Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-18 / 194. szám
1985. augusztus 18. /'wüi'N _ ■ NÉPÚJSÁG 11 Kaposvár - Budapest Egy színészpálya állomásai Két jellemző epizód Básti Juli életéből. 18—20 évvel ezelőtt a televízió kamerája egy műsor kapcsán ellátogatott Básti Lajos otthonába. A kis Juli, apja ölében ülve» a riporter kérdésére: mi leszel, ha nagy leszel? — ezt válaszolta: színésznő. S a másik epizód: Básti Juli a gimnáziumban — amikor már érezte, hogy színészpályára lép — kérvényezte a névváltoztatást. Az érettségi bizonyítványában már nagyanyja lánykori nevén, Bójás Juliként szerepel. Nyomasztotta a „bástiság” ténye, valóságos üldözési mánia fejlődött ki benne, nem akart az édesapja révén karriert csinálni, előnyökhöz jutni. Apja ellenezte, hogy színész legyen. Túlságosan jól ismerte ezt a pályát, a nehéz küzdelmet, a fényt és az árnyékot; nyugodtabb, békésebb életet szánt a lányának, ö maga is sokat töprengett, merre vegye az útját. Érettségi után nem jelentkezett a Színművészeti Főiskolára. Angolul tanult, a bölcsészkarra készült. Aztán egy évig a Színházi Intézetben dolgozott: dramaturgként vagy más módon azért a színház közelében akart maradni. Hiszen ebben a világban nőtt fel (édesanyja, Zolnay Zsuzsa is színésznő), s egy év múlva „megadta magát”. Erről így beszélt: — Érettségi után egy évig mindent csináltam és semmit. Akármibe belekaptam,' nem érdekelt. Éreztem; gondoltam valamit, amit magam sem tudtam megnevezni... Amikor tudatosult bennem, jelentkeztem a Színművészeti Főiskola színész szakára. Felvettek. Üjra Básti Juli lettem, mert megtudtam, hogy apám nagyon beteg, és úgy éreztem, az egyetlen ajándék, amit még adhatok neki, hogy visszaveszem a nevét. Ügy sem maradhat titokban, ki vagyok: kis ország vagyunk, tudná mindenki, kinek a lánya rejtőzik más név alatt. Simon Zsuzsa osztályába járt. Kiváló évfolyam volt ez: Máté Gábor, Bezerédy Zoltán, Eperjes Károly voltak többek közt az évfolyamtársai, s akárcsak Básti Juli, mindannyian Kaposvárra szerződtek 1980-bam, a diploma megszerzése után. Básti Juli négy esztendőt töltött a Csiky Gergely Színházban. Ennél jobb iskolát nemigen választhatott volna. Kaposvárott nem halmozták el azonnal nagy feladatokkal, nem lett „ügyeletes zseni”. Mindenekelőtt kipróbálták!, mit tud. Milyen eszközei vannak. Miféle színészi kapacitással rendelkezik. Két angol drámával kezdte. A Gyöngyélettel és az Átváltozásokkal. Kiderült, hogy nagyszerű humora van. Tud groteszk és mulatságos lenni. Tud szép lenni, van benne valami Marilyn Monroe-szerű (szőke maszkban, felsliccelt szoknyában, a Chicago Velma Keillyjeként a nagy sztárra emlékeztetett). Azt is bebizonyította, ha kell, el tudja magát csúfítani, szépsége fanyarrá, mozgása szögletessé változik (erről a Szentivánéji álom Helénájaként tett tanú- bizonyságot). Kaposvárott öt évadot töltött, neve ismertté vált; film- főszerepeket kapott, s 1982-ben tíz napon belül két jelentős díjban is részesült. (A legjobb női alakítás díját kapta a filmkritikusoktól, majd a pécsi filmszemle zsűrije is őt jutalmazta a Kettévált mennyezetben, illetve a Szívzűrben nyújtott alakításáért.) Kaposvár után 1984-ben Budapestre szerződött, a Katona József Színház tagja lett. Nem lett hűtlen a kaposvári színházhoz, kollégáihoz, a közönséghez — családi körülmények kényszerítették erre a lépésre: többet akart együtt lenni a családjával. Azóta már több nagy feladatot kapott. Jarry Ubü királyában ő Übü mama, ez a loncsos- lompos szipirtyó. Básti Juli démoniku®, már-már emberfelettien visz- szaitaszító figurát formált e csatoma-Lady Macbethből. Ezt követte egy másik jelentős premier: Pinter Az utolsó pohár című egyfelvonásosa, amelyben egy politikai üldözött feleségét játssza. Férjét, gyermekéit és őt is letartóztatják, megbecstelenítik, megalázzák, s el kell tűrnie kihallgatójának idegtépő, durva bánásmódját. Mindezt szinte szavak nélkül játssza el, tekintetével, testével, mozdulataival kell megjeleníteni. Szinte süt belőle a belső feszültség, a félelem, az undor, de a bátorságot is érzékelteti, az emberi tartást a mocsokban. Legutóbbi feladatát Dosztojevszkij A játékos című regényének színpadi adaptációjában kapta. Polinát játssza, ismét megmutatva milyen végletes szenvedélyek ábrázolására képes. Művészi . munkáját már több díj jutalmazta. Kritikusi és KISZ-díj, Jászai Mari- -díj, amelyet az idén áprilisban kapott. S legutóbb, a Moszkvai Filmfesztiválon a legjobb női alakítás díjával tüntették ki A vörös grófnő címszerepéért. Ezeket a kitüntetéseket, sikereket nagyon objektiven értékeli. „A siker? Remek érzés. Abban a pillanatban. De semmit sem változtat az életemben. Előtte is, utána is ugyanúgy dolgozom. Éppen olyan iszonyatos erőfeszítés a próba, éppen olyan izgalom a premier.” Azt mondják róla: kemény, céltudatos, kiegyensúlyozott. De aki jobban ismeri, tudja; hogy rengeteg benne a kétely, a bizonytailanság, a drukk, a gátlás. Ám mindez elmúlik abban a pillanatban, amikor felmegy a függöny, s kilép a reflektorfénybe. A közönség elé... Kárpáti György Néhány évvel ezelőtt nagyszabású — s a maga nemében egyedülálló — kiállítás hívta fel a világ minden részéből érkező látogatók figyelmét Magyarországra. A tárlat érdekessége, hogy nem idehaza rendezték meg, hanem az ausztriai Schallaburgban, egy korhűen restaurált középkori-reneszánsz várkastélyban. Aligha akadhattak volna stílusosabb környezetre, hiszen a kiállításon a magyarországi reneszánsz Mátyás-korabeli emlékei szerepeltek.: A kiállítás anyagából a budai Várban — a Magyar Nemzeti Galériában — is rendeztek kiállítást. A renaissance kifejezés — franciául újjászületés — is elárulja e 15. században életre kelt nemes elv célját: a klasszikus értékek újjáélesztését. Az elgondolás megvalósulásának fő színhelyei elsősorban gazdag országok lehettek, hiszen igen nagy és sokrétű munkát igényelt, és mégis: az Olaszországban fogant reneszánsz kultúra a mi hazánk közvetítésével juthatott el a környező országokba, a mai Szlovákiába, Romániába, Lengyelországba is. A reneszánsz emlékeit Magyarországon főleg az egykori fejedelmi, királyi, egyházi székhelyek — Buda, Visegrád, Esztergom — őrzik. Mátyás nevéhez fűződőén sokféle jelzőt őriz az utókor, mert sokféle hadi, politikai, gazdasági erénye, s igazságossága volt közismert, s tette határainkon túl is respektált uralkodóvá. Jelenkori szemszögből nézve mégis megkockáztatható, hogy legmesszebbre világító fegyverténye a reneszánsz meghonosítása volt. Mátyás második felesége, Beatrix, a nápolyi király leánya is szerepet játszott abban, hogy Mátyás oly szoros és sokrétű baráti kapcsolatot építhetett ki Olaszországgal, mint amilyet dokumentálnak a megőrzött levelek, amelyeket Mátyás váltott Firenze és Velence vezetőivel, köztük Lorenzo di Medici vei. Mátyás olasz mestereket — építészeket, művészeket — és humanista gondolkodókat telepített Magyarországra. Tevékenységük ma is nyomon követhető a feltárt műemlékek, a muzeális tárgyak gyűjteményein. Ha némi áttekintést akarunk az olvasó elé tárni a hazánkban fennmaradt értékes reneszánsz kori emlékekről, érdemes megemlíteni Sárospatakot. A városka királyi rezidencia volt a 11. század közepén, majd — 1526 után — Perényi Péter tulajdona lett, aki reneszánsz stílusban építtette át a város vöröstornyát, amelyet lakótoronyként is emlegetnek. Ma is látható a loggiás épületszárny és lépcsősor. (Az uflvar déli és nyugati részét neoreneszánsz stílusban építették át a 19. században.) Északról dél felé haladva Esztergom várdombja a következő színhely. Esztergom Is fejedelmi benyomást kelti, a dombján emelkedő impozáns Bazilika — (főszékesegyház) — a budapesti Parlamentével hasonlítható jelképi értékű épület. A Bazilika — Közép-Európa legnagyobb temploma — a klasszicista stílusban épült, „ 1822-ftől 1869-ig. Mindmáig itt van a magyar katolikus egyházfő székhelye. A Bazilika mellett fél évszázad feltárt, nagyszabású, allegorikus-vallásos tárgyú freskók a hazánkbeli reneszánsz falfestészet reprezentánsai. Bakócz Tamás (1442—1521 — bíboros-kancellár, a humán műveltség nagy pártfogója) nevét viselő kápolna az egyetlen reneszánsz épület, amelyet teljes, eredeti épségében sikerült megőrizni: elemeire bontották, majd a körültekintően rögzített rajzok alapján, ismét összeállították a fennmaradt kövekből. Az évszázadokon át királyi székhelyül szolgáló Budavárát is ismételten romba- döntötték a történelem viharai. Több évtizedes munka eredményeként áll ma ismét épségben — immár kulturális centrum funkcióját betöltve. Falai között kapott helyet a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, •az Országos Széchényi Könyvtár. A ma ismét épségében látható Várpalota, s a körülvevő várnegyed: a műemléki jelentőségű területté nyilvánított, viszonylag kevés számú történelmi városmagok reprezentánsa. Bár a töröktől való — 1686. évi — viszafoglaláskor oly mértékben tönkrement, hogy teljes átépítése vált szükségessé — mégis mindmáig megőrizte középkori városszerkezetét. A Mátyást és Beatrixot ábrázoló — képekről közismert — fehér márvány relief olasz mester kezét dicséri. A korról beszélnek a remek fehér márvány fafaragású ajtókeretek, a kazettás menyezet- részek, a királyi-királynői címerrel díszített kerámia padlótéglák és kályhacsempék, a kerámia- és üvegedények. A Magyar Nemzeti Galériában gazdag kőtár, sok csodálatos reneszánsz festmény gyönyörködtet. A Hilton Hotel a modern elveket visszafogott építészeti stílussal ötvöző tömbjébe szervesen simul bele a reneszánsz kori dominikánus udvar maradványa, az itt feltárt Mátyás-kút kávája. Itt is élő funkciót nyert a törté- neflmi emlék: nyaranta koncerteket rendeznek a Hilton- -beli dominikánus udvarban. S fennmaradt a reneszánsz szellemiségről más is tanúskodik. Mátyás könyvtára, a Corvinák hatalmas kultúra- terjesztő-kultúrtörténeti szerepet töltöttek; és töltenek be. A maga idejében Mátyás könyvtára volt a legnagyobb a római Vatikáné után. A Corvinák egy része elveszett, a megmaradottak többségét. az Egyetemi Könyvtár és a Széchényi Könyvtár őrzi. A Corvinák legszebb példányainak hasonmáskiadását nemrég közreadta a Corvina Kiadó; A Bibliotheca Corvinig na ma már sok nyelvre lefordítva, ismételt kiadásban teszi hozzáférhetővé a külföld számára is a színpompás, gazdagon illusztrált Corvinákat. Mátyás itáliai brokátból készült trónkárpitját, üvegserlegét, hatalmas fémkulacsát az Iparművészeti Múzeum őrzi. És sok kisebb-na- gyobb plébánián vigyázzák féltve a reneszánsz korból való oltár- és úrasztalterítőket. Ezeket csak a legnagyobb ünnepeken veszik elő az ünnepi fény fokozására. Péreli Gabriella A Pécsi Szimfonikus Zenekar Baranya megye központjában — feljegyzések szerint — a városi polgárság igen korán megteremtette a maga zenei életét, főként az egykori betelepítéseket, az el- németesítő törekvéseket követő években. 1811-ből már ismerünk tudósítást, amely szerint Haydn-szimfóniák szólaltak meg Pécsett, ahol az első zenekar az özvegyek és árvák támogatására alakult meg. A miúlt század derekán már 50—60 tagú együttes is verbuválódott a város polgáraiból alkalmanként, amelynek szervezője a Pécsi Zenei Egylet vo(lt. Ennek utóda a Pécsi Zenekedvelők Egyesülete lett, amely 1950-ig fennmaradt. 1860-ban alakult meg hivatalosan a Pécsi Városi Zenekar, amely később együttműködött a Pécsi Dalárdával, ök már Verdi Requiemjét is megszólaltatták, valószínűleg elsőként Magyarországon, kizárólag pécsi szerep- osztással. Az előadás kapcsán Verdi és a pécsi dalárda között táviratváltás jött létre. A háború előtti pécsi zenei élet éltetője mindig is a ió értelemben vett amatőr lelkesedés volt, amely a fel- szabadulás utáni években is éreztette jótékony hatását. 1952-ben megalakult a Pécsi Szimfonikus Zenekar, amelynek vezetője Antal György volt. Ennek élén már sok neves hazai és külföldi karmester is dirigált. Emlékezetes pécsi bemutatója volt ennek az együttesnek 1953- ban. amikor Melles Károly vezényletével megszólaltatták Kodály Psalmus Hungaricu- sát. A zenekar nagyrészt pécsi zenetanárokból és lelkes amatőrökből állt, kiegészülve alkalmanként katonazenészekkel és a színházi együttes muzsikusaival. Az Országos Filharmónia irányításával azután 1956-ban megalakult a város függetlenített zenekara, a Pécsi Filharmonikus Zenekar, amelynek karmestere Breitner Tamás lett, 's amelyekben már alkalmanként á város összes muzsikusa tömörült. A színházban ezalatt egyre növekedtek az igények a zenés darabok iránt. 1959-től már operaelőadások is elhangzottak az épület falai között. A színházi zenekar ekkor még csak huszonnégy tagú volt. 1973-ban határozat született a színházi együttes továbbfejlesztésére, és ennek következményeként 1977—78- ra ez a zenekar — amely gyakorlatilag a legutóbi időkig azonos volt a Pécsi Filharmonikus Zenekarral — elérte a hatvanas létszámot. Ebhez 15—20 másodállás járult. 1983. január 1-én életbe lépett az újabb határozat, amely gazdaságilag függetlenséget biztosít az együttesnek, s amely ezúttal felvette a Pécsi Szimfonikus Zenekar nevet. Az új zenekar önálló testület, önálló költségvetéssel, és szerződésben áll a Pécsi Nemzeti Színházzal. Eddigi, megközelítően hetven körüli létszámát a közeljövőben kilencvenháromra növelheti. Vezető karmestere — miként a színház zeneigazgatója is — Breitner Tamás, aki immár 15 éve áll az együttes élén. A másod- karmesteri állás egyelőre betöltetlen. A Pécsi Szimfonikus Zenekar a preklasszikus szerzőktől a kortárs zenéig minden műfajt szinte állandóan repertoárján tart. Műsorpolitikájukban a sokszínűség az elsődleges cél, hiszen ma már nemcsak Pécsett, de az egész megyében, sőt Tolna és Somogy megyében, a fővárosban, alkalmanként pedig külföldön is koncerteznek vagy előadásokat tartanak a színházzal. Szimfonikus zene, opera, operett, musical egyaránt szerepel a repertoárban, néha pedig kortárs zeneszerző művének hazai bemutatójára is vállalkoznak. Jövőre, februárban például Balassa Sándor Egy álmodozó naplója című kompozícióját mutatják be Magyarországon először. 1984 decemberében, az év utolsó három napján, Strauss operettjét, A denevért szólaltatták meg Nyugat-Berlim- ben, az ötezer személyes kongresszusi palotában. Ez volt talán eddigi legjelentősebb külföldi fellépésük. A zenekarnak immár saját székháza van, de koncertjeinek nagy részét a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában tartja. Bérleti hangversenyei sorában ebben az évadban 20 felnőtt és 44 ifjúsági hangverseny szere Del. Koncertjeik jelentős ré: zét Pécs után Kaposvárott, Sz ik- szárdon, Szombathelyen, Dunaújvárosban, Siklóson megismétlik. — Zenekarunknak különösen a hegedűs és fafúvós gárdája kiváló — mondotta Breitner Tamás. — Mivel azonban az együttes tagjai között egyaránt megtalálhatók a sokéves múlttal rendelkező idősebb muzsikusok, valamint a zenei tanulmányaikat éppen befejező fiatalok, így az együttes szakmai tudásban igen heterogén. A magunk érdekében, de a tá- gabb értelemben vett zenei nevelés érdekében is, fontos feladatunk a fiatalok segítése, muzsikusok képzése,* és — az ifjúsági koncertek révén — a magas ízlésű, a zene jó befogadójának bizonyuló közönség biztosítása. Szomory György
