Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-27 / 175. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 175. szám. ARA: 2,20 Ft 1985. Július 27., szombat. Mai számunkból HATVANNÉGY ÉVE MUNKÁBAN (7. old.) A NÉPI LENGYELORSZÁG NEGYVENEGY ÉVE (8. old.) HARC A CSAPATBA KERÜLÉSÉRT (13. old.) GURULÓ MINTATEREM (14. old.) AZ ORSZÁG KÖZEPE (12. old.) A világifjúsági találko­zók csaknem négy évtize­des történetében ma tizen­kettedszer szólalnak meg a harsonák, hogy hírül adják nemcsak a jelenlevőknek, hanem az egész világnak: a moszkvai'Luzsnyiki Sta­dionban ismét összegyűl­tek a világ békét és barát­ságot szerető ifjúságának képviselői. Az öt földrész mintegy másfél száz orszá­gából húszezer küldött ér­kezett a szovjet fővárosba, hogy nukleáris veszélyek fenyegette korunkban kife­jezze békevágyát, az embe­ri élet megőrzése iránti óhaját. A fesztiválok történeté­nek ismeretében mondhat­juk. hogy minden korábbi­nál szélesebb körű a világ ifjúságának képviselete. A hagyományosan aktív kommunista, szocialista és szociáldemokrata szerve­zeteken kívül jelen van­nak a liberális, radikális, középpárti, keresztényde­mokrata, konzervatív és ifjúsági mozgalmak is. Kü­lönböző világnézetű fiata­lok ezrei igyekeznek meg­ismerni egymás gondolko­dását. hogy megteremtsék a további együttműködés lehetőségeit. Az eltérő esz­mék és az együttműködés között nincs feloldhatatlan ellentét, s különösen fon­tos erre emlékeztetni, ami­kor megszakadt a hetvenes években kialakult enyhülé­si politika. Az 1978-as havannai ta­lálkozó után sok minden megváltozott földünkön. A világgazdasági válság, a nemzetközi feszültségek éleződése, a fegyverkezési verseny fokozódása, az egyes szocialista országok ellen irányuló politikai és gazdasági intézkedések le­fékezték a nemzetközi kap­csolatok fejlődését; ennek „köszönhető” az is, hogy a XII. VIT-re minden eddi­ginél hosszabb ideig kellett várni. A hatalmas előkészítő munka eredményeként a következő nyolc napra Moszkva politikai vitafó­rummá alakul át: a béke és a leszerelés, az antlirn- perialista szolidaritás, az ifjúság jogai, a gazdasági együttműködés formái — szinte lehetetlen felsorol­ni a témaköröket. A magyar küldöttség — megbízatáshoz híven — népünk üdvözletét vitte útipoggyászában a fiatalok e nagyszabású seregszem­léjére; hazánk társadalmi rendje, a szocializmus iga­za, és a béke ügye mellett érvel Moszkvában, szavai­nak hitelt ad mindaz, amit gazdasági, politikai és kul­turális életünkben, orszá­gunk gyarapodásában fel­mutathatunk. Küldötteink­re, és valamennyi résztve­vőre nemcsak szórakozás és a baráti találkozások öröme vár, hanem felelős­ségteljes munka közös cél­jainkért. Mindannyian, akik vi­lágszerte szurkolunk a fesztivál sikeréért, bízunk abban, hogy a XII. Vi­lágifjúsági és Diáktalálko­zó méltó lesz elődeihez. DARÓCZI LASZLÖ Megérkezett Moszkvába a magyar VIT-küldöttség Az Elnöki Tanács ülése Pénteken a reggeli órák­ban ünnepélyes külsőségek között fogadták Moszkvá­ban a ma kezdődő XII. Vi­lágifjúsági és Diáktalálkozó­ra érkezett magyar küldött­ség első csoportját. A zász­lókkal, a fesztivál jelvényé­vel és virágokkal díszített Kijevi pályaudvar fedett csarnokában komszomolisták sorakoztak fel, s a VIT jel­szavát — „A békéért, az an- tiimperialista szolidaritásért, a barátságért” —, a moszk­vaiak üdvözlő szavait tartal­mazó transzparenseket emel­tek magasba, köszöntve a DIVSÉ-induló hangjaira be­futó szerelvény utasait. A KISZ KB titkárának, Szantner Ivánnak vezetésé­vel érkező küldöttség — mintegy háromszáz magyar fiatal — tiszteletére a 36 órás utazás során 12 állo­máson rendeztek ünnepsé­get. A szovjet vendéglátók minden alkalommal virág­gal, énekkel, zenével köszön­tötték a küldöttség tagjait. A fesztivál házigazdái ne­vében Arkagyij Muracsov, a moszkvai Zsdanov kerület Komszomol-bizottságának