Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-15 / 191. szám

1985. augusztus 15. 2 NÉPÚJSÁG Az OBT elnökségének állásfoglalása Magyar vezetők üdvözlő távirata a KNDK nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Losoncéi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke a következő táviratot küldte Kim ír Szén­nek, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága főtitkárának, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnökének és Kang Szong Szánnák, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság Közigazgatási Tanácsa elnökének: Tisztelt Elvtársak! Korea felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Ma. gyár Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, az egész magyar nép nevében szívélyes üdvözletünket és jó­kívánságainkat küldjük önöknek, a Koreai Munkapárt Köz­ponti Bizottságának, a Koreai Népi Demokratikus Köztársa, ság Közigazgatási Tanácsának és a koreai népnek. E történelmi jelentőségű évforduló alkalmából további sok sikert kívánunk önöknek ós a koreai dolgozó népnek a szo­cialista társadalom építésében, valamiint a Koreai Munkapárt­nak és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányá­nak az ország békés és demokratikus ütőn történő újraegyesí­téséért folytatott állhatatos küzdelmében. Kamatlábcsökkentés A fajüldöző dél-afrikai re­zsim fokozódó terrorja ellen tiltakozva, az Országos Béke- tanács szerdán állásfoglalást tett közzé, amelyben a ma­gyar közvélemény felháboro­dását fejezi ki a rendkívüli állapot bevezetése óta a Dél - Air ifcái Köztár sa s ágban tapasztalható kegyetlen rend­őrterror miatt. A nyilatkozat rámutat, hogy a pretóriai vezetők az Egyesült Államok és más im­perialista hatalmak reakciós köreinek támogatásával, az ENSZ határozatait semmibe véve, törzsi rezervátumokba kényszerítik az ország fekete bőrű lakosait, akik így saját hazájuk vendégmunkásaivá válnak. Pretoria a környező frontországok ellen fegyveres támadásokat hajt végre, ame­Vb-ülés Szekszárdon lyek célja, hogy megfosszák hátországától a dél-afrikai felszabadítási mozgalmakat, köztük az apartheid ellenes harc vezetőjét, az Afrikai Nemzeti Kongresszust. A re­zsimmel szembeni elégedet­lenség leszerelésére látszat­jogokat adtak a színesbőrű lakosság egyes rétegeinek, miközben változatlan maradt a feketék teljes jogfosztott- sága. Ez fokozta a tömegek­nek az embertelen apartheid rendszer felszámolásáért, egy igazságos társadalmi rendszer megteremtéséért vívott har­cát. E tömegmegmozdulások letörésére hirdették ki a rendkívüli állapotot, amely szabad kezet ad a pretóriai hátóságókniak a jogaikért küzdő színesbőrűek mozgal­mának brutális leverésére. Az apartheid rendszer súlyos belső válságát azonban — hangsúlyozza a nyilatkozat — a fokozódó rendőrterror sem képes megoldani. Az Országos Béketanács — csatlakozva a mind jobban szélesedő nemzetközi tiltako­zó mozgalomhoz — követeli a faji megkülönböztetésen alapuló rendszer teljes fel­számolását, az összes politikai fogoly azonnali szabadon- bocsátáSát, a betiltott dél­afrikai szabadságmozgalmak legalizálását, az állampolgári egyenjogúságot a fekete több­ség számára, a gazdasági megkülönböztetés megszün­tetését és az apartheid elle­nes harc vezetőivel, az Afri­kai Nemzeti Kongresszussal való tárgyalások megkezdé­sét — fejeződik be az OBT elnökségének nyilatkozata. előnyben, ahol a jelentkezé­sek — gázigénylések — ará­nya meghaladja a 75 száza­lékot. A lakosság részéről 1985. június 30-ig 1377 gáz- igénylés érkezett a tanács műszaki osztályára. Ezekből 190 igény a Bottyán-hegyi lakótelepről érkezett. Azon­ban e terület a város föld­gázellátási tanulmányterve szerint csak egy új nyomás- szabályozó telepítése és a Bogyiszlói úti vezeték meg­építése, illetve a Tinódi ut­cai körvezetékhez való csat­lakoztatása után látható el földgázzal. Az igénybejelentéseket kö­vetően a tanács 39 utca gáz­vezetékének kiviteli terve elkészítéséhez adott megbí­Kelet-nyugati viszony ,yMindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy a Nyugat és a Kelet közötti jobb megértést szolgáló fo­lyamat folytatódjék, és lehe­tőleg pozitív eredményekhez vezessen” — jelentette ki Helmut Kohl, az NSZK kan­cellárja. A nyugatnémet kormányfő azt a meggyőződését hangoz­tatta, hogy Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan novemberi csúcstalálkozóját mindkét fél gondosan fogja előkészíteni. Nem lehet tudni, hogy a szovjet—amerikai csúcstalál­kozó azonnal konkrét ered­ményekkel jár-e majd, ked­vező befolyással lehet azon­ban a különböző, fegyverzet- ellenőrzési tárgyalásokra — mondta Kohl. zást, melyek közül több már el is készült. Az első megbí­zásokat a TÁÉV és a TO- TEV vállalta. Eddig a kör­vezetékről közvetlenül 72 La­kás gázzal való ellátása tör­tént meg, a leszerződött munkák elkészültével 434 la­kás, míg a jelenleg szerződés alatt álló vezetékek üzembe helyezésével 273 lakás gáz­ellátása biztosítható az elő­zetes igénybejelentések sze­rint. Az előzetes megállapo­dások alapján várhatóan a következő utcák gázelosztó vezetékének szerelése végez­hető el még az idén: Bertók Róbertné, Allende, Népfront, Bem, Ybl Miklós, Körösi Csorna Sándor, Katona Jó­zsef és a Munkácsy utca, va­lamint a Táncsics köz. A Magyar Nemzeti Bank augusztus 15-től egy száza­lékkal mérsékli a gazdálkodó szervezeték (vállalatok, szö­vetkezetek) bankkölcsönéi­nek kamatlábát. Ennek meg­felelően a rövid lejáratú bankkölcsönök kamatlába 12 százalék, a közép- és hosszú lejáraítúaké pedig 13 százalék lesz. Nem változik az állami kölcsönök és egyes speciális — jelenleg is alacsony ka­matozású — bankkölcsönök kamatlába. A gazdálkodó szervezetek betéte után fize. tett kamatok mértéke válto­zatlan. A bankkölcsönök kamatlá­bának csökkentése követi a nemzetközi pénzpiacokon az utóbbi időben békövetkezett kamatl ábv ál to zás irányát. A kamatcsökkentés végre­hajtásáról a Pénzügyi Köz­löny augusztusi számában jelenik meg részletes tájé­koztatás. (MTI). A gázprogram megvalósulásáról A Szekszárdi Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottságá­nak tegnap délután megtar­tott ülése Kovács János ta­nácselnök tájékoztatójával kezdődött, melyben a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtását ismertette. Dránovitsné Szabó Mária, a megyei és városi művelődési központ igazgatóhelyettese a következő napirendi pontban arról számolt be, hogy az intézmény miként látja el a városi közművelődési felada­tokat. A város Lakóinak érdeklő­désére is számot tartó témá­ban tájékoztatta a végrehaj­tó bizottság tagjait Füredi Ferenc tanácselnök-helyet­tes: a megyeszékhely gáz­programjának megvalósítá­sáról. Köztudott, hogy veze­téképítés anyagi fedezetét az igénylők biztosítják, egy­séges hozzájárulásuk befize­tésével. Az elosztóhálózatok meg­valósítása során termé­szetesen azokat a lakóte­lepeket, utcákat részestik Japán Hadgyakorlat — évfordulón A fedőnevet még nem hoz­ták nyilvánosságra, de a mé­retek már nagyjából ismer­tek, s ez elég ahhoz, hogy a szakértők megállapítsák: Ja­pán augusztus végétől az 1945 utáni időszak eddigi legnagyobb katonai manő- versorozatát tartja. A tokiói Nemzetvédelmi Hivatal (ihadügyminisztérium) szóvi­vőjének közlése szerint a hadászati gyakorlatok három hétig tartanak, s mintegy 140 ezer katona vesz rajtuk részt. Alkalmatlan időzítés A hivatalos bejelentés nem kis felzúdulást keltett. Több okból is. Egyrészt épp a ma­nőverek idején, szeptember 2-án emlékeznek meg a má­sodik világháború befejezé­séről. Május 9-én csupán az európai hadszíntéren értek véget az ellenségeskedések, Ázsiában a hitleri fasizmus eltiprása után még hosszú ideig kegyetlen, véres har­cok folytak. .1945 nyarára fe­jeződött be Okinawa elfogla­lása, érték el tetőpontjukat a japán nagyvárosok elleni, egyre szisztematikt^abb amerikai légitámadások. A jaltai konferencián vállalt szövetségesi kötelezettségei­nek maradéktalanul eleget téve, augusztus elején a Szovjetunió is hadat üzent Japánnak, s a hatékony had­műveletek nyomán a széteső, milliós Kwantung hadsereg megalázó vereségek sorát szenvedte el Koreában és Kínában. A háború folytatá­sát mereven, elvakultan kö­vetelő politikusok, táborno­kok kénytelenek voltak meg­hátrálni. Sikertelen maradt a fasiszta tisztikar egy ré­szének utolsó próbálkozása, a puccskísérlet is, amellyel a legfanatikusabb csoportok a feltétel nélküli megadástól akarták eltántorítani a csá­szárt. Utána, 1945. szeptem­ber 2-án bekövetkezett az elkerülhetetlen vég: a tokiói öbölben, a fellobogózott Mis­souri hadihajó fedélzetén az újjáalakított japán kormány képviselői aláírták a kapitu- lációs okmányt. Röviddel a Hirosima és Nagaszaki elleni amerikai atombombázás úgyszintén heves érzelmi hullámokat kavaró 40. évfordulós ün­nepségei után, aligha vá­laszthatott volna a Nafcaszo- ne-kabinet rosszabb idősza­kot a hadgyakorlat lebonyo­lítására. Persze meglehet, hogy a hivatalos Tokiót épp az a szándék vezette, hogy a manőversorozat tudatos idő­zítésével is érzékeltesse a gyökeresen megváltozott kö­rülményeket. Mint az közis­mert, a Japán és az Egyesült Államok között kialakult, s minden átmeneti kereskedel­mi ellentét dacára igen szo­ros szövetségesi kapcsolatok az eltelt évtizedekben jelen­tős katonai kötelékekkel is kiegészültek. Ez egyébként a másik ok, amely a hadgya­korlat kapcsán újból számos belpolitikai kritika célpont­jává tette a tokiói vezetést. Felrúgott alapszabályok? A japán stratégia alapja hosszú idő óta egyértelműen a Washingtonnal aláírt biz­tonsági szerződés. Ám a fel­tételek időközben jócskán módosultak: az USA-ban az elmúlt években erősödött a követelés, hogy Japán vál­laljon fokozottabb szerepet, nagyobb terheket a „kelet­ázsiai és óceániai térség vé­delmében”. Nem ritkán ér­kezik szabályszerű sürgetés Washingtonból a szigetor­szág katonai költségvetésé­nek emelésére. Július végén például a Pentagon egy tit­kos memorandumban szólí­totta fel a tokiói kormányt, hogy haladéktalanul szerez­zen be bizonyos amerikai fegyvereket. Azt is félreért­hetetlenül világossá tették, hogy a Reagan-adminisztrá- ció részben e követelések tel­jesítésétől teheti függővé, milyen lépések, esetleges szankciók mellett dönt az év­ről évre egyre horribilisabb, lassan 40—50 milliárd dol­lár körül járó japán keres­kedelmi többlet ügyében. Az állandósult amerikai nyomás önmagában persze valószínűleg nem lenne ele­gendő. Ám a Nakaszone-ka- binet saját irányvonallá is egyre szemléletesebben utal arra, hogy Tokió elszánta magát egyes katonapolitikai alapelvek felrúgására. Ilyen mindenekelőtt az az elhatá­rozás, hogy a japán kormány feladja a katonai költségve- * tés korlátozására alkalma­zott alapszabályt: eszerint a Felkelő Nap országában a védelmi kiadások nem ha­ladhatták meg a bruttó nem­zeti termék egy' százalékát. Az elmúlt időben ezt a ha­tárt csak sorozatos adatkoz­metikázással lehetett statisz­tikailag betartottnak feltün­tetni, de most már semmi­lyen pénzügyi manipuláció nem fedheti el a tényeket. A fegyveres erők tagjai részére idén folyósítandó fizetés- emelések, s még inkább az 1986—1990. közti hadsereg- fejilesztés már napvilágra ke­rült részletei igencsak azt bizonyítják, hogy Nakaszone kabinetje megsérti a kato­nai kiadások visszafogására vonatkozó íratlan törvényt. Japán, amelynek alkotmá­nya elvileg mindenfajta had­sereg fenntartását, bármi­lyen külhoni bevetését tiltja, már jelenleg is a világrang­lista nyolcadik helyén áll a hadikiadások terén. Ha pe­dig az egy százalék helyett kétszázalékos szintre állnak be, akkor a tőkés világban a második helyre rukkol elő! Nem lehet említetlenül hagy­ni a fegyvergyártás és -ex­port területén bekövetkezett változásokat sem. Az Egyesült Államok például maga is számos korszerű har­cászati célra felhasználható berendezés átvétele iránt ér­deklődik — bár az ilyen ha- ditechnológia-kivitelt a ja­pán törvények megint csak lehetetlenné tennék. Veszélyben az Alkotmány Tokióban minden alkalom­mal a kemény vonal hívei tudják érvényesíteni akara­tukat. Az USA-ba irányuló katonai exportot kivételnek minősítik a tilalmak alól. El­vileg is feladatává teszik az immár negyedmilliós hadse­regnek az ország érdekeinek, kereskedelmi és utánpótlási útvonalainak védelmét a ha­tárokon kívül, mintegy 1600 kilométeres körzetben! Fon­tolóra veszik saját felderítő műholdak fellövését — is­mét csak felrúgva azt az Béketüntetők — halottnak tettetik magukat, hogy így fi­gyelmeztessék a világot a nukleáris fegyverkezés veszé­lyeire. A háttérben egy hirosimai múzeum meghagyott romjai láthatók 1969-ben született parla­menti határozatot, amely Japán számára a világűr ki­zárólagos békés célú felhasz­nálását engedélyezi. S egyre több jel mutat arra, hogy Japán (kormányszinten vagy a magáncégek hallgató­lagos ösztönzésével) részt akar venni az amerikai csil­lagháborús tervek előmozdí­tásában, a szupertechnológi­át igénylő, ám busás hasznot ígérő kutatások előrevitelé- ben. Különös ugyanakkor, hogy a szigetország diplomáciai célkitűzései közt változatla­nul előkelő helyre sorolja a leszerelés érdekében kifejtett erőfeszítéseket. Csakhogy a hadseregfejlesztés üteme, az amerikai—japán katonai kapcsolatrendszer gyors tem­pójú bővítése érdemi cáfo­lat erre. Sőt, félő, hogy azok­nak a szakértőknek van iga­zuk, akik szerint a Nakaszo- ne-kabinet a fegyverkezés útjában álló elvi akadályok eltávolítására, sőt adott eset­ben az antinukleáris alapel­vek felülvizsgálatára törek­szik, s akár a kényelmetlen­né, megszorítóvá vált, úgy­nevezett békealkotmány mó­dosítására is hajlandó. Kér­dés, hogy a fegyverkezés belpolitikai hatását ismerve képes lesz-e a kormányfő a veszélyes tervek megvalósí­tására, vagy a kedvezőtlen következményektől tartva mégiscsak vissza kell hogy fogja az egyre hangosabbá váló „héjákat”. SZEGŐ GÁBOR Amerikai hadihajók kikötése ellen tiltakozó japánok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents