Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-27 / 175. szám
la KÉPÚJSÁG 1985. július 27. Paks újabb készülő múzeuma A dinamikusan fejlődő atomvárosban egyre nagyobb az igény a múlt tárgyi emlékeinek összegyűjtésére és állandó kiállításon történő bemutatására. A felmerült jogos igények kielégítésére már történtek intézkedések, hiszen átadták a vasúti múzeumot. A rendőrség volt épületének városi múzeummá történő átalakítási-renoválási tervét a Műemlékvédelmi Felügyelőség már jóváhagyta. A sort követi a megyei, a városi polgári védelmi parancsnokság elképzelése, miszerint Pakson — egyedül az országban — polgári védelmi múzeumot létesítenek. A terv megvalósításához jó kiindulási alapot biztosít, hogy a tüdőgondozó területén egy — az ötvenes évek végén épült — közel 30 m hosszú légoltalmi pince van. Kevés anyagi ráfordítással a pince kiállítóteremmé alakítható. Ezen átalakítási munkákhoz szeretnék megnyerni a vállalatok és üzemek szocialista brigádjait, melyek egyben valamilyen polgári védelmi alegységnek is tagjai. A brigádok felé tervezett „felhívás” bizonyosan támogatásra fog találni, hiszen a városi múzeum megteremtése érdekében kiadott felhívásra egymás után tesznek felajánlásokat a paksi üzemek, vállalatok és intézmények szocialista brigádjai. A szervezési munkákkal igen szépen haladnak, a múzeum megvalósítását támogatja Paks Város Tanácsa, a Paksi Atomerőmű Vállalat pv-parancsnoksága is. Egy előzetes beszélgetés alapján minden remény megvan arra, hogy a Hadtörténeti Múzeum tárgyi emlékek kölcsönadásával gyarapítsa a már meglévő régi emléktárgyakat. Igaz, a tárgyi emlékek gyűjtése csak ebben az évben kezdődött, de a Népújságban közzétett felhívás alapján többen jelentkeztek és önzetlenül ajánlották fel segítségüket, emléktárgyaikat a közgyűjtemény gyarapítására. Megkezdődött azon személyek felkutatása, akik az 1930-as évek első felében kezdődött légvédelmi-lágoltalmi tevékenységekre vissza tudnak emlékezni és visszaemlékezésüket magnószalagra rögzítik. Az ilyen irányú kutató munkához nagy segítséget tudnak nyújtani azok, akik például a cserkészmozgalomban részt vettek, hiszen a cserkészek már 1934-ben megkezdték a lég- oltalmi-gázvédelmi játékok és hadiformák szervezését. A leendő polgárvédelmi múzeum egyik legfontosabb feladatai közé tartozik majd, hogy az ifjúság számára — a honvédelmi nevelésen belül — ismereteket adjon, segítve a múlt jobb és tökéletesebb megismerését, biztosítva a történelmi emlékeink tárgyi megőrzését. BEREGNYEI MIKLÓS Pályázati felhívás! A Tolna Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat vezetősége (Szekszárd, Mártírok tere 5-7.) pályázatot hirdet A DOMBÓVÁRI ÖNÁLLÓ MALOMTELEP VEZETŐI MUNKAKÖRÉNEK BETÖLTÉSÉRE. (Dombóvár, Engels u. 5—7. 7200) A vállalat „B”-kategóriájú, a munkakör besorolása az 5/1983. (XI. 12.) MM. sz. rendelet A/4/II. kategóriába tartozik. Mint önálló ma- lomtelep-vezető, szakhelyetteseivel szervezi, irányítja és ellenőrzi a malomtelep felvásárlási, kereskedelmi, malomipari, raktározási és adminisztratív tevékenységét. Képesítési feltételek: — élelmiszeripari, vagy mezőgazdasági, vagy egyéb főiskolai végzettség, — középfokú politikai végzettség, — legalább ötéves szakmai és vezetői gyakorlat. A pályázatot 1985. augusztus 30-ig kell benyújtani a vállalat személyzeti osztályára. A pályázatnak tartalmaznia kell: — jelenlegi munkahelyét, beosztását, besorolását, jövedelmét, — szakmai és politikai végzettségét, kitüntetéseit, — a jövőbeni szakmai elképzeléseit. A pályázathoz mellékelni kell egy kézzel írott, részletes önéletrajzot. A pályázat 1985. szeptember 15-ig kerül elbírálásra, teljes diszkréció mellett. A munkakör megegyezés után azonnal betölthető. Megegyezés után, lakásigény esetén a lakásmegoldás külön tárgyalás alapját képezi. (845) Országjáró ruhák Guruló mintaterem Kellemes viselet a lágy esésű kötött ruha Ruha teszi az embert? Igen is, nem is. Sok mindent elárul az emberről a külső megjelenés, csak ennek alapján viszont nem szabad messzemenő következtetéseket levonni senkiről. Manapság például kevésbé árulkodik társadalmi hovatartozásról, foglalkozásról az öltözködés, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Farmerben jár a fiatal mérnök, jólszabott öltönyben a középkorú esztergályos, a nők ruházkodásában pedig még több a variációs lehetőség. De az elvétve feltűnő bő szoknyák kivételével azt sem árulja el a külső megjelenés, hogy ki a pesti, és ki a vidéki. Lehet egy soproni lány divatosabb, mint egy-egy hagyományos stílust kedvelő fővárosi asszony. Az egyéni ízlés egyik fontos jellemzője, hogy ki milyen tempóban kívánja követni a divatot. Ez a követési távolság tájegységenként is változó, a szakemberek kétéves ciklust állapítottak meg. Balázs Tibornétól, a FÉR Ruházati Kereskedelmi Vállalat értékesítési főosztályának vezetőjétől hallottam ezt. A Vállalat budapesti Arany János utcai bemutatótermében beszélgettünk arról, hogy az ország minden tájáról ide vándorló 2700 kiskereskedelmi partnerüket milyen kínálattal fogadják, illetve keresik fel őket. Nincs könnyű dolguk, mert a fővárosi kereslet mellett egyre igényesebbek a többi városok, települések áruházainak, boltjainak képviselői. Hogy a vásárlóerő — magyarul a pénz — megvan, azt nem kell nagyon bizonyA hűvösebb napokra az elegáns kosztümöt ajánljuk gatni, de a szép és divatos ruhák iránti igény is egyre inkább jellemző. Ez a FER-t szinte kényszeríti a fejlődésre, egyre újabb és újabb termékek forgalmazására. A mintaterem — a szebbnél szebb női és férfiruhák, kabátok, gyermekholmik nagy választékát kínálva — szakmai fórum is. Nemrégen például Vámos Magda, a Magyar Divatintézet vezető tervezője tájékoztatta a boltvezetőket párizsi tapasztalatairól. A tájékoztatás persze kölcsönös: a vevőpartnerek tolmácsolják az ország legtávolabbi részén élő vásárlók kívánságait is. Hogy minden igényt kielégíthessenek, például 83-féle iskolaruhát kínálnak a kisdiákoknak és a nagyoknak is. A sok divatos holmi azonban nem vár tétlenül, hanem rendszeresen „útrakel”. Persze nem gyalog, hanem autóbuszon járja az országot, felkeresve az ország áruházait, üzleteit, „házhoz viszi” a legújabb modelleket. A mozgó bemutatótermekben kulturált tárgyalósarok ad módot a választék megtekintése után a rendelések megbeszélésére. Hogy mennyire népszerűek ezek az országjáró ruhák, anak bizonyítására egy számadat: 1984-ben a guruló mintaterem forgalma 220 millió forint volt, ezért a pénzért — átlagárat számolva — 370 ezer darab ruhaneműt vettek a FER- től az áruházak és a boltok. Előnye ennek a módszernek az is, hogy nemcsak a boltvezetők látják a kínálatot, hanem a Vevőkkel közvetlenül foglalkozó eladók is elmondják róla — tapasztalataik alapján — véleményüket. A vállalat forgalmának kétharmada a megyékben tevékenykedő állami vállalatok, szövetkezetek, boltegységek és magánkereskedők rendeléseiből tevődik ki. És nagy előny, ha divatos szezonáruk rövid • idő alatt megjelennek a települések boltjainak kirakataiban. A sportos, vagy elegáns vonalú nyári ruhákból kicsik és nagyok megtalálják a választékot. A legutóbbi divat- bemutatókon pedig már az őszi újdonságokat láthatták a FÉR mintatermének látogatói. IMRE ERZSÉBET A Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat munkaügyi osztálya FELVÉTELT HIRDET NORMA- ÉS BÉRELLENÖR MUNKAKÖRBE. Feltétel: középfokú szakmai végzettség, és legalább 5 éves szakmai gyakorlat. Jelentkezni lehet: a vállalat személyzeti osztályán: Szekszárd. Tartsay V. u. 10. (877) Üzlet Egy divatcikkeket gyártó cég nagyon szerette volna megnyerni vevőjének a hires írót, Ernest Heming- wayt. Ezért küldött neki egy sálat a következő levél kíséretében: „Súlyainknak mindig sikerük van, különösen most, amikor közelednek a hidegek. Reméljük, hogy szívesen küld nekünk két dollárt ezért a darabért." A cég néhány nap múlva a következő választ kapta az írótól: „A könyveimnek mindig sikerük van, ezért remélem, hogy szívesen megvásárolják a küldött elbeszéléskötetet. A könyv ára 2 dollár 80 cent, úgyhogy 80 centtel tartoznak". Üdülő? Üzlet? Gazdaságunk új ágazata Üdülőszövetkezetnek hívják, de ez is lehetne a neve: üdikőüzlet. Alig évtizede született az első ilyen szövetkezés, kisemberek kis pénzén. Olyanok társultak, akiknek nem jutott zárt, önálló, netán fényűző nyári lakra, s a telek a víz, meg villanyvezeték ára közösben sokkal olcsóbb lett. Olcsóbb lett a lak is, hiszen egy-egy üdülőlakrészt többen használnak, felváltva. Mert társtulajdonosok. Az első években nem volt elegáns dolog egy üdülőszövetkezeti tagsággal dicsekedni, hiszen a bármikor használható, bárki elől elzárható, saját telken saját üdülő — nyilván rangosabb dolog. Csakhogy fordult a kocka. Az üdülőszövetkezet látványos rangját pótolta a nem látványos, de egyre növekvő — haszon. A pénz. Megnőtt idegenforgalmunk ugyanis egyre több olcsóbb, de közművesített, modern szállást kívánt. Szükség lett az üdülőszövetkezetekre is. Hiszen ezeket addig sem csak nyáron használták, akkor a tulajdonosok csupán töredékének jutott volna hely nyár- időben. Érért inkább télen is „felkapott” helyen, gyógyfürdők közeiében építették fel szinte valamennyit. Ami a lényeg: a magánüdülők többségével szemben az üdülő- szövetkezetek minden lakása téliesített is, egész évben használható. A gyógyüdülőidegenforgalom így kapcsolódhatott be. Mint a SZÖ- VOSZ egyik hivatalos iratából tudjuk: „Ezekben az épületekben egy-egy lakrész általában kilenc tag hozzájárulásából épül fel. A tagok a beruházásihoz adott pénz fejében évente az alapszabályban meghatározott (általában kétszer kéthetes) üdülőhasználati jogot nyernek. Ennek megfelelően az üdülő befogadóképességének negyede felett a szövetkezet igazgatósága rendelkezik. De azzal a kötelezettséggel, hogy az idegenforgalmi hasznosításból származó bevétel lehetőleg fedezze az egész éves működés, fenntartás költségeit. A lakosság, a szövetkezeti tagság érdeklődése az ilyen üdülőszövetkezetek iránt rendkívül megélénkült, hi. szén viszonylag kevés pénzért jut rendszeres üdülési joghoz. Több üdülési jog is vásárolható, majd hasznosítható, tehát a tagsági viszony anyagi befektetése jövedelemszerzésre is alkalmas. Népgaz- daságilag kedvező, hogy mindenféle állami támogatás nélkül, közös vállalkozással, az idegenforgalom céljára is felhasználható, magas használati értékű, egységes berendezésű, szálloda jellegű üdülők épülnek a gyógyüdülőhelyeken. Az eddigi tapasztalatok és a lakossági érdeklődés alapján a VII. ötéves tervidőszakban 20 épületben mintegy 1400 üdülőegység — 3200 férőhellyel — látszik megvalósíthatónak. Ezzel a tervciklus végén az üdülő- szövetkezetek 4500 férőhely- lyel rendelkeznek majd. Az üzlet tehát megindult. Először is az üdülőrész , fenntartása a tulajdonosnak szinte fillérekbe kerül. Aztán egyre többen jönnek rá: néha egy-egy külföldi üdülés ára is kijön abból, hogy az üdülőszövetkezeti lakrészt a tulajdonos a ráeső időben külföldinek engedi át. A szervezéshez társ is adódott; az ugyancsak a SZÖVOSZ keretében működő COOP- TOURIST utazási iroda. Az Az üdülésből üzlet lett, a lakrészből könnyen eladható, „mozgatható” tőke, s ez a pénz az ország javára is kamatozik. Hiszen nemzeti jövedelmünk harmadik legnagyobb forrását, az idegenforgalmat táplálja. Életképes, fontos gazdaságpolitikai tényező lett az üdülőszövetkezeti hálózat. Nemcsak megbecsülésre. hanem további fejlesztésre is alkalmas. FOLDESSY DENES
