Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-04 / 155. szám

1985. július 4. Képújság 5 A vásárlási körülmények és a közgazdászok Műszaki fejlesztés a miszergyárbai Egyre égetőbb szükség a technikusképzés A napokban kötetlen beszélgetést tartott a Magyar Köz- gazdasági Társaság Tolna Megyei Szervezete Szekszárdon a Munkásművelődési Központban. A szervezet vezetői And­rási Imrét, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetőjét hívták meg vitavezetőnek. A téma mindannyiunk közös ügye: a vásárlási körülmények. A beszélgetés alapján összegezzük a vitán elhangzottakat, az előadó Andrási Imre segítségével. A Belkereskedelmi Minisztérium alapvető célként tűzte ki a kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek részére, hogy a hálózat korszerűsítésével, a technikai eszközök mennyiségé­nek és minőségének változtatásával, az alkalmazott szerve­zési módszerek továbbfejlesztésével érzékelhető javulást ér­jenek el a vásárlási körülményekben. Ezért az ágazati irá-. nyitás 1983-ban irányelvet dolgozott ki, amely összefoglalta a vásárlási körülmények javítását célzó rövid távú intézke­dési programot a VI. ötéves tervidőszak végéig. Az irány­elvben foglaltak megvalósításához a gazdálkodó szervek nagyfokú aktivitással kezdtek hozzá, melyet az illetékes tanácsi szervek és társadalmi szervezetek is támogattak. A tapasztalatok alapján általános tendencia, hogy a ke­reskedelem fejlődése folyamatos. Az eltelt rövid időszak el­lenére elmondható, hogy a vásárlási körülmények javításá­nak egyes területein érezhető eredmények születtek, másutt a fejlődés lassúbb volt, vagy netán a helyzet nem változott. Az akcióprogramban megfogalmazott feladatok végrehaj­tása a következők szerint értékelhető röviden: A pénztárosi munka feltételei fejlődtek. A hálózatban megtalálható elektromechanikus pénztárgépek alkatrész­utánpótlása megoldódott, a kis teljesítményű elektronikus pénztárgépek gyártása biztosított. Általában nem megoldott még az ergonómiai (ergonómia: a munka kazdaságos meg­szervezésének elmélete és gyakorlata — a szerk.) szempon­tokat is kielégítő pénztárfülkék biztosítása. Az indokoltnál kisebb mértékben terjedtek el azok a szervezési megoldások, melyek meggyorsítják a pénztáraknál történő áthaladást. A bolti kisgépek beszerzésénél és pótlásánál a mennyi­ségi fejlődést nem követte olyan mértékű minőségi változás, amit a korszerű kereskedelem megkíván. A jelenlegi gaz­dasági feltételek a gazdálkodó szervek számára csak a szin- tentartást teszik lehetővé, a korszerű, nagyobb értékű eszkö­zök beszerzését az új szabályozók megnehezítik. A nyitva tartási időszaknak a kialakult vásárlási szoká­sokhoz való jobb alkalmazkodása a hálózatban időnként elő­forduló zsúfoltság csökkentésének egyik beruházásmentes le­hetősége. Ezen a területen történt előrelépés. A közelmúlt­ban megjelent jogszabály további lehetőségeket biztosít a rugalmas nyitva tartás megvalósításához. A fogyasztói árak feltüntetéséhez a szükséges eszközök és berendezések, anyagok biztosítottak. Ennek ellenére alkal­manként gondok vannak, mert az ipar nem minden eset­ben tartja be az árazással kapcsolatos kötelezettségeit, ugyanakkor a boltokban egyre gyakrabban alkalmazzák a több félreértést okozó csoportos ármegjelölést. Az állami és társadalmi ellenőrzések fokozásával el kell érni az árfel­tüntetésre vonatkozó rendelkezések maradéktalan betartását, illetve betartatását. A kistelepüléseken élők ellátásának javításáért sokat tett a szövetkezeti kereskedelem a hálózati rekonstrukciós tevé­kenység fejlesztésével, a mozgóbolti hálózati forma beveze­tésével. Azonban az alacsony élelmiszerárrések negatív ha­tása jelentkezik abban is, hogy nem kielégítő az érdeklő­dés ezeken a területeken a szerződéses üzemeltetés, illetve a magánkiskereskedés számára. A bolti előrendelés és az élelmiszerek házhoz szállítása területén a remélt eredmények nem következtek be. Meg­ítélésünk szerint ki kell alakítani azon egységek körét, ahol a vásárlók által leadott megrendelések alapján elvitelre előre összekészítik a kívánt áruféleségeket. Az iparcikkek minta utáni értékesítésénél nem olyan mér­tékben történt előrehaladás, mint ahogy szükségszerű lett volna, ez csak részben magyarázható a termékek időszakos hiányával. Az előjegyzéses rendszer szabálytalan alkalma­zása negatív hatással van a vásárlói közérzetre. A bolti higiénia, belső rend és környezeti kulturáltság terén mérsékeltek az eredmények. Az ezen a területen tör­ténő előrelépés nem beruházási probléma, hanem szemléleti kérdés, amely alapvetően meghatározza a boltba belépő vá­sárló közérzetét. Ugyanakkor kezdeti eredményként elmond­ható, hogy elősegítette a haladást a Fogyasztók Kiváló Bolt­ja cím elnyeréséért indított verseny. Továbblépés alapvetően ezen a területen a szubjektív meggyőzés, a közvetlen anyagi ösztönzés és az ellenőrzés szigorításának együttes hatásával érhető el. Összességében a lakosság közvetlen közérzetére ható vásárlási körülmények az elmúlt másfél év alatt javul­tak. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A szekszárdi műszergyár­ban a hetvenes évek elején kezdtek hozzá a hatékonyabb fejlesztő munkák megszerve­zéséhez. Ezt elsősorban az tette szükségessé, hogy a gyár termékei 4—5 év alatt erkölcsileg elavultak — il­letve elavulnak ma is. Ez a kényszerítő igény a termék- struktúra fejlesztését he­lyezte előtérbe. A másik ilyen ok: az erre az időszak­ra eső vidéki ipartelepítés­sel kialakult a gyár profilja is. Ez elsősorban a műszer­iparon belül az ipari és ház­tartási kisautomatika körébe tartozik. Ezt követően a gyár­ban a fejlesztéssel két irány­ban foglalkoztak. Az első a gyártmányok fejlesztése, ezt a készáru­termelői ipar igénye, a piac­megtartás és a versenyké­pesség ösztönözte és ma is ösztönzi. A másik: a gyár­tásfejlesztés, amit elsősorban a sorozatnagyság ugrásszerű növekedése, az önköltség csökkentése és a létszámcsök­kentés tett fontossá. Ez a tevékenység főleg a pneuma­tikus vezérlésű manipuláto- ros célkészülékek kivitelezé­sére irányult, és ennek a jö­vőbeni fejlesztési iránya az elektropneumatikus készülé­kek készítése. Ma a gyártmányfejlesztés fokozódása jellemző. Ennek a fő területe a gyárban az új típusú hőmérséklet-sza­bályozók, korlátozók — hatá­rolók továbbfejlesztése. Ezek­ből jelenleg évente egymillió darabot gyártanak a gyárban. A másik fő terület a mano- métergyártás, ahol a fő fel­adat a választékbővítés és ezen belül a kis átmérőjű család kifejlesztése. Ma már ebből évente 150 000 darabot gyártanak. Előreláthatólag ez 5 év alatt kétszeres növeke­Egy éve helyezték üzembe a Minitran szerelőszalagot. Az itt dolgozók vállalták, hogy a kezük alól kikerülő műszereket meózzák is. Több kisgépen dolgoznak a szereidében ___j S zőcs Géza szerszámkészítő fejlesztő szakmunkás egy most készült célgép próbaüzemét ellenőrzi dést mutat majd, főleg a tőkés piacon. A fejlesztő tevékenység fi­gyelembevételével készítik el a gyárban az éves újítási feladattervet is. Ebből adó­dóan a legtöbb újítás a fej­lesztéshez kapcsolódik. Az el­múlt négy évben a fejlesztő és újító tevékenységből több mint 100 000 normaóra-meg­takarítást értek el a gyárban, ami az összes megtakarítás közel 50 százalékát jelenti. Ugyancsak nagyobb tőkés importanyag-megtakarítást értek el, és a gyár energia­felhasználását szinten tart­ják. A fejlesztő munka eredmé­nyességét fémjelzi a gyár­ban, hogy az utóbbi 3 évben több 1., 2. és 3. helyezést ért el az MMG-AM szintjén tör­ténő fejlesztő munka értéke­lése alkalmából — ami anya­gi haszonnal is járt. Ugyan­csak az eredményes előre­lépést igazolja, hogy ebben az évben csak a szekszárdi gyár dolgozói kaptak négy „Kiváló újító” bronzfokozatú kitüntetést. A gyár vezetése úgy érté­keli, hogy a fejlesztő munka szükségességét az idő iga­zolta, szükség van rá, mivel nem kis része van abban, hogy az elmúlt húsz év alatt a műszergyár termelését öt­szörösére növelte, ebből adó­dóan vált lehetővé, hogy a dolgozók átlagkeresete ma már éves szinten az 53—55 ezer forintot elérte. A fej­lesztési munka keretén belül a közelmúltban a gyárban több üzemrészt korszersűítet- tek, illetve felújítottak. (Mi­ni transzerelde, festőüzeni). Mindezek együtt azt eredmé­nyezték, hogy a műszergyár a nehezebb gazdasági hatá­sok ellenére is talpon tudott maradni, és az első féléves tervét 114,7 százalékra telje­sítette, ami 29,2 százalékkal több, mint az előző év ha­sonló időszakában volt... Az eredmények mellett azonban érezhetően lassítja a gyorsabb előrehaladást több kedvezőtlen körülmény is. A célgépszerkesztő mű­szaki csoport létszámgondok­kal küszködik, mivel többen elmentek erről a területről, elsősorban a jobb kereseti lehetőségek reményében. To­vábbá kedvezőtlenül hat, hogy kevés a technikus a gyárban. Ezért nagyon fon­tos lenne, hogy élve a rende­letek lehetőségével, minél előbb induljon Szekszárdon is technikusképzés. A másik ilyen gond, hogy esetenként az újonnan kifejlesztett és üzembe helyezett nagyobb hatékonyságú célgépeket még egyes dolgozók és munkahe­lyek idegenkedve fogadják. Mindezek szükségessé teszik a gyárban a szellemi és szak­mai képesség fejlesztését. A gyárban a jövőre gondolva, már több új típusú készülék kifejlesztésén dolgoznak a műszaki szakemberek. A má­sodik félév elejével megkezd­ték a közelmúltban kifejlesz­tett új típusú 40-es mano- méter és a háztartási kis ka­zánokhoz termosztátok soro­zatgyártását. Magyarorszá­gon jelenleg a különböző hő­mérsékletszabályozókat nagy szériában csak az MMG- Automatika Művek szekszár­di gyára gyártja. A piac megtartása és újak szerzése kötelezi a gyárat arra, hogy a fejlesztés munkáit mind magasabb szintre emelje. KANT AS JÓZSEF Laptársunk írja Bőrstúdió Simontornyán A Simontornyiai Bőrgyár Üzemi Életünk című lapja jól szerkesztett számaival mindig felhívja magára a fi­gyelmet. Laptársunk júniusi számában rengeteg informá­ció ad bepillantást a gyár életébe. Beszámolnak az el­ső negyedéves terv teljesí­téséről, elemzik a fejlesztés területén végzett munkát, ismertetik azt az új irány­vonalat, amely kapcsolatban van a környezetvédelemmel, a gazdaságossággal. A mun­kaverseny is szerepel a jú­niusi lapban, bemutatkozik az Ybl Miklós brigád. Figyelmünket a Bőrstúdió Simontornyán című cikk kel­tette fel, melyet Müller Re- zsőné piackutató írt. Ebből az írásból közlünk részlete­ket: iNégy évvel ezelőtt a Si- montornyai Bőrgyár és a Magyar Divat Intézet együt­tes kezdeményezésére meg­született a bőrstúdió ötlete. Célja vállalatunk jelenlegi termékstruktúrájának, fej­lesztési irányvonalának is­mertetése. Már nyolcadszor találkoztak alapanyaggyár­tók, cipőgyárak, szövetkeze­tek képviselői, mérnökök, modellőrök és kereskedők a bőrstúdió-tfoglalkozásokon, 1985 tavaszán. A résztvevők az 1986. ta­vasz—nyár divatigényeinek megfelelően elkészített új színek, új termékek bemu­tatásával vitatták meg közös gondjaikat. Szó volt itt min­denről, ami manapság a bőr­ipart jellemzi: emelkedő árak, minőség, szállítási gon­dok, bemintázások, hazai és külföldi piacigények, célirá­nyos fejlesztés. A rögtönzött kiállításokon bemutattuk az erre az idő­szakra kifejlesztett bőrtípu­sokat, melyek a jelenlegi gazdasági helyzetben olcsób­bá tehetik a cipő- és bőrdísz­műtermékek gyártását, ke­reskedelmi árát. A Magyar Divat Intézet által tervezett és elkészített modelleken keresztül a stú­dió résztvevői képet kaptak arról, hogy az új hasíték bőröket hogyan lehet és kell célirányosan felhasználni. A foglalkozást Szentpéteri Györgyi, az MDI stúdió ve­zetője nyitotta meg. Elsőnek Huszár László, fejlesztési fő­osztályvezető tartotta meg előadását. Hasítékok a Si- montomyai Bőrgyár termék- struktúrájában címmel. El­mondta, hogy felsőbőrszerű hasítékok gyártását célirá­nyos fejlesztésünk tette le­hetővé, amit a jelenlegi hely­zet megkövetelt. A gyártott hasítékok a felsőbőrök tulaj­donságaival rendelkeznek. Savval szemben ellenállóbb, az oldószereket bírja, dörzs- és kopásállósága a szabvány­értékeket meghaladja. Eze­ket a bőröket elsősorban ne­héz igénybevételű cipők, va­lamint sportos jellegű ter­mékek, szandálok és kiegé­szítő termékek (táska, öv) gyártásához ajánlotta fel­használni. A kikészítési tech­nológiától függően a Panno­nius, illetve Pannonius ext­ra fantázianevet viseli. A kö­vetkező előadó Dömötör László kereskedelmi főosz­tályvezető volt. Előadásának címe: „Folyamatos termelés — szezonális eladás”. Az előadásokat hozzászó­lások, viták követték. Vége­zetül Dömötör László meg­köszönte a 65 szakember ak­tív részvételét, azt, hogy vé­leményükkel, javaslataikkal továbbra is elősegítik a bőr­gyár fejlesztési és kereske­delmi kapcsolatai rendszeré­nek erősítését. A MECSEKI ÉRCBÁNYÁSZATI VÁLLALAT bányamunkára felvesz Termelő csapatokhoz: vájárokat, segédvájárokat, laka­tosokat, csilléseket, nehézgépkezelőket. Föld alatti szállításhoz: szállítócsilléseket, mozdony- vezetőket. Egyéb területen: bányafúrómestert, szakiparosokat, se­gédmunkásokat. Kereset teljesítménytől függően: Vájár 7550—17 000 Ft/hé Csapatcsillés- 6000—12 000 Ft/hó Szállítócsillés 5000— 6 000 Ft hó Karbantartó lakatos 5000— 6 000 Ft/hó Kényelmes munkásszállás, kedvezményes lakásjutta­tás, hűségjutalom, 5—8 hét fizetett szabadság (alap- szabadság, munkahelyi és munkaviszonyon alapuló pótszabadság), 40 mázsa szénnek megfelelő tüzelő­járandóság. Feltétel: alkalmassági vizsgálat. Levélben érdeklődőknek részletes tájékoztatást kül­dünk. Cím: Mecseki Ércbányászati Vállalat, Pécs, 39-es dandár út 19. 7614. Pf. 121. Telefon: 15-856. (60)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents