Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-08 / 158. szám
1985. július 8. 2 NÉPÚJSÁG Szombati piacszemie (Folytatás az 1. oldalról) vásárlók pedig buzgón szidják, de eszi, nem eszi, mit lehet itt tenni? Aki azt szánja étekül, amit hazavisz, nem távozhat üres szatyorral. A piacfelügyelet csöndes irodájában tudom meg, amit érdemes mindjárt dobra verni: július 23-tól hetente kétszer hajnali négytől, reggel nyolcig megnyílik a piactéri parkolóban az a nagybani piac, amit áruval a Csongrád megyei termelőszövetkezetek látnak el. Ettől a lépéstől okkal várhat igen sokat a megyeszékhely, mert nemcsak a friss zöldség-, főzelékféleségek, burgonya és a gyümölcs jön helybe, hanem a száraztermények — bab, borsó, mák — mellett vágott virágok, konténeres díszfák és dísznövények is. Hát persze, elsősorban a nagybani fogyasztók — vásárlók — előnyére. Ma itt rengeteg a paprika, de még nagyon sokan adják darabra, kettőtől nyolc forintos áron. A kilónkénti ár 30, 40, 45 forint. A paradicsom 30, 40, a zöldborsó 20, a fejes káposzta 15, 20, a kelkáposzta pedig 25, 30 forint, a nem túl szép őszibarack 20, 35, a málna, egres, ribiszke 25, 30 forint kilónként. Kovászolni ugyancsak drága még a 18, 25 forintos uborka, de azért viszik. Ma aligha kell innen maradékot hazaszállítani az árusoknak, legfeljebb a rengeteg virág nem kel el. Nyolc óra után már nincs egy szem gomba sem, igaz, ma kicsi volt a felhozatal, mindössze öten hoztak 37 kilót. Dehát itt az idény vége. Az elmúlt hetekben volt, hogy 100—120 kiló gombával jöttek az árusok. S mi volt az újság Budapesten? Garamszegi Tibor a Vásárcsarnok és Piacok Főfelügyelőségének ügyeletese mondta el, azzal kezdve, hogy a több mint kétmilliós főváros piacain és csarnokaiban mindenből bőven van, ami csak az évszaktól elvárható. Igaz, náluk a péntek az erősebb nap, de a szombat forgalma is meglehetős. A minőségi újburgonya ára 10— 11 forint kilónként. A sárgarépát, gyökeret ott már régen kilóra adják, 7—15 forintos áron az egyéni termelők. Ezeknél a zöldborsó 30 forint, a zöldbab 26-tól 50 forintig megy. A termelőszövetkezetek viszont 7—8 forintért adják az újburgonyát, a szép őszibarackot pedig 20-tól 37 forintig. A paradicsom 36— 42 forint. A magánkereskedők árai: újburgonya 9,80, káposzta 20 forint, paraj, sóska 32 forint egy kiló, zöldpaprika 26-tól 44 forintig kapható. Van már sárgadinnye 68—80 forintos kilónkénti áron, és unikumnak számít a kanadai görögdiny- nye, aminek kilója 98 forint. Szóval a fővárosban sem olyan irigylésre méltóan olcsó a zöldség és gyümölcs, mint az évekkel ezelőtt a vidéken élők tapasztalhatták. Az viszont tény, hogy az árakat erőteljesen befolyásolja a felhozatal mértéke. Ha sok az áru a főváros vásárcsarnokaiban és piacain olcsóbb minden. Arra a két kérdésünkre! hogy mit tenne a jobb zöldség- és gyümölcsellátásért, továbbá, hogy mi a véleménye a Debreceni Konzervgyár országos rokon- szenvvel fogadott kezdeményezéséről, Garamszegi Tibor azt felelte: tetszik neki a debreceni kezdeményezés, és úgy véli, nem bukhatnak bele, mert ami áru nem kel el, azt a gyár fölhasználhatja. A másik probléma már rázósabb. ö a maga részéről az összes piacokat a MÉM mellé rendelné, mert abból eddig csak kárunk származott, hogy a zöldség-gyümölcs forgalmazásának olyan sok az áttétele ennélfogva a felelőse is. A szegedieket is megkérdeztük: a méreteivel, elrendezettségével is imponáló Marx téri piacon a hét végén a kistermelők árai nagyjából a budapesti társaik áraihoz volt hasonló, de a gö-' rögdinnyét (igaz, nem kanadai, hanem homokon termett, mézédes, sárgabélű) 50 forintos kilónkénti áron mérték. A szép nyári alma 15—20 forintért, a korai körte 16—25, a cseresznye 20—30, a cigánymeggy 10—16 forintos áron ment és a kajszi kilóját 20— 35, az őszibarackét 10—30 forintért adták. A tölteni való zöldpaprika, itt már 20— 25 forintos árban, a zöldbab 14— 20 forintos árban volt kapható, és a fokhagyma kilója (itt még darabra adják) 15— 20 forint volt, az újkrumpli pedig 5—7 forint. Kár, hogy a nagybani árakról nem kértünk előre információt ... Most ez is érdekes lett volna számunkra a nagybani piac szekszárdi nyitása előtt. Legközelebb majd erről is hírt adhatunk. Most tehát az a helyzet, hogy Szekszárdan, Budapesten és Szegeden is bőséges a felhozatal, és végre teljes a nyári áruskála. László I. — Szabó S. — Bakó J. Pillantás a hetre Ezen a héten rendezik a IV. országos honismereti konferenciát. A kétnapos soproni rendezvényen a honismereti mozgalom eddig eltelt huszonöt évére tekintenek visz- sza. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára a honismereti mozgalom feladadatai a nemzeti öntudat és önismeret elmélyítésében címmel tart előadást. Utána a következő két-három napon, vagyis július 10-én, 11-én és 12-én ugyancsak Sopronban rendezik a XIII. országos honismereti akadémiát, ezúttal a lokálpatriotizmusról. A társadalmi szerveknek a közművelődésben betöltött szerepéről tanácskoznak július 12-től 14-ig Tiszafüreden, elsősorban az épített és természetes környezet harmóniájáról. Válogatás a hót külpolitikai eseményeiből Még mindig nincs jele, hogy beállt volna a nyaralási szezon a világpolitikában. Csúcstalálkozók, magas rangú politikusok látogatássorozata, választások sorakoznak a következő napok eseményei között is, bár egyes fontos tanácskozások őszig történő felfüggesztése (múlt héten például a stockholmi értekezleté, most pedig a bécsi csapatcsökkentési konferenciáé) mutatja azért, hogy a diplomaták is kiveszik „évi rendes" szabadságukat. Hétfő: A Távol-Keleten kezdi meg körútját az amerikai külügyminiszter. George Shultz nagy érdeklődéssel kísért utazásának jelentős állomása Thaiföld, ahol elsősorban az indokínai, mindenekelőtt a kambozsai helyzetről tárgyal. Kedd: Négynapos hivatalos látogatásra Törökországba érkezik Helmut Kohl kancellár. A nyugatnémet diplomácia aktivitását jelzi, hogy a bonni külügyminiszter, Genscher e napokban fejezi be ázsiai körútját, kedden érkezik utolsó állomására, Indiába. Szerda: Értekezletet rendeznek az etiópiai fővárosban az afrikai egységszervezet miniszterei. A találkozó feladata, hogy előkészítse az AESZ jövő hétre tervezett csúcs- konferenciáját, amelynek színhelye szintén Addisz-Abeba lesz. Csütörtök: Befejeződik a 36. tárgyalási forduló a közép-európai csapatcsökkentési megbeszéléseken. A május vége óta tartó legújabb megbeszélés-sorozaton, sajnos, továbbra sem mutatkozott olyan előrehaladás, amely kimozdíthatná a holtpontról az immár több, mint egy évtizede folyó értekezletet, annak ellenére, hogy a szocialista delegációk újabb kompromisszumos javaslatokat terjesztettek elő. Péntek: Az előzetes bejelentés szerint feloszlatják a portugál parlamentet, mivel nem sikerült kiutat találni a hetek óta húzódó kormányválságból. Az előrehozott általános választások időpontja valószínűleg október elején lesz. Szombat: Nyugat-európai körúton tartózkodik a japán miniszterelnök. Nakaszone Jaszuhiro kilencnapos hivatalos utazása során elsőként Franciaországba látogat. Vasárnap: Parlamenti választásokat rendeznek Bolíviában. A dél-amerikai országban a kampányidőszak viharos hetei után járulnak urnákhoz a szavazópolgárok — megfigyelők szerint, a voksolást elsősorban a gazdasági gondok, mindenekelőtt a világviszonylatban is páratlan ütemű infláció, a jövedelmek megállíthatatlannak tűnő elértéktelenedései, s a nyomában járó ellátási zavarok fogják befolyásolni. Mai kommentárunk A fókuszban: Kambodzsa Sok ezer kilométert, s vagy fél tucat országot érint Shultz amerikai külügyminiszter hét végén kezdődött ázsiai körútja. A washingtoni diplomácia vezetőjére fontos tárgyalások várnak: Ausztráliában például az utóbbi időben ellentétekkel küszködő katonai szervezet, az ANZUS problémái, Hongkongban pedig a brit koronagyarmat kérdőjelekkel teli jövője szerepel megbeszélései napirendjén. A legjelentősebb témakör azonban, amelyet Shultz csaknem mindenhol megvitat, paradox módon egy olyan ország, ahová a külügyminiszter épp nem látogat el: Kambodzsa. Az ugyanis egyetlen megfigyelő előtt sem kétséges, hogy — akárcsak az elmúlt esztendőkben — a délkelet-ázsiai országok szervezete, az ASEAN éves értekezletéhez igazított körút fókuszában most is az indokínai helyzet áll. Ezért van az, hogy a csaknem kéthetes látogatás - sorozat csúcspontjának a szakértők (az ASEAN-konfe- rencián való részvétel mellett) Shultz bangkoki tartózkodását tekintik. Thaiföld ugyanis az a hely, ahol — szomszéd országról lévén szó — o Kambodzsával kapcsolatos kérdések zöme eldől, legyen szó akár az ASEAN diplomáciai kezdeményezéseiről, akár a kambodzsai ellenforradalmárok katonai próbálkozásairól. A Phnom Penh-i kormány ellen küzdő erők, mindenekelőtt az egykori Pol Pot-rendszer fegyveresei ugyanis semmiképp nem tarthatnák magukat tevőleges thaiföldi segítség, s persze közvetett kínai és amerikai támogatás nélkül. Ilyen szempontból — tegyük hozzá, sajnos — nem sok változás mutatkozik az érintett államok politikájában. Az ASEAN tavalyi, hasonló külügyminiszteri tanácskozásán is elzárkózott egy szélesebb, nemzetközi értekezlet összehívásától, amely az átfogó rendezést lenne hivatva előmozdítani. Legutóbb pedig néhány hónapja épp Bangkokban kiadott közleményükben ismételték meg álláspontjukat, miszerint elsőként Vietnam egyoldalú csapatkivonására van szükség az — úgymond — „demokratikus kibontakozáshoz". Ez a vélemény jól illeszkedik ahhoz a washingtoni követeléshez, hogy Hanoi kezdjen közvetlen tárgyalásokat a bukott kambodzsai rendszer képviselőivel. Igen ám, de az úgynevezett demokratikus koalíció vezetői között ma is ott vannak a Pol Pot-rezsim vezérei, márpedig velük — amint azt a kambodzsai és a vietnami kormány illetékesei több alkalommal is leszögezték — elképzelhetetlen a kapcsolatfelvétel. Ha viszont a népirtó politikusokat végleg kizárják a rendezési folyamatból, akkor megnyílik az út a vietnami egységek távozása, sőt, akár új, nemzetközi megfigyeléssel tartandó választások kiírása előtt is. Amennyiben tehát az ASEAN tagországai valóban a tartós, igazságos megoldást keresik a fájdalmasan sokáig húzódó kambodzsai ügyben, akkor a Shultzcal folytatott tárgyalásokon is ezt az álláspontot kellene igyekezniük érvényre juttatni. SZEGŐ GÁBOR PANORÁMA BUDAPEST Várkonyi Péter külügyminiszter, a szovjet kormány meghívására vasárnap baráti látogatásra a Szovjetunióba utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A moszkvai seremetyevói repülőtéren Várkonyi Pétert Viktor Malcev, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese és Borisz Arisztov külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. SANTIAGO Chile és az Egyesült Államok kormánya elvi megegyezésre jutott azzal kap- icsolatban, hogy a Húsvét- szigeteken olyan repülőteret építenek, amely vészhelyzetben képes lesz az amerikai űrrepülőgép fogadására. A hírt szombaton tették közzé a chilei fővárosban. Megfigyelők utaltak arra, hogy a Pentagon ezzel a lépéssel Chilét is bevonja a kozmikus fegyverkezési program végrehajtásába, hiszen az amerikai űrrepülőgépeken köztudomásúan katonai kísérletek is folynak. MOSZKVA Emelték a Szovjetunióban a búza felvásárlási árát, hogy növeljék a gabonatermelést, fokozzák a mezőgazdasági üzemek és dolgozók anyagi érdekeltségét — erről hozott együttes határozatot az S2KP központi bizottsága és a Szovjetunió minisztertanácsa. A szombaton nyilvánosságra hozott határozat szerint az aratás megkezdésétől a fogyasztási célokat szolgáló búza felvásárlási árát egységesen tonnánkénti 150 rubelben határozták meg. Ezen túlmenően — a minőség alakulásától függően — 20-tól 100 százalékig terjedő felvásárlási pótlékot vezetnek be. Az idén további 50 százalék pótlék jár akkor, ha a betakarított, s az államnak eladott búza mennyisége meghaladja az elmúlt ötéves tervidőszakban eladott búza átlagos mennyiségét. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Vlagyimir Kljujevet könnyűipari miniszterré nevezte ki. Elődjét, Ny.ikolaj Taraszovot nyugdíjba vonulása alkalmából mentették fel tisztségéből. Vlagyimir Kljujev 1924- ben született. Az ivanovói textilfőiskola elvégzése után gazdasági vezetőként dolgozott, majd pártmunkás lett. 1964-ben megválasztották az S2KP ivanovói városi bizottságának első titkárává, 1972- ben pedig az ivanovói területi pártbizottság első titkárává. ^SZÓFIA A BTA bolgár hírügynökség közleménye szerint Bulgáriában szabadon bocsátottak egy török állampolgárt, akinek részvétele nem volt bizonyítható a II. János Pál pápa elleni merényletben. A bolgár hatóságok 1982 decemberében helyezték felügyeletük alá az akkor Bulgáriában tartózkodó Bekir Celenket, mert a merénylet elkövetője, az olaszországi börtönbüntetését töltő Mehmet Ali Agoa olyan vallomást tett, amely szerint Ce- lenknek köze volt a merénylethez. A vizsgálat során a bolgár nyomozószervek nem találtak bizonyítékot arra, hogy Celenk valóban részt vett volna a merényletben, Hazaérkezése után azonnal őrizetbe vették a török üzletembert. A piac képe 11 körül Kora reggeli nyüzsgés
