Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-18 / 167. szám
pm A Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 167. szám. ÁRA: 1.80 Ft 1985. július 18., csütörtök. Mai számunkból A NYOMORGÖ KONTINENS (2. old.) A KÖNNYŰIPAR ELSŐ FÉL ÉVE (3. old.) RENDSZERETET VAGY KÉNYSZER? (4. old.) TANÁCSKOZÁS ÉS BEMUTATÓ Tisz aföld v Áron (5. old.) KÖZMŰVELŐDÉS ALBÉRLETBE ADVA? (3. old.) Testületek tekintélye A pártszervezetek vezető testületéinek újjáválasztá- sákor mintegy harmincezer kommunista kapott bizalmat a párttagoktól. E bizailom, párosulva a párt egész tevékenysége iránt megnyilvánuló elismeréssel és ro- konszenwel, nagy tekintélyt kölcsönöz a vezető testületeknek, Ez jó alapot ad munkájukhoz. A vezető testületekben dolgozók azonban tisztában vannak azzal, hogy további munkájuk eredményességének elengedhetetlen feltétele a választással kapott bizalom „újratermelése”, szüntelen erősítése. Milyen útón-módón igyekeznek ezt a vezető szervek tagjai elérni ? A legfontosabbnak azt tartják, hogy működési területükön következetes harcosai legyenek a párt politikájának, a XIII. kongresszus határozatai helyi körülményekkel és követelményekkel számoló végrehajtásának. A kongresszust megelőző pártfórumokon tulajdonképpen szóba került minden olyan lényeges probléma, amely egyaránt foglalkoztatja a párttagokat és a pár- tonkívülieket, s amelyek megoldása is politikai kérdés. Ezeket most, a kongresszusi határozatok ismeretében újból számba veszik, mérlegelik gyakorlati megvalósításuk feltételeit, reális lehetőségeit. Felelősen döntenek arról, hogy politikailag mit támogatnak, hol, milyen irányban kezdeményeznek, mi az, ami részben, vagy egészben, már a közeljövőben megoldható, és hol van szükség kisebb-nagyobb mérvű türelemre. Az őszinte, nyílt párbeszéd, a párttagok és a pártonkívüliek körében, javaslataik, vagy ellenvetéseik meghallgatása nemcsak a megértés és a bizalom fontos forrása, de döntő szerepet játszik a közös cselekvésben való aktív közreműködés elnyerésében. S A közelmúltban a politikai élet, így a pártmunka középpontjában is az országgyűlési és tanácstagi választások munkájának irányítása és szervezése állt. Ez az össznépi párbeszéd lehetővé tette, hogy a párt- szervezetek magyarázzák és elfogadtassák a választó- _ pölgárdkkal a kongresszus legfőbb politikai iránymutatásait. Ez a munka biztosította, hogy az állampolgárók tudatos és felelős döntése révén az állami, valamint tanácsi testületek megválasztásával kialakuljanak az elkövetkező évek munkájához szükséges személyi feltételek. Minél eredményesebben oldották meg ezeket a feladatokat a pártszervezetek, annál jobban megalapozták tekintélyüket, növelték az irántuk megnyilvánuló bizalmat. A pánttesitületek tekintélyét alapvetően az határozza meg, hogy milyen színvonalon oldják meg általában a párt, és ezen belül a helyi pártszervezetek előtt álló politikai feladatokat. Ezzel összefüggésben fontos szerepet játszik az is, hogy mi jellemzi munkastílusukat, munkamódszerüket, amelyben döntő a párttagokkal kialakított, eleven és mindennapos kapcsolat. A pártszervezetek többsége tisztában van azzal, hogy a tömegkapcsoilat nem merülhet ki a tömegszervezetekkel kialakított elvszerű, pártszerű Viszonyban. Ezen túl hagy figyelmet fordítanak a közvetlen kapcsolatok különféle formáira is. A szocialista demokrácia fejlődésének növekvő lehetőségei jótékonyan gerjesztik a közéleti aktivitást, felértékelik a közéleti fórumok táríj sadalmi-politikai szerepét. Nyilvánvaló, hogy minél elevenebb, fejlettebb a társadalmi élet demokratizmusa, az állampolgároknak annál fokozottabban szükségük van az eszmei-politikai tisztánlátásra, a tájékozódási és eligazodási képességre és készségre. Nem lehet eléggé hangsúlyozni ebben a kommunisták szerepét, különösen a vezetőségnek, vezető testületeknek közvetlen felelős közreműködését. A párt vezető szervei, testületéi tekintélyének az ad igazi aranyfedezetet, teszi azt elvitathatatlanná, ha közvetlen kapcsolataik a párttagokon túl kiterjednek a pártankívüliekre is. Ehhez politizálásuknak olyan nyíltnak, természetesnek és egyszerűnek kell lennie, amely láthatóvá, érzékelhetővé teszi közérdekeket szolgáló tevékenységüket. A zártság, a titokzatosság, a politikai homály ködét árasztja, és alkalmatlan a bizalom és a tekintély építésére. Minden kommunistának és főleg a tisztségviselőknek elsőrendű kötelességük személyes példamutatással is óvni és gyarapítani a párt tekintélyét. Ilyen szempontból is irányadóak Kádár Jánosnak a párt XIII. kongresszusán elhangzott intelmei: „A kommunisták egyenjogúak valamennyi állampolgárral. Nem tartanak igényt több jogra, és természetesen azt sem kívánhatja senki, hogy hátrányosabb helyzetbe kerüljenek. Ügy véljük azonban, hogy aki a szocializmusért harcol, az kötelezettségből az átlag állampolgárnál többet vegyen magára, a jog szerinti járandóságból pedig — ha lehet — inkább kevesebbet vegyen igénybe, mint amennyit a törvények, vagy viszonyaink lehetővé tesznek. Így őrizhetjük meg a kommunisták erkölcsi-politikai tekintélyét és becsületét.” Az élet szüntelenül újabb követelményeket támaszt, újabb és újabb feladatokat állít a pártszervezetek elé. Ezekhez nem várhatnak mindig, mindenhol alkalmazható, általános érvényű recepteket, nem számíthatnak arra, hogy „felülről” felkínálják a megoldások tüzetesen kidolgozott programját. Minden arra alkalmas helyi szellemi erő igénybevételével maguknak kell elemezniük a kialakult helyzetet, és a közösség mozgósításával megoldaniük a közösség érdekét szolgáló fel- '*• adatokat. így őrizhetik meg tekintélyüket, s erősíthetik a párt vezető szerepét. RÁKOS IMRE Nők világkonferenciája Megkezdődött a küldöttségek vezetőinek felszólalása Az afrikai és ázsiai folklór és az egyre élesebbé váló politikai összecsapások jellemzik a nők világkonferenciáját, amely harmadik napja ülésezik Kenya fővárosában, Nairobiban. A konferenciaközpont környékét valósággal elborítják a résztvevő ENSZ-tagállam ok zászlói és a „kairibu” — szuahéli nyelven isten hozottat jelentő feliratok. Az ülésteremben a tanácskozásokon egyébként is óriási többségben lévő harmadik világbeli asszonyok és lányok káprázatos népviseletekben jelennek meg, s a szünetekben nem ritka a közös tánc és énék. A plenáris üléseken, s főként a munkabizottságokban azonban rendkívül éles politikai viták folynak, különösen az arab és az izraeli, valamint a talpig csador- ba burkolózó iráni és az iraki küldöttek között. Az ENSZ-ikonferencia a 10 éve meghirdetett hármas jelszó: „egyenlőség, fejlődés, béke” fényében vizsgálja, hogyan sikerült megvalósítani a nők egyenjogúságát a különböző országokban. A napirendre felkerültek a foglalkoztatottság, az oktatás és az egészségügy kérdései is. A plenáris üléseken sorra jelentkeznek felszólalásra a jelen lévő több mint 140 küldöttség vezetői, a nemzetközi szervezetek, mint például az UNIDO, az UNICEF, a Bóke-világtanács, az SZVSZ, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség, a KGST, az Európa Tanács képviselői. Az eredetileg 15 percre korlátozott, de rendszerint hosszabbra nyúló beszámolókból az derül ki, hogy a nők évtizede, amelyet az ENSZ 1975-ben hirdetett meg, hozott ugyan eredményeket, de a gazdasági válság és a nemzetközi helyzet romlása, a fegyverkezési hajsza lefékezte a jószándókú intézkedések és törekvések lendületét. 'Leticia Sabami, a konferencia főtitkára keddi felszólalásában elmondotta, hogy napjainkig 72 állam írta alá a nők megkülönböztetésének minden formáját elítélő konvenciót, jó néhány országban azonban nem sokat változtak a hagyományos magatartásformák, és nem tartottak lépést a törvényhozással. A nők évtizede alatt a nemzetközi közvélemény egyre jobban tudatára ébredt, milyen jelentős szerepük van nőknek a béke megőrzésében és a leszerelés követelésében, elsősorban a békemozgalimakban. Nagy érdeklődés előzte meg az amerikai küldöttség vezetőjének, Maureen Reaganinek keddi felszólalását. Az elnök leányának — akinek magatartása, az ügyrendi kérdésekben folytatott „kötélhúzása” majdhogynem meghiúsította a konferencia megnyitását —, bizonyos fokig meg kellett hátrálnia. Korábbi nyilatkozataiban makacsul 'kitartott amellett, hogy politikáról pedig szó se essék, keddi felszólalásában azonban — kénytelen-kelletlen ráérezve a konferencia általános hangulatára — már azt fejtegette, hogy „nem kívánják megakadályozni politikai nézetek kifejtését, csupán az általánosításokkal szemben fognak keményen fellépni”. * A KGST képviseletében szerdán felszólalt Kádár Bé- láné titkárhelyettes. A többi között elmandötta, hogy a szervezet a fejlődő országok vonatkozásában főleg a szakemberképzésben nyújtott segítséggel támogatja a nők egyenjogúságának megvalósítását. Jelenleg 121 fejlődő ország kilencvenezer szakemberét képezik a KGST támogatásával. Genf A második forduló mérlege A Fehér Ház kedden „csalódottságát” juttatta kifejezésre a nukleáris és űrfegyverzettel foglalkozó genfi leszerelési tárgyalások helyzete miatt. Larry Speakes, az amerikai elnök hivatalos szóvivője nyilatkozatában kijelentette, hogy a genfi tárgyalások második fordulója amerikai értékelés szerint amiatt nem hozott eredményt, mert a Szovjetunió „beásta magát” Genfben, vagyis nem volt hajlandó változtatni kezdettől képviselt álláspontján. Mint ismeretes, szovjet részről egyebek közt azt kifogásolják, hogy az Egyesült Államok a külügyminiszterek előzetes megállapodása ellenére ragaszkodik az űrfegyverkezés előkészületeinek folytatásához. Mint Viktor Karpov szovjet fődelegátus a genfi második fordulót értékelő keddi nyilatkozatában aláhúzta, a tárgyalásokon nem volt haladás, s „ez a másik fél hibájából van így”. A TASZSZ hírügynökség a „következetesen negatív jellegű” amerikai tárgyalási magatartásra hívta fel a figyelmet. Kampelman és a genfi tárgyalásokon részt vevő két másik amerikai tárgyalócsoport vezetője szerdán Washingtonba érkezett, s még ezen a héten jelentést tesz Reagan elnöknek, vagy — az elnök egészségi állapotától függően — Shultz külügyminiszternek. Szekszárdim tanácskoztak a megye társközségi elöljárói Feszült figyelem az arcokon Tegnap délelőtt Szekszár- don a régi megyeháza ezúttal is ünnepi fényű dísztermében reggel kilenckor kezdődött el az a tanácskozás, amelyre megyénk 23 közös tanácsának elnöke és a társközségek 48 elöljárója volt hivatalos. Közülük igen sokan most lépték át első ízben a Tolna Megyei Tanács munkahelyének küszöbét és nem sokkal a megyei tanács második, immár munkaülése előtt. Föltételezésünk szerint nemcsak a tanácskozás célja miatt volt teljes a létszám. A társközségek elöljáróságai, illetve ezek vezetői nagy érdeklődéssel, várakozással övezett tevékenységüket ezekben a napokban kezdik. így hálával fogadnak minden olyan segítséget, ami indulásukat megmentheti a bizonytalankodásoktól. Dicséretes gyorsasággal vehették az érdekeltek kézbe azt a könyvet, mely az elöljáróság, az elöljárók jogosítványait tartalmazza. Ahogy e tanácskozást is segítségadásnak tekintve tisztelték meg jelenlétükkel. Hasonló részvételre számíthat az a szeptemberre tervezett több napos továbbképzés is, amit Tengelicen a megyei tanács oktatási központjában rendeznek meg a társközségek elöljárói számára. Császár József, a megyei tanács elnöke köszöntötte tegnap az első konzultációs lehetőséggel teljessé tett fölkészítő tanácskozás résztvevőit, akik közül tizennyolcán most lettek első ízben tanácstagok. A 48 elöljáró közül 29 korábban is tanácstag, vb-tag, elnökhelyettes, bizottsági elnök, vagy kirendeltségvezető volt. Heten már nyugdíjasok, a 35 éven aluliak száma 9, a nőké pedig 11 a megválasztott elöljárók körében. A megyei tanács elnöke üdvözlő szavainak elhangzása után közel egyórás előadást tartott, szólva előadásában a megye iparosodással összefüggő fejlődéséről, továbbá arról, hogy a VII. ötéves középtávú terv fejlesztési tennivalóit e fejlődés eredményeit szem előtt tartva kell meghatároznunk. Majd pedig arra törekednünk, hogy a rendelkezésünkre álló anyagiakat optimálisan használjuk föl. Utóbbiban van most nagy szerepe a községi elöljáróknak, illetve elöljáróságoknak — legyenek a lakosság igényeinek szócsövei a közös tanácsban — mondotta Császár József, aki ezt követően a fejlesztési tennivalók rangsorolásának fontosságáról beszélt és arról, hogy a meglévő intézmények szinten tartása köti le előreláthatóan a soros középtávú terv pénzeszközeit. Végezetül a megyei tanács elnöke szólt az együtt gondolkodás és cselekvés fokozásának jelentőségéről, arról, hogy minden fórumot föl kell használnunk a lakosság lakóhelyi közérzetét negatív irányba befolyásoló gondok feltárására és nyomban e gondok megszüntetésére legalkalmasabb módozatok meghatározására is. A tanácskozást megszakító szünetben vették át a társközségek elöljárói a tanácskirendeltségek tábláit felváltó táblákat és községük elöljáróságának pecsétjét. Ezután Hegedűs János, a megyei tanács vb-titkára tartott előadást új választójogi törvényünkről, illetve a törvényalkotást megelőző országos vitáról, a tanácsok fejlődéséről, majd a rövid történeti áttekintés után részletesen ismertette az elöljáróságok jogait, kötelességeit, népképviseleti, önkormányzati és szűk körű államigazgatási feladatait. A megyei tanács vb-titká- rának előadását követően Csekei Gyula tervosztályvezető és Fülöp Lajos személyzeti osztályvezető tartottak tájékoztatót. Csekei Gyula arról tájékoztatta a megye elöljáróit, hogy hol tart a VII. ötéves terv előkészítésének munkája, milyenek lesznek a fejlesztési alapok elosztási elvei, mit sorolunk ez idő szerint az alapellátásba, majd a tanácsok gazdálkodása új szabályainak ismertetése után a fejkvóta alapján történő elosztásról és a megyei tanács céltámogatási rendszeréről szólt. A megye 48 társközségének elöljárói első tanácskozásukat konzultációval, majd pedig a megyei tanácson elfogyasztott közös ebéddel zárták. A konzultáció során tizenegy kérdés hangzott el, zömmel a VII. ötéves terv koncepciói kapcsán a fejkvóta és a céltámogatási rendszer bevezetésére vonatkozóan.
