Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-16 / 192. szám

19R5. augusztus 16. NÉPÚJSÁG 3 A félreértett térsedelmiság A társadalmi és a társasági élet Úgy félnénk, hogy vannak könnyen félreérthető, és —£-í-aehezen félreérthető fogalmak. Ez utóbbiak kö­zé tartozna a társadalmiság is. Hisz az ember kétség­telenül mint társadalmi lény vált emberré. Bizonyos az is, hogy minden tevékenységében igen jelentős sze­repe van a társadalmi munkamegosztásnak a munká­ban, vagy a fogyasztásban egyaránt. Mégis a fentebb elmondottak ellenére a legtöbb félreértés éppen az ember társadalmi léte körül van. Nem a filozófiai félreértésekre gondolok most, hanem azokra, melyek­kel mindennap találkozunk. A félreértések mögött persze helyes törekvések rej­lenek. Az úgynevezett társasági élet vagy társadalmi élet szorosabb, mindennapi értelemben annyit jelent, hogy az emberéknek van baráti társasága, vannak nem a munkahellyel közvetlenül összefüggő, nem is a munkamegosztásból következő emberi kapcsolataik. Ebben az értelemben az ember társadalmi léte egyet jelent azzal, hogy társasági ember is. Vannak kártya­partnerei, vannak sporttársai, megvan az a kör, amely­ben jószántából mozog, és nemegyszer tanácsért, se­gítségért, vagy éppen a gondolatok cseréje kedvéért ugyanazokhoz az emberekhez fordul, mert úgy érzi: ítéletük nem szokta megcsalni őt. S ez teljesen ért­hető. Itt még nincs semmi félreértés. Nagyon való­színű, hogy éppen az ilyen társasági kapcsolatok is hozzájárulnak ahhoz, hogy az ember minden értelem­ben társadalmi lény legyen. Ezek a körök információ­kat jelentenek az ember számára az élet olyan terü­leteiről, ahol ő maga nem mozog: más munkahelyek­ről, más lehetőségekről; ötleteket adnak gyakorlati életének alakításához stb. Vagyis az, hogy az ember evidens társadalmi léte mellett egyúttal mint társasági lény is megerősíti szociális jellegét, valóban pozitív jelenség. Az, aki a fenti gondolatmenetet végigkísérte, nyil­vánvalóan megkérdezi ezek után: hol van itt a félre­értett társadalmiság? Az eddig leírt jelenségekben ter­mészetesen nincs, de abban a pillanatban, amint a tár­sasági élet elfajzásána gondolunk, mindjárt érthető lesz, hogy mit nevezünk félreértett társadalmiságnak. A könnyebb érthetőség kedvéért egy olyan jelenség­gel kezdem a félreértett társadalmiság leeírását, mely­ről értékítéleteink valószínűleg közvetlenül egyezni fognak. Akadnak emberek, akik a társadalmi jópofa- ságot, a társaság szeretetét azzal próbálják megnyer­ni, hogy „kitesznek” magukért. Ha például a társaság iszik, ők isznak a legtöbbet, mondván, ők a társaság hangulatfcsinólói. S ebben a pillanatban máris világos, hogy mit nevezünk félreértett társadalmi életnek: azt az erőszakolt és külsődleges társasági formát, mely megindít egy folyamatot: mindenki különb akar len­ni a másiknál, állítólag éppen a társasági hangulat, a társaság összekovácsolása érdekében. A nagy és ellenszenves ivászatok, mulatozások ál­talában nem úgy kezdődnek, hogy az emberek elha­tározzák: most azután sok alkoholt fogunk fogyaszta­ni, s kivetkőzünk emberi mivoltunkból. Ügy kezdőd­nek, mint teljesen normális társasági összejövetelek, ahol mindenki akar valamit tenni azért, hogy megmu­tassa: ő igazi társasági lény, ő bírja legjobban az italt, ő az, aki a társaság hangulatáért a legtöbbet teszi. S az a furcsa, hogy ehhez nemegyszer ösztönzést is kap, a többiek úgy biztatják, mintha tényleg