Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-21 / 195. szám
2tÜEPUJSÄG 1985. augusztus 21. Nagygyűlések alkotmányunk ünnepén Augusztus 20-án több településen rendeztek alkotmánynapi nagygyűlést. Nyíregyházán Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Szentendrén, a szabadtéri néprajzi múzeumban Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke, az ópusztaszeri történelmi emlékparkban Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, Békéscsabán Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára, Siklóson pedig Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. Németh Károly: i Népünk egységesen valósítja meg közösen kialakított politikánkat Nyíregyházán, a sóstói ifjúsági park fedett csarnokában kedden délelőtt alkotmánynapi nagygyűlést rendezett a Hazafias Népfront Szabolcs-Szatmár Megyei és Városi Bizottsága. Több mint háromezren vettek részt az ünnepi eseményen. Nyíregyháziak mellett jelen voltak a megye városainak és nagyobb településeinek képviselői, számos megyei munkáskollektíva tagjai, s a betakarítást most befejező termelőszövetkezetek küldöttei is. A nagygyűlés elnökségében volt Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyettese, Berecz János, a Központi Bizottság titkára, a megye országgyűlési képviselője, s ott voltak a megye párt-, állami és társadalmi szerveinek vezetői. Elhangzott a Himnusz, majd Horváth István, a Móricz Zsigmond Színház művésze szavalta el Ganai Gábor Hazám című versét. Soltészné Pádár Ilona, a Hazafias Népfront megyei titkára köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit. Megnyitója után Németh Károly mondott ünnepi beszédet. Elöljáróban átadta a megye minden dolgozójának a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és személy szerint Kádár János szívélyes üdvözletét, jókívánságait; s köszönetét mondott a szabolcsi embereknek a párt politikájának támogatásáért, a munkában és a nehézségek leküzdésében tanúsított helytállásukért. — Augusztus 20-a a magyar nép hatalmát, államalkotó, országépítő erejét, a szocialista hazánk függetlenségét megtestesítő alkotmánynak és az új kenyérnek az ünnepe. Ezen a napon tisztelettel emlékezünk meg a nagy államszervezőről, István királyról, aki korának európai jelentőségű, haladó politikusa volt. Szembefordulva az elavult, régi renddel, a maga idején korszerű kormányzást vezetett be, a magyarságot beillesztette az európai népek közösségébe. Méltán övezi népünk tisztelete azoknak az emlékét, akiknek a nevéhez történelmi tettek fűződnek, az önálló magyar államot megteremtő István királyét és mindazon ősökét, akik a nagy sorsfordulók megvalósítói voltak. Mai ünnepünkön tisztelettel adózunk a nemzeti lét őrzőinek és megújítóinak, országunk függetlensége védelmezőinek, az előttünk járó nemzedékek forradalmárainak, mártírjainak, a haladás sok elkötelezett Heves és névtelen hívének, a hazáját szerető, oltalmazó és gyarapító magyar népnek. Hazánkat minden időben a nép munkája, áldozatvállalása, társadalomformáló ereje éltette és tartotta fenn. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya kifejezi az évezredes magyar állam és társadalom történelmi folyamatosságát, forradalmi változásait, megtestesíti a magyar nép hatalmát. Rögzíti, hogy kizsákmányolástól mentes szabad társadalmat teremtettünk, és programként tartalmazza a szocializmus felépítését. Tükrözi, hogy a fel- szabadulással kezdődött új honfoglalás eredményeként létrejött a szocializmus és a magyar államiság egysége. Ma népünknek a haza és a jog fogalma egyet jelent. Alaptörvényünk szentesítette azt a történelmi jelentőségű változást, hogy társadalmunk vezető ereje a munkásosztály, amely a hatalmat a termelőszvetkezeti parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja. Az Alkotmány a szocialista nemzeti összefogásra épül. Gyakorlati érvényesülésének legfontosabb garanciája, hogy nemzeti közakaratot fejez ki, minden fontos megállapítása és irányadó rendelkezése a magyar társadalmi valóságból nyeri értelmét, életképességét. Alkotmányunk napja — hagyományosan — az új kenyér ünnepe is. A kenyéré, amelyet még ma is sokfelé életnek neveznek, s az élet egyet jelent a munkával. Alkotmányunk ünnepe így válik teljessé, a hatalom, a Az Alkotmány törvénybe iktatása óta eltelt időszakra visszatekintve hangoztatta: — Népünk önfeláldozó munkájának és erőfeszítéseinek köszönhetően nagyobb változások zajlottak le hazánkban, mint korábban évszázadok alatt. A megtett úton sok nehézséggel, olykor saját hibáinkkal is meg kellett küzdenünk. Hibáinkból, tévedéseinkből okultunk, a nehézségeken közös akarattal úrrá lettünk. Népünk a párt vezetésével mind az ország, mind az egyéni sorsok alakulásán mérve nagy történelmi vívmányok birtokába jutott: szocialista hazát, emberhez méltó körülményeket teremtett, országunkat a társadalmi haladás élvonalába emelte. Szabolcs-Szatmár megye az országgal együtt történelmi elmaradottságból emelkedett fel. Egy régi mondás úgy szólt, hogy Szabolcsban terem ugyan a legpirosabb alma, de itt a legsápadtabbak a gyerekek. A Nyírség szüjog és a munka szoros egységének kifejezőjévé. Az ország közvéleménye a nagy munkának kijáró figyelemmel és megbecsüléssel követte nyomon az aratást. A termés — amely nemcsak hazai szükségleteinket fedezi, de a terveinkben szereplő exportra is lehetőséget nyújt — biztonságban van. Joggal illeti tisztelet és megbecsülés a mezőgazdaság dolgozóit, mindenkit, aki az ország kenyerét biztosító munkában tudása legjavát adta, becsülettel helytállt. Sajnos itt, a megyében a rendkívüli időjárás, az ár- és a belvíz, a pusztító jégverés megtizedelte a gabona-, a kukorica- és a gyümölcstermést. Ez nem kevés gondot okoz, de az új kenyérből jut elegendő az itt élő és dolgozó emberek asztalára is. A károkat szenvedett mezőgazdasági nagyüzemek pedig nem maradnak magukra, számottevő állami támogatással és saját erőforrásaikat is mozgósítva túljutnak a nehézségeken. lőtte, Váci Mihály szerint nem is olyan régen ebben a megyében minden rosszat csak felsőfokon lehetett emlegetni. De a költő még életében örülhetett a biztató változásoknak. A megye fejlődése a központi és a helyi erőfeszítések nyomán különösen a hatvanas évektől gyorsult fel, korábbi önmagához mérten dinamikussá vált. A történelmi hátrányok végleges felszámolásában azonban még bőven van teendője mind a kormányzatnak, mind a helyi lakosságnak és intézményeknek. Ennek felismerése jut kifejezésre abban, hogy ez év áprilisában a Minisztertanács csaknem másfél milliárd forint központi hozzájárulást szavazott meg a további felzárkózás, az ellátás javítása érdekében. A szabolcsi emberek ma is jelentős anyagi áldozatot vállalnak megyéjükért. A társadalmi munka értéke, amivel a következő ötéves terv időszakában a tervezők számolhatnak, mintegy hárommilliárd forint. Ez fejenként csaknem ötezer forintot tesz ki. Az elért eredmények a megyében is kézzelfoghatóan tanúsítják: volt és van értelme a munkának, van mit megvédeni, van mire alapozni a jövőt. A központi szervek ezután is gondot fordítanak rá, hogy az országgal együtt Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár megye tovább fejlődjön. — Az idei esztendő bővelkedett kiemelkedő belpolitikai eseményekben — mondotta ezután Németh Károly. — Nagy közfigyelem és társadalmi aktivitás mellett került sor a párt XIII. kongresszusára és a választások megtartására. Népünk méltó módon emlékezett meg a fel- szabadulás 40. évfordulójáról. Pártunk XIII. kongresszusa az országépítés eredményes folytatására összpontosította figyelmét s — megfelelve a közbizalomnak — reális, megvalósítható programot ajánlott a magyar társadalomnak a következő évekre. A választópolgárok túlnyomó többsége a júniusi országgyűlési és tanácsválasztásokon kinyilvánította egyetértését politikánkkal, a javasolt nemzeti program mellett foglalt állást. A választások eredményét joggal tekinthetjük társadalmi rendszerünk és politikánk jelentős sikerének. Az állampolgárok felelősen éltek megnövelt jogaikkal, nagy aktivitást fejtettek ki annak érdekében, hogy képviselőik, tanácstagjaik olyan emberek legyenek, akik a nyílt, alkotó politizálás jegyében eredményesen tudják képviselni érdekeiket. A választások előrelépést eredményeztek a szocialista demokrácia útján, szilárdították a nemzeti egységét, .újabb energiákat hoztak mozgásba az építőmun- ka sikeres folytatásához. Meggyőződésünk, hogy a népfrontpolitika jegyében megválasztott Országgyűlés és tanácsok teljesítik hivatásukat, tovább erősítik a dolgozó nép hatalmát; a képviselők és a tanácstagok mé! tők lesznek a bizalom: a, amely őket a közéleti tisztségbe emelte. Most az a legfontosabb, hogy a XIII. kongresszus útmutatásait kövessük, a közösen kialakított politika valóra váltásáért egységesen cselekedjünk. Pártunk és kormányunk a fő figyelmet az építőmunka feltételeinek biztosítására fordítja, arra, hogy az országban továbbra is jó politikai légkör, egészséges közszellem legyen. Olyan, amely népünket egységbe fogja, jó minőségű munkára, alkotásra serkent. Sok történelmi leckéből, saját tapasztalatunkból tanultuk meg, hogy mint a szemünk fényére, vigyázzunk arra az egységre, amely pártunkat és népünket a szocialista célok jegyében, a kölcsönös bizalom szellemében összefűzi. Elhatározott szándékunk, hogy a szövetségi politikát folytatva a jövőben is a nemzeti összefogás, a szocialista nemzeti egység útját járjuk. Mindannyian tudjuk, hogy az építőmunka feltételei nehezebbek, mint korábban voltak. Nemcsak az országnak, de állampolgárainak is nehezebb a helyzete. Honfitársaink egy részének romlottak az életkörülményei, sokan túlmunkát vállalnak, hogy megtartsák elért élet- színvonalukat. A fogyasztói árak emelkedése mellett a nyugdíjak és egyes szociális juttatások reálértékét nem sikerült megőriznünk. Ismerjük és számén tartjuk a lakásgondokkal küszködök, a családalapító fiatalok, a többgyermekes családok, a kis nyugdíjból élők helyzetét. A gondok megoldását napirenden tartjuk. Mindenkinek be kell látnia azonban, hogy a jogos igények kielégítésében is csak akkor haladhatunk előre, ha azok anyagi alapjait megteremtettük. A kongresszus határozatainak sikeres teljesítése társadalmi méretű közös erőfeszítést igényel. Igazi nemzeti sorskérdésünk, hogy a gazdaság intenzív fejlesztése meggyorsuljon, jövedelmezősége lényegesen javuljon. Ez éppen úgy elodázhatatlan feladatunk, mint annak idején a mezőgazdaság szocialista átszervezése volt, vagy a gazdaságirányítás folyamatos fejlesztése. Ha ezeken a területeken idejében nem léptünk volna előre, a világgazdaság ránk nehezedő terhei sokkal súlyosabb gondokat okoztak volna az országnak. A gazdaságban, a kultúrában, életünk minden területén nyissunk még szabadabb utat az előrevivő törekvéseknek, kezdeményezéseknek. Figyelmünket összpontosítsuk arra, hogy jobban kihasználjuk a szocialista tulajdon előnyeit, feltárjuk és hasznosítsuk tartalékainkat. Tudásunkat, erőinket most az irányításban és a végrehajtásban egyaránt azért kell egyesítenünk, hogy jobb, versenyképesebb termékeket állítsunk elő, és ésszerű, takarékos gazdálkodással, szervezettebb munkával, a műszaki fejlesztés gyorsításával megalapozzuk a gazdasági egyensúly további javítását, az életszínvonal érzékelhető emelését. A termelésben a megbízható, jó minőség akkor válhat meghatározóvá, ha javul a munkaerkölcs, nagyobb rangot kap a szaktudás, növekszik az egymásért és a társadalomért érzett felelősség. Az emberi értékek sorában első helyre a munkát, a teljesítményt kell állítani. Adottságaink, anyagi és szellemi erőforrásaink jó hasznosításában meghatározó szerepe van a tudatosan cselekvő embernek. Adottságainkból következik: sok mindent külföldről kell behoznunk, hogy létezni, fejlődni tudjunk. Ezért a részvétel a Hazánkban a romló külső feltételek közepette is létbiztonság van, életviszonyaink kibírják az összehasonlítást az olyan országokkal, amelyek a gazdasági fejlettségnek azonos vagy hasonló fokán állnak. Ami a legfontosabb, s egyben a gondok leküzdésének is feltétele: szilárd a népi hatalom, a törvényes rend biztosított. Meggyőződésünk, hogy a politikánk iránt megnyilvánuló bizalom, a szocialista célokban kifejeződő nemzeti egység átsegíti az országot a gondokon. Az ország fejlődése szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy képesek legyünk önmagunkat megújítani, szellemi és anyagi erőinket mozgósítva a változó körülményekhez, a nehezebb feltételekhez alkalmazkodni. Építőmunkánk nagy erőforrása a tömegek politikai érettsége, egyetértése a tennivalókban, a szocialista demokrácia helyes gyakorlása, a dolgozók széles körű és érdemi bevonása a közügyekbe, a^döntésbe és az ellenőrzésbe. Tartsuk fenn, fejlesszük tovább azt az alkotó vitaszellemet, a tettrekészséget, a demokratikus légkört, ámely a kongresszus és a választások idején országszerte megnyilvánult. Szilárd elhatározásunk, hogy a szocialista demokrácia fejlesztésének útját járjuk Csakis így valósulhat meg a jogok érvényesítésének és a kötelességek teljesítésének összhangja, a tömegek tevékeny részvétele a közügyek intézésében. Ez jobb feltételeket teremt a nagyobb követelmények érvényesítéséhez, az érdektelenség, a fegyelmezetlenség, a bürokrácia és a pazarlás elleni harchoz. nemzetek munkamegosztásában számunkra létszükséglet. Mindennél fontosabb, hogy azt a legnagyobb nemzeti értékünket, amit népünk tehetsége, szorgalma és hazaszeretete jelent, jól kamatoztassuk szocialista hazánk javára. Az emberi tudás és akarat, a színvonalas, körültekintő és korszerű vezetés, a fegyelmezett és jó munka képes olyan többlet biztosítására, amely gazdasági fejlődésünk megélénkíté- séhez szükséges. Programunk megvalósításának az is elengedhetetlen feltétele, hogy a nyugodt belpolitikai légkört megőrizzük, erősödjön a rend, a szervezettség, az állampolgári fegyelem. Fontos közérdek, hogy visszaszorítsuk a korrupciót, a visszaéléseket, a munka nélkül szerzett jövedelmeket. A visszásságok láttán nem elég felháborodni, hanem mindenki a maga területén, lehetősége szerint és felelőssége arányában tegyen is ellenük. A következő hónapokban az idei népgazdasági terv megvalósítására szükséges összpontosítani figyelmünket. Az ipar az első félévben a tervezettnél kisebb mértékben növelte termelését. Ebben jelentős szerepe van a kemény tél okozta energiazavaroknak, de munkánk gyengeségei is fellelhetők az okok között. Ismeretes, hogy 1985-re a terv előirányozta a reáljövedelem és a fogyasztás némileg gyorsabb növekedését és azt, hogy megállítsuk a reálbérek csökkenését. Ezek teljesítésének és a VII. ötéves terv jó megalapozásának is előfeltétele, hogy az elmaradást behozzuk, mégpedig oly módon, hogy a gazdaságos, verseny- képes, jól értékesíthető termékek aránya növekedjen. Elismerés illeti azokat a kollektívákat, amelyek eredményes erőfeszítéseket, hat(Folytatás a 3. oldalon.) A társadalmi haladás élvonalában Gyorsítsuk meg a gazdaság intenzív fejlesztését I \ Nyíregyházán Németh Károly mondott ünnepi beszédet (Telefotó)
