Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-03 / 154. szám
XXXV. évfolyam, 154. szám. ARA: 1,80 Ft 1985. július 3., szerda. AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból továbbtanuló Altalanos és kOzépiskolAsok (3. old.) SZOVJET LAPOKBÓL (4. old.) KAPOS—KOPPÁNY MENTE (5. old.) _ ^ GYÓGYFÜRDŐK A LABDARÚGÓ NB II. A HAJDÚSÁGBAN ŐSZI SORSOLÁSA (6. old.) (4. old.) Búzaérlelő nyár Szőkül a határ, érik a szem: megkezdődött az aratás. A csaknem három héttel megkésett fejlődést, a hűvös és csapadékos időjárás okozta elmaradást már pótolta a természet, és kombájn alá érett az őszi árpa. Az országban több mint másfél millió hektáron, Tolna megyében 73 241 hektáron duzzad, érik a kalász. Az időjárás eléggé szeszélyes, gyakran öntözik kiadós esők a határt. Kenyérérlelő nyárnak nevezeik az ilyet. A termés ígéretes, bár a parasztemberek azt tartják, nem árt a becslésnél az óvatosság. Támadhat hirtelen vihar, de fenyegethet jégverés is, amire sajnos, az idén is volt példa. A június eleji határszemlék felmérték: kedvező időjárás esetén jó közepes termést takaríthatunk be kalászosokból, annak ellenére, hogy a szeszélyes időjárás eddig sokfelé okozott gondot. Pusztította a vetést a belvíz, volt jégverés, a viharok az őszi árpát sokfelé megdöntötték. Az időjárás okozta kártételek ellenére teljesíteni tudják tervüket a gazdaságok. Az aratásra való felkészülés mindenütt befejeződött, a kombájnokat tüzetesen átvizsgálták, a hiányzó alkatrészeket pótolták. így hát semmi akadálya, hogy meginduljon a betakarításra felkészített csaknem 12 és félezer, Tolna megyében több mint 500 kombájn, és ezek nyomában sok ezer bálakötöző. Aki figyelemmel kíséri a mezőgazdaság gépesítését, annak bizonyára feltűnt, hogy a kombájnok száma az idén nem szaporodott. Nem gyarapodott volna a gazdaságok gépparkja? De igen. Korszerűsödött. A változás jelentős, mivel minőségi változásról van szó. Évről évre korszerűsödik a géppark, mivel egyre több a nagy áteresztő képességű, modern kombájn hazánkban. Ezek kétszer annyi gabonát le tudnak vágni, mint a régiek, amelyek java része elavult. A 12 ezer 335 aratócséplőgépből, amely a felmérések szerint a I gazdaságok birtokában van, jelenleg több mint négyezer az elöregedett, 582 gépet pedig nullára kellett leírni. Ezek munkáját hivatottak elvégezni a korszerű, új NDK aratócséplők. Mindez egymagában is sejteti, hogy nem lesz könnyű munka az idei betakarítás. Hajlamosak vagyunk arra, hogy újabban a gépi technikára hivatkozva kissé „lebecsüljük” a betakarítási erőfeszítéseket, példának emlegetve a régi aratásokat, a kaszát, a sarlót. Igaz, akkor nagyobb emberi erőkifejtésre volt szükség, mert nehéz munka volt a tűző napon vágni a rendet. Most egy gép száz kaszás munkáját elvégzi. Hiányzik manapság a falvakban a régi aratások hangulata is. Elvesztette romantikáját ez a munka. De így van ez rendjén. Ma alig veszi észre a falu, a i nagy közösség, hogy aratnak. Hol vannak már azok a régi, mezítlábas, ételhordó gyerekek, és hol vannak az öreg szülék, akik kipirultan főzték az aratóknak az ebédet? Kiszállítja a határba a kombájnosok, trakto- s rosok, szerelők, bálázók ebédjét a terepjáró a hűsítőkkel együtt. És viszi a váltást, viszi az alkatrészt, ha I szükséges. Állandó kapcsolat van ilyenkor az alkatrész- raktárakkal és a műhelykocsikkal. Rendszeressé vált aratáskor az éjjel-nappali ügyelet. Az alkatrészellátás minden esztendőben gond. Néha kisebb, néha nagyobb. Gyakran filléres dolgok hiányoztak, akadályozva a munkát. Például tavaly nem volt bálakötöző zsineg, idén a KSZE taggazdaságai ré- j szére gondoskodott erről. Néha hiányzott a gumiabroncs. Az ékszíj. Az idén tanácskoztak erről az illetékesek, és ígérik: nem lesz probléma. A nehézségeket az okozza, hogy mintegy 1500 gépfajta van használatban a mezőgazdaságban, s ehhez 120 ezer pótalkatrész szükséges. Nehezíti a helyzetet, hogy a gépek több mint 60 százaléka importból származik, s ezért nehéz hozzájuk a pótalkatrészt beszerezni. A gondokat úgy enyhítettük, hogy rátértünk a hazai alkatrészgyártásra. Évről évre több külföldi géphez gyárt a magyar ipar alkatrészt, ami lehetővé tette, hogy sok kimustrált gép visszakerült a termelésbe. Az idén reményt keltő az ígéret: lesz elegendő pót- alkatrész. Ami azt is jelenti, hogy egyetlen kombájnnak, vontatónak sem kell huzamosabb ideig tétlenül í vesztegelnie. Ehhez megszervezték az ügyeletet: a i raktárak állandó kapcsolatban állnak egymással, ha I valamelyik megye távoli határában eltörik egy ten- j gely, és a közeli raktár nem tud hozzá új alkatrészt I adni, elég egy üzenet a rádión, telexen, s másnap rpár I ott a kívánt alkatrész, és indulhat a gép. Kiszámították: jó idő esetén a meglévő gépparkkal két hét alatt le lehet vágni az összes kalászos gabonát az országban. De, lehet, ez csak statisztika, hiszen két hét alatt sok minden akadályozhatja a munkát, lehet I eső, ránk csaphat vihar, alakulhat úgy az időjárás, hogy délig nem is indulnak a kombájnok. így hát ezeket az eshetőségeket is beszámítva, arra van kilátás, hogy egy hónap leforgása alatt az idén is befejezi az ország a kenyérgabona betakarítását. Július végére, augusztus elejére — ha különösebb viharok nem gátolják a munkát — mindenütt magtárakba kerül a kenyér. Sok új tárolóhely épült az elmúlt években. A régi magtárak is kitakarítva, fertőtlenítve várják a gabonát. Elérkezett az aratás ideje és a régi „pendülő kasza” I helyett a kombájnok feldübörgő motorjai adnak jelet a nagy munka kezdetére, hirdetve a kenyérszagú határban, hogy a mezőgazdaságra is ráköszöntött az igazi forró nyár. A Legfelsőbb Tanács ülésszaka Andrej Gromikót államfővé választották A Legfelsőbb Tanács két egyenjogú kamarája — a Szövetségi és Nemzetiségi Tanács — együttes ülésével Moszkvában kedden megkezdődött a Szovjetunió legfőbb államhatalmi szervének ülésszaka, amely fontos személyi kérdésekben döntött : a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökévé egyhangúlag Andrej Gromikót, az SZKjP KB PB tagját választották meg. Mihail Gor- bacsovot, az SZKP KB főtitkárát megválasztották a Legfelsőbb Tanács Elnökségének tagjává. A Szovjetunió új külügyminisztere Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja lett. iA Szovjetunió párt- és állami vezetőinek részvételével délelőtt tíz órakor kezdődött meg az ülésszak. A megnyitó után a küldöttek elfogadták a napirendi pontokat és a munkarendet. Az ülésszak napirendjén az alábbi kérdések szerepelnek: — a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének megválasztása ; — változások a Legfelsőbb Tanács Elnökségének összetételében; Képviselő Elvtársak! Az a feladat áll előttünk, hogy megválasszuk a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét. — a környezetvédelemmel és a természeti erőforrások ésszerű felhasználásával kapcsolatos jogalkotói munka feladatai; — a Szovjetunió legfőbb ügyészének beszámolója a közrend megszilárdítása, az állampolgárok jogainak és törvényes érdekeinek védelméről hozott törvények és rendelkezések megvalósításával kapcsolatos ügyészi munkáról; — a Legfelsőbb Tanács Elnökségének a legutóbbi legfelsőbb tanácsi ülésszak óta hozott törvényerejű rendeletéinek megerősítése. Ezt követően Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács küldötte terjesztette elő az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a Legfelsőbb Tanács Pártcsoportja megbízásából azt a javaslatot, hogy a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökévé válasszák meg Andrej Gromikót, s egyúttal mentsék fel őt a miniszter- tanács első elnökhelyettesi és a külügyminiszteri funkció alól. Az SZKP KB plénuma tegnap megvitatta ezt a kérdést. Mint Önök is tudják, az 1977-es esztendőtől kezdve az SZKP KB főtitkára töltötte be egyidejűleg a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöki posztját is. Meg kell mondanom, hogy az akkori körülmények között a legmagasabb párt. és állami funkciók egyszemélyben való egyesítése indokolt volt. Mindamellett a központi bizottság figyelembe vette, hogy az előttünk álló új feladatok megoldása korrekciókat követel mind a párt- és állami munka tartalmában, mind pedig annak formájában és módszerében, és a káderek elosztásában a központban és helyben. Most, amikor már tisztábban látjuk távlatainkat, a szervező munka kerül előtérbe, a szovjet politikai rendszer valamennyi láncszeme tevékenységének aktivizálása, a tömegek mozgósítása a kitűzött feladatok megoldására. Mindennek előfeltétele a párt vezető szerepének további erősítése a társadalomban, és megköveteli az SZKP Központi Bizottsága, Politikai Bizottsága munkája hatékonyságának növelését. E konkrét körülmények között, a jelenlegi szakasz feladatait figyelembe véve, az SZKP KB plénuma célszerűnek ítélte, hogy az SZKP KB főtitkára a párt központi szervei munkájának szervezésére, az összes párt-, állami és társadalmi szervezet erőfeszítéseinek egyesítésére (Folytatás a 2. oldalon) Magyar-egyiptomi tárgyalások Kegyeletes megemlékezéssel kezdődött kedden Ahmed Eszmat Abdel-Megidnek, az Egyiptomi Arab Köztársaság külügyminiszterének hivatalos programja. Az egyiptomi diplomácia vezetője — aki Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására hétfőn a késő esti órákban érkezett Budapestre — megkoszorúzta a Magyar hősök emlékművét a Hősök terén. Ezt követően, délelőtt a Külügyminlsztéri umban megkezdődtek a magyar- egyiptomi tárgyalások. Várkonyi Péter és Ahmed Eszmat Abdel-Megid szívélyes légkörben véleményt cseréltek a nemzetközi, a békével és biztonsággal ösz- szefüggő kérdésekről, amelynek során különös figyelmet fordítottak az európai helyzetre és a közel-keleti térségre. A két ország diplomáciájának vezetője a tárgyaláson áttekintette a magyar— egyiptomi államközi kapcsolatokat és fejlesztésük lehetőségeit. A megbeszélésen részt vett Simonyi Ernő, hazánk kairói, valamint Abdel Moneim Atik, Egyiptom budapesti nagykövete. A délutáni órákban az egyiptomi külügyminiszter a Dunakanyar nevezetességeivel ismerkedett. Ezt követően találkozott a hazánkban tanuló egyiptomi diákokkal. Este Várkonyi Péter díszvacsorát adott vendége tiszteletére a Külügyminisztérium vendégházában. Gorbacsov beszéde Tornio és Szekszárd kezdődő barátsága Hannes Manninen, a finnországi Tornio város polgár- mestere hétfőn, az esti órákban érkezett Szekszárdra, mégpedig azzal a szándékkal, hogy testvérvárosi kapcsolatot kezdeményezzen megyeszékhelyünkkel. Tegnap délelőtt a városi tanácson fogadta a finn vendéget Kovács János tanácselnök, aki kifejezte örömét a barátság kialakításával kapcsolatban, melyet a történelmi múlt és a jelen egyaránt megalapozhat. A délelőtt kellemes beszélgetés és ismerkedés jegyében telt, melyen részt vett Varjas János, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, s a város több vezetője. Kovács János egyebek között szólt megyeszékhelyünk múltjáról, majd a felszabadulást követő esztendők hozta gyors változásról, fejlődésről, illetve a máról, a szekszárdi állampolgárokat foglalkoztató gondokról, örömökről, tervekről. A beszélgetést követően a vendéglátók városnézésre invitálták a torniói polgármestert, akinek tetszett a panoráma, s elismeréssel szólt az „idegen szemnek is feltűnő” fejlődésről. Hannes Manninem ezután prospektusok és térképek segítségével mutatta be a Lappföldön lévő szülővárosát, ahol jelenleg 22 ezren élnek, majd arról beszélt, hogy június 28—30. között részt vett a III. magyar— finn testvérvárosi konferencián Debrecenben, ahol előadást is tartott. A képviseleti szervek szerepe a várospolitika alakításában címmel. Elmondta azt is, hogy városuk évek óta szeretne testvérvárosi kapcsolatot létesíteni magyar várossal, s úgy érzi, hogy a Szekszárd- dal való kapcsolat mindkét város számára gyümölcsöző lenne. Délután a vendéglátók kíséretében Hannes Manninen a Szekszárdi Nyomdába látogatott, melyet Benizs Sándor igazgató mutatott be neki. Ezt követően a megyei pártbizottság székházában fogadta Péter Szigfrid első titkár, s a baráti hangulatú beszélgetésen részt vett Császár József, a megyei tanács elnöke és Varjas János. A megyei pártbizottság első titkára a megye fejlődéséről szólt, kitért a lakosság ösz- szetételére, majd Császár Józseffel együtt válaszoltak a vendég kérdéseire, melyek a kiemelt fejlesztések megvalósulását, az iparfejlesztést, a teljed' foglalkoztatottságot érintették. Végezetül Hannes Manninen megköszönve a vendéglátást, hangsúlyozta, hogy a testvérvárosi kapcsolat sok-sok barátságot kezdeményezhet, s az egymás megismerése közös ügyünket, a béke ügyét szolgálja. Finnországi vendégünk ma délelőtt Szekszárd kulturális intézményeivel ismerkedik, azután Tengelicre látogat, majd megnézi Decsen a nép- művészeti házat, illetve egy háztáji gazdaságba látogat. Csütörtöki programja a Húsipari Vállalatnál folyó munka megtekintésével kezdődik, délután pedig a gemenci vadrezervátumban tesz kirándulást. Az immár hetedik alkalommal rendezett finn—magyar barátsági héten magyar delegáció utazott Finnországba, tagjai között Lakos Józseffel, a pálfai Egyetértés Téesz elnökével. Péter Szigfrid fogadta Hannes Manninent (középen a finn vendég)
