Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-12 / 162. szám
1985. július 12. NÉPÚJSÁG 3 Jobban támogassa és védje... A család és a társadalom Riasztó statisztikai adatok, nemes indítékú, meg hamisan csengő jajszavak komor regimentjét masíroztatják elénk a hazai meg a külföldi szociológusok, írók, társadalomtudósok, filmesek, demográfusok, színházművészeti emberek a család válságáról. Amit annyian mondanak, az bizonyára igaz. Meghatározó szerep Ezerféle érdek, vélt és való jog, szunnyadó és szenvedélyesen kitörő érzelmek terepe: család. Szívközösség, észközösség. Szövetség szépre, jóra, kiteljesedő életre vagy éppen hadüzenetek, keserves csaták színtere. Meghatározó szerepe van a gyermek nevelésében, a róla történő — erkölcsi, anyagi — gondoskodásban. E kicsiny, néhány tagú embercsoportnak kell — kellene — megadnia azt az építőanyagot, amelyből a gyermek, az ifjú közösségi magatartása, más embercsoportokon belüli viselkedése kialakul, megszilárdul, képessé válik a folyamatos igazodásra, az új körülmények közé való beilleszkedésre. Ne tévesszünk utat, mint gyakran megtörténik ez a közgondolkodásban! A családban nemcsak a gyermekkel, hanem a felnőttek egymás közötti viszonyával is törődnie kell — kellene —, mert ez a viszony semmivel sem egyszerűbb, mint szülő és gyermek, gyermek és szülő — felnőtt gyermek és idős, szülő, nagyszülő és unoka — érzelmi, értelmi kapcsolatrendszere. Mint a legtragikusabb véglet, évi ötezer öngyilkosság figyelmeztet rá: — nem kizárólag, de annak is —, a családnak, a legfőbb érzelmi, megtartó közösségnek súlyos kudarcai lehetnek, vannak. Mert ha erős a családi háttér, ha jó az otthoni légkör, ha nemzedékek keresik és lelik meg, a közös nyelvet, akaratot, el- képzelhető-e, hogy valaki a végső semmit választja?! Folytathatjuk: a szakemberek becslései szerint 200— 300 ezer között van az alkoholisták száma; ma hazánkban nagyobb összegért vásárolnak italt, mint Az esztendő első hat hónapjában a terveknek megfelelően alakult a takarék- pénztárak forgalma. A lakosság az OTP-fiókoknál és a takarékszövetkezeteknél csaknem 9 milliárd forint betétet helyezett el. A tapasztalatok szerint a hosszabb lekötésű, magasabb kamatozású betétformák népszerűbbek, főként a takaréklevél, az ifjúsági betét és a három évre lekötött betétek. Kon- kurrenciát a betéteknél magasabb kamatozású kötvények, célrészjegyek jelentenek. Kiszámították ugyanis, hogy — a dinamikus betétnövekedés ellenére — az emberek megtakarított pénzüknek kisebb hányadát helyezik el a takarékban, mint néhány esztendővel ezelőtt. Tovább gyarapodtak viszont az OTP-fiókokná! az átutalási betétszámlák, bár változatlanul gond, hogy a munkabér-átutalást a vállalatok az OTP szorgalmazása ellenére nem szívesen vállalják. Hosszú lejáratú — döntően építési — hitelt 1,5 milliárd forinttal nagyobb összegben nyújtott az OTP, mint a múlt év első felében. A hitelállomány növekedése azonban mégis kisebb a tavalyinál, sokan ugyanis visszafizették korábbi tartozásukat, hogy igénybe vehessék a gyorsabb törlesztéssel járó kedvezményeket. Családi ház építésére 16 ezren kértek hitelt, kétezeramennyiért ruházati cikkeket. .. ! Vajon ehhez semmi módon nem kapcsolódik a — tágabban vett, a közvetlen leszármazottakat és felnőtteket magába foglaló — család? Évente most már 30—35 ezer ember — döntő részben fiatal — kerül kapcsolatba valamilyen kábítószerrel hazánkban. Mire remélnek ők ilyen téves, ön- és közveszélyes módon feletetett — személyiségfejlődésében erős •környezeti károkkal sújtott — gyermekek aránya korosztályaikon belül emelkedő irányzatú, a szakemberek szerint ma már 4,5—5 százalék között van. Érdekek ötvözése Egyéni, szűkebb és tágabb közös érdekek sűrűsödnek abban a bonyolult és sokféle teendőt magába foglaló feladatban, amelyet így rögzítettek a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresz- szusának határozatában: „Társadalmunk harmonikus fejlődése szükségessé teszi, hogy államunk és társadalmunk jobban támogassa és védje a család intézményét.'’ Rengeteg felhalmozódott tapasztalat birtokában a társadalomnak — jogszabályai, intézményei, közerkölcsei stb. útján — ki kell mondania: a szülő — igenis, a szülő — felelős a gyermekneveléshez elengedhetetlen jó családi légkör megteremtéséért, azoknak az erkölcsi értékeknek a képviseletéért, amelyeket a gyermeknek tovább kell vinnie magával ahhoz, hogy a társadalomnak kiegyensúlyozott tagjai, beilleszkedési zavaroktól mentes, azokon gyorsan túljutó alkotó eleme legyen. Ez az álláspont kétségtelenül új látószöget nyit. Korábban ugyanis mindenki és minden felelős volt a gyermekért — a társadalom, az Oktatási rendszer, a pedagógus, az ifjúsági szövetség és így tovább —, csak éppen azt fedte csend, mit tett, mit mulasztott a család! A munkahelyén mindenkit nevelő, kioktató, szigorúan számon- kérő, de gyermekével a minimális neveltségig sem eljutó szülő, a riasztó példák rel kevesebben, mint tavaly. Nagymértékben növekedett viszont a felújítási, korszerűsítési, tatarozási kölcsönt kérők száma. Míg az elmúlt év első felében 43 ezren, idén 52 ezren vették igénybe ezt a lehetőséget, főként Budapesten, ahol egyre több lakótelepi lakás szorul már tatarozásra, felújításra. A tavalyi első félévi 6,4 milliárd forinttal szemben idén 7,8 milliárd forint értékben kért és kapott a lakosság közép- és rövidlejáratú áruvásárlási), illetve személyi hitelt. Háromszázezer alkalommal folyósították a takarékpénztárak áruvásárlási kölcsönt, 450 ezren kaptak személyi hitelt. A termelési hitelek iránt is élénk az érdeklődés: mintegy 100 ezer gazdálkodó kért mezőgazdasági kölcsönt 1,6 milliárd forint értékben, ezen kívül 35 ezer kisiparos, kiskereskedő, vállalkozó, valamint társulás vett fel ösz- szesen 300 millió forintot meghaladó összegű kölcsönt. Az OTP elmúlt évben megalakult vállalkozási irodája az év első felében 200 millió forintnyi hitelt nyújtott különféle vállalkozásokhoz, s néhány esetben tőketársulással is részt vett termelő- és szolgáltató üzemek létesítésében, bővítésében. Főként mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel társultak, egyebek közt gyorsfagyasztó üzem, vágóhíd és étterem építésére. sokaságát a gyermekek elé táró felnőtt, a mindenkit kárhoztató, botcsinálta erkölcsőr, aki a maga családjában a legalapvetőbb erkölcsi normákat sem tartja, tartatja be, nos mindezek nem ismeretlen figurák és magatartások. A tettek értéke Napjainkban 3,1 millió körül van a családok száma hazánkban, s a pongyolán ható ..körül” megfogalmazás azért, mert folytonosan mozog, változik a szám, bár valójában a szám nem fontos, félrevezethet. Szaporodik ugyanis az összesítések, ben családként megjelenő, a valóságban ún. töredék-családként élők tábora. A legutolsó — 1980-as népszámláláskor 56 ezer egyedül álló apa, illetve 285 ezer anya élt gyermekével, gyermekeivel. Sajnos, azóta — bizonyosan — még többen vannak. Ugyanis válás következtében most már -vente 30 ezer házasság szűnik meg. Ami jelzi a sorsok összekötésének nem kellő felelősségű gyakorlatát: a válások egyhar- mada esetében négy évnél rövidebb ideig éltek együtt a házastársak... Van