Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-16 / 165. szám

1985. július 16. (TOLMA ' _ 6 IRrÉPCUSAG Sikeres kosarasévad a DVMSE-nél Megérdemelten jutottak az NB l-be Ozorán Király Sándor, az Ozorai Tsz SE gazdasági vezetője küldött levelet sportrova­tunknak, amelyben beszá­molt Ozora község tömeg- sporthíreiről. A községben hagyományossá vált az utób­bi években a kispályás labda­rúgó-bajnokság megrendezé­se. Az idén hat együttes sze­repelt a kétfordulós küzde­lemsorozaton. Végeredmény: 1. Tsz Szállítók 17, 2. Tsz Iroda 15, 3. KÉV 11, 4. Köz- alkalmazottak 6, 5. Vár 6, 6. Szohaj SC 4 ponttal. Az ün­nepélyes eredményhirdetést július 1-én rendezték. Dön­tés született arról, hogy a kö­vetkező esztendőtől vándor- serleget alapítanak a győztes csapat számára. A nagy múltú egyesület, a Dombóvári VMSE életében — amely 2 év múlva ünnep­li fennállásának 60. évfordu­lóját — szenzációszámba me­nő eredmény, hogy ősztől férfi kosárlabdacsapata a magyar nemzeti bajnokság első osztályában szerepelhet. Horváth Károly vezető edző a sikerek fő kovácsának irá­nyításával harcolta ki az NB I-be jutást a bajnoki év­ad során szerepelt 15 játékos. ősszel idegenben kezdett a DVMSE, és 10 ponttal bizo­nyult jobbnak a Péti MTE- nél. Aztán sorra követték egymást a biztosabbnál biz­tosabb győzelmek. November 9-e emlékeztes nap marad a játékosok számára, ekkor Sárbogárdon a tartalékosán felálló dombóváriak 10 pon­tos vereséget szenvedtek. Ek­kor még senki sem sejthet­te, hogy ez lesz az egyetlen vereség az egész bajnokság során. Ezt a mérkőzést nem­sokára követte az addig ve­retlen, és legnagyobb rivá­lisnak számító Honvéd Tán­csics SE elleni összecsapás Dombóvárott. A mérkőzés tétje az volt: ha nyernek a hazaiak, akkor átvehetik a vezetést az NB II. Nyugati csoportjában. Remek mérkő­zést hozott a rangadó, és 9 pontos DVMSE-győzelmet. Közben a január 11. és 13. között a másodízben meg­rendezett Gunaras Kupán is diadalmaskodtak. Tavasszal sem tudták meg­állítani a vasutas legénysé­get. Kaposvárra közel 200 lelkes szurkoló kísérte el őket a Táncsics elleni rang­adóra, és a 7 pontos győze­lem egyben azt is jelentette: ők a legjobbak a mezőnyben, ők jutnak fel a magasabb osztályba. A győzelmek ékes bizonyítékai annak, hogy Horváth Károlynak sikerült az együttesnél meghonosítani a lendületes támadójátékot. Ezt mi sem támasztja job­ban alá, minthogy a 30 mér­kőzés közül 17 alkalommal a csapat 100 pont felett dobott. De a DVMSE játékában nemcsak a támadójáték, ha­nem a kemény, agresszív vé­dekezés is hangsúlyt kapott, amit jelez, hogy legtöbb mér­kőzésüket hatalmas pontkü­lönbséggel nyerték. Nagyban hozzájárult a vasutas együt­tes ponterős játékához, hogy játékosaik biztos kézzel dob­tak 3 pontos kosarakat. Lo­vász 38, Tamási 35, Bálind 26 alkalommal talált a 6,25 méteres vonalon kívülről a gyűrűbe. Az elmúlt bajnokságban 15 játékos lépett pályára a DVMSE színeiben, legtöbb­ször — mind a harminc mér­kőzésen — Ács és Kollár, míg 29-szer Haraszti játszott. A legjobb pontszerzőnek Ács 678, Lovász 451, Czimbalek 441, Kollár 318, Tamási 302, és Jászberényi 301 ponttal bizonyult. Legtöbbször sze­repelt a jók között Ács, Czimbalek és Tamási. A büntetők értékesítésében is Ács jeleskedett leginkább, hi­szen 132 lehetőégből 115-öt bedobott, ami 87,1 százalékos teljesítmény. Ha már az ősszel induló NB I-es bajnokságra gondo­lunk, akkor megállapíthat­juk, hogy a Dombóvári VMSE-nél a személyi és do­logi feltételek biztosítottak. Ám szükség van arra, hogy a szakosztály vezetése meg­erősödjék, több tenni akaró társadalmi aktívával. Feltét­lenül említést érdemel, hogy kevés egyesület dicsekedhet olyan kosárlabdacsarnokkal, mint a dombóvári együttes. Biztató az is, hogy az elmúlt bajnoki évben nagyot lépett előre a szakosztály utánpót­lás-nevelése. Mind szakmai­lag, mind szerkezetileg nagy változásokon ment át ez az ágazat. Kovács Attila, Mé­száros András és Kollár Ta­más edzők munkája eredmé­nyezte azt, hogy kibővült a létszám és a közvetlen után­pótlás szakmailag is sokat fejlődött. Az NB I. újonca július 23- án kezdi a felkészülést a bajnokságra. Hogy milyen tervekkel vágnak az első osz­tálynak, arról már az új ve­zető edző, Gróf Attila nyilat­kozott. — A meglévő játékosállo­mányhoz, ha sikerül egy-két játékost leigazolni, akkor is csak a megnyugtató bentma- radás lehet a cél. GAÁL ISTVÁN Gyors és precíz munkát végeztek a versenybíróság tagjai Még éppen csak, hogy be­fejeződött a XI. Gemenci Nagydíj nemzetközi ország­úti kerékpárosverseny ünne­pélyes megnyitója. Még fü­lünkben csengett a szovjet katonazenekar pattogó rit­musú indulója, amikor — élve az első találkozás adta lehetőséggel — villáminter­jút kértünk Tolnai Zoltán­tól, a Magyar Kerékpáros Szakszövetség újonnan kine­vezett főtitkárától. — Első alkalommal vesz részt a Gemenci Nagydíjon? — Igen. Szekszárdon jár­tam már, de a nemzetközi kerékpárosversenyen csak most „debütálok”. — Akárcsak az országos szövetség főtitkári székében. Aktív biciklistából lett szak­szövetségi vezető ? — Nem voltam aktív ke­rékpáros versenyző. Testne­velő tanár vagyok, a TF ta­nári szakát végeztem. Atléti­kából és úszásból van szak­edzői minősítésem. Immár tíz éve dolgozom a magyar él­sportban. Főtitkári kineve­zésem előtt a Vasas SC szak­mai vezetésében vettem részt. — Mi a véleménye az ün­nepélyes megnyitóról? — Engedje meg, hogy az első benyomás summázatá- val válaszoljak*: csodálatos város, csodálatosan szép sportünnepe. — Sajnálatos módon az utóbbi két évben cseppet sem volt felhőtlen az országos szakszövetség és a Szekszár­di Spartacus SE kapcsolata. Az MKSZ néhány döntése nemcsak a klubvezetés, ha­nem a megye sportközvéle­ményének ellenszenvével is találkozott. Várhatunk vala­mi javulást ezen a téren? — Kétségtelen, hogy az el­múlt időszakban voltak prob­lémák. Annak a városnak azonban, amelyik ilyen ran­gos versenyt tud rendezni, s ahol ilyen nagyszerű képes­ségű versenyzők vannak, ok­vetlenül vezető pozíciót kell játszani a magyar kerékpár­sportban. Abból a szakosz­tályból, ahol olyan körülmé­nyek uralkodnak, mint a Szekszárdi Spartacusban, fel­tétlenül ott kell hogy legye­nek a sportág országos irá­nyításában. Ezért is válasz­tottuk be ismét az elnökség tagjai sorába Pálinkás Ist­vánt, akinek a 120 Celsius- fokon való biciklis hevülé- sét egyszerűen luxus lenne nélkülözni. Hogy javulni fog a kapcsolat, azt a közeljövő­ben a klubvezetők és a spor­tolók saját bőrükön fogják érezni. Megkapnak minden támogatást a további ered­ményes munka érdekében. — Európában rangos via­dallá nőtte ki magát az el­múlt évtized során a Gemen­ci Nagydíj. — Egyértelműen, hiszen nemzetközi szinten is kitű­nőre vizsgázott Szekszárd. Sőt, én továbbmegyek. Jel­lemző a Gemenci Nagydíj versenyének nemzetközi meg­becsülésére, hogy Japánból kaptam egy táviratot, ame­lyet a japán kerékpáros­szövetség elnöke küldött. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy ezúttal nem tudtak eljönni legjobbjaik Szekszárdra, mivel náluk ép­pen most rendezik a nemzeti bajnokságot, ami a világbaj­nokságon szereplő verseny­zők kiválasztását hivatott el­dönteni. A japán szövetségi elnök sok sikert kívánt a szekszárdiaknak, és kifejez­te abbéli óhaját, hogy a rend­szeres, élő sportkapcsolat ki­alakítására törekszik a Szek­szárdi Szövetkezeti Spartacus SE kerékpáros-szakosztályá­val. — fekete — Sax 4 pontos A bield sakkvilágbajnoki zónaközi döntő 10. forduló­jában Sax Gyula fél pontot szerzett az angol Nigel Short ellen, s ezzel 4 pontos, a 18 fős mezőnyben a 14. helyet foglalja el. Az állás: Vágányán (szov­jet) 7,5 pont, Van der Wiel (holland) 6,5 (1), Ljubojevics (jugoszláv), Torre (fülöp- szigeteki) és Szökolov (szov­jet) 6,5—6,5, Polugajevszkij (szovjet) és Seirawan (ame­rikai) 6—6, Jansa (csehszlo­vák) 5,5, Short 5, Andersson (svéd) 4,5 (1), Gutman (iz­raeli), Li (kínai) és Rodri­guez (kubai) 4,5—4,5, Sax 4, Quinteros (argentin) és Pe- tursson (izlandi) 3,5—3,5, Pár­tos (svájci) és Martin (spa- nydl) 2—2. Takács János: „Még nem elöntöttem” Sporttörténeti ritkaság — az ifjúságiaknál még soha sem fordult elő, ez biztos! —, hogy valaki mindkét fo­gásnemben egyaránt járatos és eredményes birkózó le­gyen. Takács János, a Tata­bánya 18 esztendős remény­sége képes ilyesmire. Az el­múlt héten Bolognában le­bonyolított II. Európa-baj- nokságon szabad- és kötött­fogásban is aranyérmet ve­hetett át. — Számított rá? — Idén minden versenye­met megnyertem, jó formá­ban vártam második korosz­tályos EB-met — mondta hétfőn Bolognában, az MTI- nek adott telefon-nyilatko­zatában a kétszeres konti­nenselső. — Melyik az értékesebb elsősége? — Érzésem szerint a sza­badfogású. A sorsolásnál megijedtem, hiszen az esé­lyes szovjet fiatalt iaz én ágamra osztották. Pontosab­ban úgy tudtam, amikor mérlegeltünk. Később meg­tudtuk, hogy a bolgár birkó­zónak némi súlygondja van. Meghosszabbították a sorso­lást, s egy óra múlva kide­rült: mind a szovjet, mind a bolgár a másik selejtezőágra került. Felvillanyozódtam. Éreztem: itt a nagy lehető­ség, csak élni kell vele. Utóbb kiderült: a szovjet és bolgár sportoló váratlanul kemény akadályba ütközött a nyugatnémet Schwaben­Ligaértekezlet Kaposváron Közeleg a bajnoki rajit a labdarúgás harmadik vona­lában is. Érre utalt, hogy tegnap délután Kaposvárott találkoztak ligaértekezlet ke­retében a Dráva-csoport csapatainak képviselői. Hor­váth Zoltán, a területi ver­senybizottság elnöke érté­kelte az 1984—85-ös bajno­ki esztendő tapasztalatait, majd ismertette az új idény legfontosabb feladatait. Az előző évi bajnokságról elmondta, hogy a mérkőzé­sek színvonala nem érte el (az 1983—‘84-es bajnokság át­lagszínvonalét. Sürgős intéz­kedést kíván egyesületi szin­ten is a fegyelmi helyzet, hi­szen a sárga lapos figyelmez­tetések száma 829, a kiállítá­soké pedig 100 volt a mos­tani évadban. Siklós csapa­tából 11, Csurgóéból 10 lab­darúgót állítottak ki a játék­vezetők. Két óvás történt, az egyik alapján — játékveze­tői műhiba miatt — újra­játszást rendeltek el. A Szi­getvár pályáját három hétre betiltották. A Dráva-csoport területi válogatottja kitűnő­en szerepelt, Baján nagysze­rű játékkal nyert a torna döntőjében, a Körös-csoport válogatottja ellen. Elismeré­sét fejezte ki a válogatott­ban szerepelt komlói, paksi, valamint a Honvéd Táncsics SE és a Kaposvári Rákóczi labdarúgóinak a dérekas helytállásért. Elkészült az őszi idény sorsolása, az 1985—86-os baj­nokságban augusztus 11-én indul a pontvadászat, a sze­zonzáró 15. fordulót novem­ber 17-én rendezik. Az ősz­től két csapat, a H. Táncsics SE és az újonc Nagykani­zsai Volán Dózsa szombaton játssza hazai mérkőzéseit. A nagykanizsai együttes men­tesült az ifjúsági csapat sze­repeltetésének kötelezettsége alól. A bajnóki rajtig végre kell hajtani a pályahitelesí­téseket. Gondoskodni kell a mentőláda és a hordágy be­szerzéséről. Valamennyi pá­lyán a pénztáraknál és a ka­pubejáratoknál az alábbi szövegű figyelmeztető táblát kötelesek elhelyezni: „Rend­zavarás, botrányokozás és a játékvezetők sértegetése ese­tén a közönséget eltávolít­juk, a pályát betilt juk. OTSH —MLSZ.” Az új idényben a pályaválasztó