Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-31 / 178. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 178. szám. ARA: 1,80 Ft 1985. július 31., szerda. Mai számunkból HIROSIMÁI NAPLÓ (2. old.) SZOMSZÉDOLÁS (4. old.) SÁRKÖZ (5. old.) ÖT PERCIG VILÁGBAJNOK VOLT (6. old.) A MALOM CSAK ÖRÖL ÉS ÖRÖL... (3. old.) Beszámoltatás és segítés A párttestületek ezekben a hetekben számoltatják be a gazdasági vezetést az első félévi gazdálkodásról, és jelölik meg a tennivalókat. Köztudomású, hogy országosan nem minden tekintetben sikerült az első félévi célkitűzések megvalósítása. A megyében változatos a kép. Vannak üzemek, amelyekben komoly elmaradás nincs, másutt meg sok a pótolni való. Igen fontos, hogy a pártfórumokon feltárják a kedvezőtlen jelenségeket, és ezek kiküszöbölésére irányítsák a figyelmet, mozgósítsák elsősorban a kommunistákat. A TÁÉV pártbizottságának ülésén számos eredményről szólt az igazgató, ám több területen még nem Sikerült a hosszan tartó, kemény tél okozta lemaradást pótolni. A pártbizottság felhívta az alapszervezeteket, hogy az augusztusi taggyűléseken elemezzék a helyzetet területükön, és mozgósítsák a párttagságot és a pártonkívülieket a lehetőségek, tartalékok feltárására, kihasználására. A Szekszárdi Húsipari Vállalat párt vezetőségi ülésén is a gazdálkodás, az eredmények javulásáról számolhatott be a gazdasági vezetés, ám a termékkihozatal terén — a fejlődés ellenére is — van még lehetőség, tartalék, amit pontosabb, fegyelmezettebb, szakszerűbb munkával ki lehet használni. Ebben járjanak élen a kommunisták — foglalt állást a pártvezetőség. Rámutatott arra is, hogy a hetenként megtartott vezetői értekezleteken nagyobb figyelmet kell fordítani az előző heti munka elemzé- sére-értékelésére. A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár szekszárdi gyáregységének pártvezetősége elé optimista hangvételű beszámolót terjesztett az igazgató; az első félévi eredmények jobbak a tervezettnél, ezek további fokozására és a szociális ellátás javítására tettek javaslatot a testület tagjai. A bátaszéki Búzakalász Tsz pártvezetősége elégedetten vehette tudomásul az elnök beszámolóját arról, hogy kedvező a termés, kedvezőek a további kilátások, nagy vonalakban sikerült időarányosan teljesíteni a terveket. Ám helyenként a költségek magasát. egyik-másik ágazat vezetése nem tud megnyugtató és reális, elfogadható magyarázatot adni a tervhez képest történt túllépésre. A pártvezetőség, határozatában kötelezte az alap- szervezeteket, hogy az augusztusban megtartandó taggyűléseken — a félévi gazdálkodás elemzésén beiül — elsősorban a költségek alakulására fordítsák a figyelmet. Már a fölkészüléskor a pártcsoportok vitassák meg, hogyan alakultak a költségek, milyen lehetőségek vannak csökkentésükre. A termelés pártellenőr- zésének fontos és bevált formája a beszámoltatás. Sohasem lehet öncélú, a segítést alapozza meg. Kiváltképp, ha az időszerű, fő kérdésekre irányítja a figyelmet. Koivisto megnyitotta Helsinkiben a külügyminiszteri értekezletet A helsinki ünnepségeken részt vevő külügyminiszterek a megnyitó után. Középen a szovjet és az amerikai külügyminiszter fog egymással kezet. (Telefotó—AP—MTI—KS) „A jubileumi találkozó lehetőség arra, hogy a jövőbe nézzünk” — ennek a derűlátó gondolatnak a jegyében vette kezdetét kedden délelőtt Helsinkiben 33 európai és két észak-amerikai állam külügyminisztereinek találkozója. A találkozót Mau- no Koivisto finn államelnök nyitotta meg a Finlandia palotában, ahol tíz évvel korábban írták alá az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát. A helsinki jubileumi külügyminiszteri találkozó első munkaüliésén kedden délután hangzott el a találkozó talán legnagyobb érdeklődéssel várt két beszéde — Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszteré. A plenáris ülés első fel- szóialójla Stefan Andrei román külügyminiszter volt, aki egyebek között arról beszélt, hogy a helsinlki záróokmányt aláíró országoknak módjukban áll közös erőfeszítéssel konstruktív és eredményes munkát végezni a stockholmi és a bécsi konferenciákon. Románia — jelezte Andrei — különösen fontosnak tartja az ott napirenden szereplő katonai biztonsági kérdéseket, valamint a katonai költségvetések befagyasztásáról és az európai haderők 10 százalékos csökkentéséről szóló román javaslatok megvizsgálását. Ügy véli, hogy a balkán- félszigeti -atomi egyvermentes övezet megteremtése és más intézkedések nagymértékben hozzájárulnának a béke és az együttműködés légkörének megteremtéséhez Európában. A román külügyminiszter rámutatott, hogy szerinte a helsinlki záróokmány aláírása óta a gazdasági-‘műszaki együttműködés a kontinens országai között nem bővült, még csökkent is, s ez nem egyeztethető össze a záróokmány előírásaival. Az okol Andrei a kereskedelem útjába állított újabb akadályokban. diszkriminációs és bojkott-intézkedésekben, embargók alkalmazásában látja, s kifogásolta a technológiaexport útjába állított mesterséges akadályokat. Az európai országoknak — mondotta végezetül a román külügyminiszter — az eddiginél nagyobb mértékben kell részt venniük a fejlődés globális problémá inaik megoldásában és a biztonsági kérdések megoldására is erőteljesebben keil törekedniük. Jacques Poos luxemburgi külügyminiszter beszédében a helsinki záróokmány alapját képező biztonsági intézkedések elsődlegességére helyezte a hangsúlyt, bár tett néhány inkább amerikai, mint európai ízlést tükröző kijelentést az emberi jogok szocialista országokbéli helyzetéről is. A luxemburgi külügyminiszter, mint az Európai Közösségek Bizottságának soros elnöke állást foglalt a technológiacsere jelenlegi akadályainak elhárítása mellett is. Sevardnadze beszéde A liechtensteini nagyhercegség külügyminisztere következett szólásra, majd nagy érdeklődés közepette Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere lépett a szónoki emelvényhez. Érvelő hangnemű, kiegyensúlyozott, egyszersmind tömör beszéde, amely egyfajta bemutatkozás is volt a nemzetközi diplomáciai színtéren, az értekezlet nyitónapjának kiemelkedő fontosságú eseményévé vált. Az iránta megnyilvánuló különleges figyelem nemcsák a konferencia- teremben ülök arcán tükröződött, hanem abban is, hogy beszédének angol nyelvű szövege pillanatok alatt hiánycikké vált a Finlandia- ház sajtótermében. — A Helsinlki Záróoíkmány életerejét mindenekelőtt az adja, hogy ez a dókumen- tum a különböző társadalmi, gazdasági és politikai berendezkedésű országok közötti (Folytatás a 2. oldalon) Zavartalan a termelés a kánikulában is Első a biztonság - vallják a tejiparnál éjjel kettőkor már indul a járat A Szekszárdi Tejipari Vállalat keselyűsi úti sajt- és tejüzemében a kánikulai meleg ellenére is zavartalan a tejátvétel és a -feldolgozás. Az ország egyik legnagyobb üzemében — melyet 1983 márciusában adtak át — naponta 4—500 ezer liter tej érkezik be a megye szinte minden pontjáról, valamint a társvállalatoktól. A beérkező tej mennyisége változó; hétközben kevesebb, hétvégén pedig általában több. Az itt dolgozóktól és a gépektől egyaránt többet követel a nagy meleg, a kánikula. Naponta 230—250 ezer liter tej feldolgozásával sajtot készítenek, ugyanakkor 32 ezer liter fogyasztói tej is lekerül a töltősorokról, ami a megye ellátásának a kétharmadát teszi ki. Ugyanitt készül 8 ezer liter kakaó naponta, valamint 5—6 ezer pohár kefir is. — Kiemelt feladatnak tekintjük az üdülőkörzetek zavartalan ellátását, azt, hogy a vásárlók a nap minden szakában megvásárolhassák a tejtermékeket — mondta Dúl András üzemigazgató. — A nagy meleg ellenére a tej fogadása és a termékforgalom minden különösebb gond nélkül folyik. Az időjárásra való tekintettel néhány hétig ismét visz- szaálltunk az egynapos tejszavatosságra. annak ellenére, hogy azon kevés vállalatok egyike vagyunk, amelyeknek engedélyük van a kétnapos eltarthatóságra. Ennek bevezetése előtt a KÖJÁL és az Állategészségügyi Állomás felméréseket végzett, úgy adott erre engedélyt. A Keselyűsi úti üzemrészben történik a tej feldolgozása, így a sajtüzemben naponta két műszakban készül Trappista, Edámi és Gauda sajt — az utóbbi kettő egyedül itt készül az országban —, a sajtérlelő üzemrészben egyidejűleg 65—70 vagon sajt érlelése és tárolása oldható meg. A városellátó üzemrészben fogyasztói tejet és kakaót készítenek, és mellette természetesen tejfölt is. A porító üzemrész tejport, savóport, citopánt és borjútápot állít elő naponta három műszakban termelve. Ez az üzemrész naponta 240 ezer liter folyadék feldolgozására képes. Az üzem vajgyártó részleggel is rendelkezik, ahol nap mint nap 80—100 mázsa mennyiségű termék készül el. Energiaellátás, szállítás A négy üzemrészt jelentős nagyságrendet képviselő energiaellátó herendr ie.>ek — kazánok, kompresszorok, szennyvíztisztító — szolgálják ki három műszakban. A tej és a termékek be- és kiszállítását a Tejipari Szállítási Szolgáltató és Készletező Vállalat végzi el szerződéses formában. Naponta 360—370 helyre szállítanak tejet és tejtermékéket, az üzemben átlagban naponta 50 —60 jármű fordul meg, és 18 fordulóval tudják megoldani a kiszállításokat. Már éjjel két órákor indul az első kocsi rakományával, hogy időben eljuthasson minden kereskedelmi egységbe a tej és tejtermék. A nyári időszak ban 540 ezer liter beérkező tej jelentette a csúcsot, de az időjárás függvényeként a fogyasztás is 5—10 százalékos ingadozást mutat. Minősítés + új termékek Az üzemi laboratórium, valamint a nyers tejet minősítő laboratórium folyamatosan ellenőrzi a beérkező tej minőségét. A tejnek több mint a fele egyébként eléri az első osztályú színvonalat A Tejipari Kísérleti Intézel új termékét, a Fauno fantázianevű, ízesített ivóiét megvásárolta a vállalat és kétféle ízesítésben — szamóca és citrom — megkezdte a avártását is Az automata sajtgyártó soron emberi kéz érintése nélkül készül a termék Töltik és csomagolják a közkedvelt zacskós kakaót
