Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-17 / 193. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 193. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1985. augusztus 17., szombat. Mai számunkból MIT VÁRNAK A VÁLASZTOTT IGAZGATÓTÓL? (3. old.) UNOM MÁR, DE JÖVŐRE ISMÉT ITT LESZEK (5. old.) INTERJÚ KOVÁCS ISTVÁN VEZETŐ EDZŐVEL (6. old.) LESZ-E ELÉG ENERGIÁNK? (4. old.) Megnyílt a 70. OMÉK A 70. Országos Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Ki­állítás és Vásár, az Agromasexpo, valamint a Nem­zetközi Technológiai és Licencvásár pénteken ünne­pélyes külsőségek között megnyílt. A kőbányai vásár­város főterén rendezett megnyitón megjelent Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Grósz Károly, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Maróthy László miniszterelnök-helyettes, Szabó István, a TOT elnöke, a Politikai Bizottság tagjai, Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkára és Marjai József miniszterelnök-he­lyettes. Ott volt továbbá Vaszil Canov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, Gerrit Braks hol­land földművelési és halászati miniszter, Stanislaw Zieba lengyel mezőgazdasági és élelmiszer-gazdasági miniszter, Nguyen Ngoc Triu vietnami mezőgazdasá­gi miniszter és Alekszej Gulenko, a Szovjetunió me­zőgazdasági miniszterhelyettese. Részt vett az ünnep­ségen a kormány több tagja, a budapesti diplomáciai képviseletek számos tagja, jelen voltak továbbá a ha­zai és külföldi kiállítók, vásári vendégek is. A 70. OMEK-ot Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter nyitotta meg. Váncsa Jenő beszéde Váncsa Jenő bevezetőben üdvözölte az OMÉK hazai és külföldi vendégeit, a kiállí­tókat, a szakmai tanácskozá­sok résztvevőit, majd így folytatta: A kiállítás, hasonlóan az 1960-ban rendezett országos bemutatóhoz, középtávú terv­időszak végén tekint vissza az elmúlt öt évre és jelzi, hogy az elkövetkező tervidő­szak során milyen anyagi- műszaki, biológiai lehetősé­gek, szervezési módszerek ki. «átkoznak a termelés kor­szerűsítésére. A mostani OMÉK egyúttal számot ad a magyar élelmiszer-termelés elmúlt négy évtizedéről is. Arról, hogy a mezőgazda­ságban a föld művelői s az állattenyésztő telepek dol­gozói az elmúlt négy évtized során több mint kétszeresére fokozták a termelést. Negy­ven esztendővel ezelőtt egy mezőgazdasági kereső két-há- rom ember számára tudott élelmiszert termelni, ma vi­szont már 20—25 ember életmiszerigényét képes ki­elégíteni. Búzaterméseink, ku'korieaföldjeink hozamai, áz egy főre jutó gabona- és hústermelés adatai azt jel­zik, hogy legfőbb ágazataink­kal a világ élvonalához tar­tozunk. A hazai táplálkozás színvonala nemzetközi mér. cévél mérve is jó. Az élel­miszergazdaság exporttelje­sítménye szintén dinamiku­san növekedett. Az egy főre számított agrárkivitel alap­ján Hollandia, Dánia, Bel­gium és Franciaország után az ötödik helyet foglaljuk el a Világranglistán. A miniszter ezután utalt arra, hogy az élelmiszerter­melők a fejlődés során nem egyszer találták magukat szemben nehézségekkel, ezek megoldását azonban nagy. mértékben segítette, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt agrárpolitikája tág te­ret adott a mezőgazdaságban dolgozók képességeinek ki­fejtéséhez, alkotó erejük ki­bontakoztatásához. Hangoz­tatta: e politikára alapozva értük el sikereinket. Az elmúlt évek gazdálko­dásáról szólva kifejtette: eb­ben az időszakban a mező- gazdasági termelés növeke­dési üteme éves átlagban meghaladta a 2,5 százalékot. A gabonatermélés túllépte a 15 millió tonnát, a vágóállat- termelés pedig megközelítet­te a 2,4 millió tonnát. A nö­vekvő termeLés a jó hazai el. látás mellett lehetővé tette az agrárexport csaknem 40 szá­zalékos növelését, s az élelmi­szer-gazdasági export-import egyenleg jelentős javítását. — Bbben az időszakban, amelyben oly jelentős erőfe­szítések történtek az ország nemzetközi fizetési mérlegé­nek egyensúlyban tartásáért, javításáért, s a belső ellátás színvonalának megőrzéséért, mezőgazdaságunk és élelmi­szeriparunk nagyon pozitív szerepét játszott — állapítot­ta meg a miniszter. — Ám, az eredmények mellett néhány területen feszültségek is ke. ietkeztek. A mezőgazdaság termékeire, terményeire az országnak szüksége van, s lesz a jövőben is, tudomásul kell venni azonban azokat a folyamatokat, amelyek a vi. tág mezőgazdaságában, ag­rárkereskedelmében leját­szódnak. A termelés mintegy harmadát a külpiacon értéke­sítjük, miközben a nemzet­közi agrárkereskedelem árai számunkra rendkívül kedve­zőtlenül alakulnak. Ezekhez kell igazodnunk, ami a nép­gazdaság, a termelő üzemek számára nem kevés gonddal, gyakran anyagi áldozatok vállalásával jár. A kormány­zat a maga eszközeivel segíti a továbbhaladást. A tenniva­lók zöme azonban — s ez érthető, hiszen az anyagi ja- ivalk előállításának színhelyei mindig is meghatározóak a termelésben — a mezőgazda­ságban, az élelmiszeripar­ban dolgozókra vár. A fel­adat számukra nem új'. Az elmúlt négy-öt év mezőgaz­daságunkban már az inten­zív gazdálkodás kibontakoz­tatásának, a nemzetközi pia­cok diktálta követelmények érvényesítésének jegyében télt el. Ennek során mind jobban előtérbe került a ha­tékonyság, a termelékenység, az értéktermelő képesség nö­velése. Ma a legtöbb helyen ehhez igazítják tetteiket. En­nek köszönhető, hogy miköz­ben a termelés tízegynéhány százalékkal nőtt, az energia­felhasználás két százalékkal csökkent. Mezőgazdaságunk­ban a változatlan áron szá­molt nettó termelési érték növekedési üteme meghalad­ta a tervezettet. A mezőgaz­daság és élelmiszeripar ál­lami támogatása, valamint az ágazatok költségvetési befi­zetései tavalyelőtt kiegyenlí­tették egymást, tavaly pedig már a költségvetés javára je­lentős befizetési többlettel zárultak. A 70. OMÉK. az Agromas­expo és a Nemzetközi Tech­nológiai és Licencvásár elő. zetes ismerete jogot ad a ki­jelentésre: a kiállítók — ha­zaiak és külföldiek, és a me­zőgazdasági üzemek, az ipar, a népgazdaság más ágazatai, nak képviselői — gazdag, ta­nulságos, előremutató, cél­jainkat jól szolgáló anyaggal állnak az érdéklődők, a kiál­lítás látogatói elé — mondot­ta a miniszter. Váncsa Jenő beszéde után a vendégek megtekintették a kiállítást. Hídavatás Békésen Pénteken Békésen Czinege Lajos miniszterelnök-helyet­tes felavatta az új Kettős- Körös-ihidat, amely a század- fordulón állított, s néhány év­vel ezelőtt megrongálódott régi híd helyett épült 127 millió forint költséggel. Az új híd teljes hossza 214 mé­ter, a folyót átívelő rész — a legnagyobb fesztávolság 77 méter. A híd tíz méter szé­les, ez két forgalmi sávnak, s a két szélen -kerékpárúinak ad helyet. A Körös-közben a közép­kori fahidakat a múlt század végén kezdték acélhidakbal felcserélni — abban az idő­ben, amikor Magyarorszá­gon megfelelő színvonalat ért el az acélgyártás. A régi békési hidat a Ganz Gyár elődje építette, az újat — határidő előtt, s a tervezett­nél ötmillió forinttal keve­sebből — a Hídépítő Válla­lat. Építészeti újdonsága e Kettős-Körös-hídnak is van: az előre gyártott elemeket s az egész hidat is összetartó kábel hazai gyártmány. (Ko­rábban külföldről szerezték be az egyszerű betonacélnál három-négyszer erősebb ká­belt.' Az első hazai kábellal készült híd megépítéséhez hatezer köbméter betont, száz tonna kábelt, s a két feljáróhoz nyolcvanezer köb­méter földet használtak föl. Egy évtized alatt a békési már az ötödik új, nagy Kö- rös-híd: előbb Kunszentmár- tonnál, majd Köröstarcsán, Ladánynál, legutóbb pedig Dobozon készült el a meg­növekedett forgalomra mé­retezett betorthíd. Kitüntetések kiváló népiront-mnnkáért Alkotmányunk ünnepe al­kalmából a „Népfront-mun­káért” kitüntető jelvényt adományozta a Hazafias Népfront Országos Elnöksége a mozgalomban kiemelkedő munkát végzett aktivisták­nak és tisztségviselőknek. Az idén 127-en kapták meg a kitüntetést. Az elis­merésben részesülők egy csoportjának pénteken a Ha­zafias Népfront Belgrád rak­parti székiházában Pozsgay Imre, a HN.F Országos Taná­csának főtitkára nyújtotta át az elismerő jelvényt. A közélet elevensége erősíti a nemzeti egységet ünnepi nagygyűlés Bonyhédon Megyénkben megkezdődtek az alkotmánynapi ünnepsé­gek. Tegnap délután több helyen tartottak ünnepi ta­nácsülést, megemlékezést, gyűlést. Bonyhádon délután ötkor kezdődött az ünnepi nagygyűlés a szabadtéri szín­padon. A Himnusz elhangzása után Pál Ágnes, a művelő­dési ház igazgatóhelyettese szavalta el Tornai József István király című versét. Az elnöklő Antal Géza, a cipőgyár szb-titkára köszön­tötte a résztvevőket, majd átadta a szót Váradi László­nak, a megyei pártbizottság titkárának, — Négy évtizede annak — mondta bevezetőjében a me­gyei pártbizottság titkára —, hogy a felszabadulás adta lehetőség talaján hazánkban megkezdődött a szocialista forradalom kibontakozása, amely aztán nemcsak az uralkodó osztályokat, elnyo­mókat és élősködő csoporto­kat távolította el a társada­lom nyakáról, hanem a régi rend törvényeit is. Ez a folyamat 1944. de­cemberében indulhatott meg, amikor a felszabadított területeken végre megkez­dődhetett új államiságunk alapjainak lerakása. Ezen bontakozott ki az a forra­dalmi államépítő tevékeny­ség, amelynek első szakasza 36 évvel ezelőtt, 1949 au­gusztusában zárult le, ami­kor az országgyűlés egyhan­gúlag elfogadta az az évi XX. számú törvényt — a Magyar Népköztársaság al­kotmányát — amely az 1972. évi módosítással ma is tár­sadalmunk alaptörvénye. Nemcsak szimbolikus je­lentősége van annak, hogy az alkotmány napja egybe­esik nagy királyunk, az ál­lamalapító I. István ünne­pével. Egy régi ünnep ka­pott ezzel olyan nemes tar­talmat, amely méltó módon tükrözi a magyar nép életé­ben bekövetkezett változáso­kat. Az 1949. évi XX. törvény a szocialista építés kezdeti viszonyai között rögzítette a munkásosztály vezette dol­Solymosi József átadja az új kenyeret gozó nép hatalmát, a prole­tárdiktatúra tényét, mint a kivívott győzelem legfőbb eredményét. Visszavonhatat­lanul lezárta történelmünk­nek azt a korszakát, amely­ben a kizsákmányolás, a jog- fosztottság, a munkanélküli­ség volt a munkás- és pa­rasztemberek sorsa. Szabá­lyozta az állampolgárok jo­gait és kötelességeit. Lefek­tette szocialista államszerve­zetünk alapjait, amelyben az államhatalom a nép érde­keit, az állampolgárok alko­tó erejének szabad kibonta­kozását és jólétét szolgálja. Kijelölte a társadalmi, gaz­dasági és kulturális fejlődés irányát, és a szocializmus felépítésében határozta meg az ország valóságos gazdájá­vá vált népünk nagy célját. A továbbiakban Váradi László szólt alkotmányunk előzményeiről. — Alkotmá­nyunk ugyanakkor forradal­mi újat is képvisel. Újat, forradalmit, amit egy szóval úgy nevezünk: szocializmus. E szellem — a szocializmus eszméje — hatotta át né­pünk nagy küzdelmét az el­múlt négy évtized alatt. Nincs 1100 éves történel­münknek olyan korszaka, amelynek fejlődését ehhez az időszakhoz lehetne hason­lítani. A mai Magyarország munkásságának, földművelő embereinek, értelmiségi pol­gárainak elévülhetetlen ér­deme, hogy újkori történel­münk során hazánknak soha nem volt ilyen nemzetközi tekintélye. Keservesen, de megtanultuk, hogy egy kis ország, egy kis nép is tud világunkban nagy bajokat okozni, de lehet stabilizáló tényező is. — Visszatekintve az alkot­mány elfogadása óta eltelt 36 esztendőre, jogos büszke­séggel állapíthatjuk meg, hogy a szocialista társadalom építése során szűkebb ha­zánk, Tolna megye és ezen belül Bonyhád város és kör­nyéke fejlődése korábban so­ha nem tapasztalt dinamiz­musról tanúskodik. A tuda­tos és tervszerű település- fejlesztési politika eredmé­nyei egyértelműen szemmel követhetők. A megye 36 év­vel ezelőtti egyetlen városá­hoz további négy — köztük Bonyhád is — csatlakozott. A korszerűsödő út- és vasút­hálózat, a fejlesztés alatt álló (Folytatás a 2. oldalon) Az ünnepi nagygyűlés résztvevői

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents