Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-18 / 194. szám

1985. augusztus 18. /'wüi'N _ ■ NÉPÚJSÁG 11 Kaposvár - Budapest Egy színészpálya állomásai Két jellemző epizód Básti Juli életéből. 18—20 évvel ezelőtt a tele­vízió kamerája egy műsor kapcsán ellátogatott Básti Lajos otthonába. A kis Juli, apja ölében ülve» a riporter kérdésére: mi leszel, ha nagy leszel? — ezt válaszolta: szí­nésznő. S a másik epizód: Básti Ju­li a gimnáziumban — amikor már érezte, hogy színészpá­lyára lép — kérvényezte a névváltoztatást. Az érettségi bizonyítványában már nagy­anyja lánykori nevén, Bójás Juliként szerepel. Nyomasz­totta a „bástiság” ténye, va­lóságos üldözési mánia fejlő­dött ki benne, nem akart az édesapja révén karriert csi­nálni, előnyökhöz jutni. Apja ellenezte, hogy szí­nész legyen. Túlságosan jól ismerte ezt a pályát, a nehéz küzdelmet, a fényt és az ár­nyékot; nyugodtabb, béké­sebb életet szánt a lányának, ö maga is sokat töprengett, merre vegye az útját. Érett­ségi után nem jelentkezett a Színművészeti Főiskolára. Angolul tanult, a bölcsészkar­ra készült. Aztán egy évig a Színházi Intézetben dolgo­zott: dramaturgként vagy más módon azért a színház közelében akart maradni. Hi­szen ebben a világban nőtt fel (édesanyja, Zolnay Zsuzsa is színésznő), s egy év múlva „megadta magát”. Erről így beszélt: — Érettségi után egy évig mindent csináltam és sem­mit. Akármibe belekaptam,' nem érdekelt. Éreztem; gon­doltam valamit, amit magam sem tudtam megnevezni... Amikor tudatosult bennem, jelentkeztem a Színművészeti Főiskola színész szakára. Fel­vettek. Üjra Básti Juli let­tem, mert megtudtam, hogy apám nagyon beteg, és úgy éreztem, az egyetlen ajándék, amit még adhatok neki, hogy visszaveszem a nevét. Ügy sem maradhat titokban, ki vagyok: kis ország vagyunk, tudná mindenki, kinek a lá­nya rejtőzik más név alatt. Simon Zsuzsa osztályába járt. Kiváló évfolyam volt ez: Máté Gábor, Bezerédy Zol­tán, Eperjes Károly voltak többek közt az évfolyamtár­sai, s akárcsak Básti Juli, mindannyian Kaposvárra szerződtek 1980-bam, a diplo­ma megszerzése után. Básti Juli négy esztendőt töltött a Csiky Gergely Szín­házban. Ennél jobb iskolát nemigen választhatott volna. Kaposvárott nem halmozták el azonnal nagy feladatokkal, nem lett „ügyeletes zseni”. Mindenekelőtt kipróbálták!, mit tud. Milyen eszközei van­nak. Miféle színészi kapaci­tással rendelkezik. Két angol drámával kezd­te. A Gyöngyélettel és az Át­változásokkal. Kiderült, hogy nagyszerű humora van. Tud groteszk és mulatságos lenni. Tud szép lenni, van benne valami Marilyn Monroe-szerű (szőke maszkban, felsliccelt szoknyában, a Chicago Vel­ma Keillyjeként a nagy sztár­ra emlékeztetett). Azt is be­bizonyította, ha kell, el tudja magát csúfítani, szépsége fa­nyarrá, mozgása szögletessé változik (erről a Szentivánéji álom Helénájaként tett tanú- bizonyságot). Kaposvárott öt évadot töl­tött, neve ismertté vált; film- főszerepeket kapott, s 1982-ben tíz napon belül két jelentős díjban is részesült. (A legjobb női alakítás díját kapta a filmkritikusoktól, majd a pécsi filmszemle zsű­rije is őt jutalmazta a Ketté­vált mennyezetben, illetve a Szívzűrben nyújtott alakítá­sáért.) Kaposvár után 1984-ben Budapestre szerződött, a Ka­tona József Színház tagja lett. Nem lett hűtlen a kaposvári színházhoz, kollégáihoz, a kö­zönséghez — családi körül­mények kényszerítették erre a lépésre: többet akart együtt lenni a családjával. Azóta már több nagy fela­datot kapott. Jarry Ubü kirá­lyában ő Übü mama, ez a loncsos- lompos szipirtyó. Básti Juli démoniku®, már-már emberfelettien visz- szaitaszító figurát formált e csatoma-Lady Macbethből. Ezt követte egy másik jelen­tős premier: Pinter Az utolsó pohár című egyfelvonásosa, amelyben egy politikai üldö­zött feleségét játssza. Férjét, gyermekéit és őt is letartóz­tatják, megbecstelenítik, megalázzák, s el kell tűrnie kihallgatójának idegtépő, durva bánásmódját. Mindezt szinte szavak nélkül játssza el, tekintetével, testével, moz­dulataival kell megjeleníteni. Szinte süt belőle a belső fe­szültség, a félelem, az undor, de a bátorságot is érzékelteti, az emberi tartást a mocsok­ban. Legutóbbi feladatát Dosz­tojevszkij A játékos című re­gényének színpadi adaptáció­jában kapta. Polinát játssza, ismét megmutatva milyen végletes szenvedélyek ábrá­zolására képes. Művészi . munkáját már több díj jutalmazta. Kritiku­si és KISZ-díj, Jászai Mari- -díj, amelyet az idén április­ban kapott. S legutóbb, a Moszkvai Filmfesztiválon a legjobb női alakítás díjával tüntették ki A vörös grófnő címszerepéért. Ezeket a ki­tüntetéseket, sikereket na­gyon objektiven értékeli. „A siker? Remek érzés. Ab­ban a pillanatban. De semmit sem változtat az életemben. Előtte is, utána is ugyanúgy dolgozom. Éppen olyan iszo­nyatos erőfeszítés a próba, éppen olyan izgalom a pre­mier.” Azt mondják róla: kemény, céltudatos, kiegyensúlyozott. De aki jobban ismeri, tudja; hogy rengeteg benne a ké­tely, a bizonytailanság, a drukk, a gátlás. Ám mindez elmúlik abban a pillanatban, amikor felmegy a függöny, s kilép a reflektorfénybe. A kö­zönség elé... Kárpáti György Néhány évvel ezelőtt nagy­szabású — s a maga nemében egyedülálló — kiállítás hívta fel a világ minden részéből érkező látogatók figyelmét Magyarországra. A tárlat ér­dekessége, hogy nem idehaza rendezték meg, hanem az ausztriai Schallaburgban, egy korhűen restaurált középko­ri-reneszánsz várkastélyban. Aligha akadhattak volna stí­lusosabb környezetre, hiszen a kiállításon a magyarországi reneszánsz Mátyás-korabeli emlékei szerepeltek.: A kiállí­tás anyagából a budai Vár­ban — a Magyar Nemzeti Galériában — is rendeztek kiállítást. A renaissance kifejezés — franciául újjászületés — is elárulja e 15. században életre kelt nemes elv célját: a klasszikus értékek újjá­élesztését. Az elgondolás megvalósulásának fő színhe­lyei elsősorban gazdag orszá­gok lehettek, hiszen igen nagy és sokrétű munkát igé­nyelt, és mégis: az Olaszor­szágban fogant reneszánsz kultúra a mi hazánk közve­títésével juthatott el a kör­nyező országokba, a mai Szlo­vákiába, Romániába, Len­gyelországba is. A reneszánsz emlékeit Magyarországon fő­leg az egykori fejedelmi, ki­rályi, egyházi székhelyek — Buda, Visegrád, Esztergom — őrzik. Mátyás nevéhez fűződőén sokféle jelzőt őriz az utókor, mert sokféle hadi, politikai, gazdasági erénye, s igazsá­gossága volt közismert, s tet­te határainkon túl is respek­tált uralkodóvá. Jelenkori szemszögből nézve mégis megkockáztatható, hogy leg­messzebbre világító fegyver­ténye a reneszánsz meghono­sítása volt. Mátyás második felesége, Beatrix, a nápolyi király le­ánya is szerepet játszott ab­ban, hogy Mátyás oly szoros és sokrétű baráti kapcsola­tot építhetett ki Olaszország­gal, mint amilyet dokumen­tálnak a megőrzött levelek, amelyeket Mátyás váltott Firenze és Velence vezetői­vel, köztük Lorenzo di Medi­ci vei. Mátyás olasz mestereket — építészeket, művészeket — és humanista gondolkodókat telepített Magyarországra. Tevékenységük ma is nyomon követhető a feltárt műemlé­kek, a muzeális tárgyak gyűj­teményein. Ha némi áttekintést aka­runk az olvasó elé tárni a ha­zánkban fennmaradt értékes reneszánsz kori emlékekről, érdemes megemlíteni Sáros­patakot. A városka királyi rezidencia volt a 11. század közepén, majd — 1526 után — Perényi Péter tulajdona lett, aki reneszánsz stílusban épít­tette át a város vöröstornyát, amelyet lakótoronyként is emlegetnek. Ma is látható a loggiás épületszárny és lép­csősor. (Az uflvar déli és nyu­gati részét neoreneszánsz stí­lusban építették át a 19. szá­zadban.) Északról dél felé haladva Esztergom várdombja a kö­vetkező színhely. Esztergom Is fejedelmi benyomást kelti, a dombján emelkedő impo­záns Bazilika — (főszékes­egyház) — a budapesti Parla­mentével hasonlítható jelké­pi értékű épület. A Bazilika — Közép-Európa legnagyobb temploma — a klasszicista stílusban épült, „ 1822-ftől 1869-ig. Mindmáig itt van a magyar katolikus egyházfő székhelye. A Bazilika mel­lett fél évszázad feltárt, nagy­szabású, allegorikus-vallásos tárgyú freskók a hazánkbeli reneszánsz falfestészet rep­rezentánsai. Bakócz Tamás (1442—1521 — bíboros-kancellár, a hu­mán műveltség nagy pártfo­gója) nevét viselő kápolna az egyetlen reneszánsz épü­let, amelyet teljes, eredeti épségében sikerült megőrizni: elemeire bontották, majd a körültekintően rögzített raj­zok alapján, ismét összeállí­tották a fennmaradt kövek­ből. Az évszázadokon át királyi székhelyül szolgáló Budavá­rát is ismételten romba- döntötték a történelem viha­rai. Több évtizedes munka eredményeként áll ma ismét épségben — immár kulturá­lis centrum funkcióját betölt­ve. Falai között kapott helyet a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múze­um, a Magyar Munkásmoz­galmi Múzeum, •az Országos Széchényi Könyvtár. A ma ismét épségében látható Vár­palota, s a körülvevő várne­gyed: a műemléki jelentősé­gű területté nyilvánított, vi­szonylag kevés számú törté­nelmi városmagok reprezen­tánsa. Bár a töröktől való — 1686. évi — viszafoglaláskor oly mértékben tönkrement, hogy teljes átépítése vált szükségessé — mégis mind­máig megőrizte középkori városszerkezetét. A Mátyást és Beatrixot áb­rázoló — képekről közismert — fehér márvány relief olasz mester kezét dicséri. A kor­ról beszélnek a remek fehér márvány fafaragású ajtóke­retek, a kazettás menyezet- részek, a királyi-királynői címerrel díszített kerámia padlótéglák és kályhacsem­pék, a kerámia- és üvegedé­nyek. A Magyar Nemzeti Galéri­ában gazdag kőtár, sok cso­dálatos reneszánsz festmény gyönyörködtet. A Hilton Hotel a modern elveket visszafogott építésze­ti stílussal ötvöző tömbjébe szervesen simul bele a rene­szánsz kori dominikánus ud­var maradványa, az itt fel­tárt Mátyás-kút kávája. Itt is élő funkciót nyert a törté- neflmi emlék: nyaranta kon­certeket rendeznek a Hilton- -beli dominikánus udvarban. S fennmaradt a reneszánsz szellemiségről más is tanúsko­dik. Mátyás könyvtára, a Corvinák hatalmas kultúra- terjesztő-kultúrtörténeti sze­repet töltöttek; és töltenek be. A maga idejében Mátyás könyvtára volt a legnagyobb a római Vatikáné után. A Corvinák egy része elveszett, a megmaradottak többségét. az Egyetemi Könyvtár és a Széchényi Könyvtár őrzi. A Corvinák legszebb példánya­inak hasonmáskiadását nem­rég közreadta a Corvina Ki­adó; A Bibliotheca Corvinig na ma már sok nyelvre lefor­dítva, ismételt kiadásban te­szi hozzáférhetővé a külföld számára is a színpompás, gazdagon illusztrált Corviná­kat. Mátyás itáliai brokátból készült trónkárpitját, üveg­serlegét, hatalmas fémkula­csát az Iparművészeti Múze­um őrzi. És sok kisebb-na- gyobb plébánián vigyázzák féltve a reneszánsz korból való oltár- és úrasztalterítő­ket. Ezeket csak a legnagyobb ünnepeken veszik elő az ünnepi fény fokozására. Péreli Gabriella A Pécsi Szimfonikus Zenekar Baranya megye központjá­ban — feljegyzések szerint — a városi polgárság igen korán megteremtette a maga zenei életét, főként az egy­kori betelepítéseket, az el- németesítő törekvéseket kö­vető években. 1811-ből már ismerünk tudósítást, amely szerint Haydn-szimfóniák szólaltak meg Pécsett, ahol az első zenekar az özvegyek és árvák támogatására ala­kult meg. A miúlt század de­rekán már 50—60 tagú együttes is verbuválódott a város polgáraiból alkalman­ként, amelynek szervezője a Pécsi Zenei Egylet vo(lt. En­nek utóda a Pécsi Zeneked­velők Egyesülete lett, amely 1950-ig fennmaradt. 1860-ban alakult meg hi­vatalosan a Pécsi Városi Ze­nekar, amely később együtt­működött a Pécsi Dalárdával, ök már Verdi Requiemjét is megszólaltatták, valószí­nűleg elsőként Magyarorszá­gon, kizárólag pécsi szerep- osztással. Az előadás kap­csán Verdi és a pécsi dalár­da között táviratváltás jött létre. A háború előtti pécsi zenei élet éltetője mindig is a ió értelemben vett amatőr lelkesedés volt, amely a fel- szabadulás utáni években is éreztette jótékony hatását. 1952-ben megalakult a Pécsi Szimfonikus Zenekar, amely­nek vezetője Antal György volt. Ennek élén már sok ne­ves hazai és külföldi kar­mester is dirigált. Emléke­zetes pécsi bemutatója volt ennek az együttesnek 1953- ban. amikor Melles Károly vezényletével megszólaltatták Kodály Psalmus Hungaricu- sát. A zenekar nagyrészt pé­csi zenetanárokból és lelkes amatőrökből állt, kiegészülve alkalmanként katonazené­szekkel és a színházi együt­tes muzsikusaival. Az Or­szágos Filharmónia irányítá­sával azután 1956-ban meg­alakult a város függetlenített zenekara, a Pécsi Filharmo­nikus Zenekar, amelynek karmestere Breitner Tamás lett, 's amelyekben már al­kalmanként á város összes muzsikusa tömörült. A szín­házban ezalatt egyre növe­kedtek az igények a zenés darabok iránt. 1959-től már operaelőadások is elhangzot­tak az épület falai között. A színházi zenekar ekkor még csak huszonnégy tagú volt. 1973-ban határozat szü­letett a színházi együttes to­vábbfejlesztésére, és ennek következményeként 1977—78- ra ez a zenekar — amely gyakorlatilag a legutóbi időkig azonos volt a Pécsi Filharmonikus Zenekarral — elérte a hatvanas létszámot. Ebhez 15—20 másodállás já­rult. 1983. január 1-én életbe lé­pett az újabb határozat, amely gazdaságilag független­séget biztosít az együttesnek, s amely ezúttal felvette a Pécsi Szimfonikus Zenekar nevet. Az új zenekar önálló testület, önálló költségvetés­sel, és szerződésben áll a Pécsi Nemzeti Színházzal. Eddigi, megközelítően het­ven körüli létszámát a közel­jövőben kilencvenháromra növelheti. Vezető karmestere — miként a színház zene­igazgatója is — Breitner Ta­más, aki immár 15 éve áll az együttes élén. A másod- karmesteri állás egyelőre be­töltetlen. A Pécsi Szimfonikus Zene­kar a preklasszikus szerzők­től a kortárs zenéig minden műfajt szinte állandóan re­pertoárján tart. Műsorpoli­tikájukban a sokszínűség az elsődleges cél, hiszen ma már nemcsak Pécsett, de az egész megyében, sőt Tolna és Somogy megyében, a fő­városban, alkalmanként pe­dig külföldön is koncertez­nek vagy előadásokat tarta­nak a színházzal. Szimfoni­kus zene, opera, operett, mu­sical egyaránt szerepel a re­pertoárban, néha pedig kor­társ zeneszerző művének ha­zai bemutatójára is vállal­koznak. Jövőre, februárban például Balassa Sándor Egy álmodozó naplója című kom­pozícióját mutatják be Ma­gyarországon először. 1984 decemberében, az év utol­só három napján, Strauss operettjét, A denevért szólal­tatták meg Nyugat-Berlim- ben, az ötezer személyes kongresszusi palotában. Ez volt talán eddigi legjelentő­sebb külföldi fellépésük. A zenekarnak immár saját székháza van, de koncertjei­nek nagy részét a Pécsi Or­vostudományi Egyetem aulá­jában tartja. Bérleti hang­versenyei sorában ebben az évadban 20 felnőtt és 44 if­júsági hangverseny szere Del. Koncertjeik jelentős ré: zét Pécs után Kaposvárott, Sz ik- szárdon, Szombathelyen, Du­naújvárosban, Siklóson meg­ismétlik. — Zenekarunknak különö­sen a hegedűs és fafúvós gárdája kiváló — mondotta Breitner Tamás. — Mivel azonban az együttes tagjai között egyaránt megtalálha­tók a sokéves múlttal ren­delkező idősebb muzsikusok, valamint a zenei tanulmányai­kat éppen befejező fiatalok, így az együttes szakmai tu­dásban igen heterogén. A magunk érdekében, de a tá- gabb értelemben vett zenei nevelés érdekében is, fontos feladatunk a fiatalok segíté­se, muzsikusok képzése,* és — az ifjúsági koncertek ré­vén — a magas ízlésű, a ze­ne jó befogadójának bizonyu­ló közönség biztosítása. Szomory György

Next

/
Thumbnails
Contents