Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-18 / 194. szám
1985. augusztus 18. Képújság Nem könnyebb, nagyobb a felelősség folyil az az alternatív javaslatokat is ... . ütköztető munka, mely a Tolna Megyei Tanács nemrég elfogadott, és a VII. ötéves terv időtartamára szóló terület- és településfejlesztési koncepcióját használhatja mértékül. Ahogy azt a megyei tanács inkább az egyes kérdéseket boncolgató, mint vitató ülése kapcsán leírtuk, a tervkészítés második lépcsőjén a sor. S talán soha eddig még nem volt akkora jelentősége az érintett lakossággal való együttgondolkodásnak a döntéseket megelőzően, mint éppen most, amikor az 1986—1990. között rendelkezésünkre álló pénzből elsősorban kell a már meglévő intézményeinket fenntartani, a megkezdett beruházásokat, felújításokat befejezni, és pénzügyi fedezetet biztosítani az új beruházások, a lakosság életkörülményeit javító fejlesztések megvalósításához. Itt nálunk, Tolna megyében kiemelt helyen szerepel a lakásépítés, a középfokú oktatási intézmények demográfiai csúcs diktálta fejlesztése, illetve bővítése, és ami e két gondunknál semmivel sem egyszerűbb megoldás dolgában: nem kevesebb, mint 19 kistelepülésünkön vár megvalósításra a lakosság vezetékes, vagy ahol nincs mód társulati úton történő vízműépítésre, ott közkifolyós rendszerű ivóvízellátása. A cél az, hogy az új tervidőszak végére mérséklődjenek az alapellátásban ma tapasztalható különbségek. Milyen középtávú tervidőszak elé nézünk? Nagyon egyet kell érteni azokkal a tanácstagokkal, tanácsi tisztségviselőkkel, akik azt mondják, hogy nem lesz könnyebb a terület- és településfejlesztés eddig megteremtett eredményekre épülő munkája, de minden eddiginél nagyobb a felelősség a majd rendelkezésre álló pénz fölhasználásában. Megyeszerte Helyi tanácsaink augusztus 30-ig bezáróan tárgyalják meg helyi középtávú tervkoncepciójulrät egységes pénzalapjuk szabályozott forrásainak és annak ismeretében, hogy szű- kebb hazánkban fejlesztési kiadásokra a szükségesnél kevesebb pénz áll rendelkezésre. Ennek egy része az országosan egységes fejkvóta alapján az 1985. évi állandó népesség arányában közvetlenül illeti normatív fejlesztési lehetőségként a helyi tanácsokat. Céljelleggel is rendelkezésre áll bizonyos összeg a szekszárdi pinceprogramra, pontosabban az elhagyott pincék okozta károk helyreállítására. A fennmaradó pénz felosztása a megyei beruházásokra és céltámogatásra a megyei tanács feladata. Miután hosszan illette a terület- és településfejlesztés első számú felelőseit a városcentrikusság vádja, talán nem fölösleges a részletezés, ha nem is a teljesség igényével kerítünk rá sort. Megyénk lakosságának ez idő szerint 41' százaléka él öt városunkban, ahol a lakónépesség várhatóan 6 ezerrel növekszik 1990-ig, jórészt a bevándorlások következményeként. Ugyanakkor 9—10 ezer lélekkel csökken a községekben élők száma. A terület- és településfejlesztés feladatait nagymértékben határozzák meg a népesség számát, összetételét befolyásoló folyamatok. Így a VII. ötéves terv legfőbb feladata a települések differenciált fejlesztése lesz annak érdekében, hogy a települések életfeltételeiben fellelhető különbségek mérséklődjenek, idővel megszűnhessenek. De azt senki se gondolhatja komolyan, hogy egyenlősdi alapján kellene „kikövetelni” például Simontornya és Szárazd, vagy Kismányok és Bonyhád fejlesztési fedezetét. Más az egyiknek is, más a másiknak közigazgatási rangja, ellátási szerepe. Ezenkívül, városainkban az ellátási feszültségek megszüntetésével egyidejűleg vonzáskörzetük szükségleteire is figyelő fejlesztést kell megvalósítani. S gondolva arra a követelményre is, hogy több nagyközségünket kell alkalmassá tenni arra, hogy idővel rászolgálhassanak a városi rangra. tf nraí fonna mé8 — és a helyi tanácsok önállóságát, 1X0 d e döntési jogát is sértené — arról beszélni, hogy hol, minek a megvalósítása élvez elsőséget majd. É helyen inkább szólnánk a döntően Szekszárdhoz fűződő megyei beruházásokról, melyek az egész megye lakosságát érintik valami módon. A megyei kórház-rendelőintézet gyermek- osztályának korszerű elhelyezése 1963 óta van már napirenden, és a feladat tovább nem odázható, mivel a mai gyermekosztály 35 évvel ezelőtt egy más célú épületben kapott helyet. Fel kell tehát építeni az új, 130 ágyas gyermekosztályt, gyermeksebészeti és -gégészeti műtőblokkal, a működéséhez szükséges olyan kiszolgáló részlegekkel, mint a melegítőkonyha, labor és röntgen. Évi 10—15 milliós az egészségügy gép- és műszerigénye, mely összeg csupán a szinten tartásra elegendő. Az idős korúakról való gondoskodás feltételeinek javítása végett kerül sor Szekszárdon egy 200 személyes szociális otthon felépítésére. Áthúzódó beruházásként — jelentős minisztériumi támogatással — valósul meg a 300 személyes főiskolai kollégium. De meg kell oldani Pakson, Bonyhádon és Lengyelben 3—400 diákotthoni férőhelyfejlesztést is. Környezetvédelmi érdek parancsolja megoldani a szekszárdi tisztított szennyvizek zárt rendszerű bevezetését a Sióba. A demográfiai hullám miatt a középiskolai tanulólétszám 2000 fős növekedése várható. A befogadásra alkalmas intézményhálózat kiépítése kiemelt feladat, de ez a megyei céltámogatáson túl számottevő tehernövekedést jelent a helyi tanácsoknál is. Pakson szakközépiskola és szakmunkásképző épül, Szekszárdon gimnázium. További 24 tanterem-növekedéssel számolhatnak Szekszárd, Tamási, Tolna, Dombóvár, Bonyhád kapcsán. Előreláthatóan az indokolt és reális igényéknél kevesebb vállalati támogatásra számíthat a sütőipar és a lakossági szolgáltatás. Nem nézünk tehát felhőtlen évek elé, a várható pénz-----------——— eszközök nem tesznek lehetővé egy sor o lyan fejlesztést, mely tulajdonképpen indokolt lenne. Halasztani kell Domibóvár-Gunanason egy 100 ágyas kórházi utókezelő pavilon építését, ugyanitt a kórház épületében lévő véradó és gyógyszertár kitelepítését, nem kerülhet sor a megyei kórház élelmezési egységének rekonstrukciójára sem, hogy csak néhányat említsünk reális fejlesztési tennivalóink közül. Mégis nagyon határozottan számíthatunk arra, hogy lakosságunk életkörülményei a lehetőségek keretein belül tovább javulnak, illetve mérséklődnek a ma még jelentősnek ítélhető feszültségek. KOMPLEXBRIGÁD A szekszárdi vasútállomáson dolgozik a MÁV és a Volán komplex brigádja, azzal a céllal, bogy a megyeszékhelyre érkező vasúti szállítmányokat elvigyék a címzettekhez, feladják a küldeményeket. Húszéves a brigád. Az elmúlt tíz évben mindig elsők voltak a Pécsi Vasútigazgatóság területén a szocialista munkaversenyben. A brigád vezetője KőnczSI András — Volán —, illetve Varga László — MÁV —, az átlagos létszám hetven fő, s van közöttük rakodógép-kezelő, sofőr, rakodómunkás és forgalmi irányító. Tavaly az országos versenyben a harmadik helyezést érték cl. A mostani kongresszusi, felszabadulási munfcaversenyben is példás eredményeket értek el. A brigád munkáját, az emberek erőfeszítéseit örökíti meg képriportunk.- Pj Gottvald Károly képriportja Könczöl András — Volán —, Gyenis János — MÁV —, kora reggeli találkozása, a munka elosztása előtt Bujdosó Mihály és Makó Gésa a PVC-granulátum kirakásához készfii László Ágoston as autódarut kezeli Komlós! Imre cukrot rak Zsákos és konténeres árat szállítanak a gépkocsik j A kis konténert kézi erővel keli a teherkocsiról lehúzni Vajda Lázár és Lovász Márton útban egy kis frissítő pihenőre
