Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-11 / 161. szám
1985. július 11. NÉPÚJSÁG 3 Demokratizmus a gyakorlatban Ha felborul a „papírforma 99 Az igazgatók sok mindenért irigyelték a tsz-elnökö- ket: a nagyobb önállóságért, a széles és mozgékony tevékenységi körökért, a kollektíva tulajdonosi felelősség- érzetéért, a hatásos ösztönzési módszerekért. De egyvalamiért aligha: az ötévenkénti választásokért. Az idei évtől azonban az igazgatóikat is választják. Az első fél évben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 205 vállalata tért át az új vezetési formára, s az igazgatók túlnyomó többsége fellélegezhetett, társadalmi súlya, tekintélye gyarapodott, miután elnyerte a dolgozók bizalmát. A választások nem szolgáltak meglepetéssel. Néhány nyugdíjazástól eltekintve a volt igazgatókat újrajelölték, túlnyomó többségük megkapta a szükséges szavazatokat. Csupán öt volt igazgatót nem választottak újra április végéig. Am valamennyien, akiknek állásáról, sorsáról döntöttek, az eseményhez illően felfokozott feszültségben élték át a választást. Valljuk be: van valami bizonytalanság, kiszámíthatatlanság a titkos szavazásban. Nem tudni, hogy kiben mi lakik — szoktuk mondani váratlan emberi megnyilatkozások, fordulatok láttán. És mondhattuk abban a néhány esetben is, amikor a szavazások végeredménye meglepő volt, nem a „papírforma” szerint alakult. A demokratizmus fejődésével úgy tűnik — átmenetileg legaíábbis — nő az emberek rejtett énjének szerepe. Pontosabban korábbi ismereteink kevésnek bizonyulnak, s természetes igénnyé, politikai leckévé válik a választók jobb megértése, a választási motivációk megismerése. A titok csak addig titok, amíg nem ismerjük az esemény jellegét, indítékát, mozgatórugóit. Miért nem kapott bizalmat április végéig öt igazgató? Ezek az elszigetelt esetek kiélezett jellegüknél fogva jól érzékeltetik, hogy a vezetőket nem azonos módon értékelik. Néhány esetben a legutóbbi képviselő- és ta- nács tag választások tapasztalatai szintén jelzik a különböző szintek nézet-, illetve hangsúlykülönbségeit. Ezek jelentőségét persze nem szabad eltúlozni. Az alapvető tartalmak azonos megítélése, mindenekelőtt a jelölt képességeinek, teljesítményének elismerése önmagában kevés. A nézet- különbségek — amennyiben vannak ilyenek — rendszerint abból adódnak, hogy az eredményekhez vezető út, a módszer, a stílus, a magatartás közvetlen közelről nem csupán forma, eszköz, hanem vonzó, vagy éppen taszító személyiségjegyek megnyilvánulása. A gazdasági sikert a dolgozó kollektívák csak akkor méltányolják igazán, ha azt jó szellemű vezetéssel, kedvező munkahelyi légkörben érik el. Erre utal az állami gazdaságok újra nem választott igazgatóinak példája. Egy részük ugyanis olyan egyszemélyi vezetést valósított meg, amelyet minden eredményessége, önmagát sem kímélő igényessége ellenére a kollektíva ellenszenvesnek talál és elutasít. A közélet nyilvánossága, fórumrendszere ma még nem olyan, hogy mindenütt azonos helyzetbe hozza a jelölteket. Az egyenlő esélyek elvének megfelelően a sajtó, rádió, a televízió többnyire betartotta a játékszabályokat és nem favorizált jelöltet a másik rovására. A választási kampány publicitása azonban mennyiségben és műfajilag hiába volt kiegyenlített, az indulási előnyökön és hátrányokon nem változtathatott. Utólag az eredményhirdetésnél tudomásul kellett venni, hogy minden előadó- művész (színész, énekes), a vidéki tv^stúdió riportere képviselő lett, messze lekörözve jogászt, építészt, szak- szervezeti főtitkárt, tsz-elnö- köt. Kis túlzással azt mondhatnánk, hogy a tudományt népszerűsítő rádiós szerkesztő, aki szintén képviselő lett, megelőzte interjúalanyát, a tudóst. E kitérő után az olvasó közbeszólhat: magára vessen az az igazgató, akit saját cégénél nem, vagy rosszul ismernek. Van ebben igazság. De azért arról nem szabad megfeledkezni, hogy a demokratizmusnak a magyar közéletben sincsenek mélyen gyökerező hagyományai. A gazdasági élet színpadán pedig szinte minden előzmény nélkül nyílt szét a függöny. Az igazgató korábban főleg a fenti, a kinti követelményekhez igazodott. A dolgozók körében kialakult róla bizonyos kép, de az nem volt mindig reális, és személyes tapasztalatokan nyugvó. A vezetői irányultság átalakításához, a hiteles kép felrajzolásához olykor kevés fél — vagy egy év. Az új vállalatvezetési formára való áttérés után többfelé volt tapasztalható tájékozatlanság, vagy a kellő ráhangoltság hiánya. A centralizált vállalati modellel, az egyszemélyi vezetési stílus kizárólagosságával nehéz szakítani egy csapásra. És mennyi előítélet, beidegződés, rutin nehezíti az átállást. Mindenesetre sokféle körülmény, indíték, követelmény létére, érvényesülésére utal, hogy a választások során a kolefctíva nem a leggyengébben gazdálkodó vállalatok igazgatói ellen szavazott. A következtetések eltérőek lehetnek, felerősödhet például a bizonytalanság érzése, a választások kétesélyes jellege. De lehet olyan következtetésre is jutni, hogy sokoldalúbban kell hasznosítani a felkészülési időt informálódással, meggyőző- & felvilágosító munkával. A legtöbb ipari, építőipari, közlekedési, kereskedelmi vállalat még az új vezetési forma bevezetése előtt áll, s így okulhat mások hibájából. Az áttérési folyamat, mint ismeretes, 1986-ban fejeződik be. A felkészülés, a választás, a kezdet kedvező indulási feltételeket teremthet. A beosztottak, valamint a különböző szintű vezetők, köztük az igazgatók, a napi munka során közösen alakítják, tanulják az önkormányzat eredményes gyakorlását, a kollektív döntés, valamint az egyszemélyi vezetés összekapcsolásának hatékony módjait. Lényegi változásokra van szükség és lehetőség, ami nem szorítkozhat csupán az igazgató és a kollektíva kapcsolataira. Megengedhetetlen például a választott és a kinevezett vezetők között a munkamódszerbeli ellentmondás, valamiféle szakosodás, a népszerű, illetve a szigorú intézkedésekre, lépésekre. A változások így vagy úgy, minden szinten valamennyi vezetői döntésre, magatartásra, gesztusra ki kell, hogy hassanak. Az igazgató fizetését, jutalmát, külföldi útját például a munkáltatói jogokat gyakorló vállalati tanács, illetve annak elnöke engedélyezi. A kollektíva joggal tart igényt teljes körű elszámolásra és meggyőző indokolásra akkor is, amikor hasonló ügyekben az igazgató vagy más vezetőtársa döntött. A nyilvánosság és az észrevételek, javaslatok iránti nyitottság — a demokratizmus mindennapi gyakorlata — megóv a hibáktól, s választások, a titkos szavazások esetén megszünteti vagy erőteljesen csökkenti a meglepetések, a „papírformától” eltérő döntések számát. Nyár, szabadság, utazás — szinte elválaszthatatlan fogalmak. Felesleges lenne bizonygatni az utazás szépségét, hasznosságát, pihentető, ismereteket nyújtó voltát. Az utazási irodák megteszik a szükséges propagandalépéseket a sajtó, rádió, televízió és egyéb módszereik segítségével, így külön cégérre aligha van igényük. Néhány percet eltöltve egy-egy utazást szervező irodában; kitárulnak a Föld országainak térképei és szinte zavarba ejtő, hogy miilyen sok út van előttünk ... Vonz a távol Évezredes öröksége az embernek, ősi szenvedély megismerni a legtávolabbi világrészeket. — Indiai, kínai, japán útjainkra is van jelentkező — mondja Csorba László, az IBUSZ megyei igazgatója. Nyári szezonban a tengerpartokat keresik fel legtöbben. Bulgária könnyebben elérhető, a spanyol elegánsabb. Népszerűek a Fekete-tenger hajóútjai. A mostani napok azért tűnnek itt olyan zsúfoltnak, mert már az indulásokhoz szükséges kellékeket, okmányokat veszik át az utazók. A szervezési időszak inkább a tavasz. Bár érdekes jelenség, hogy az elő- és utószezonban is egyre többen akarnak már utazni. Egy másik szemléleti változás, hogy a vállalatok, vagy szövetkezetek, akik korábban üdülőt építettek mondjuk Harkányba!*, most inkább évente más-más helyen kívánják dolgozóik üdültetését megszervezni. Ez sokkal gazdagabb, változatosabb lehetőségeket kínál. Hasonló helyzetű az egyéni és társas utak viszonya. Van aki erre, van aki arra esküszik. Tény, hogy mind többen választják a társas, csoportos utazást, mert gondtalanabb. Természetes az is, hogy akinek megjön az új kocsija, az ki akarja próbálni idegen országban is. Csak itthon döbben rá az út végén, hogy Párizsban azért nem látta a diadalívet, mert nem tudott a közelében parkolni és csak átrohant a városon a forgalom sodrában. — Elégedett a saját munkájukkal? — Dolgozhatnánk jobban is. Sok minden befolyásolja munkánkat ahhoz, hogy mások elégedettek legyenek velünk. Az utasokat fogadó országok viszonyai is meghatározóak. Az egyénileg, autóval utazóknak a benzinjegyek gondot okoznak, hogy csupán egy példát említsek. A lehetőségekhez képest természetesen arra keld törekednünk, hogy minden kérést teljesíteni tudjunk. Mondok egy esetet, amikor telefonon keresett egy idősebb férfi olyan kívánsággal, hogy szervezzük meg a Balaton körüli hajóútját, állomásról állomásra. Itt álltak a pultnál vagy ötvenen, nem tehettem meg, hogy telefonon beolvasom a balatoni hajók menetrendjét. ö biztosan elégedetlen a munkánkkal. — Munkájuk tükre minden bizonnyal a forgalom, amit végül forintban is ki lehet fejezni. Hogy zárták mondjuk július 8-át? — Egymillió-nyolcszáz- nyolcvanezer forint készpénzt adtunk fel. Ebben a kül- és belföldi társas utaztatás, a valuta adása, vétele, vízum, útlevél, biztosítási díjak szerepelnek. Ennyit forgalmaztunk egy nap. Itthon — otthon Általánosan fogalmazva ma már mindenki utazik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenkinek megadatik a távol megismerése. — A Tolna Megyei Idegenforgalmi Hivatal kereskedelmi osztályvezetője Verec- keiné Rajkai Piroska mit ajánl az itthon kirándulóknak, hogy otthon érezhessék magukat ? — Az idegenforgalmi munkával csupán fél éve ismerkedem, korábban a vendéglátásban dolgoztam. A kettő talán hasonlít egymáshoz. Ez a mostani mozgalmasabb. Eddigi tapasztalatom alapján nyugodtan ajánlhatom Tolna megyét a hazai turisták számára. Természeti adottságai vonzóak, pihenést, felüdülést biztosítanak. A néprajzzal, a hagyományokkal való ismerkedés a kikapcsolódás egyik formája lehet. Az idegenforgalom nem csupán a szervező irodára hárít felelősséget, de a településekre is. Decs, Sióagárd, Sza- kály, Gyönk — ahova a táj- házak miatt érkeznek idegenek — közrendjéről, köztisztaságáról is képet ad. — A falusi üdültetés Országosan divatossá váló fogalom. Megyénkben milyen példa van erre? — A városi élet zajától menekülők, a viszonylagos elzártságban levő falvakban keresnek nyugalmat. Mórágy és Váralja már tud fogadni néhány családot. Itt külön bejáratú szobák, fürdőszobákkal állnak rendelkezésre. A falusi élettel való ismerkedés mellett mód van a környéken rövidebb, hosszabb túrázásra, csónakázásra is. Az étkezést a szállásadók — igény szerint — házias ételekkel, családias környezetben oldják meg. Leginkább a fővárosi irodák érdeklődnek ez új üdülési forma iránt. Az egyhetes gunarasi, tamási, dunaföldvári üdülőprogramjainkat is elsősorban nekik ajánljuk, velük vagyunk szoros kapcsolatban ... Útravaló Nagy György, a paksi atomerőmű épületgépész üzemmérnöke a szomszédos országokba tett kirándulásai után Francia- és Olaszország egy-egy táját megismerve, most Bulgáriába készül családjával. 0 az egyéni turizmus és a kempingezés híve. Az IBUSZ-irodában sorára várva úgy fogalmazott, hogy útravalója is lehet az éppen indulóknak: — Aki jó szóval közeledik az idegen országban, annak jó szóval válaszolnak akkor is ha nem beszéli pontosan a nyelvet. Az, hogy utazhatunk egyik országból a másikba és hazánkba is jöhetnek, ez jele a népek egymás iránt érzett barátságos békéjének is, amit meg kell őrizni... Kovács József Üröm és üröm Lassan kezdjük elhinni, hogy valóban itt a nyár. Minden örömét is elhozta, de az örömbe nem ritkán cseppen üröm, s most ebből a megközelítésből szabadjon néhány gondolatot papírra vetnem, elnézést kérve azoktól, akiknek ez a legnehezebb évszak, hiszen míg sokan pihennek, élvezve a napfényt és a vizet, isszák a hideg sört, vagy üdítőt, ők dolgoznak a rek- kenö hőségben is, hiszen a munka nem tűr halasztást. Sört és üdítőt említettem az előbb, kezdem tehát velük a sort. Ha van belőlük elég, az jó, ha nincs, az bosszantó. Ha meg azért nincs, mert akinek gondoskodnia kellett volna a beszerzésről, elmulasztotta azt — egyenesen fölháborító. Pedig mennyiszer megtörtént és megtörténik ez is. A meleg üdítő nem üdít, a meleg sör pedig egyenesen hánytatónak való. Megesik, hogy elromlik a hűtőgép — sajnos ebben az agyonmechanizált világunkban teljesen megfeledkeztünk arról, hogy a jeget is lehet hűtésre használni —, ha azonban a hűtőgépet kezelője meg se csinálja, vagy csináltatja, az megbocsáthatatlan. Benépesültek a vízpartok. Fürödni jó. Hanem nem múlik el hét, hogy az újdonságok ne adnának hírt gondatlanság, felelőtlenség miatt bekövetkezett vízbefú- lásról. Ez szörnyű. Még szörnyűbb azonban, ha a nyilvános fürdőhelyen nincs mentöcsónak, vagy éppen nem elég, amennyi van. Ez már több mint bűn. A vendéglők mellett benépesültek a kerthelyiségek. Sokkal jobb a szabadban ücsörögni, ott kanalazni a fagylaltot, vagy iszogatni a jegelt (jegelt?) italt, mint benn a füstös helyiségben. De talán a zenekart vagy a zajkeltö masinákat benn lehetne hagyni a négy fal között. Mert mint vendég esetleg kíváncsi lehetek a muzsikára — ha nem, hát ne menjek be a kocsmába —, hanem mint a szomszédban lakó állampolgár ne legyek kitéve a hetvennyolcvan decibellel világba harsogott kacsatánc álmot űző, idegborzoló és ízlést rontó szörnyűségeinek. (Egyébként ilyen hangerővel Beethoven is elviselhetetlen.) De hát ki vagyok téve. Támadásba lendült a salmonella. Fagylaltot nyalni igencsak jó dolog, rekkenő nyárban még az is rávetemedik, aki máskülönben egyéb módon hűti gyomrát, hanem a gyomorrontástól való félelem bennünk bujkál. Az első gombaszezonnak sajnos 1 vége- felé járunk. Sajnos, mert a gomba igen ízletes étel. Levesnek, pörköltnek, kirántva — és még ki tudja hányféle módon. Igen ám, de ott settenkedik a gyilkos galóca és jó néhány kevésbé ártalmas rokona. S ott settenkedik, falánksággal párosulva, tudatlanságunk, s nem kevés gonosz ember, aki szemrebbenés nélkül áruba bocsátja az általa sem ismert gombát. Hitemre mondom, nem riogatni akartam ezekkel a sorokkal. Csupán figyelmeztetni. örülni jó, az üröm keserű. L. Gy. Üticélok megyénkben Decsi Kiss János Utazási irodákban jártaik Két ügyfél, két ügyintéző a szekszárdi IBUSZ-irodában
