Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-25 / 173. szám

Mai számunkból XXXV. évfolyam. 173. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1985. július 25., • csütörtök. DALMANDI ARATAS (3. old.) ÉLELMISZERTÁROLÁS (4. old.) TETTEKKEL ERŐSÍTETT BARÁTSÁG (5. old.) LESZ-E KAJAK-KENUS BÁZIS PAKSON? (6. old.) SÉTA SZÁNTÓDPUSZTÁN (5. old.) Fűben, fában Evek óta visszatérő té­ma a házi patikák veszé­lyes feltötlöttségei mely el­len úgy látszik hatástala­nul lép föl az egészség- ügyi felvilágosítás. Vagy mégis lenne remény? Or­vosok mondják, hogy vi­lágszerte, így hazánkban is fokozódik az érdeklődés azoknak a hagyományok­nak a kutatása iránt, ame­lyekkel a földkerekség minden népe rendelkezik a betegségek gyógyítása te­rén. Ez az oka annak is, hogy akár ünnepeljük, akár nem, a gyógynövények re­neszánszát éljük, noha úgy tűnt tíz-tizenöt évvel eze­lőtti, hogy a „fűben-fá- ban orvosság” igazát a gyá­ri gyógyszerkészítmények végérvényesen kiszorítják az életünkből. Mi történik erre? Virágzásnak indul af fitoterápia, a gyógynövé- j nyekkel való gyógyítás.! Ma Magyarországon sok i ezen, Tolna megyében is több száz embernek ád munkát a gyógynövényter­mesztés, -gyűjtés, -feldol­gozás. Ám nemcsak ők tud­ják a Herbária-boltok for- I galmának tanúsága sze-1 cint, hogy a gyógynövények : a természet kiapadhatatlan ; forrásai. Annak idején a gyógy­szertárak — következés­képpen házipatikáink is — — dugig teltek vegytiszta, mesterséges készítmények­kel. De lassacskán bizo­nyítást nyert, hogy meny­nyire értékesek a gyógy­növények, sőt bizonyos te­rületeken kifejezetten job­bak a szintetikus szerek­nél, melyeknek egyre több, többé-kevésbé súlyos mel­lékhatása derült ki. Nap­jainkban például sok a krónikus, elhúzódó beteg­ség, mely éveken át tartó gyógyszerszedést igényel. Ez pedig ritkán jár mellék­hatások nélkül. A gyógy­növényeknél viszont nincs j mellékhatás. Nem elha­nyagolható ugyanakkor az sem, hogy sok embernél mind gyakoribb a bizo- ; nyosfajta kémiai szerek- l kei szembeni érzékenység, az allergia. A gyógynövé- ; nyekkel való gyógyítás * gyakran kétségbe nem von- : ható előnyt jelent a mo- j dern gyógyszerekkel szem- ] ben. A növények bioló- l giailag aktív anyagai ugyanis egy élő szervezet termékei, ezek nagy ré- * szét tehát az emberi szer­vezet természetesebben ol­vaszthatja magába, illeszti anyagcseréjébe, mint a szintetikus, gyári szereket, melyek végső soron számá- | ra idegen anyagok. A jövő fejlődési iránya, hogy minden területen elő­térbe lép a természethez való visszafordulás? Lehet­séges, hogy ennek jegyé­ben egy sokkal „természe­tesebb” orvostudomány alakul ki? Elképzelhető. Félreértés azonban ne es­sék! A természetes — na­turista — és a klasz- szikus gyógymód azonos^ cél felé tart. Együttműkö- j désük szükséges az egész- : ség megőrzése, illetve visz- ! szanyerése — a gyógyítás ; érdekében. Ünnepélyesen elbúcsúztatták VIT-kíildötteinket BereczJános beszéde Szerdán ünnepélyes külső­Napírenden a mezőgazdaság Ülést tartott a Tolna Megyei Tanács V. B. ségek között búcsúztatták a Parlament előtt a moszkvai, XII. Világifjúsági és Diák- találkozóra utazó magyar küldöttséget. Az ünnepség elnökségében ott volt Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KISZ KB el­ső titkára, Berecz János, az MSZMP KB titkára és Cse- hák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint Ivan Aboimov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A búcsúztatás — sok száz érdeklődő jelenlétében — fő­városi úttörők és a Téka együttes rövid, zenés, tán­cos műsorával vette kezde­tét. Majd a harsonások jel­adását követően felcsendült a Rákóczi-induló és a 650 — a fesztiválra készült, elegáns egyenruhába öltözött — fia­tal bevonult a Kossuth tér­re, s felsorakozott. A Him­nusz elhangzása után Gáti Oszkár színművész szavalta el Radnóti Miklós: Himnusz a békéhez című költemé­nyét. Ezután Varga-Sabján László, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára mondott elnöki köszöntőt. Bevezető­ben kifejezésre juttatta azt a meggyőződését, hogy a kö­vetkező napokban a magyar küldöttek