Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-25 / 173. szám
A ‘KÉPÚJSÁG 1985. július 25. Nyári játszótér az udvaron Bélyeggyűjtőknek Helsinki Tíz éve írták alá az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát a finn fővárosban. A jubileumról a Magyar Posta augusztus elsején húsz forint névértékű blokk kibocsátásával emlékezik meg. Az új kiadvány Vertei József grafikusművész tervrajza szerint kontinensünk térképét ábrázolja. Középütt, a bélyegen a Finlandia palota látható, ahol az egyezményt aláírták. A bélyegeket az egyes nemzetek köralakúra formált zászlói fogják közre. Az okmány jelentősége az idő múlásával egyre nő. Ennek is köszönhető, hogy földrészünk 40 éve mentes a háborútól. A tárgyalássorozat a budapesti felhívás nyomán kezdődött meg. így természetes, hogy a Magyar Posta az egymást követő értekezleteket mindig blokk megjelenésével méltatta. Emlékezetes az 1973. évi, első ülésszakot köszöntő blokk, amelynek összekötő szelvényei a megbeszélések színhelyéi), a bélyegképek Európát óvó kezeket ábrázoltak. A vágott pédányokat 6000, a következő kiadásból 4800 forintra értékeli az árjegyzék. Az utóbbin megcsodálhattuk a Genfi-tó környékét, majd újabb blokkok segítségével résztvevői lehettünk a belgrádi és a madridi tanácskozásnak. A kedvezőtlenné vált légkör miatt Madridban rendkívül hosszú ideig tanácskoztak, így mind a megnyitóra, mind a befejezés alkalmából jelent meg magyar blokk. Európa békéje olyan fontos, hogy e témában akár havonta jelenhetne meg bélyeg, illetve olyankor, amikor megfelelő formában, új gondolati töltéssel hirdethetik a nemes mondanivalót. Az okmány aláírásának mai hatása nem olvasható le az új blokkról — hiányolják az előzetes tájékoztatót ismerők. A kiadvány aligha támaszt új gondolatokat azokban, akik kézbe veszik, albumukba helyezik. Nyaralni, ha mentek is, 2—3 hétnél nem tart tovább. S akkor mi lesz a többi idővel ? Mit csináltok egész nyáron? Az unalom, a lődörgés ellen kitűnő lehetőség egy otthoni játszótér felállítása. A legfontosabb az, hogy ezen a játszótéren egyszerű — saját ötleteitek alapján készült — játékok legyenek. Itt azután mindenki megvalósíthatja saját elképzeléseit! A játszótér kialakításához én is szeretnék hozzájárulni egy-két javaslattal. Földre rajzolható pályák Egy sima területet hagyjatok szabadon, ahová alkalmanként gyorsan többféle játékhoz is felrajzolhatjátok (felszórhatjátok) a pálya méretét. Mindannyiótok előtt ismertek az ugróiskola szabályai (lásd a rajzot). Kisebbeknek érdekes, ügyességet fejlesztő lehetőségeket biztosít. De ugyanígy pillanatok alatt kijelölhető egy lábteniszpálya. (Csupán egy háló, vagy a hálót helyettesítő tárgy szükséges hozzá.) A röplabdapálya felrajzolása sem tart sok ideig. Váltóversenyek Izgalmas versenyzést biztosítanak a váltóversenyek is. Ha sokan vagytok, ezt párosán, illetve csapatban is el- játszhatjátok. Görkorcsolyával, karikával, autógumi külsővel, labdával egy kör alakú pályán ügyes feladatokkal jó versenyeket szervezhettek. Kugli - kötél - kerékpár A játszótér egyik sarkába helyezzétek el a kugli-sarkot. Játékötletek: Bekötött szemmel a kuglikat átlépkedve a célig eljutni. Két versenyző bekötött szemmel a felállított kuglikat összegyűjti. Az a győztes* akinek többet sikerül összegyűjtenie. Gurítani, ahol a ledöntött bábuk száma is számít, de a kuglibábuk aljára ragasztott feladatokat is végre kell hajtani. A kötélhúzással bizonyíthatjátok erőtöket. Vékonyabb kötéllel a lasszódobást lehet gyakorolni. Egész vékony spárgával pedig párbajozni lehet. (Két szék áll egymástól 2 méterre távol, a támlák egymás felé néznek. A versenyzők egymásnak háttal ülnek. A két szék alatt egy vékony spárga van kifeszítve. Adott jelre ezt keli a versenyzőnek elhúznia a másik elől.) A kerékpár ügyességi versenyek rendezésére is kiválóan akalmas. Különböző akadályok beállításával szervezzetek kerékpár versenyt. (Lassúsági szakasz, tárgyak dobása, átszállítása, lefektetett deszkán átbiciklizni, akadály alatt átkarikázni, elsőkereket időre le és felszerelni! stb.) Mindenféle Készíthettek az egyik sarokba lengőtekét, ha van hely, akkor rendes gurítós tekét. Horgász-sarkot* ahol a „halak” kis papírlapok felállítva, a gemkapocs segítségével halászhatok ki. A falra felszerelhettek egy alja nélküli szeneskosarat, és abba kell a labdát dobni 3 illetve 5 méterről. Ha egy üveg szájára pingponglabdát tesztek, és egy adott célba pöccintitek, a találatok száma szerint lehet a bajnokot avatni. Szóval ezeket a javaslatokat még továbbiakkal is bővíthetitek, s akkor nem kell nyáron unatkozni. Horváth Mihály Fogas kérdések Az előszoba berendezése Milyen fogast válasszunk? Olyant, és akkorát, amilyent és amekkorát a hely enged! Ettől az elsődleges szemponttól nem tekinthetünk el, hiszen hiába szeretnénk szép, barna lábon álló, fára emlékeztető Thonet-fogast, ha nem fér el az előszobánkban. A mai lakások előszobáinak apró tere szinte kényszerít a falra szerelt, beépített fogasok elhelyezésére. Ezeknek legegyszerűbb változata a falra vagy egy rácsozatra tip- lizett fogasok sora. A legfontosabb feladatunk a fogasok egymás közötti tá. volságára ügyelni. A símán felakasztott kabátokból több elfér egymás mellett, de a ruhának is jót tesz, ha ruhafogasra akasztjuk. Ezért a fogasok távolságánál a ruhafogasok szélességét vegyük figyelembe, s úgy mérjük ki helyüket. Ha gyerek is van a lakásban — s legalább vendégként minden lakásban megfordul — helyezzünk el lejjebb is egy-két fogast, a felnőtt magasság derékvonalánál. Ha az előszobafal fordul, s ott már nincs egy ka- bátnyi hely sem, ne hagyjuk kihasználatlanul, az itteni kis fogasra kerülhet a lakáskulcs — ha állandó helye Egy szépen berendezett előszoba részlete van, nem kell keresni — az összecsukott ernyő vagy a táska. Körbejárható fogast csak tágas térben helyezzünk el: ha ugyanis csak az eéyik oldala hozzáférhető, arra hajlamosak vendégeink, hogy csak ide akasszák kabátjaikat. Az ilyen féloldalasán zsúfolt állófogas viszont hamar eldől. Mi kerüljön még az előszobába? Tükör — ami nemcsak dísz, hanem ellenőrző pont is, rendben vagyunk-e, lerakópolc, amelyen helyet kapnak a hazahozott csomagok, holmik, amíg végleges helyükre nem kerülnek. Az előszóba méreteitől függ, hogy mi kerülhet még ide. A „konfekcionált”, készen kapható előszoba-berendezések közé tartozik még egy kis fiókos szekrény, amelybe a legszükségesebb, elindulás előtt használatos tárgyaink kerülhetnek: kalapok, ruhakefék, táskák, szatyrok, kesztűk. Ha még mindig marad helyünk, helyezzünk el cipőtartót az előszobában, hiszen legalább a háziak már itt le- vehetik cipőjüket, papucsba bújhatnak. Milyen színeket, anyagokat használjunk az előszobában? Az előszoba egy kicsit mindig a lakás bevezetője, „elóhang” az otthonhoz. Igyekezzünk ugyanolyan hangot megütni, mint amilyen a nappaliban, az étkezőben fogadja majd a belépőt. Az előszobafal fája, a fal festése vagy tapétája, a szőnyeg legyen ugyanolyan vagy, hasonlítson a szoba falához, a bútor fájához. Élelmiszertárolás Szinte minden évben visz- szatérő gond, hogy egyes tö- megélelmezési ellátóhelyeken kisebb-nagyobb ételmérgezést szenvednek az ott étkezők. Nyilvánvaló, hogy a többnyire gondatlanságból, az alapvető ismeretek hiányából fakadó balesetek otthon, a háztartásban is' előfordulnak, csak ezekről a közvélemény nem igen szerez tudmást. Amint napjainkban az üzemi balesetek számát is sikerült visszaszorítani (de nem így a házi balesetekét), ugyanúgy az élelmiszer-higiéne előírásait is célszerű a háztartásokban fokozottabban betartani. A meleg időjárás fokozott veszélyt jelent a legtöbb élelmiszer tárolása szempontjából. A kórokozók többsége számára a 36—37 Celsius- fok optimális; ilyenkor szaporodnak a legjobban. A fertőzés pedig nemcsak minőségi, hanem mennyiségi kérdés is: kimenetele attól (is) függ, hogy milyen meg- betegítő képességű (mennyire virulens) kórokozók jutnak be az emberi szervezetbe, de attól is, hogy milyen helyiségben. Szobahőmérsékleten egyes élelmiszerek nem is tárolhatók. Különösen áll ez a nyers húsokra, felvágottakra, a nem tartósított húskészítményekre (párizsi, szafaládé, hurka, virsli stb.) Ezek önmagukban is bomlé- konyak, de táptalajul szolgálnak a kórokozók számára is. Hűtés nélkül legfeljebb 1—2 órán át tárolhatók. Ugyanez vonatkozik a tejből, tejtermékekből készült ételekre, és még fokozottabban a krémekre. A sütemények, halak, a fagylalt is igényes tárolást kíván. Ezek a készítmények akkor is lehetnek romlottak, egészségre ártalmasak, ha ez sem szaglással, sem ízléssel, sem szemrevételezéssel nem észlelhető. Természetesen más a helyzet, ha jól működő hűtőszekrény áll rendelkezésünkre az élelmiszer tárolására. Ismeretes, hogy a +2 és +5 Celsius-fok körül tárolt élelmiszerek szövetei, azok halmazállapota, valamint fizikai, kémiai és biológiai értéke gyakorlatilag nem igen változik; azaz néhány napig csaknem azonos marad a friss élelmiszerével. A háztartásokban általában használatos hűtőszekrények ún. normál hűtőtere ezt a hőmérsékletet azonban csak akkor képes folyamatosan tartani, ha légterét nem terheljük túl: azaz nem pakolunk bele egyszerre sok lehűthető élelmiszert. Az említett hőmérsékleti érték tartósító hatása így érvényesül, a kórokozók szaporodása annyira lelassul, hogy az 1—2 napos tárolási időn belül nem nő meg a mennyiségük annyira, hogy az egészségre károsak legyenek. Nem érünk azonban célt akkor, ha 0 Celsius-fok alá hűtjük az eltartandó élelmiszert. Igaz ugyan, hogy —8, — 10 fok körül a mikroorganizmusok szaporodása teljesen megszűnik, .erjedés sem következik be, azonban a szövetek közti folyadék is megfagy, és az így képződött jégkristályok térfogata a folyadéknál nagyobb lévén, kiterjedésükkel a szöveteket óhatatlanul elron- csolják. Emiatt a lassan lefagyasztott hús, a gyümölcs, a főzelékféle élvezhetetlenné válik; ha felengedjük, bőséges levet ereszt, és nem nyeri vissza sem eredeti formáját, sem eredeti ízét. Más viszont a helyzet akkor, ha hirtelen, nagy gyorsasággal fagyasztják viszonylag alacsony (—36, —40 Cel- sius-fokos) hőmérsékletre a hűtéssel tartósítandó árut. Ilyenkor/ ugyanis a képződő jégkristályok nem érnek rá „meghízni”, hanem nagyon aprók maradnak; a sejtfalak is megfagyva, időben megkeményednek, ennek következtében általában sokkal kisebb mértékű a sejtroncsolódás. Ilyen kapacitású fagyasztó-mélyhűtő gépek azonban a háztartásokban még nem eléggé elterjedtek; így általában meg kell elégednünk az ipar által termelt, és a mélyhűtőpultokból kivett, gyárilag fagyasztott élelmiszerek otthoni tárolásával. Az így gyártott áruféleségek sokkal hosszabb ideig (2—4—6 hónapig) is károsodás nélkül eltarthatok, ha közben nem engedtek fel. A hűtőszekrényben mindig gondosan különítsük el az esetleges fertőzést közvetítő élelmiszert (például a tojást). Lényeges, hogy a földes áru (például zöldség) ne juthasson érintkezésbe azzal, ami fertőződhet, vagy konyhakész. Nagyon ügyeljünk arra, hogy az egyszer már felengedett élelmiszert általában ne hűtsük le újra. A nyáron oly kedvelt fagylaltok között a tejet nem tartalmazó gyümölcsalapúak a kevésbé fertőzőképesek, míg a tejet, tejszínt, de főleg tojást tartalmazók a legtöbb fertőzés okozói. Ha kétséges az étel bakteriológiai tisztasága, akkor célszerűbb kidobni, mintsem kitenni családunkat a megbetegedés veszélyének. A hűtőszekrényt természetesen időközönként tisztítani kell; ezt leolvasztáskor célszerű elvégezni. Gondot okozhat az, hogy ezalatt mit tegyünk a tartalmával. A forgalomba hozott, jól szigetelt víkend-hütőszatyrok biztosítani képesek 4—6 órán át a kívánt hűtőhatást. Ez az idő bőven elegendő arra, hogy a leolvasztás, tisztítás után a készülék újra elérje a kívánt hőmérsékletet. A leolvasztás kifizetődő is: a vastag jég-hó-réteg csökkenti a hűtőképességet, növeli az energiaszámlát. Attól keletkezik, hogy ajtónyitáskor a bejutó meleg levegő pára- tartalma kicsapódik, Kevesebb nyitogatás: energia-takarékosságot is jelent. Ezt elősegíti, ha alkalmas műanyagdobozokat használunk, és tudjuk, melyikben mit tárolunk. Előnye még, hogy a szagra érzékeny élelmiszert ettől megvédi (például vajat, tejet stb.). Léteznek ún. szagtalanító dobozok; ezekben szénpor abszorbeálja az illatokat. Sajnos, hamar telítődnek, így hamar kimerülnek. DR. KEMPLER KURT Mire jó? , A kavics Mire jó, mire jó? Kérdezhetik türelmetlenül, önként kínálkozik a válasz: Természetesen arra jó, hogy a kicsik gyűjtögessék egy darabig lelkesen, azután eldobálják. Esetleg kacsázzanak vele a tóparton. Első pillantásra így gondoljuk, de azért gondoljunk csak bele: az akvárium alján a hófehér vagy tüneményesen színes kavicsok még szebbé te- hetitk a látványt. A sziklakért ékessége lehet egy-egy szép kavics. Hiszen sziklakertet kis helyen is ki lehet alakítani. Ám ami még ennél is érdekesebb, a kavics kiválóan .alkalmas arra. hogy különféle kelmékre érdekes mintákat festhessünk. Egyszínű anyagot válasz- szunk alapnak, majd a gondosan összeválogatott, hibátlan felületű, kisebb-nagyobb kavicsokat borítsuk a textilre, ha tetszik az elrendeződés, minden egyes kavicsot külön-külön burkoljunk be az anyaggal, mintha egy kis batyut fognánk össze, és kötözzük át jó erősen, többször is körültekerve az anyagot. Nagyon fontos, hogy a költés szoros legyen. A szokásos kelmefestő anyagok ezt a területet nem fogják be, ha jól végeztük a kötözés műveletét. Mivel a festék ide nem hatol el, ez a rész színtelen marad, pontosabban megegyezik az alapanyag színével. A kötözés sűrűsége a kötözött anyagrész hossza és a kavicsok nagysága szerint sokféle érdekes minta alakítható ki a váltakozó nagyságú köröktől a koncentrikus körökön át a téglalap vagy négyzetszerű mintázatig. A koncentrikus körök vagy négyzetek több egymás fölé kötözött kavics segítségével alakíthatók ki. Az ilyen módon befestett anyagokat száradás után kibontva ki kell vasalni, és már használhatók is futónak, térítőnek, uzsonnaszalvétának vagy kendőnek, de elképzelhető ezzel a módszerrel festett szoknya vagy nyári blúz is. A festés menete mindig a festék tasak- ján lévő használati utasítás szerint történjen.