titkára mondott üdvözlő be­szédet. Reményét fejete ki, hogy a magyar fiatalok tet­szését megnyeri a szovjet fő­város, s a különböző kultu­rális programokon, politikai rendezvényeken jól érzik magukat. Megragadják az alkalmat, hogy közelebbről is megismerkedjenek a test­Tatjana Szalateva, a GUM Aruház elárusítónője a fesztiválra készült jelvé­nyekkel. (Telefotó) vérszervezetek képviselőivel munkájával. Hangsúlyozta: a szovjet és a magyar fiata­lok legfontosabb közös fel­adata, hogy összefogva har­coljanak a békéért, az anti- imperialista szolidaritásért. Az üdvözlő szavakat kö­ve*"^ régi orosz szokás sze­rint népviseletbe öltözött lá­nyok kenyérrel és sóval kö­szöntötték a magyar kül­döttség vezetőjét. Szantner Iván tolmácsolta a magyar fiatalok forró üdvözletét a házigazdáknak, s köszönetét mondott a világ haladó if­júsága találkozójának gon­dos előkészítésért, a Zsdanov kerület komszomolistáinák pedig a lelkes fogadtatásért. Meggyőződését fejezte ki, hogy a magyar és a szovjet nép közötti megbonthatatlan barátság a fesztivál idején tovább erősödik. Az ünnepélyes eseményt követően a küldöttség tag­jai a VIT emblémájával, jel­szavával díszített autóbuszo­kon utaztak szálláshelyükre, a korszerű izmajlovói szállo­dába. A magyar delegáció to­vábbi csoportjait hozó Bu­dapest expressz a délelőtti órákban futott be a Kijevi pályaudvarra. A XII. Világifjúsági és Di­áktalálkozóra pénteken Moszkvába érkezett Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. A fesztiválon részt­vevő magyar politikai dele­gáció vezetőjének társaságá­ban érkezett a szovjet fővá­rosba a VIT több magyar díszvendége is, köztük Be- recz János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára. A vendégeket a repülőté­ren Vlagyimir Sapliko, a Lenini Komszomol Központi Bizottságának külügyi titká­ra, valamint az SZKP KB felelős beosztású munkatár­sai üdvözölték. Jelen volt az érkezésnél Barabás János, hazánk moszkvai nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivő­je. Pénteken ülést tartott az Elnöki Tanács. Módosította a KGST-ben részt vevő or­szágok szervezetei közötti áruszállítások általános fel­tételei kihirdetéséről szóló 1979. évi 23. számú törvény- erejű rendeletet. A módosí­tás eredményeképpen a kül­kereskedelmi miniszter fel­hatalmazást kap arra, hogy a KGST Áruszállítások Ál­talános Feltételei rendelkezé­seit kiegészítő, illetőleg mó­dosító kétoldalú megállapo­dásokat létesítsen. ötéves időtartamra az Elnöki Tanács megválasztot­ta a népi ellenőrzés legfel­sőbb szerve, a Központi Né­pi Ellenőrzési Bizottság el­nökhelyetteseit és tagjait. Az Elnöki Tanács megvá­lasztotta a Legfelsőbb Bíró­ság népi ülnökeit, végül bí­rákat választott és mentett fel. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt pénte­ken letették az esküt a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökhelyettesei: Do­bos István és Szálkái Tóth István; valamint a KNEB tagjai: Csáki Gyula pénzügy­miniszter-helyettes, Dudás János, a Központi Statiszti­kai Hivatal főosztályvezető­je, Hanga Mária, az MSZMP Budapesti XII. kerületi Bi­zottságának első titkára, Hor­váth Ottó egészségügyi mi­niszterhelyettes, Iklódy Gá­bor, az Elektromodul vezér- igazgatója, Jassó Mihály, az MSZMP Budapesti Bizottsá­gának titkára, Markovics Fe­renc, a Heves Megyei Ta­nács elnöke, Pálmai Lajosné, a Május 1. Ruhagyár szak­munkása, Sólyom Ferenc, a SZOT titkára, Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszterhelyettes, Szó- rádi Sándor, a KISZ Köz­ponti Bizottsága titkára. Te­lek János, a Csepel Művek fémművének fődarusa, Vég­helyi Andor, a Fővárosi Né­pi Ellenőrzési Bizottság el­nöke, Vértes Imre, a Nép- szabadság főszerkesztő-he­lyettese. Az eskütételen jelen volt Faluvégi Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. Bal­tái László, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztály- vezetője