Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-16 / 192. szám
19R5. augusztus 16. NÉPÚJSÁG 3 A félreértett térsedelmiság A társadalmi és a társasági élet Úgy félnénk, hogy vannak könnyen félreérthető, és —£-í-aehezen félreérthető fogalmak. Ez utóbbiak közé tartozna a társadalmiság is. Hisz az ember kétségtelenül mint társadalmi lény vált emberré. Bizonyos az is, hogy minden tevékenységében igen jelentős szerepe van a társadalmi munkamegosztásnak a munkában, vagy a fogyasztásban egyaránt. Mégis a fentebb elmondottak ellenére a legtöbb félreértés éppen az ember társadalmi léte körül van. Nem a filozófiai félreértésekre gondolok most, hanem azokra, melyekkel mindennap találkozunk. A félreértések mögött persze helyes törekvések rejlenek. Az úgynevezett társasági élet vagy társadalmi élet szorosabb, mindennapi értelemben annyit jelent, hogy az emberéknek van baráti társasága, vannak nem a munkahellyel közvetlenül összefüggő, nem is a munkamegosztásból következő emberi kapcsolataik. Ebben az értelemben az ember társadalmi léte egyet jelent azzal, hogy társasági ember is. Vannak kártyapartnerei, vannak sporttársai, megvan az a kör, amelyben jószántából mozog, és nemegyszer tanácsért, segítségért, vagy éppen a gondolatok cseréje kedvéért ugyanazokhoz az emberekhez fordul, mert úgy érzi: ítéletük nem szokta megcsalni őt. S ez teljesen érthető. Itt még nincs semmi félreértés. Nagyon valószínű, hogy éppen az ilyen társasági kapcsolatok is hozzájárulnak ahhoz, hogy az ember minden értelemben társadalmi lény legyen. Ezek a körök információkat jelentenek az ember számára az élet olyan területeiről, ahol ő maga nem mozog: más munkahelyekről, más lehetőségekről; ötleteket adnak gyakorlati életének alakításához stb. Vagyis az, hogy az ember evidens társadalmi léte mellett egyúttal mint társasági lény is megerősíti szociális jellegét, valóban pozitív jelenség. Az, aki a fenti gondolatmenetet végigkísérte, nyilvánvalóan megkérdezi ezek után: hol van itt a félreértett társadalmiság? Az eddig leírt jelenségekben természetesen nincs, de abban a pillanatban, amint a társasági élet elfajzásána gondolunk, mindjárt érthető lesz, hogy mit nevezünk félreértett társadalmiságnak. A könnyebb érthetőség kedvéért egy olyan jelenséggel kezdem a félreértett társadalmiság leeírását, melyről értékítéleteink valószínűleg közvetlenül egyezni fognak. Akadnak emberek, akik a társadalmi jópofa- ságot, a társaság szeretetét azzal próbálják megnyerni, hogy „kitesznek” magukért. Ha például a társaság iszik, ők isznak a legtöbbet, mondván, ők a társaság hangulatfcsinólói. S ebben a pillanatban máris világos, hogy mit nevezünk félreértett társadalmi életnek: azt az erőszakolt és külsődleges társasági formát, mely megindít egy folyamatot: mindenki különb akar lenni a másiknál, állítólag éppen a társasági hangulat, a társaság összekovácsolása érdekében. A nagy és ellenszenves ivászatok, mulatozások általában nem úgy kezdődnek, hogy az emberek elhatározzák: most azután sok alkoholt fogunk fogyasztani, s kivetkőzünk emberi mivoltunkból. Ügy kezdődnek, mint teljesen normális társasági összejövetelek, ahol mindenki akar valamit tenni azért, hogy megmutassa: ő igazi társasági lény, ő bírja legjobban az italt, ő az, aki a társaság hangulatáért a legtöbbet teszi. S az a furcsa, hogy ehhez nemegyszer ösztönzést is kap, a többiek úgy biztatják, mintha tényleg valami társadalmi tett lenne az ilyenfajta élenjárás. S megindul a verseny: ki bírja legtovább, ki lesz a társaság kedvence. S ezen a ponton a folyamat megállíthatatlan, a békés összejövetel átfordul tartalmatlan dorbézolásba. Hangsúlyozni veretném azonban, hogy nem _____—____L-------------kizárólag és nem is elsősorban a z ivócimborák versenyére gondolok, mint félreértett társadalmiságra. Vannak emberek, akik a köznapi életben igen szerény, és mindenféle ízléshatárt érzékelő és betartó személyiségek. Ugyanakkor meglepő, hogy egy részük abban a pillanatban, amikor társaságba kerül, megpróbál többet nyújtani a társaságnak. S miben áll ez a többlet? A jelenségek egészen különbözőek lehetnek. A legegyszerűbb formában a már említett szolid egyéniség igyekszik megszabadulni gátlásaitól, hogy úgy mondjam, föloldódik, és hangoskodni kezd. A hangoskodással fölhívja magára a társaság figyelmét, vagy legalábbis úgy hiszi, és amikor azt tapasztalja, hogy többen felfigyelnek rá, tovább fokozza a hangerőt. S ilyenkor nem a mondanivaló súlya a figyelemfelkeltő. Gorkij egyik fiatalkori novellájában arról beszél, hogy vannak emberek, akiknek valamilyen testi vagy lelki hibájuk van. Ezek a hibák nyilvánvalóan megkülönböztetik őt a többi embertől, önmagukban nem feltétlenül kirívóak ezek a hibák, de az eltorzult ember ezek nevében lép fel. S a dologban az a szomorú, hogy végül az ember már azonossá válik saját hibájával. Amit Gorkij még .nem láthatott, az az a modern jelenség, hogy a hibák — legyen az hangoskodás, ízléstelenség vagy túlzott alkoholfogyasztás — napjainkban már a társadalmi viszonyok építésének egyik formájaként tűnik fel. érdemes elgondolkozni e jelenségen, mert ________'gén sokakat visz az ilyen típusú félreértett t ársadalmiság tévútra. A társadalmiságban ilyenkor nem az egymást segítést, az egymás iránti figyelmet, tapintatot látják, hanem egyfajta hősködést, egyfajta torz versengést. A népdalból ismert „vagyok olyan legény, mint te” szinte mottójává válik ennek a torzulásfajtának, elfelejtve, hogy a dal úgy folytatódik: „vágok olyan rendet, mint te”. Ez igazi versenyszellemet fejez ki, mely a munkára vonatkozik, s nem het- venkedés. A hetvenkedés is társadalmi jelenség, de negatív társadalmi jelenség. S amennyire helyes az a gondolat, hogy az ember elsősorban társadalmi lény, csak a társadalomban tudja megvalósítani személyes képességeit, épp annyira igaz az is, hogy a társadalomban lehetséges megvalósítania torz és agresszív képességeit is. Az agresszivitás, mely végső formája a félreértett társadalmiságnak, nem valamiféle öröklött ösztön, mely az ember feltétlen sajátsága, hanem ugyanúgy társadalmi alapon bomlik ki, méghozzá a társadalom kisebb egységeiben, közösségeiben, mint ahogyan a legpozitívabb tulajdonságok. A félreértett társadalmiság azonban társadalomellenes, s végül mindig az embertelenségbe torkollik. HERMANN ISTVÁN Szekszárdi Állattenyésztési Vállalat Az átszervezés utáni tapasztalatok A mének napi futtatása bevonható partnerüzemi kaAz állattenyésztés szervezésének és irányításának rendszerében 1983. január 1-től alapvető változások következtek be. Az állattenyésztési intézmények szervezetének és működésének korszerűsítéséről is szóló minisztertanácsi határozat végrehajtásaként ekkor kezdte meg működését a Szekszárdi Állattenyésztési Vállalat. — A változás milyen szervezetet érintett, hogyan összegezhetők a tennivalók? — kérdeztük dr. Inhof József igazgatótól. — A változás lényege, hogy a közel két évtizeden át költségvetési rendszerben gazdái, kodó Baranya megyei, Somogy megyei és Tolna megyei takarmányozási és állattenyésztési felügyelőségekből, a Déldunántúli Mesterséges Termékenyítő Főállomásból, az Országos Lótenyésztési Felügyelőség Békáspusztai Területi Kirendeltségéből, továbbá az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség mindszentgodi- sad, szarkavári és nagydorogi teljesítményvlzsgáló állomásából a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vállalatot alapított, az állattenyésztéssel összefüggő szolgáltatási jellegű feladatok fo. iyamatos ellátására. Ennek megfelelően a vállalat tevékenységi körébe tartozik: a szarvasmarha, sertés, juh, ló és a különböző kisállatfajok fajtafenntartó nemesítése a különböző hibridek előállítása. és felhasználásuk során szükségessé váló törzskönyve, zés igények szerinti ellátása, saját és ivadék teljesítmény, valamint fajta összehasonlító vizsgálatok szervezése, illetve végrehajtása; mesterséges termékenyítő állomás üzemeltetése, termékenyítő anyag termelése és forgalmazása; embrióátültető állomás fenntartása és az embrióátültetéssel összefüggő szolgáltatások; a felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos speciális anyagok, gyógyszerek és eszközök forgalmazása; a köztenyésztés céljára ten yésza piaállatok neveltetése; domes ztikált őshonos és régen honosait állatfajták génveszteség nélküli fenntartása, illetve megőrzése; a vállalat használatába adott mezőgazdasági terület hasz. nositása. — Két év áll már mögöttük, hogyan teljesítették a sokoldalú, felelősségteljes munkát? — A feladatok teljesítésének folytatása szakmailag zökkenőmentesen ment vég. be, annál inkább újszerű volt a gazdálkodási rend alapvető megváltozása. A vállalati gazdálkodás keretei munkánk szinte valamennyi területén új feltételeket teremtettek, amellett, hogy továbbra is érvényesítenünk kellett és kell a tenyésztéspolitikai célkitűzéseket, követelményeket. A tenyésztésszervezés alapját képező törzskönyvezési szolgáltatás keretében a legnagyobb volument a szarvasmarha-törzskönyvezés képezi. Ez a tevékenységünk 1984-ben 79 472 nagyüzemi tehénre terjedt ki. Ez 10 százalékkal kevesebb az 1982- ben ellenőrzésben tartott létszámnál. 32 nagyüzemi sertéstenyészetben végzünk törzsikönyvezést és tenyész. t és irányítást. Az ellenőrzött kocaállomány 1984-ben megegyezett az átszervezés előtti létszámmal. A juhtenyész. tésben a törzskönyvi ellenőrzésben tartott anyaállomány 1984-ben 66 768 db volt, ami 26 százalékkal több az átszervezést megelőző évinél. A vállalat működésének mindkét évében közel ezer kancát is törzskönyvezésben tartottunk. Ez a korábbi évekhez képest lényegesen nem változott. A vállalatra háruló teljesítményvizsgálatokat a központi ágazati irányítás intézményes rendszerében folytatva, szabályszerűen és ma. radéktalanul végrehajtottuk. Ennek céljaira teljes mértékben kihasználtuk mind a speciális rendeltetésű belső vállalati, mind a területen pacitásokat. Központi saját- és ivadékteljesítmény-vizs- gálatra a vállalat állomásain 1983- ban és 1984-ben egyaránt 25 százalékkal több bikaborjiút állítottunk be, mint 1982-ben. A kettős hasznosítású magyartarka bikák Saját- és ivadéikteljesítmény- vizsgá tatának lebonyolításában a hat vállalat közül a legnagyobb részarányban működünk közre. A sperma termelésben a tenyészértékbecslés szabályozott rendszeréhez kapcsolódó követelmények, a tenyésztési célok és felhasználói igények, valamint a vállalatgazdálkodási érdekék minél teljesebb összhangját igyekeztünk ér. vényesíteni. — Az átszervezés után milyen új programmal álltak a gazdaságok rendelkezésére? — A vállalat alapításakor új szolgáltatásként Indított szaporodásbiológiai gondozás az üzemek körében továbblépésre ösztönző fogadtatásra talált. E szakterületen azonban gondot okoz a speciális szakembereink véges terhelhetősége. A termékenyítési igényeket és a spermaellátást az eltelt időszakban hiánytalanul, panaszmentesen, kellő szakmai eredménnyel elégítettük ki. A sertés mesterséges termékenyítés az egyre növekvő költségek és a viszonylag alacsony szolgálta, tási díjtétel miatt jelentős, a továbbiakban nem tartható veszteséget okozott, különösen 1984- ben. Az állami apaállatgazdálkodás teendőinek meg. bízáson alapuló részleges ellátása adminisztratív gondokkal és bonyodalmakkal járt együtt, e feladatok széttagoltsága és a vállalati minőség sajátosságai miatt. összességében megállapítható. hogy a vállalattá szervezés a partneri kapcsolatokat ez ideig nem lazította. A vállalat feladatkörébe utalt tevékenységek közül az átszervezés előtt ingyenesen végzett szaporodásbiológiai gondozást díjazás ellenében is a kapacitás teljes mértékéig veszik igénybe az üzemek. Hasonló a helyzet a szarvasmarha-tenyészpárosi - tások területén is, kiemelkedően Tolna megyében. Szolgáltatásaink színvonala a korábbi évekhez viszonyít, va számos területen fejlődött, egyes ágazatokban új elemekkel is gazdagodott. A nyújtott szolgáltatások a partnerüzemek érdekeivel egybevágtak és igényeiket a várakozásnak megfelelően kielégítették. Vállalatunk az üzemi tervekben meghatározott fejlesztési, beruházási elképzeléseket megvalósította. Programunkat növénytermelésünk és állattenyésztésünk korszerűsí. tése, a dolgozók szociális körülményeinek javí tása, és egy korszerű nyilvántartási adat- feldolgozási rendszer létrehozásában való részvétel hatá. rozta meg. Beruházásaink és beruházási célú fejlesztési alapátadásunk együttes értéke a két évben 25 millió forintot tett ki, emellett 6 millió forint értékben fenntartási munkákat is elvégeztünk. Az eltelt két évben szociálpolitikai tervünket teljesítettük, az üzemi demokrácia fórumai megfelelően működtek, kapcsolataink az illetékes párt- és irányító, valamint a társadalmi szervekkel jól kialakultak és 1984-ben tovább erősödték. Ennek megfelelően nőtt a vállalat munkájának presztízse és elismerése a jelzett szervek ré. szérói. Ez magas szintű párt- és tanácsi vezetők látogatása alkalmával konkrétan is ki. fejeződött. E szervekkel való hatékony együttműködésre, támogatásúikra a jövőben is nagy szükségünk lesz tevékenységünk során. Az interjút abból az alkalomból készítettük, hogy a Szekszárdi Állattenyésztési Vállalat igazgatója a közelmúltban a két évi munka tapasztalatairól beszámolt az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága mellett működő gazdasági és szövetkezetpolitikai munkabizottság előtt. A testület jónak értékelte a vállalat eddigi munkáját, a tennivalókhoz, a további tervek megvalósításához hasznos tanácsokat adtak. Pj A gondozók vizsgálatra vezetik elő az egyik Holstein bikát
