Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-19 / 168. szám
108.1. július 19. NÉPÚJSÁG 3 Tréningruhák Vácról Hazánk egyik legidősebb kötőipari vállalata, a Váci Kö- tötárugyár Adidas és Puma melegítőket konfekcionál. A tőkés export növelése érdekében a gyár tovább korszerűsíti gépállományát. Feladategyeztető tárgyalás Tegnap elemző és feladat- meghatározó értekezlet volt Szekszárdion, a megyei tanácson. Az értekezletet megelőzően Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság első titkára és Császár József, a megyei tanács elnöke folytatott megbeszélést dr. Papó- esi László MÉM-miniszter- helyettessel. A feladategyeztető tárgyaláson a MÉM vezető munkatársai, valamint megyénk párt-, állami és érdekképviseleti szerveinek vezetői kiemelték: Tolna megye élelmiszergazdaságának termelési értéke — a kedvezőtlen időjárás ellenére is — dinamikusan növekedett. A VI. ötéves tervi feladatok közül a gabona és húsprogram időarányos teljesítésében kiemelkedő eredményt ért el megyénk. A tervben előirányzott szőlőtelepítés megvalósult, további feladat a feldolgozás, a tárolás feltételeinek megteremtése. Piacon a hevesi dinnye A szokásosnál legalább három héttel később ért be a sárgadinnye az idén Heves megyében, így csák most kezdték meg szedését, elsőként a Hevesi Rákóczi Termelőszövetkezetben. Ebből a közös gazdaságból — amely az ország egyik legnagyobb dinnyeültetvényese — csütörtökön reggel húszezer kiló ízletes gyümölcs került az ország piacaira. A Heves Megyei Zöldért Vállalat a Balaton környéki üdülőkbe és a fővárosba egyaránt juttatott a hevesi dinnyéből, s a helyi piac igényeit is kielégítették. Új módszerek a házgyári lakások szellőztetésére Az Építéstudományi Intézet kutatói több kivitelező vállalat fejlesztő szakembereivel közösen új módszereket dolgoztak ki a házgyári, paneles lakóházak energiatakarékos szellőztetésére. Nemcsak az energiapazarlás indokolta az új megoldások kifejlesztését, hanem az is, hogy a jelenleg működő elszívó berendezések teljesítménye nem ímegfélelő. A lakásban keletkezett ételszag, vagy a sok dísznövény és a ruhaszárítás miatt feldúsult nedvességtartalmú levegő egy része nem távozik a helyiségekből, s a lecsapódó pára átnedvesíti a falakat, rontja a lakás használati értékét, a lakók közérzetét. A kutatók új megoldása az, hogy az elszívott légmennyiség pótlásához szükséges friss levegőt csővezetéken, a lakószobák mennyezete alatt táplálják be, így jól „átöblítik” a helyiségeket. A szobák levegője az ajtók légáteresztő rácsainak közvetítésével át- áramlik az előszobán, a konyhám, a fürdőszobán, majd az elszívó csatornán, illetve a szerelőaknán át távozik. Ám, a téli hónapokban ezt az elhasznált, de még 20—30 fokos hőmérsékletű levegőt sem engedik a szabadva. Előbb átvezetik az intézetben kifejlesztett hővisszanyerő berendezésen, s így előmelegítik a betáplált, friss levegőt. A régi módszer szerint a friss, hideg levegő az ablakok és ajtók résein kerül a lakásba, és az épület fűtőrendszerének kell felmelegítenie azt az előírt hőmérsékletre. Az új eljárás az előmelegítés révén 25—30 százalékkal csökkenti a szellőztetéssel járó hőenergia- veszteséget. Ugyanakkor a szellőzés hatékonyabb, s az új berendezés légszűrője a lakások porosodását is mérsékli. A kísérleti berendezést a Győri Állami Építőipari Vállalat és a Könnyűipari Szerelő és Építő Vállalat tavaly ősszel szerelte fel Győr Kun Béla lakótelepének egyik épületén. A téli fűtési idényben sikeresen vizsgázott az új légtechnikai rendszer, a folyamatos mérések igazolták a fejlesztők számításait. A kutatók a lakások szellőztetésének másik, egyszerűbb megoldását a Duna— Tisza közi Állami Építőipari Vállalat szakembereivel közösen dolgozták ki. Levegőbevezető szerkezetet