és Szakai i József, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság Szakali Jó­zsef elnök vezetésével pén­teken — a KNEB székhá­zában — megtartotta ala­kulóülését. • Miután a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tisztség- viselői és tagjai letették az esküt — s korábban a fő­városi és megyei tanácsülé­seken már hivatalukba ik­tatták a területi NEB-ek ve­zetőit és tagjait — újabb fél évtizedre szóló megbízatás­sal végezheti munkáját a népi ellenőrzés szervezete és az apparátus tevékenységébe (Folytatás a 2. oldalon) Munkamegbeszélés a megyei kórháznál Csehák Judit miniszterelnök-helyettes Szekszárdon Az egészségügy és a társadalombiztosítás kapcsolata Dr. Molnár Ádám főigazgató köszönti a munkaértekezlet résztvevőit Munkamegbeszélésen vett részt tegnap Szekszárdon Csehák Judit miniszterelnök­helyettes a megyei kórház­nál. Mint ahogy azt lapunk­nak adott nyilatkozatában elmondta, a megbeszélés cél­ja az egészségügyi és a tár­sadalombiztosítás informáci­ós kapcsolatainak javítása a táppénzes helyzettel és a csökkent, illetve a megvál­tozott munkaképességűek re­habilitációjával kapcsolato­san. Nem kis összegről, évi 10 milliárd forint táppénzről van szó. Évi hetvenezerre te­hető azoknak a száma, akik rokkantnyugdíjazásukat ké­rik, 30—40 ezren ki is vál­nak a termelésből. Igen cse­kély azok aránya az ország­ban, akiket rehabilitálnak, pedig munkaképességüket nem vesztették el teljesen. Világszerte nő például a fia­tal, munkaképes férfiak kö­rében az infarktusok száma, hazánkban 17 százalékuk dolgozik gyógyulás után, más országokban ez az arány ál­talában fordított. A példa is mutatja, hogy a módszer nem is humánus, hiszen a rokkantság tudatát kénysze­ríti sok munkaképes ember­re, aki megfelelő munkahe­lyen teljes értékű teljesít­ményt nyújthatna. Rehabili­tációs rendszerünkben az ér­dekeltség hiánya három ol­dalú, mert a dolgozó, a mun­kahely és az egészségügy sem érdekelt a megfelelő munkakör megkeresésében, vagy az átképzésben. A rokkantnyugdíjasoknak, meg­változott munkaképességűek­nek korábban 3, ma már csak másfél százalékát fog­lalkoztatják, különösen a 2. és a 3. csoportban lenne in­dokolt az arányok megvál­toztatása. A helyzet megváltoztatásá­hoz először is információra van szükség az egészségügy és a társadalombiztosítás kö­zött, mégpedig olyan infor­mációs rendszerre, ami se­gíti az orvosok munkáját is és a rehabilitációt is. A szekszárdi tanácskozás egy kísérlet előkészítése volt, a meghívottakat dr. Molnár Ádám, a kórház és rendelőintézet főigazgató fő­orvosa köszöntötte, bevezető­jében megemlékezett dr. Szentgáli Gyula úttörő mun­kájáról, amely a számítás- technikát bevitte az egész­ségügy területére. Munkájá­nak eredménye mostanra ért be. A tanácskozáson mind­azok jelenvoltak, akik a té­mában érdekeltek, így az Egészségügyi Minisztérium, a Munkaügyi Hivatal, az Egész­ségügyi Számítástechnikai Tervezési és Információs Központ, a Társadalombiz­tosítási Főigazgatóság, az Or­vostovábbképzési Intézet, a Pénzügyminisztérium, a Gaz­dasági Kutató Intézet, az Országos Műszaki Fejleszté­si Bizottság és a Központi Statisztikai Hivatal vezető munkatársai, valamint a megyei kórház és rendelőin­tézet vezetői. Csehák Judit ezt követően ismertette a tanácskozás cél­ját. A résztvevő intézmé­nyek képviselőiből a későb­biekben munkacsoport ala­kul, amelyek feladata kidol­gozni 1 egy olyan, területileg zárt információs rendszert, amelynek tapasztalatai or­szágosan is hasznosíthatóak. Először a házigazdák számol­tak be arról, hogy a jelen­legi számítógépes rendszert mire használják és hogyan kívánják továbbfejleszteni, majd kötetlen beszélgetés következett a témáról. Délután Csehák Judit mi­niszterelnök-helyettes a me­gye vezetőivel folytatott megbeszélést.

Next

/
Thumbnails
Contents