gond a szavakkal is, mert olykor már a szavak bántanak, sértenek, sajnáltainak, lekicsinyelnek egy társadalmi intézményt — az alapintézményt, a családot —, bár jobbat még senki nem lelt, nem ajánlott, mondott helyette. Mégis, a nagyobb gond a tettekkel, azok értékével van, mert a szavak még-még élesztgetik a jogos reményeket, a tettek viszont gyakran e remények rombolói. Senki sincsen, aki azt mondaná, nem tud tenni a családokért. Valamit mindenki képes tenni. Azt a valamit azonban neki kell megtennie. Ma sokan mégis mutogatnak, másokra várnak és ők maguk — bár meglehet, sopánkodnak a család holnapján — tétlenek. Az egyéni tétlenségek sokadalmáért azután a családok fizetik meg az árat... MÉSZÁROS OTTÓ A burgenlandi borbotrány A hazánkkal szomszédos osztrák tartományban, Bur- genlandban jónak ígérkezik az idei bortermés — a gazdák körében mégis katasztrófa-hangulat uralkodik. Az ok: kiderült, hogy egyes termelők etilénglikol hozzáadásával „javították” boraik minőségét — ezek után viszont összeomlott az NSZK- ba irányuló export, amivel a burgenlandi bor elvesztette piacának 90 százalékát. Mint Heltai András, az MTI tudósítója írja, néhány hónapja szivárgott ki, hogy néhány borgazdaság az egyébként fagyálló folyadékhoz használt glikolt kevert a borhoz, amivel olcsó borból egycsapásra drága aszú lett — s ezt még az (egyszerű) vegyvizsgálót is megerősítette. Az alaposabb vizsgálatok azután leleplezték a hamisítást, s a következmények valóban katasztrofálisak az egyik legnagyobb osztrák borvidék 15 000 termelője részére: ,a boruk túlnyomó részét importáló NSZK- ban hatósági utasítással kivonatták a kereskedelemből a burgenlandi borokat, azzal az indoklással, hogy a glikol veseártalmakat okozhat. Az importőrök ezek után persze visszaküldik a maradékot, s lemondják a további rendeléseket, következésképp Ausztria viszonylag legszegényebb tartománya, - ahol kulcsszerepe van a borexportnak, sok tízmilliós anyagi veszteségeket kénytelen elkönyvelni, feltehetően hosz- szú távon is, az erkölcsi kárról nem is beszélve. A takarékpénztárak első fétévi mérlege Aratásnap, hétköznap Kovács János árpaszalmát szállít a háztájiba A 703 hektár búza 12 nap alatt kerül le a fűidről — természetesen csak akkor, ha jó az idő. A gépek rendben vannak, bármelyik pillanatban indulhatnak. Igaz, hogy szerdán nem arattak, de hordták haza a háztájiba az árpát és a szalmát. A magtár előtt találkoz„Nem hisszük a Kerényi Nárcisznak” — mondja rezig- náltan Ulbert Ádám, a bölcskei Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke. Hát igen, a meteorológia szerdára jó időt ígért, ezzel szemben éjjel esett, reggel esett, a kombájnok, a szállítójárművek csaknem minden üzemben kinn álltak a tábla szélén, hogy bármely pillanatban kezdhessék az aratást. Bölcskén 132 hektáron aratták le eddig a búzát, s ezeknek a gyengébb, homokosabb tábláknak a hozoma meghaladta a tavalyi átlagot. A minőség, a búza fajsúlya, ezermagsúlya, hektolitersúlya is jobb, mint az elmúlt évben volt. Ha jó, napsütéses az idő, a 4 Claas dominátor naponta 50 vagon búzát takarít be, ilyen tempóban 12-13 munkanap alatt végeznének a betakarítással. A hét első három napján azonban csupán 90 vagon búza került a magtárba. Kedden este negyed tízig arattak, szerdán délután viszont még fél háromkor is kinn álltak a kombájnok a búzatáblánál, várták, hogy száradjon a kalász és a szalma, hisz a nedves szalmájú búzát nem lehet aratni, hiába száraz a szem. Ezen a napon Bölcskén csupán 1 vagon búzát vittek a szárítóhoz. A szövetkezet elnöke aggódik: meglehet: idén nyáron úgy kell ellopkodni a búzát, ami elég nagy baj, mert kevesebb is lesz a termés, és a szem is kilúgozódik. Az is elég nagy gond, hogy a télen elvitte a jég a madocsai uszályrakodót, és azóta sem csinálták meg. Pedig egyáltalán nem mindegy, hogy a több száz vagon búzát Domboriba, Paksra vagy a szomszédos Madocsára kdl-e szállítani. Madocsán, az Igazság Tsz- ben Scheidl Lajos tsz-elnök is az esőre panaszkodik. Esege- tett kedden is, szerdán délelőtt is. Az árpán már túl vannak, az elmúlt héten szerdán kezdték az aratását, és hétfőre már le is vágták mind a 95 hektárról a termést. Az árpa csaknem teljes egészében a földön feküdt, úgy kellett „felhozni” a kalászfelsze- dővel. Alig kellett viszont szárítani, 17 százalékos víztartalommal szedték, és éppen csak átfutott a szárítón, mire 15 százalékos lett. A termés a téesz magtárában van, nem adnak el egy mázsát sem. A községben igen sokan tartanak jószágot, így hát az árpának csaknem a fele a háztájiba kerül. Kell az árpa a szövetkezet sertéstelepére is évente 3000—3200 hízót adnak le a húsiparnak, s maguk keverik a tápot. Búzából hétfőn vágtak egy kanyart, de 27—28 százalékos volt a víztartalma. Ha ezen a héten nem lesz jó idő, s nedves marad a búza, — semmi keresnivalójuk nem lesz az embereknek és a gépeknek a búzaföldön ... ígéretes a termés, jó idő volt eddig rá. Nem szorult a szem, szép lassan duzzadt, érett, és szerencsére nincs „megfeküdve”. A tervezettnél több termésre számítanak, és titokban arra is hogy a tavalyi rekordtermésnél is többet takarítanak be idén. Piros András: „Háromszor kell fordulni a terményn.vel" Gyatyel Imre magtáros: gyenge lett az idei árpánk tunk Piros András gyalogmunkással aki a Terra kis- traktor utánfutójára rakta föl az árpát, ö ma itt a harmadik, három mázsa hetven kiló árpát mert a zsákokba. A háztájiban 11 hízót tartanak most, s kell még kétszer fordulnia, hogy a 9 mázsa termény hazakerüljön. Az árpa mázsája 331 forint, s eddig 21-en fizettek be a téesz pénztárába. Gyatyel Imre magtáros nem túlságosan elégedett az idei árpával, vékonynak, ritkának találta a szemet. A búza viszont szépnek ígérkezik. Az árpatarló szélén a mezőőrök egyenruhájában posztói Boldog István, adminisztrál, aláírja a szállítópapírt. Most éppen Kovács Jánosét, akinek a szekerére 70 bála szalma fért fel. Bikákat hizlal, s a szecskázott árpaszalma lucernaszénával keverve kiváló takarmány télire. Huszonnégy hízót, két bikát tart jelenleg, de többnyire hat bikát kell etetnie. Egy esztendőben 350 bála szalma fogy el, részben takarmánynak, de többnyire alomnak. Nagy a ter- cia, 1100 négyszögöl, úgy, hogy elfér bőven a bálázott Szalma. Gyors számítást végzünk. A szalma mázsája 80 forint, hazavisz 13 mázsa árpát és 10 mázsa búzát. Hozzávetőleg az aratási szezonban 12 ezer forintot költ a háztáji gazdaságba szükséges takarmányra. Az elsők között kezdték a búzaaratást Faddon. Ezen a szomorkás, esős szerdai napon a búzatábla előtt várja a kezdést három IFA teherautó. Délután háromnegyed egy van, s amint kezdhetik az aratást, azonnal indulnak. Gyorsan megy a munka, az előző 52 hektáros táblát hét és fél óra alatt aratták le hétfőn. Horváth Sándor teherautó-sofőr 967 mázsa búzát vitt a szárítóhoz kedden, Régi Béla is alig valamivel kevesebbet. Szárad, hallani, ahogy pattog a szalma. Faddon délután egy órakor hat Claas dominátor elindult o búzatáblán. Mindössze 15 hektáron arattak le, mert délután 4 órakor ismét eleredt az eső. Lampek István a faddi téesz gépszerelője a kényszerű állásidőben átvizsgálja a kombájnt