készítettek, amely egyenletessé, tehát jól szabályozottá és egyúttal pormentessé teszi a lakások szellőztetését. Különösen indokolt e szerkezet alkalmazása azoknál az úgynevezett fokozott légzárású, korszerű ablakoknál, amelyek illeszkedési felületeinél nem, vagy csak alig juthat be friss levegő a szobába, s ezért csak nyitással, a lakás jelentős lehűtésével oldható meg télen a szellőztetés. Az ablak alatt elhelyezendő 10 cm széles és 40 cm hosszú szerkezet nemcsak megszűri, hanem egyúttal meg is forgatja a beáramló, friss levegőt, és ezzel annyira összekeveri a szoba melegével, hogy az ablaktól 20—30 centiméter távolságra megszűnik a hőmérséklet-különbség, nem érezhető a friss levegő hidege. Kecskeméten most épül az első ház, amelyben kipróbálják ezeket a szerkezeteket. Mindkét új megoldás szolgálati találmány, s megkezdődött széles körű gyakorlati hasznosításuk előkészítése is. Így a következő ötéves tervben már nemcsak az újabb házgyári lakásoknál, hanem a felújításra érett régi paneles házak korszerűsítésénél is jól hasznosíthatják ezeket az új megoldásokat. Befejeződött a 16. nemzetközi hidrológiai továbbképző tanfolyam A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató 'Központban csütörtökön tartotta záróünnepélyét a 16. nemzetközi hidrológiai továbbképző tanfolyam, amelynek hallgatóit Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese, valamint a TESCO és a magyar UNESCO-bizottság képviselői köszöntötték. Emlékeztettek arra, hogy az UNESCO felkérésére Magyarország 1966. óta rendez ilyen továbbképző tanfolyamokat, elsősorban a fejlődő országokból érkezett szakemberek elméleti és gyakorlati ismereteinek bővítésére. Az eredményekben gazdag magyar hidrológiai tudomány legújabb módszereinek tanulmányozásával sok hasznos, új ismerethez jutottak a hallgatók ezen a nemzetközileg elismert tudományos oktatási bázison. Így felkészültségük lehetővé teszi, hogy hazájukba visszatérve átfogó hidrológiai tanulmányokat készítsenek a vízgazdálkodás fejlesztésére, s részleteiben is megtervezzék és megszervezzék jelentős vízellátó hálózatok kiépítését, üzemeltetését. Az új ismeretanyag kellő indíttatást ad arra is, hogy tudományos munkát végezzenek és nagy hozzáértéssel vegyenek részt a hidrológiai világprogramok egységes szemléletű lebonyolításában. A hazánkban eddig megtartott 16 továbbképző tanfolyamon összesen 58 ország 246 hidrológusa gazdagította elméleti és gyakorlati ismereteit. 1 Udvariban élni érdemes Sok a munka, de megéri Udvari körülbelül hatszáz lakosú település, Gyönk társközsége. Eredendően németajkú település volt, a kitelepítettek helyére a Felvidékről érkeztek telepesek. Egy idő után, sokan visszaköltöztek Komárom megyébe, természetesen a Duna innenső oldalára. Hogy ki mikor érkezett haza Udvariba, azt nyilván egyenként kellene megkérdezni az ottlakóktól, de hogy most mennyire szeretik a kis községet, az is láthatja, aki csak végigsétál a falun. Még a közlekedésre is kevesebb a panasz, mint másutt, igaz, hogy a munkás- szállítást vállalati autóbuszok is segítik. Udvariból sokfelé, sok szakmában járnak el az emberek dolgozni. Ami helyben van, az a gyönki termelőszövetkezet. Kétszeres értelemben is mondhatjuk, hogy helyben, hiszen van ott állattartótelep, a határt is művelni kell. Hagyománya van a faluban az állattartásnak, és a háztáji az ami tényleg helyben van. A szövetkezet számára éppoly fontos ez az ágazat, mint a tagságnak. A társközségek közül itt nagyobb az állattartási kedv. ötvennyolc háztáji marhát hajtanak ki naponta. A termelőszövetkezet jelentős mértékben járul hozzá a takarmányozáshoz. Másutt általában a kihelyezett állat — sertés és szarvasmarha — a gyakoribb, itt sok a saját állat is. A legjobban a hízómarha