valami társa­dalmi tett lenne az ilyenfajta élenjárás. S megindul a verseny: ki bírja legtovább, ki lesz a társaság kedven­ce. S ezen a ponton a folyamat megállíthatatlan, a bé­kés összejövetel átfordul tartalmatlan dorbézolásba. Hangsúlyozni veretném azonban, hogy nem _____—____L-------------kizárólag és nem is elsősorban a z ivócimborák versenyére gondolok, mint félreértett társadalmiságra. Vannak emberek, akik a köznapi életben igen szerény, és mindenféle ízléshatárt érzé­kelő és betartó személyiségek. Ugyanakkor meglepő, hogy egy részük abban a pillanatban, amikor társa­ságba kerül, megpróbál többet nyújtani a társaságnak. S miben áll ez a többlet? A jelenségek egészen kü­lönbözőek lehetnek. A legegyszerűbb formában a már említett szolid egyéniség igyekszik megszabadulni gát­lásaitól, hogy úgy mondjam, föloldódik, és hangoskod­ni kezd. A hangoskodással fölhívja magára a társaság figyelmét, vagy legalábbis úgy hiszi, és amikor azt tapasztalja, hogy többen felfigyelnek rá, tovább fokoz­za a hangerőt. S ilyenkor nem a mondanivaló súlya a figyelemfelkeltő. Gorkij egyik fiatalkori novellájában arról beszél, hogy vannak emberek, akiknek valamilyen testi vagy lelki hibájuk van. Ezek a hibák nyilvánvalóan meg­különböztetik őt a többi embertől, önmagukban nem feltétlenül kirívóak ezek a hibák, de az eltorzult em­ber ezek nevében lép fel. S a dologban az a szomorú, hogy végül az ember már azonossá válik saját hibá­jával. Amit Gorkij még .nem láthatott, az az a modern jelenség, hogy a hibák — legyen az hangoskodás, íz­léstelenség vagy túlzott alkoholfogyasztás — napja­inkban már a társadalmi viszonyok építésének egyik formájaként tűnik fel. érdemes elgondolkozni e jelenségen, mert ________'gén sokakat visz az ilyen típusú félreértett t ársadalmiság tévútra. A társadalmiságban ilyenkor nem az egymást segítést, az egymás iránti figyelmet, tapintatot látják, hanem egyfajta hősködést, egyfajta torz versengést. A népdalból ismert „vagyok olyan le­gény, mint te” szinte mottójává válik ennek a torzu­lásfajtának, elfelejtve, hogy a dal úgy folytatódik: „vágok olyan rendet, mint te”. Ez igazi versenyszelle­met fejez ki, mely a munkára vonatkozik, s nem het- venkedés. A hetvenkedés is társadalmi jelenség, de negatív társadalmi jelenség. S amennyire helyes az a gondolat, hogy az ember elsősorban társadalmi lény, csak a társadalomban tud­ja megvalósítani személyes képességeit, épp annyira igaz az is, hogy a társadalomban lehetséges megva­lósítania torz és agresszív képességeit is. Az agresszi­vitás, mely végső formája a félreértett társadalmiság­nak, nem valamiféle öröklött ösztön, mely az ember feltétlen sajátsága, hanem ugyanúgy társadalmi ala­pon bomlik ki, méghozzá a társadalom kisebb egysé­geiben, közösségeiben, mint ahogyan a legpozitívabb tulajdonságok. A félreértett társadalmiság azonban társadalomellenes, s végül mindig az embertelenség­be torkollik. HERMANN ISTVÁN Szekszárdi Állattenyésztési Vállalat Az átszervezés utáni tapasztalatok A mének napi futtatása bevonható partnerüzemi ka­Az állattenyésztés szerve­zésének és irányításának rendszerében 1983. január 1-től alapvető változások kö­vetkeztek be. Az állattenyész­tési intézmények szervezeté­nek és működésének kor­szerűsítéséről is szóló mi­nisztertanácsi határozat vég­rehajtásaként ekkor kezdte meg működését a Szekszárdi Állattenyésztési Vállalat. — A változás milyen szer­vezetet érintett, hogyan összegezhetők a tennivalók? — kérdeztük dr. Inhof Jó­zsef igazgatótól. — A változás lényege, hogy a közel két évtizeden át költ­ségvetési rendszerben gazdái, kodó Baranya megyei, So­mogy megyei és Tolna megyei takarmányozási és állatte­nyésztési felügyelőségekből, a Déldunántúli Mesterséges Termékenyítő Főállomásból, az Országos Lótenyésztési Felügyelőség Békáspusztai Területi Kirendeltségéből, to­vábbá az Országos Takarmá­nyozási és Állattenyésztési Felügyelőség mindszentgodi- sad, szarkavári és nagydorogi teljesítményvlzsgáló állomá­sából a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vál­lalatot alapított, az állatte­nyésztéssel összefüggő szol­gáltatási jellegű feladatok fo. iyamatos ellátására. Ennek megfelelően a vállalat tevé­kenységi körébe tartozik: a szarvasmarha, sertés, juh, ló és a különböző kisállatfajok fajtafenntartó nemesítése a különböző hibridek előállítá­sa. és felhasználásuk során szükségessé váló törzskönyve, zés igények szerinti ellátása, saját és ivadék teljesítmény, valamint fajta összehasonlító vizsgálatok szervezése, illet­ve végrehajtása; mesterséges termékenyítő állomás üze­meltetése, termékenyítő anyag termelése és forgal­mazása; embrióátültető állo­más fenntartása és az embrióátültetéssel összefüggő szolgáltatások; a felsorolt te­vékenységekkel kapcsolatos speciális anyagok, gyógysze­rek és eszközök forgalmazá­sa; a köztenyésztés céljára ten yésza piaállatok nevelteté­se; domes ztikált őshonos és régen honosait állatfajták génveszteség nélküli fenntar­tása, illetve megőrzése; a vállalat használatába adott mezőgazdasági terület hasz. nositása. — Két év áll már mögöt­tük, hogyan teljesítették a sokoldalú, felelősségteljes munkát? — A feladatok teljesítésé­nek folytatása szakmailag zökkenőmentesen ment vég. be, annál inkább újszerű volt a gazdálkodási rend alapvető megváltozása. A vállalati gazdálkodás keretei munkánk szinte valamennyi területén új feltételeket teremtettek, amellett, hogy továbbra is érvényesítenünk kellett és kell a tenyésztéspolitikai cél­kitűzéseket, követelménye­ket. A tenyésztésszervezés alapját képező törzskönyve­zési szolgáltatás keretében a legnagyobb volument a szarvasmarha-törzskönyvezés képezi. Ez a tevékenységünk 1984-ben 79 472 nagyüzemi tehénre terjedt ki. Ez 10 szá­zalékkal kevesebb az 1982- ben ellenőrzésben tartott lét­számnál. 32 nagyüzemi ser­téstenyészetben végzünk törzsikönyvezést és tenyész. t és irányítást. Az ellenőrzött kocaállomány 1984-ben meg­egyezett az átszervezés előtti létszámmal. A juhtenyész. tésben a törzskönyvi ellen­őrzésben tartott anyaállo­mány 1984-ben 66 768 db volt, ami 26 százalékkal több az át­szervezést megelőző évinél. A vállalat működésének mind­két évében közel ezer kancát is törzskönyvezésben tartot­tunk. Ez a korábbi évekhez képest lényegesen nem vál­tozott. A vállalatra háruló teljesítményvizsgálatokat a központi ágazati irányítás in­tézményes rendszerében foly­tatva, szabályszerűen és ma. radéktalanul végrehajtottuk. Ennek céljaira teljes mérték­ben kihasználtuk mind a speciális rendeltetésű belső vállalati, mind a területen pacitásokat. Központi saját- és ivadékteljesítmény-vizs- gálatra a vállalat állomásain 1983- ban és 1984-ben egy­aránt 25 százalékkal több bikaborjiút állítottunk be, mint 1982-ben. A kettős hasz­nosítású magyartarka bikák Saját- és ivadéikteljesítmény- vizsgá tatának lebonyolításá­ban a hat vállalat közül a legnagyobb részarányban működünk közre. A sperma termelésben a tenyészértékbecslés szabályo­zott rendszeréhez kapcsolódó követelmények, a tenyésztési célok és felhasználói igények, valamint a vállalatgazdálko­dási érdekék minél teljesebb összhangját igyekeztünk ér. vényesíteni. — Az átszervezés után milyen új programmal áll­tak a gazdaságok rendelke­zésére? — A vállalat alapításakor új szolgáltatásként Indított szaporodásbiológiai gondozás az üzemek körében tovább­lépésre ösztönző fogadtatásra talált. E szakterületen azon­ban gondot okoz a speciális szakembereink véges terhel­hetősége. A termékenyítési igényeket és a spermaellátást az eltelt időszakban hiányta­lanul, panaszmentesen, kellő szakmai eredménnyel elégí­tettük ki. A sertés mestersé­ges termékenyítés az egyre növekvő költségek és a vi­szonylag alacsony szolgálta, tási díjtétel miatt jelentős, a továbbiakban nem tartható veszteséget okozott, különösen 1984- ben. Az állami apaállat­gazdálkodás teendőinek meg. bízáson alapuló részleges el­látása adminisztratív gondok­kal és bonyodalmakkal járt együtt, e feladatok széttagolt­sága és a vállalati minőség sajátosságai miatt. összességében megállapít­ható. hogy a vállalattá szer­vezés a partneri kapcsolato­kat ez ideig nem lazította. A vállalat feladatkörébe utalt tevékenységek közül az át­szervezés előtt ingyenesen végzett szaporodásbiológiai gondozást díjazás ellenében is a kapacitás teljes mérté­kéig veszik igénybe az üze­mek. Hasonló a helyzet a szarvasmarha-tenyészpárosi - tások területén is, kiemelke­dően Tolna megyében. Szolgáltatásaink színvonala a korábbi évekhez viszonyít, va számos területen fejlődött, egyes ágazatokban új elemek­kel is gazdagodott. A nyújtott szolgáltatások a partnerüze­mek érdekeivel egybevágtak és igényeiket a várakozásnak megfelelően kielégítették. Vállalatunk az üzemi tervek­ben meghatározott fejlesztési, beruházási elképzeléseket megvalósította. Programun­kat növénytermelésünk és ál­lattenyésztésünk korszerűsí. tése, a dolgozók szociális kö­rülményeinek javí tása, és egy korszerű nyilvántartási adat- feldolgozási rendszer létreho­zásában való részvétel hatá. rozta meg. Beruházásaink és beruházási célú fejlesztési alapátadásunk együttes ér­téke a két évben 25 millió forintot tett ki, emellett 6 millió forint értékben fenn­tartási munkákat is elvégez­tünk. Az eltelt két évben szo­ciálpolitikai tervünket telje­sítettük, az üzemi demokrá­cia fórumai megfelelően mű­ködtek, kapcsolataink az ille­tékes párt- és irányító, vala­mint a társadalmi szervekkel jól kialakultak és 1984-ben tovább erősödték. Ennek megfelelően nőtt a vállalat munkájának presztízse és el­ismerése a jelzett szervek ré. szérói. Ez magas szintű párt- és tanácsi vezetők látogatása alkalmával konkrétan is ki. fejeződött. E szervekkel való hatékony együttműködésre, támogatásúikra a jövőben is nagy szükségünk lesz tevé­kenységünk során. Az interjút abból az al­kalomból készítettük, hogy a Szekszárdi Állattenyész­tési Vállalat igazgatója a közelmúltban a két évi munka tapasztalatairól be­számolt az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága mellett működő gazdasági és szö­vetkezetpolitikai munkabi­zottság előtt. A testület jónak értékelte a vállalat eddigi munkáját, a tenni­valókhoz, a további tervek megvalósításához hasznos tanácsokat adtak. Pj A gondozók vizsgálatra vezetik elő az egyik Holstein bikát

Next

/
Thumbnails
Contents