Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-08 / 133. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 133. szám. ARA: 2,20 Ft 1985. június 8., szombat. Mai számunkból HÉTRŐL HÉTRE — HÍRRŐL HÍRRE (3. old.) MUNKAVÉDELEM — EMBERVÉDELEM (5. old.) REJTÉLYES TALÁLKOZÁS A TENGER MÉLYÉN (8. old.) „JHI m A GYEREKEK MEGÉRTETTÉK (9. old.) Ma választ Magyarország Forradalomban, demokráciában, néptiszteletben, ál­lamjogban igencsak jártas, azokról véleményt formálni vitathatatlanul jogosult elődünké a gondolat: „A teória oly épület, melynek alapja a praxis.” Kossuth Lajos szavait a mai nap eseményére értve, úgy gondoljuk, „a praxis”, azaz a gyakorlat igazolni fogja „a teória” épületének, az 1983. évi III. törvénynek a célszerűségét, hasznosságát, társadalmi alkotó erőket mozgósító jelle­gét. E törvény az, amelynek alapján ma három szavazó­lapot kap kézbe a választásra jogosult állampolgár az ünnepien feldíszített szavazókörzeti helyiségben. Másfél millió állampolgár vett részt a mai napot, a szavazás napját előkészítő jelölőgyűléseken, tíz- és tíz­ezrek voltak ott a politika nagy és kis köreit össze­kapcsoló választási gyűléseken, az érdeklődés, az akti­vitás meghaladta a várakozásokat. Felszabadulásunk napjai óta most tizenegyedszer választ a felnőttlakos­ság országgyűlési képviselőket, és kilencedik alkalom­mal tanácstagokat. Van hagyomány, tapasztalat, ám újdonság is. Ezek az új vonások teszik érdekessé, izgal­massá az 1985. évi választásokat, nemcsak friss szemmel nézve, hanem majd később, történelmi távlatból szem­lélve is. A realitások tisztelete, a megtehető lépések mérle­gelése jellemezte az előkészületeket, a jelöltek kivá­lasztását, a nagy és a kis, — azaz az országos és a helyi — politika eredményeinek, céljainak összevetését, mert nemcsak személyekről, jelöltekről, hanem szükséges és lehetséges programjukról is folyt az eszmecsere, olykor vita, azaz nem a szocialista társadalomról és gazdaságról általában, hanem ezeket a konkrét tapasz­talatok királyvizébe merítve ütköztek nézetek, vélemé­nyek, javaslatok, elképzelések. Tapasztalatok, várakozá­sok rendkívül gazdag tárházából málházták föl az or­szágos lista harmincöt, a 352 országgyűlési választó- kerület 766, és a 42 725 tanácstagi választókerület je­löltjeit. Nehéz ez a málha? Igen, az. Mert benne a fele­lősség súlya, de benne a hasznos cselekvés, a jó szol­gálat nemes, a nehezet is szívesen vállalttá tevő örö­mének lehetősége is! Egy pillanatra se feledjük: jelöltnek lenni sem cse­kélység, sőt, rang! Mert a megbecsülésnek, a közéleti szerepvitelnek egy formája, a közösségért tenni képes egyénnek olyan elismerése, amit nem adnak könnyen. S valóban nem, hiszen a Hazafias Népfront illetékes testületéi által előterjesztettek mellett négyezer további javaslat hangzott el a jó hangulatú lakossági összejö­veteleken, s a négyezer közül több mint háromezer- hatszázan megkapták a kellő voksokat, jelöltek lettek. Az országgyűlési választókerületekben ötvennégy he­lyen hármas, négy helyen pedig négyes a jelölés, a tanácstagi választókerületekben 2460 esetben hármas, kilencvennégyben pedig négyes lett a jelölés. Nem al­kalmasok és alkalmatlanok szembesítése ez az állam­polgár részéről, hanem az alkalmasok közül a legin­kább megfelelő keresése. S ez a keresés egyben fényt vet arra is, hogy állampolgárok egyre bővülő tábora ismeri fel a többre van szükség korparancsát, értve e többet magára éppúgy, mint képviseletére, a társadal­mi-gazdasági fejlődés elemeinek tökéletesítésére. Ezért, hogy a választás napja, a mai nap nem végpontja, sokkal inkább kezdete valaminek. Szó sincsen arról, hogy ma, amikor választ Magyar- ország, bárki is azt gondolná, ellentmondásoktól, fe­szültségektől mentes valóság közegében fogja kezébe a három szavazólapot az állampolgár. Ennek éppen a fordítottjáról van szó! Arról, hogy a szavazás — a szocialista építőmunka alapvető vívmányainak igenlése mellett —, a maga terepén, és a maga eszközeivel, lehe­tőségeket, módozatokat keres, felelősségüket jól érző testületeket állít össze, hogy enyhülhessenek a feszült­ségek, könnyebbedhessenek a gondok, a közösség sok­féle képességét egyesítve, az akaratokat közös célok elérésére összpontosítva. Arra, hogy szándék és tett egysége mire képes, egyetlen példát: amíg a hetvenes évek második felében az országban az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke négyszáz forintot tett ki, tavaly 1194-et, teljes összegében 12,7 milliárd forintot! Apró részeleme ez annak, milyen hatalmas erők rej­lenek a társadalomban, annak egy-egy helyi sejtjében, s ezeknek az erőknek a kamatoztatása a munka- és lakóhelyeken nem csupán feltételezi, hanem egyenesen megköveteli — amiben meghatározó szerepe lesz a most megválasztandó testületi tagoknak — az érdekek egész- / séges ütköztetését, a nyílt vitákat,' a kényesnek vélt kérdések száműzését, a határozatok végrehajthatóságát és végrehajtását. Mély, máig érvényes igazság rejlik ugyanis Leninnek a munkás- és katonaküldöttek szov­jetjeinek második összoroszországi kongresszusán el­hangzott szavaiban: „Az állam akkor erős, ha a töme­gek mindent tudnak, mindenről véleményt tudnak al­kotni, és mindent tudatosan tesznek.” Ennél tömöreb­ben aligha lehetne megfogalmazni azt a várakozást — és azt a követelményt! —, amelyet a választók támasz- I tanak választottjaik tevékenysége, helytállása, parla­menti, tanácsi munkában való alkotó részessége iránt. Igen, alkotó részességet vár, követel, s kér majd szá­mon az állampolgár, hiszen a maga jelenéről és holnap­járól van szó, lesz szó a rövidesen már alakuló ülésre gyülekező testületekben. Ez a közös jelen és jövő az, ami sikerben és gondban, tettben és eredményben társsá teszi a választót és a választottat. MÉSZÁROS OTTÓ A környezet védelme közös ügy Átadták a termelési díjakat Tegnap délelőtt Szekszár- don, a megyei tanács vb- ,termében került sor a gaz­dálkodás környezetének javí­tására kiírt verseny értéke­lésére és a díjkiosztásra. Ezen a fórumon adták át a mezőgazdasági munkában élen járt iskoláknak a ván­dorzászlót és pénzjutalmat, valamint az elmúlt évi tej- és hústermelési verseny eredményhirdetésére is sor került. A díjátadáson megjelent Varjas János, a Hazafias Népfront Tolna Megyei Bi­zottságának titkára is. A dí­jakat Kelemen István, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője adta át. Bea József, a mezőgazdasági és élelmezésügyi szakfel­ügyeleti csoport vezetője ér­tékelésében elmondta, hogy a megye mezőgazdasága az elmúlt évtizedekben roha­mos fejlődésen ment keresz­tül, ami ágazatonként az eredmények javulásában is megmutatkozott. A környe­zet és a mezőgazdaság kö­zött sajátos a helyzet, mivel a mezőgazdaság — vala­mennyi ágazat közül — a legszorosabb kapcsolatban áll környezetünkkel. A ter­melésben keletkezett mellék- termékek és „bevitt” anya­gok nem boríthatják fel a biológiai egyensúlyt, és a környezetszennyezés mini­málisra csökkentése is mind- annyiunk közös érdeke. E felismerés nyomán, 1980-tól az intézményhálózat bevonásával üzemenként ér­tékelik a megelőző év gaz­Bea József értékeli az 1984. évi gazdálkodási versenyt dálkodási környezetének rendjét. Ebben az értékelés­ben részt vesz a TESZÖV, az állategészségügy, a KÖJÁL, az állattenyésztő vállalat, a földhivatal és a növényvé­delmi és agrokémiai