méltó módon kép­viselik a moszkvai fesztivá­lon hazánkat, a Magyar Nép- köztársaságot, és azoknak a fiataloknak a tízezreit, akik szívesen tartanának velük. Emlékeztetett arra: a VIT- ek története egyidős a de­mokratikus ifjúság világmé­retű összefogásával, amely a második világháborúban, a fiatalok békeakaratának je­gyében született. Most, 40 év- múltán, Moszkvában talál­koznak egymással 150 ország fiataljai, annak az ország­nak a fővárosában, amely­nek népe a legtöbb áldozatot hozta azért, hogy Európa és a világ megszabaduljon az emberiség történelmének li­dérces évtizedétől, s a népek előtt megnyíljék a szabad­ság, a társadalmi felemel­kedés útja — mondotta. A történelem nagy felelős­séget ró korunk ifjúságára, s ez arra kötelezi a fiatalo­kat, hogy közös fellépéssel érvényesítsék békevágyukat, küzdjenek a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a nemzetközi feszültség csök­kentéséért — hangsúlyozta a KISZ KB titkára. Kiemelte: a mi nemzedékünk is hozzá tud járulni a különböző po­litikai és ideológiai meggyő­ződést valló emberek közöt­ti párbeszéd, megértés es együttműködés fenntartásá­hoz, bővítéséhez. Végezetül jó utat, s élményekben gaz­dag részvételt kívánt a ma­gyar delegáció tagjainak. Ezt követően Berecz János emelkedett szólásra. A magyar fiatalok küldött­sége felkészült arra, hogy Moszkvába, a XII. Világif­júsági és Diáktalálkozóra utazzék. Tudom: a küldött­ség tisztában van nemes hi­vatásával, azzal, hogy a vi­lág ifjúságának képviselői előtt kell bizonyságot lennie hazaszeretetéről, a társadal­mi haladás melletti kiállásá­ról, békevágyáról. — mon­dotta Berecz János. Néhány nap múlva sok nyelven hangzik fel Moszk­vában a világszerte ismert ifjúsági dal, amelynek az orosz szövege úgy kezdődik, hogy „GyétyS ráznüh naro- dov...” különböző népek gyermekéi. S erre a magyar válasz ugyanezzel a dallal: Egy a jelszónk, a béke... Amikor megszületett. a Világifjúsági Találkozó gon­dolata, akkor a népek legna­gyobb vágya, legfőbb törek­vése az volt, hogy elfelejtsék a második világháború bor­zalmait, de ne feledjék tanul­ságát: meg kell akadályozni, hogy Földünkön még egyszer hasonló veszély törjön rá az emberiségre. A magyar ifjú­ság legjobbjai mindig e tö­rekvés szellemében vettek részt a Világifjúsági Talál, közökön. Tudták, hogy akik megismerik egymást, megér­(Folytatás a 2. oldalon) Tegnap délelőtt tartotta meg első ülését Szekszárdon a Tolna Megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága, melynek új tagjait Császár József el­nök köszöntötte és mutatta be a testület régebbi tagjai­nak, s a tanácskozási joggal meghívottak sorában helyet foglalóknak. Részt vett a nemrég újjáválasztott tes­tület első munkaülésén dr. Glózik András, a MÉM Ál­lategészségügyi és Élelmi­szerhigiéniai Főosztályának vezetője is, aki két, a me­zőgazdaságot érintő beszá­moló kapcsán mondhatta el az ágazati minisztérium vé­leményét, illetve minősítését. Míg a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, Barsi Mihály az osztály szakigaz­gatási munkájáról számolt be a végrehajtó bizottságnak, dr. Pámer Frigyes igazgató­főállatorvos a Tolna Megyei Állategészségügyi és Élelmi­szerellenőrző Állomás 1980. július 9. és 1985 júliusa kö­zött végzett munkájáról tá­jékoztatta a testület tagjait. Sem a beszámoló, sem pe­dig a tájékoztató nem kevert nagy vitát, annál több kér­désre kértek választ a vég­rehajtó bizottság tagjai, akik mindkét előterjesztés tárgyá­ban megfogalmazták elisme­résüket, melyet a szakmi­nisztérium vezető képviselő­je is megerősített felszóla­lásában. Ezt tette Mátyás István elnökhelyettes, majd zárszavában a megyei tanács elnöke. Császár József is. A megye állategészségügyi helyzetét tárgyalva ezt meg­előzően a megyei tanács vb- határozatba foglalta azt a MÉM-nek címzett javaslatát, hogy az Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás központi laboratóriumának beruházása fejeződjék be, javasolta továbbá az állati- hulla-feldolgozó regionális üzem létesítésének újbóli felülvizsgálatát is. A labo­ratórium 1982 végére meg­valósult, az üzem felépítésé­re azonban az ismert gazda­sági gondok miatt nem ke­rült eddig sor. Utóbbi azt jelenti, hogy a prolongált feladattal a soros tervidő­szakban kell szembenéznünk, mert az igaz, hogy költsé­ges a hullafeldolgozó üzem építése, de tekintettel az ál­lati fehérje igen magas vi­lágipaci árára, 2—3 éven be­lül „kifizeti” magát egy ilyen üzem. Egyébként az állomás fel­adatköre 1980 és 85 között jelentősen bővült. Az Állat- tenyésztési és Takarmányo­zási Felügyelőség megszűn­tével vette át 1983. január 1- gyel a háztáji tehéntartás ál­lami támogatásának szerve­zését, ellenőrzését és kifize-_ tését, az apaállatgazdálko-' dást, továbbá a keltetők és méhanyatelepek hatósági el­lenőrzését. Ugyanezen idő­ponttól az addig önálló Élel­miszerhigiéniai Ellenőrző Szolgálat kirendeltségei be­(Folytatás a 2. oldalon) Felavatták a paksi vasúti múzeumot Tegnap délután ünnepélyes keretek között felavatták a paksi vasúti múzeumot. Az ünnepségen, amelyen Urbán Lajos közlekedési miniszter mondott beszédet, jelen volt Gyugyi János, a megyei párt- bizottság titkára és István József, a megyei tanács el­nökhelyettese. A közlekedési miniszter avatóbeszédében hangsúlyoz­ta: a fejlődésből adódó fel­adatok, a ma szép eredmé­nyeinek örömei, a jövő elő­készítése, s annak gondjai, olyan veszélyt is rejthetnek magukban, hogy elfeledke­zünk a fejlődés alapját adó múltról, pedig a fejlődésünk képe csak akkor lehet egész, ha azt a megszületéstől a je­lenig azonos súllyal értékel­jük, ha a múltat a saját fon­tosságának megfelelően ke-, gyelettel megőrizzük. Ez in­dította a minisztériumot, a MÁV Vezérigazgatóságot, a Pécsi MÁV Igazgatóságot ar­ra, hogy a múltat megmu­tató lehetőségeket kihasznál­va, egy kis állomás régi ké­pét — a lehetőségekhez ké­pest — az akkori kornak megfelelően külsőségeiben helyreállítsák, s lehetővé te­gyék e helyen is a ma em­berének az emlékezést. A kivitelezés megtervezése után 1982-től 1985. júliusáig széles körű, hivatalos és tár­sadalmi összefogással, nem utolsósorban a MÁV Pécsi Igazgatósága vasút üzemei szocialista brigádjainak — a szocialista brigádok tagjai nosztalgiavonattal érkeztek Paksra Dunújvárosból — mintegy 20 ezer társadalmi munkaórájával elkészült a múzeum a skanzennel együtt. — Külön örömmel tölt el az, hogy e kis múzeumot fia­tal városunkban, Pakson tud­tuk megvalósítani, elősegítve ezzel is az egyre gyarapodó város és környéke közműve­lődésének fejlődését. Kérem a város vezetőit, lakóit, fo­gadják e kis vasúti intéz­ményt kulturális intézmé­nyeik sorába, használják fel lehelősegeit ifjúságunk neve­lésében — hangsúlyozta Ur­bán Lajos közlekedési mi­niszter, aki befejezésül kö­szönetét mondott mindazok­nak, akik részt vettek a mú­zeum építésében, a dokumen­tumok, a tárgyi emlékek be­szerzésében. Zsivkov befejezte athéni tárgyalásait A görög fővárosban befe­jezte megbeszéléseit Todor Zsivkov, a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának főtitkára, a bolgár Államtanács elnöke és And- reasz Papandreu, görög mi­niszterelnök. A jelenlegi feszült nem­zetközi helyzetben minden békeszerető erő egységes fel­lépésére szükség van a nuk­leáris fenyegetés elhárításá­nak, a fegyverkezési verseny megfékezésének és a világűr militarizálásának megakadá­lyozása érdekében — hang­súlyozták a tárgyalásokon. Mindkét fél kifejezte eltö­kéltségét, hogy elhárítanak minden akadályt a balkáni atomfegyvermentes-övezet mielőbbi ltérehozásának út- jából. Elítélték azokat az erőket, amelyek a térség de- stabilizálására, a független államok belügyeibe való be­avatkozásra törekednek. A felek rámutattak azokra a nagy lehetőségekre is, amelyek a két ország közötti gazdasági együttműködésben rejlenek. Todor Zsivkov hivatalos látogatása során találkozott Harilaosz , Florakisszal, a Görög Kommunista Párt fő­titkárával is. Azokat a kér­déseket vitatták meg, ame­lyek a két testvérpárt kö­zötti kapcsolatok továbbfej­lesztését, a béke megőrzésé­nek problémáját, valamint a görög és a bolgár nép közöt­ti kapcsolatok erősítését érintik Urban Lajos közlekedési miniszter mondott avatóbeszédei

Next

/
Thumbnails
Contents