezése országosan 1985. szeptember 1-én kezdődik meg. Az ország járműállománya (lassú járművek kivételével) alapadatainak felvételét a műszaki vizsgálathoz kapcsolódóan kell megvalósítani. 1. A járművek adatfelvételezésére az alábbi ütemezésben kerül sor. a) A 3 éves adatfelvétele- zési időszak megkezdésétől folyamatosan a személyi tulajdonban levő járműállomány (szgk, mkp, tgk, busz, vontató, ny. vontató, lakókocsi utánfutó, pótkocsi). Itt keü megkezdeni a. magán- taxik és magánfuvarozók gazdasági munkaközösségek gépjárművei adatainak felvételét is. b) a közlekedési miniszter, vagy a Közlekedési Főfelügyelet által kijelölt autójavító vállalat (szövetkezet) vagy műszeres vizsgáló állomás zárt technológia ügyintézője, c) saját karbantartó és javítóműhellyel rendelkező fuvarozó vagy szolgáltató vállalat minősítést végző dolgozója, d) az új járművek értékesítésére feljogosított gyártó vagy kereskedelmi vállalat zárt technológia ügyintézője végzi el. Ennek megfelelően a rendőrhatósági közúti járműigazgatási tevékenységben változások szükségesek, melyek érintik: — a járműigazgatásban használt nyomtatványokat* — a járműigazgatásban kialakult ügytípusokat. A megyei tanács vb közlekedési osztálya a járművizsgáztató helyeken a jelenlegi „műszaki vizsgalap” helyett két új nyomtatványt ad: 1. „adatlap a műszaki vizsgálatról”, 2-es a hozzátartozó „pótlap” a műszaki vizsgálatról A rendőrhatósági közúti jármű igazgatás ügyintézésében a jelenlegi változásjelentő adatlap helyett bevezetésre kerül az „adatlap (l.)” valamint az („adatlap (II.)” a jármű adatainak változásab) 1986. szeptember 1-től folyamatosan a közhasználatú, közületi, célfuvarozó, szövetkezeti, társadalmi szervek, szervezetek tulajdonában levő összes járműállomány, ideértve a szakcsoportok, gazdasági társulások használatában levő járművek. c) 1987. szeptember 1-től folyamatosan a közhasználatú személyszállító járműállomány), valamint a különleges ügyintézés alá eső járműállomány, továbbá minden olyan jármű, amely adatfelvételezése még nem történt meg. Az alapadatfelvételezés 3 évig tart, országos méretű és a magyar forgalmi rendszámmal és forgalmi engedéllyel ellátott járművek teljes körére terjed In. Az adatfe)vrtí!’pzést ról. Az adatlap I-et a következő esetekben kell alkalmazni: — tulajdonjogi változás, — üzemben tartói jog visz- 8 za vonás, — forgalomból kivonás, —ismételt forgalomba helyezés, — átrendszámozás, — egyéb (név és lakcím, telephely változás, forgalmi engedély pótlás) Az adatlap Il-t a következő esetekben kell alkalmazni: — alvázcsere, motorcsere, — ideiglenes hatósági jelzés kiadás és visszavonás, — színváltozás, — záradék elrendelés a törlés esetében. Az „adatlap I” és „adatlap II” nyomtatványokat Tolna megye városaiban az arra kijelölt üzletekben lehet megvásárolni 1985. szeptember 1-U a közlekedési felügyete- tői. tek müsaafei vizsgáló állomásán a vizsgáztatási előddó, Tolna Megyei RFK A gyakorlaton reset vevő állomány gyfilekeztetése