állomás, — így a gazdálkodás összes területe egy időben és azonos feltételek mellett értékelhe­tő. Az 1984. évi értékelés és az összesített pontszámok alapján a termelőszövetkeze­tek rangsorában első a bony­hádi Pannónia Téesz, máso­dik a decsi Egyetértés Téesz, harmadik a teveli Kossuth Téesz, negyedik a paksi Du­namenti Egyesülés Téesz, ötödik a pálfai Egyetértés Téesz, hatodik-hetedik a na- ki Dózsa, és a kajdacsi Aranykalász szövetkezet lett. Az állami gazdaságok kö­zül a Dalmandi Mezőgazda- sági Kombinát bizonyult a legjobbnak. A díjátadás Után került sor a mezőgazdasági munkákban élen járt iskolák kitüntetésére. Az őszi mező­gazdasági munkák során ta­valy összesen 15 368 diákot foglalkoztattak a megye ter­melőszövetkezetei és gaz­daságai. A diákok 303 506 teljesített munkaóráért 3 867 755 forint munkadíjat vehettek át. Az általános is­kolák közül első helyezést ért el a bátaszéki általános iskola. Jutalma: Kiváló Mun­káért vándorzászló, és az út­törőcsapat számára ötezer fo­rint pénzjutalom. A középis­kolák közül első lett a Szek­szárdi Bezerédj István Ke­reskedelmi Szakközépiskola, ök is vándorzászlót kaptak, és a KlSZ-szervezet ötezer forint pénzjutalmat. A jó munkát végző isko­lák kitüntetése után követ­(Folytatás a 2. oldalon) Új postahivatal Szekszárdon, az Újvárosban A terjeszkedő és gyarapo­dó megyeszékhelyen jelen­leg két — a megyei és a 2-es számú, Tambov lakótelepi — postaihivatal van, s bizony zsúfoltság nélkül nemigen képesek megoldani a növek­vő forgalmat. Ezért a posta a város fejlődését követve, újabb hivatalt létesít, melyet június elején adnak át a Rá­kóczi utoa 85—*87-es épület­iben. Ezt a megyei tanács bérleményként biztosítja a postának. Ugyancsak ebben a házban — az áfész volt székházában — kapott he­lyet az újvárosi pártái ap- szervezet irodája, valamint néhány irodát az Autóközle­kedési Tanintézet. A beruházási költség — bár „csak” átalakításról van szó — elég magas, közel há­rom és fél millió forint. Azért, mert beszerelik a köz­ponti fűtést is, mégpedig egyedi kazánnal. A 168 négy­zetméter alapterületen az át­adást követően három mun­kahelyen dolgoznak majd, de négyre bővíthető a felvételi helyek száma, ezenkívül egy hivatali kézbesítő dolgozik még ott, aki a fiókbérlők ki­szolgálásával foglalkozik. A munkákat a Tolna Megyei Lakáskarbantartó Ipari Szö­vetkezet szakemberei végzik. A műszaki átadás június 11- én lesz, ezt követik a hiány­Szojuz T-13 Korszerűsített berendezések A Szojuz T-13 űrhajó fe­délzetén csütörtök délelőtt óta a világűrben tartózkodik az 57-ik szovjet űrlegénység: Vlagyimir Dzsanibekov pa­rancsnok és Viktor Szavinih fedélzeti mérnök. Vlagyimir Dzsanibekov a szovjet—mongol közös űrre­pülés tagjaként látogatott a Szaljut-6 űrállomásra, ahol Szavinih tartózkodott. A két űrhajós pénteken kiadós alvás és reggeli után moszkvai Idő szerint nyolc­kor kezdett hozzá a prog­ramban előírt feladatok el­végzéséhez. Kézi és automa­ta üzemmódban egyaránt több alkalommal kipróbálták a Szojuz T-13 irányítását. Az újfajta műszerekkel és be­rendezésekkel természetesen hónapokon keresztül gyako­roltak a Földön, de bár­mennyire sikerül is a labo­ratóriumi körülményeket a valóságoshoz közelíteni, soha nem lehetnek teljesen egyen­értékűek. Két alkalommal is módosították az űrhajó pá­lyáját, s a földi irányítóköz­ponttal rádión keresztül kö­zölték tapasztalataikat és észrevételeiket a berendezé­sek működéséről. Az orvosi ellenőrzések és saját jelentéseik szerint a két űrhajós egészsége és közérzete jó. A Szojuz T-13 fedélzeti berendezései nor­málisan működnek. pótlások. Posta — közvetlenül a buszmegálló mögött

Next

/
Thumbnails
Contents