klubok 15 ta­gú rendezőgárdáról kötelesek gondoskodni minden mérkő­zésen. Újdonság: a lecserélt játékos ezután nem lesz kö­teles az öltözőbe vonulni, to­vábbra is a kispadon marad­hat a találkozó befejezéséig. Egyiptom lemondta Nem lesz július 21-én Kai­róban Egyiptom—Magyaror­szág „B” labdarúgó-mérkőzés — közölte az MTI-vel Czékus Lajos, az MLSZ főtitkár- helyettese. — Telexet kaptunk az Egyiptomi Labdarúgó Szö­vetségtől, amelyben arról tu­datják az MLSZ-t, hogy VB- selejtező kötelezettségeik miatt nem tudják elvállalni a kairói mérkőzést a július 21-i mérkőzést, s ké­rik azt későbbi időpontra el­halasztani. Sajnos, ez azt je­lenti, hogy belátható időn be­lül nem kerülhet sor a ta­lálkozóra, hiszen az 1986-os Mundiál'ig már lényegében egyetlen szabad napunk sincs a bajnokság, illetve a VB-re készülő válogatott sűrű prog­ramja miatt — mondta Czé­kus Lajos. Teke Dombóvárott, a Spartacus SE tekecsarnokában rendez­ték meg a városi felnőtt r.ői- férfi egyéni és páros teke munkahelyi olimpiát. A 33 résztvevő érdekes, szoros küzdelmet vívott a helyezé­sekért. Eredmények: Női egyéni: 1. Bán Sándorné 300, 2. Vértesi Jánosné 254, 3. Csabi Mihály- né 236 fával. Férfi egyéni: 1. Bán Sándor 333, 2. Takács Árpád 322, 3. Schmieder György 311 fával. Párosban: 1. Bán Sándor—Bán Sándor­né 633, 2. Horváth János— Sohmieder György 619, 3. Szabó Vince—Eklics Ferenc 615 fával. land személyében. Mindket­ten kikaptak az NSZK-beli- itől, így Takácsnak Schwa­benland jutott riválisul a döntőben. — Nem keresztezhette ter­veimet, hiszen már az első összekapaszkodásnál meg- éreztem: nagyon tart tőlem. Óriási inamú csatában, 4-3- ra nyertem, megvolt az első arany! — A szabadfogású elsőség birtokában szinte mindegy volt, kit vet utamba a sors. Olyan felszabadultan, jól éreztem magam, hogy talán egy felnőttel is kiálltam vol­na. Üjaíbb f inálér a készülhet­tem vasárnap délután. Svéd riválisom ellen biztonsági birkózás is elég volt a dup­lázáshoz. Fáradtság? Nem, ilyesmit nem érzek. Köteles­ségemnek tartottam a helyt­állást, hiszen szakosztályun­kat nem is olyan régen még a feloszlatás réme fenyeget­te. — Most következnek a ju­niorévek ! Hasonló eredmé­nyességgel? — Űj, nehezebb feladatok elé nézek. De ott sem lehe­tetlen az élsőség kiharcolá­sa. Nagyon szeretnék olyan egyéniséggé válni, aki a ma­gyar birkózósport nemes ha­gyományait ápolja. Mint például Kocsis Ferenc ... — Tatabánya ünnepelhet. Takács János mellett az ügyes Hengerre és Bodó Csa­bára is büszkék. — Ezek a fiatalok szinte vég nélkül terhelhetők — mondta Géth Ede, a boldog mester. — Megbeszéltem ve­lük: az egyik napon szabad-, a másikon kötöttfogást gya­korolunk. Takács Jancsi sze­rencsés allapállású birkózó. — Aligha téved nagyon az, aki arra tippel: Takács Já­nos meghívót kap majd a felnőttválogatott-keretbe is! — Csínján kell bánni te­hetségeinkkel — mondta er­re Hegedűs Csaba, szövetsé­gi kapitány, aki hétfőn haj­nalban hazautazott Bologná­ból. (A fiatal birkózók ked­den délután érkeznek vonat­tal.) — Szép a siker, de nem szabad idő előtt többletter­het rakni reménységeink vállára, i — A kérdés persze önként adódik: meddig tud egy fia­tal birkózó azonos eredmé­nyeket elérni a két fogás­nemben? Nem lehet káros a kétféle tehertétel? — Nem! — válaszolta Far­kas Tibor, a Magyar Birkó­zó Szövetség szakfelügyelője. — Nem is olyan régen ádáz viták dúltak arról, vajon képes-e magyar birkózó a két fogásnem szakmai tudás­anyagának azonos szintű el­sajátítására? Takács most csattanós választ adott azok­nak, akik amellett törtek lándzsát, hogy mielőbb sza­kosodni illik, azaz választani a két fogásnem között. (MTI) Dicsért az új főtitkár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents