Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-15 / 164. szám
/ TOLNA \ A tsÉPÜJSAG 1985. július 15. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Nem lehetne kicserélni? Molnár György sióagárdi olvasónk írta: Sióagárd mellett a Sió-hídtól a falu végéig, a Nádor-csatorna partján haladó útkanyarban a betonkorlát csaknem teljesen tönkrement. Tekintettel a nagyfokú balesetveszélyre, kérnék az egész jelzett szakaszon vaskorlát elhelyezését. A múltban két esetben már autó zuhant ezen a helyen a vízbe, szerencsére akkor emberéletben nem esett kár. Egy másik, a Sió-hídnál a Sióba zuhant autó esetében már halálos baleset fordult elő a korlát hiánya miatt. A balesetet követően ott vaskorlátot helyeztek el.’ Kőműves József, a Pécsi Közúti Igazgatóság szekszárdi üzemmérnökségének vezetője válaszolta a következőket : — A sióagárdi bekötőút jobb oldalán, a Nádor-csatorna partján régi típusú vasbeton korlát van, amely a baleseti veszély elhárítására megfelelő. Arra lehetőségünk, sajnos, nincs, hogy esztétikai megfontolásból acél szalagkorlátra cseréljük le az egyenes útszakaszon is a meglévő vb-korlátot. A község határában lévő útka- nyar fokozottabb jelölésére úgynevezett „halszálkás” figyelmeztető táblát helyezünk el. — A levélben hivatkozás történt a jelzett szakaszon súlyos balesetre. A balesetek oka a rendőrségi vizsgálatok eredménye szerint a Sió-hídnál figyelmetlenség, a Nádorcsatornánál pedig ittas vezetés volt. Miért nincs Kondifix? Gravencz Nándor, Tolna, Batthyány u. 24. szám alatti olvasónk több - galambtenyésztő gondját fogalmazta meg, amikor ezt írta: „Idén rendszeresen felkeresem a kisállattenyésztő szövetkezet takarmányértékesítö helyeit, de sehol sem lehet kapni a Kondifix nevű takarmánykiegészítőt. Minden értékesítő azt válaszolta, hogy megrendelik, de ők sem tudják, hogy miért hiánycikk a keresett termék. A hiány okáról 1985. április 11-én kelt levelemben érdeklődtem a kisállattenyésztő szövetkezetnél, de levelemre a mai napig választ nem kaptam. Galambtenyésztő társaimmal együtt várom a választ az illetékesektől.” A Tolna Megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának vezetője, András Imre válaszolt. — A Kondifix takarmánykiegészítő a kisállattenyésztő szövetkezet áruhiány miatt beszerezni nem tudja. A szövetkezet vezetői elmondták: az említett takarmánykiegészítőt olyan kevesen keresik, hogy a jövőben a cikk forgalmazásával nem is kívánnak foglalkozni. Gazdaságtalan a forgalmazása. — Javasoljuk olvasójuknak, hogy próbálja alkalomszerűen megkérni ismerőseit, akik esetleg olyan más megyeszékhelyekre utaznak, ahol kapható és beszerezhető e cikk. (A kérdésre adott válasz újabb kérdésekre ösztönöz. Ha egyszer a kisállattenyésztő áruhiány miatt nem tudja beszerezni a Kondifixet, akkor honnan tudja, hogy a forgalmazása gazdaságtalan. A másik kérdés: olvásónk levelét a kisállattenyésztő válaszra sem méltatta. Miért? A harmadik kérdés: ha a galambtenyésztők minduntalan azt a választ kapják: nincs Kondifix, akkor előbb- utóbb megunják a keresését. A negyedik: más megyeszékhelyeken megéri a Kondifix forgalmazásával foglalkozni ? Ha egyszer hiánycikk, akkor más megyékben hogyan tudják beszerezni...? — A szerk.) A kő is szén? ■' *•% Magyar Pál, Decs, Zalka Máté u. 9. szám alatti olvasónk felkereste szerkesztőségünket és elmondta: Május 21-én 19 mázsa szenet vásárolt a decsi Tüzép-telepen. Otthon kiderült, hogy a szén csak a nevében az. A szénben igen sok a kő. A Szekszárd—Sárköz és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet kereskedelmi főosztályának vezetője, Kovács Frigyes az ügy kivizsgálása után a következő tájékoztatást adta szerkesztőségünknek : — Megállapítottuk, hogy a Magyar Pál által vásárolt brikett jelentős mennyiségben tartalmaz idegen anyagot, amely a gyártás során került a szénbe. A reklamációt, illetve a minőségi kifogást továbbítottuk a Déldunántúli Tüzép Vállalathoz további intézkedés végett. Lejárt a munkaidő? Karászi Ferenc Szekszárd, Hunyadi u. 10. 11/16. szám alatti olvasónk panaszolta: a felettük lévő lakásban tetőtér-beépítés folyik. Amikor esett az eső emiatt az ő konyhájuk és a kisszobájuk beázott. Bement a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalathoz és segítséget kért. Ott azonban az információnál azzal utasították el, hogy majd másnap kimennek, mivel már lejárt a munkaidő. Olvasónk az órájára pillantott: a mutató 15.30 percen állt. A Szekszárd Város Tanácsa V. B. műszaki osztálya kivizsgálta az ügyet. Az eredményről Briglovics János osztályvezető tájékoztatta szerkesztőségünket: — Megállapítottuk, hogy olvasójuk a hiba bejelentését abban az időszakban tette, amikor a Városgazdálkodási Vállalatnál a nyári munkarend volt érvényben. Ezen időszakban a munkaidő 14 óra 20 percig tart, ezt követően a vállalatnál csak ügyeleti szolgálat van, ahol a bejelentések fogadására és az azonnali intézkedést igénylő csőtörések, vezeték-eldugulások elhárítására készültek fel. Emiatt nem volt mód az említett esetben az azonnali beavatkozásra. — Megállapítottuk továbbá, hogy a vállalat a bejelentést követő napon írásban intézkedett, hogy a tetőtér-beépí- tők a beázás okát szüntessék meg és a lakásban keletkezett rongálódásokat hozzák helyre. A vállalat a jövőben a hasonló esetek elkerülése érdekében fokozottabban ellenőrzi majd a tetőtér-beépítéseket. T elefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK Ez alkalommal — többek felvilágosításkérésére is figyelemmel — arról adunk tájékoztatást, hogy milyen esetben és mit örököl a házastárs, illetve mikor nem örököli, továbbá arról, hogy miként kerülhet sor a házastárs haszonélvezeti jogának megváltására. A házastársaknak kétféle öröklési joguk van: ha az örökhagyó után leszármazók maradtak, a házastárs a hagyatéki vagyontárgyak haszonélvezetét örökli. Ha le- származók nem maradtak, a házastárs örökli az egész hagyatékot, kivéve az ági vagyontárgyakat, vagyis azokat, amelyeket az örökhagyó is már úgy örökölt, vagy kapott a felmenőitől, azaz nem szerzemény! vagyontárgyak. Ilyenkor azonban, bár a túlélő házastárs ezeket a vagyontárgyakat nem örököli meg, a haszonélvezeti jog azonban ezeken a tárgyakon is megilleti őt. A fő szabály tehát az, hogy a házastárs az örökhagyótól mindenképpen örököl, más. képpen akkor, ha vannak gyermekei és másképpen, ha nincsenek. Az előbbi esetben haszonélvezetet örököl, az utóbbiban magát a szer- zeményi vagyont, illetve annak az örökhagyó tulajdonát képező részét. Kihangsúlyozandó azonban, hogy az öröklési szabályok csak abbém az esetben biztosítanak öröklési jogot a túlélő házastársnak, ha közte és az örökhagyó között valóságosan is megvan a házasság, tehát ha az örökhagyó halálakor ténylegesen házassági életközösség volt közöttük. Ha ez nem így volt, a túlélő házastárs nem örököl. Megismételjük: Ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó és házastársa között nem volt meg az életközösség (s visszaállításra sem volt remény), a házastárs a törvény alapján nem örökölhet. A fentiek a törvényes öröklésre vonatkoznak, tehát arra az esetre, ha az örökhagyó végintézkedés (végrendelet) hátrahagyása nélkül halt meg. Az örökhagyó végintézkedése esetén a túlélő házastársnak nincs joga haszonélvezetre, ilyenkor csupán a köteles rész jár neki, ami korlátozott mértékű haszonélvezetet jelent. Ha tehát az örökhagyó az egész vagyonáról rendelkezett, azt szétosztotta a rokonai között, de a házastársáról meg sem emlékezett, a házastársat özvegyi jog címén csupán a köteles rész illeti meg. Jó tudni azt is, hogy ha a túlélő házastárs új házasságot köt, haszonélvezeti joga megszűnik. Ami már most a haszonélvezeti jog megváltását illeti, utalnunk kell arra, hogy a haszonélvezet tárgyaiban az utóbbi években jelentős változás ment végbe: a mező- gazdasági földterület helyett egyre inkább házingatlanok, lakástulajdon, nyaraló, személygépkocsi. színes televízió, egyéb tartós használati tárgyak alkotják a hagyatéki vagyont, ezek pedig elhasználódnak, hosszabb idő után megsemmisülnek, s így az állagörökös gyakorlatilag elesik attól, amit örökölt, hiszen ezeket a haszonélvező birtokolja, használja, hasznukat szedi. Ezért rendelkezik a Polgári Törvénykönyv úgy, hogy mind a házastárs, mind az állagörökösök kérhetik a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását. A megváltás bármelyikük egyoldalú kérelmére bekövetkezhet, a jogszabály azonban egyoldalú kérelemre nem teszi lehetővé az összes hagyatéki vagyontárgy megváltását: a házastárs által lakott lakásra, s az általa használt berendezési és felszerélési tárgyakra érvényes haszonélvezet megváltását ugyanis eredményesen nem lehet kérni. DR. DEÁK KONRAD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Mozgáskorlátozottak országos ifjúsági tábora, Dombori *85 Ami jó egy tolókocsisnak... Erős szél fodrozza a dombori holt Duna-ág vizét. A KISZ-tábor egyik csónakjával két lány sodródik a nádas felé. A partról egy férfi rosszat sejtve figyeli a lányok ügyetlenkedő mozdulatait, majd ladikjába szállva megindul feléjük. Néhány perc múlva a tábor mólójához vontatja a lányok csónakját. — Legyen szíves közel a parthoz állni, mert a tolókocsikba kell ültetni bennünket — így a lányok. A férfi döbbenten látja a valamikori gyermekbetegség torzító nyomait a lányok alsó végtagjain. Szó nélkül, készséggel segít, majd sokáig nézi a két tolókocsit, amint eldöcög a KISZ-tábor épületei közé... A dombori KISZ-tábor ebben az évben első alkalommal ad otthont mozgássérült fiataloknak. Schäffler Ádám, a Mozgássérültek Tolna Megyei Egyesületének elnöke, Heinczmann Magdolna, az egyesület titkára, Házi Magdolna, az ifjúsági klub vezetője és Link Györgyi ifjúsági felelős csendben, figyelemmel hallgatják a beszélgetésre egybegyűlt fiatalok véleményét a tábor életéről. Mohai Pál, a Békés megyei Muronyból érkezett. Si- sa Erika Pest megyéből, Do- mony községből. Elek Erzsébet Budapestről. Felegyi Károly Békéscsabáról, Kósik Lajos Ceglédről, Kopár Ágota Nagykanizsáról, Cselei Bálint Hajdúböszörményből. Tanácsi ügyintéző, bérelszámoló, gyors- és gépíró, számítógép-kezelő, történész, általános iskolai tanuló, nyomdai betanított munkás szava, hangos derűje uralja a tábor előadótermét. Ez a hangulat van jelen egy órán, két órán... tíz napon keresztül, amit itt a Tolna megyei ifjúsági táborban töltenek. A táborlakók szerint a házigazdák kitűnő programot állítottak össze: — A mözsi Bartók Béla kórus adott hangversenyt... — A pécsi Nemzeti Színház két színművészének volt kabaré-esztrád műsora... — Bemutatkozott nekünk a TOTÉV néptáncegyüttese... — Néprajzi előadást tartott egy muzeológus ... — Filmet is vetítettek ... — sorolják a programokat, egymásnak adva, egymástól véve a szót, közben pukka- doznak a cinkos nevetéstől. Elárulják, hogy a Tolna megyét bemutató film helyett tévedésből a Lady Chatterley szeretőjét vetítették le... A BASIC számítógépes tanfolyam, asztalitenisz, roll-ko- csiverseny és diszkótánc- verseny szerepel a népszerűségi listán. Ez utóbbit — talán a kétkedő pillantás miatt nyomban be is mutatja a két, tolókocsiban ülő „diszkó-királynő”, Sisa Erika és Kopár Ágota. Magnót kerítenek elő, aztán hirtelen mozdul, megemelkedik az első két kerék és a zene lüktető ritmusára, akrobatikus ügyességgel pördül, fordul a tolókocsi. Minden éjszaka hajnalig tartó mulatozás van a táborban. — Ráérünk majd otthon aludni — vallják. — Most örüljünk egymásnak és legyünk vidámak. Ismered azt a viccet, hogy két mozgás- sérült beszélget egy break- táncversenyen?... Vicc, viccet szül, de a beszélgetés végül mindig egy ponthoz kanyarodik, a sorsukhoz. Ahhoz, hogy bár sok a segítő és megértő ember, mégis sok probléma megoldatlan. Például, hogy az építészet itt nálunk mennyire nem veszi figyelembe a mozgáskorlátozottakat. Apróságnak tűnik, hogy a WC-ajtók nyílása 60 centiméter, a tolókocsik szélessége pedig 65. Vagy, hogy a középületek, tanácsok, postahivatalok, üzletek nemhogy lifttel nincsenek felszerelve, de kiépített kocsifelhajtó sincs. — A járdaszegélynél már megállunk, pedig sok mindent tudnánk önállóan intézni. Tavasszal kilenc autóval kimentünk Bécsbe. Nagy feltűnést keltettünk. Nem a tolókocsikkal, hanem a Trabantokkal ... Egy ifjúsági szállodában töltöttünk három napot. Igazán nem számítottak az érkezésünkre, de ott eredetileg úgy építkeznek, hogy ami jó egy tolókocsisnak, az mindenkinek jó lehet. Az utcai nyilvános telefonfülkék mellett ott áll a másik, amit jeleznek, hogy mozgássérültek használhatják. Itthon nem érjük el a kocsikból a telefonkagylót... Ismét a tábor életére terelődik a szó, mosoly ül az arcokra, és hálás pillantások vetődnek a házigazdák felé. — Szegeden voltunk, ahol a Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetsége szervezett hasonló tábort — emlékezik Heinczmann Magdolna. Itthon felmértük a lehetőségeinket és a megyei KISZ-bizottság segítségét kértük. Amikor kidolgoztuk elképzeléseinket, akárkihez fordultunk, mindenki szinte első szóra segített. Harminckét vállalat és intézmény nevét kellene itt felsorolnom, akiknek hálás köszö- netünket fejezzük ki. Nem említek egyet sem, nehogy valaki is kimaradjon. Azt, hogy csupán az étkezés díját — 100 forintot — kell naponta fizetnünk, ezt nekik köszönhetjük. Sok-sok apróságra kellett gondolni a szervezéskor. A tizenkilenc tolókocsis táborlakó mozgását a lépcsőknél deszkákból épített rámpákkal oldjuk meg. Az első napon féltéglát kellett keresni az egyik ágy magasításához. A honvédség paksi és szekszárdi alakulatától van itt néhány kiska- tona, aki ügyeleti szolgálatot lát el, hihetetlen segítséggel, ügyesen... A száz mozgásában sérült, korlátozott fiatal tíz napról visz élményt az ország legkülönbözőbb pontjaira Dom- boriból, a vízpartról, a fagylaltról, a napkeltét köszöntő beszélgetésekről, a bicegve is egymásra talált örömökről. DECSI KISS JÁNOS Mohai Pál Sisa Erika Kósik Lajos Felegyi Károly