jövedelmez. Nap közben azért Gyön- kön a munkahelyeken lehet leginkább az udvariakkal találkozni, a faluban a nyugdíjasok, a GYES-en lévők és az alsótagozatos gyerekek találhatók. Mindenki örül annak, hogy a kicsiknek nem kell eljárni iskolába, és annak is, hogy a felső tagozat korszerű körülmények között tanulhat a nagyközségben. A nők többsége az Elegancia szövetkezetben dolgozik, vagy az áfésznél, a helyi boltban is — járnak Udvariból Al- sópélre, de még az atomerőműhöz és a szekszárdi húskombináthoz is. Jelenleg két klub is működik a faluban, az egyik a klubkönyvtár, ezt főként az általános iskolások és felnőttek látogatják, a másik pedig a KISZ-klub. A hatvanas években sok ifjúsági klub alakult meg országszerte, majd meg is szűntek szép lassan, vagy éppen nagyon is gyorsan. Udvariban, amíg önálló volt a téesz, az működtette a fiatalok klubját, utána községivé vált. Egy épületcserével a jelenlegi klub legalább 15 éve „üzemel”. Ez annyit jelent, hogy a fiatalok, pontosabban a KISZ-szervezet működteti. A község harminc év alatti fiataljainak a fele tagja a KISZ-szervezetnek. Kezdetben a sport hozta össze őket, ennek ma is hagyományai vannak, évente megrendezik a sportnapot a környező települések fiataljainak. Ma már a színvonalas politikai vetélkedők is jelzik munkájukat. Ha pénz kell a rendezvényekre, hát dolgoznak a termelőszövetkezetben. A „felnőttekkel” együtt sok társadalmi munkát is végeznek a fiatalok. Többször megkapták a Kiváló KlSZ-szer- vezet zászlót és kétszer a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját. A kis csapat, jelenleg 32 taggal, „folyton úton van”. Elmennek minden területi, városi, sőt megyei rendezvényre, évek óta járnak a pusztavacsi békefesztiválra, minden szezonban van balatoni kirándulás, rendszeresek a bálok, az öregek napját is évente megrendezik. Aki mindezt — és még sokminden mást — elmondott a KISZ-szervezetről, az Pesztl Attila, a KIPSZER automata és villamossági gyárrészlegének meósa, a nagyközségi KISZ-bizottság titkára, lelkes lokálpatrióta. Kilenc éven át irányította az alapszervezetet. Munkatársa Radványi Ferenc, azért nem volt éppen Gyönkön, mert Budapesten vett részt a VIT előkészítő megbeszélésen. A KISZ-szervezet jó munkájáért küldhet valakit Moszkvába* úgy látszik, még a szovjet főváros és a VIT sincs elérhetetlen messzeségben Udvaritól. És mindazt, amit elértek, úgyszólván csak hétvégeken tették, mert a tanulók és a dolgozók is bejárók. Ebből is látszik, hogy az ingázás megnehezítheti ugyan a dolgokat, de semmit sem tesz lehetetlenné, amit egy közösség meg akar valósítani. A dolog titka a rendszeres munkán, jó szervezésen kívül még két dolog, az egyik az együttműködés, vagy ahogy „hivatalosan” mondják, a koordináció, a másik pedig a tudatosság. Ezekre hivatkozott a beszélgetés során többször is Gadányi István állattenyésztési brigádvezető, a községi párt- szervezet titkára. A párt- szervezet úgy községi, hogy tulajdonképpen nem is az, hiszen a termelőszövetkezet pártvezetőségéhez tartozik. Munkájuk nagyobbik része ettől függetlenül községpolitikai. Jelenleg 12-en vannak — egy fiatalember bevonult, egy tagjuk pedig elköltözött. Kevesen vannak tehát, de mint ahogy a párttitkár fogalmazott, „akik vállalták ezt a munkát és harcot, azok nem csalódtak”. A létszám természetesen közel sem azt jelenti, hogy mindössze 12 kommunista él Udvariban. Az alapszervezet is több fiatalt vett fel, az életkor összetéte viszont alig változik, hiszen a dolgozók a munkahelyükön párttagok. „Bejöttek az elképzelések” — mondta az alapszervezet titkára és ez azt jelenti, hogy tudatosan és tervszerűen foglalkoznak a fiatalokkal. Évek óta a KISZ-szervezet ajánlásával veszik fel az új párttagokat. Jól sikerültek a választások is, mert jól választották meg a jelölteket. A KISZ-vezetőség tagjai — mind az öten — részt vesznek az őszi pártoktatáson, amit nagyon régóta Somogyi József tanító vezet nagy fel- készültséggel. Nyugdíjba készül, az ő utódját is már most elkezdték kinevelni. Napi az együttműködés a Vöröskereszt szervezettel — ennek a magját alkotják az áfészbolt dolgozói — és a népfrontbizottsággal. Közösen végzik a faluszépítő társadalmi munkát, az egyik utcában már elkészült az út, a legsürgetőbb az útépítés folytatása. A járdákat felújították, a tanácsnak csak anyagot kellett venni, ketten-hárman összeálltak és megcsinálták. Az útépítéshez még anyagi támogatást is felajánlott a lakosság a falugyűlésen. Hamarosan eldől, hogy mire telik majd az új ötéves tervben. Gond, hiányosság nincs? Dehogy nincs, időnként jogos kritika illeti az áruellátást, különösen sok bajtokozott a tüzelőhiány. Most már elkészült a második mélyfu- ratú kút is. Sok minden van már most is Udvariban, amiért érdemes hűségesnek lenni a faluhoz, s még inkább ha meglesz mindaz, amit az összefogás megteremteni képes. IHÄROSI ibolya A vasút első fél éve Az első félév tapasztalatai aZt mutatják, hogy a vasútnál végre megállt az utas- forgalom évek óta tartó csökkenése: összesen 115 millió 883 ezren utaztak vonattal az elmúlt hat hónapban, s így a MÁV-nak sikerült teljesítenie személyszállítási tervét. Az eredményekben nem kis szerepet játszottak a közelmúltban bevezetett üzletpolitikai kedvezmények; elsősorban a nyugdíjasok és a kiskert-tulajdonosok utazási kedve növekedett. Nem javulták számottevően az utazás minőségi mutatói. A vonatok túlnyomó többsége pontosan érkezett ugyan, ám a pontatlan szerelvények átlagosan 30 percet késtek. A legtöbbet (55 percet) a nemzetközi expresszvonatokra, a legkevesebbet (24 percet) a belföldi expresszvonatokra kellett várakozni. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a nagyobb arányú késések főként az év első hónapjaiban fordultak elő, amikor az időjárás igen megnehezítette a közlekedést. Azóta már pontosabban járnak a szerelvények, annak ellenére, hogy több vonalon is nagy ütemben folynak az építési, felújítási munkálatok. így például a Rákos—Pécel közötti szakaszon, és a hegyeshalmi vonalon a pálya rekonstrukcióját végzik, a pécsi vonalon pedig villamosítanak. Bár még nem szembeszökő, de valamelyest kulturáltabbá váltak az utazási körülmények.; a vasútnak ugyan nincs elegendő pénze a minőség javítására, de a korábbiaknál szigorúbban követelik meg a vasutasoktól a fegyelmezett munkát. A vasútra feladott áru mennyisége az első félévben olyannyira kevés volt. hogy a MÁV-nak — fennállása óta először — módosítania kellett áruszállítási tervét, ösz- szesen 54 millió 24 ezer tonna árut szállítottak a vagonok, 6,5 százalékkal kevesebbet, mint tavaly ilyenkor. Hárommillió tonna áru elmaradásának oka szintén a kemény tél volt, egymillió tonnányi áruhoz pedig a vasút nem tudott kocsikat biztosítani. A gondokat csak fokozta, hogy a fuvaroztatók többnyire csak hétközben rakodtak, emiatt aránytalanul sokat álltak kihasználatlanul a vagonok. A belföldinél jóval kedvezőbben alakult az exportforgalom: 9,3 százalékkal több árut szállított a vasút külföldre, mint tavaly, az első félévben. Az import-áruforgalom is meghaladta a tervezettet, a tranzit áruszállításoknál azonban továbbra is a már hosszú idő óta tapasztalható csökkenő tendencia érvényesült. Az áruszállításból származó bevétel — 12 milliárd 284 millió forint — 466 millióval maradt el a tervezettől. A félév kedvező tapasztalata, hogy megállt a munkaerő eláramlása; az átlagosnál nagyobb bérfejlesztésnek köszönhetően a vasút létszáma 650-nel növekedett, s ezzel párhuzamosan, valamelyest csökkent a túlórák száma.
