Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-18 / 194. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! £7 £7 ____________ £7____________' \ \l /“n d) (e$ /Aír^ J—i lr J ) AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 194. szám. ÁRA: 2,20 Ft 1985. augusztus 18., vasárnap. Mai számunkból a tozeloellAtásról NYILATKOZIK A BELKERESKEDELMI Államtitkár (3. old.) MIT VARNAK A VÁLASZTOTT IGAZGATÓTÓL (7. old.) A MUNKA NEM VÉSZ EL... KOMPLEXBRIGAD (13. old.) (5. old.) Az új kenyér ünnepén Irta: Izsák Gyula, az MSZMP Tolna Megyei Végrehajtó Bizottságának tagja ártalmában is gazdag, szép hármas ünnepre emlékezik augusztus 20-án a magyarság. Ünnepeljük államalapítónkat, István királyt, a megszegett új kenyeret, és alkotmányunk törvénybe iktatásának évfordulóját. Ez a három történelmi fogalom, mely ma már együtt él és érvényesül, több mint ezer évet ível át, az államalapítástól a felszabadulásig — ami a demokráciát adta —, a földosztásig, — ami valóságos új kenyeret adott —. a politikai harcokig, melyek elvezették az 1949. évi XX-as törvény — Alkotmányunk törvénybe iktatásáig. Augusztus 20-a a múltban is jeles ünnepe volt népünknek. Álllamallapí tónkra, a bölcs törvényhozóra, első királyunkra emlékezünk. Mi, mai magyarok tudván tudjuk, hogy egy nép jelenkori megítélését Európában nem a századok múlása, hanem munikája, erre alapozott politikájával kivívott tekintélye határozza meg. A küzdelmesen elért eredményeket óvni, védeni kell. A múltba visszanyúlni csak azért érdemes és szabad, ami népünk történelmében valódi érték, ami jelenünket és jövendőnket szolgálja. Augusztus 20-a az új kenyér ünnepe is. Ezen a napon szegték meg az első kenyerét, a parasztember egy évi nehéz munkájának gyümölcsét. Már magtárban, biztonságban az ország kenyere, egy évi élete az idén is. Bár a gépesítés mai szintje mél. lett nehezebb munkák is vannak a magyar mezőgazdaságban, mint az aratás, ez a tevékenység mégis megőrizte évszázados tekintélyét, rangját. Nincs még egy olyan növénye a magyar földnek, amelyhez az ember annyi érzelemmel nőtt hozzá, mint a búzához, a pirosló búzaszemhez. Kifejezi ezt az is, hogy a Magyar Népköztársaság címerét búza kalász-koszorú övezi. Búza- kalász-koszorú, népköztársasági címer, alkotmány és alkötmányünnep. A magyar nép 1949-ben először kapott történelme hosszú évszázadai során írott, egységes alkotmányt. A régi Magyarország urai gyakran hivatkoztak a nemzet „ezeréves alkotmányára”, ami valójában nem is létezett Magyarországot e hazában több mint egy évezreden át a nép munkája, áldozat- vállalása, társadalomformáló ereje tartotta fenn. A hatalom ugyanakkor az uralkodó osztályok kezében volt, a jogfosztott nép elnyomására és kizsákmányolására. Népünk nehéz küzdelmet folytatott a társadalmi haladásért, az ország függetlenségéért, számtalan megpróbáltatás közepette védte és őrizte nemzeti létünket. Történelmünk új korszaka kezdődött, a miikor a Szovjetunió a II. világháborúban kivívott győzelmei során felszabadította hazánkat, és megnyitotta a magyar nép előtt a demokratikus fejlődés útját. A régi rend védelmezői ellen folytatott küzdelemben, a magyar munkásosztály szövetségben a dolgozó parasztsággal, együttműköd, ve a haladó értelmiséggel — kivívta és megszilárdította a dolgozó nép hatalmát. Nemcsak szimbolikus jelentősége van annak, hogy alkotmányunk napja egybeesik nagy királyunk, az államalapító I. István ünnepével. Igazi tartalmát azáltal nyerte el ez a jelkép, hogy 1949-re kemény gazdasági, szociális, politikai és közjogi küzdelmek nyomán újjáépített országban a nép részvételiével és támogatásával berendezkedett az új politikai rendszer. A mindennapi küzdelmeket követően lehetővé vált nemzeti múltunk áttekintése, és annak tisztázása, hogy napjaink politikája hol helyezkedik el az ezeréves történelemben. A szocialista hatalom gyökeret eresztett a nemzeti történelemben is. Teljesen érthető ez. ha meggondoljuk. hogy a felitörő osztályok: a munkásság és parasztság került hatalomra. A hatalom megszerzésével a marxli értelmű nemzetté válás élményében volt része a magyar munkásosztálynak is, az egész dolgozó magyar népndk. Társadalmi rendszerünk alaptörvénye, aflkotmányunk nem pusztán a jogok gyűjteménye, hanem a kötelezettségeké is. A törvény országunkban minden állampolgár számára szavatolja széles körű jo. gait, s ez vitathatatlanul legnagyobb történelmi vívmányunk. A mindennapok viszont azt is igazolják, hogy sokkal ritkábban idézzük alkotmányiunk másik, idevágó tételét, and kimondja, hogy valamennyiünk kötelessége a képessége szerint dolgozni. A jogok gyakorlásának előfeltétele a kötelezettségek teljesítése minden munkahelyen. Aktuális kérdések ezek, és augusztus 20-a bensőséges megünnepléséhez hozzá tartozik a tisztességes önvizsgálat is. Elképzelhetetlen a demokrácia kiszélesítésére való törekvés a fegyelem és a felelősség egyidejű erősítése nélkül. Amikor úgy fogalmazunk, hogy jó irányú a demokratikus fejlődésünk, és a további szélesítését szükségesnek tartjuk, akkor ez vezetőkre, beosztottakra egyaránt vonat, kozik. Vonatkozik a nagyobb fegyelem és felélőssfég is. Demokratikus fejlődésünk érdekében tett intézkedés volt az új választási törvény bevezetése, ami kiállta a próbát. Bizonyítva népünk fegyelmét, érettségét, pártunk és a Hazafias Népfront iránti bizalmat. Amikor alkotmányunk ünnepén felidézzük országunk történelmi múltját, azt kell kiemelni, hogy a munkások, parasztok, értélmiségiek és más rétegek szövetsége, párttagok és pártonkívüliek együttműködése, kölcsönös megértése, a hazánkban éllő nemzetiségiek szabad érvényesülési lehetősége beépült rendszerünk alapjaiba. Ezt az együttműködést, szövetséget őrizni kell. épköztársaságunk alkotmánya ki. fejezi az országunk életében végbement alapvető változásokat, a társadalmi haladásért vívott küzdelem és az országépítő munka történelmi eredményeit. Az alkotmány, mint a Magyar Népköztársaság alaptörvénye, biztosítja eddigi eredményeinket, és további előrehaladásunkat a szocializmus útján. Dr. Andrásfalvy Bertalan kandidátus átveszi kitüntetését „Azt, hogy a nép fin vagy..." A közművelődésben dolgozók megyei ünnepsége Hagyomány már, hogy az alkotmány ünnepén a kulturális közszolgálatban dolgozókat, népművelőket is köszöntik és munkájuk elismeréseként jutalmakban részesítik őket. A közművelődésben dolgozók megyei ünnepségét Szek- szárdon a Művészetek Házában rendezték tegnap délelőtt. A Himnusz elhangzása után Ruskóné Németh Judit versmondó, Szuprics Edit ének- és Lányi Péter zongoraművész műsora köszöntötte a megjelenteket. István József, a Tolna Megyei Tanács elnökhelyettese ünnepi beszédében emlékezett alkotmányunkra, amely megfogalmazza a kulturáló- dás szabadságát is és a hazánkban élő nemzetiségek teljes egyenjogúságát, beleértve az anyanyelv használatának, a hagyományok ápolásának jogát is. Megyénk közművelődési helyzetéről szólva, az elnökhelyettes elmondta, hogy még nem sikerült megszüntetni a kistelepülések kulturális ellátásában jelentkező különbözőségeket, viszont ezzel párhuzamosan érezhetően javultak — éppen az erők és eszközök koncentrációjának eredményeként — a nagyobb települések eredményei. Űj intézmények nyíltak, tájházak, gyűjtemények, kiállító egységek jö- hettelk létre a köz akaratából és a köz pénzén. Az utóbbi évek „közgazdasá- gibb” gondolkodása óhatatlanul kihat értékszemléle- tünkre is. Ezért a felismert értéket többszörösen is meg kell becsülni és meg kell őrizni. Fontos szerepe van itt az öntevékeny művészeti mozgalomnak, egy-egy település gazdasági, társadalmi szervei együttműködésének. A kultúra védelme, terjesztése a népművelőik feladata eLsősorban, akik a múltból tanulva, a jelent szolgálva, a jövőt építve felelősséggel őrzik, gyarapítják szőkébb és tágabb hazánk értékeit, erősítve az érzelmi-értelmi kötődés szálait. Illyés Gyula ezt úgy fogalmazta meg: „Azt, hogy a nép fia vagy, / igazolnod, sejh, ma nem azzal kellene: / honnan jössz, — / azzal, ecsém, hova mész!” István József ezt követően kitüntetéseket adott át. Babits Mihály-emlékplakettel jutalmazták dr. Andrásfalvy Bertalan kandidátust, Tolna Megye kulturális értékeinek megmentése és továbbfejlesztés érdekében végzett kiemelkedő közművelődési és kulturális tevékenységért. Ugyancsak Babits Mihály-emlékplakettet kapott Bella Margit, a Tamási Egyesült Közművelődési Intézmények könyvtárának vezetője, a településen végzett oktató-nevelő és közösséget alakító eredményes tevékenységéért. Szocialista Kultúráért kitüntetésben részesültek ti- zenketten, Kiváló munkáért kitüntetést öten kaptak, Miniszteri dicsérettel huszonegy főt jutalmaztak. Eredményes közművelődési tevékenységükért tizenegyen részesültek pénzjutalomban. Az 1985. évi helytörténeti pályázatra tíz dolgozat érkezett be. A bírálóbizottság első díjat nem adott ki. Két második és két harmadik díjat megosztva kapott Be- regnyei Miklós és Károly István, valamint Molnár Judit és Mógomé Tóth Ildikó munkája. A díjakat és pénzjutalmakat K. Balog János levéltárigazgató adta át. A jutalmazott népművelők egy csoportja
