Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-10 / 134. szám
1985. június 10. ' TOLNA 4 KÉPÚJSÁG ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárdi Postafiók: 71 Megfelelőbe a tüzelőellátás? özv. Hovodzák Lajosné Felsőnyékről írt, s arról tájékoztatott bennünket — mint ismeretes — április 1- gyel megkezdődött a tüzelő- akció, azonban a helyi tü- zép-telepen sem fát, sem brikettet, sem iszapszenet nem lehet kapni. Sokan vannak, akik ilyen alkalmakkor — mikor tüzelőakció van — szeretnék beszerezni a téli tűzrevalót. Nemcsak tüzelő, cement sem kapható. A Köp—Ka Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet kereskedelmi főosztályvezetője, Tóth József küldte meg a válaszlt: — A hosszú és hideg tél következményeképpen különösen az első negyedév folyamán — de még április hónapban is — a telepre beérkező szén- és brikiettszál- lítmánycvkat a lakosság rövid idő alatt felvásárolta, így az ellátás nem volt folyamatos. A Dél-dunántúli Tüzép Vállalat pótkeretet nem tudott biztosítani erre az időszakra. — A folyamatos áruellátás érdekében intézkedtünk, hogy a szállítópartnereink — a Volán és az erdőgazdaság — a brikett- és tűzifa-szállítmányokat jobban ütemezzék. A bríkettszálítások megkezdődték, tűzifát is szállítanak. Kazánszenek tekintetében folyamatos, igény szerinti ellátás nem biztosított. A tüzelőutalványok szeptember 30-ig érvényesék. Ezen idő alatt valamennyi utalvány beváltásra kerülhet. — Cementből, mészhidrát- ból megfelelő készlettel ren. delkezik a telep, a folyamatos ellátást biztosítani tudja. Lesz-e fogászati ügyelet? Tolnai Mártonná bonyhádi olvasónk írta, hogy április 21-én, vasárnap kellemetlen fogfájása volt. Ahogy az lenni szokott, elő a házipatikával. Semmi javulás. Rászánta hát magát — jöjjön a foghúzás. Bonyhád városában — tudomása szerint — legalább négy fogászati rendelés van. Ebből három helyen próbált szerencsét, de eredménytelenül, a fájós fog maradt a helyén. Kérdezi, hogy a hét végi orvosi ügyeletbe nem lehetne-e bevezetni a fogászati ügyeletet is? A Tolna Megyei Tanács V. B. egészségügyi osztályának osztályvezető-helyettese, dr. Szügyi Gyula válaszolt: — Tolna megyében hétvégeken a lakosság egészség- ügyi ellátását központi és részben összevont orvosi ügyeleték révén biztosítjuk. Az ügyeletek a felnőtt- és gyermekbetegekat egyaránt ellátják. A felnőtt ügyeleteken kívül a megyeszékhelyen mindennapos gyermek- és fogászati ügyelet működik. — Szekszárdon kívül a folyamatos hétvégi fogászati ügyelet létrehozásának feltételei egyelőre nincsenek meg, így annak bevezetése terveink között a közeljövőben nem szerepel. Távlatilag, amennyiben a személyi és a tárgyi feltételek biztosíthatóak lesznek, számolunk azzal, hogy városainkban hétvégi fogorvosi ügyeleteket szervezünk. — Jelenleg a hétvégi fogászati ellátást (természetesen csak a sürgős eseteiknél) úgy biztosítjuk, hogy a fogorvosok szombat és vasárnap délelőtt rendelést tartanák. Bonyhádon egyelőre csak szombat délelőtt van fogorvosi rendelés, ezért felvettük a kapcsolatot a város egészségügyi vezetésével. ök megvizsgálják a vasárnap dédelőtti fogorvosi rendelés bevezetésének feltételeit és a tehetőségek függvényéiben megteszik annak érdekében a szükséges intézkedéseket. Megjavították-e a rádiótunert? Horváth Zoltán vajtai olvasónk még az elmúlt év decemberében a Gépipari Javító Vállalat nagydorogi ki- rendeltségébe vitte javításra sztereó rádiótuner készülékét, melyet január közepén kapott vissza ugyanitt. A készüléket csak otthon tudta kipróbálni, ami szólt ugyan, de a kijelzőműszer nem működött és a zajzár benyomásakor a készülék elhallgatott. Űjból vissza a nagydorogi ki- rertdeltségre. Telefonon megkereste a Paksi Gépipari Javító Vállalat igazgatóját, aki ígéretet tett arra, hogy rövidesen elkészül a rádió. Segítségül — olvasónk — elküldte a vállalatnak a készülék kapcsolási rajzát is. Levelét továbbítottuk a Tolna Megyei Tanács V. B. ipari osztályára, ahonnét dr. Márkus István osztályvezető válaszolt: — Olvasójuk ügyében telefonon megkerestük a Paksi Gépipari Javító Vállalat igazgatóját. A vállalat vezetője elmondta, hogy a készüléket megjavították, azt a nagydorogi felvevőhelyre eljuttatták, és erről egyidejűleg Horváth Zoltánt is értesítették. — A kapott tájékoztatás szerint a hosszadalmas javítást a készülék ismeretlen eredete okozta, és a megküldött kapcsolási rajz sem bizonyult hozzávalónak. Ml VÁLASZOLUNK Képet nézni, képet látni... „Zseniális ötlet", hallottam a megfogalmazást nemegyszer, amikor a „Csak három napig” látható sorozatot méltatták szakemberek és érdeklődők. A szekszárdi Művészetek Háza rendezvényéről van szó, mely a megnyitást követő hónapokban indult. most nyári szünetre „megy”, ősszel pedig folytatódik. Megteremtője, pontosabban kitalálója dr. Méry .Éva, a Művészetek Háza igazgatója. A múlt hét végén láthatta a közönség a sorozat ötödik bemutatóját: Egry József A horgász című festményét, mely pénteken, szombaton és vasárnap volt kiállítva. A pénteki nap különösen zsúfolt volt, hiszen délelőtt négy „felvonásban” tartott képelemzést a nagyszámú érdeklődőnek — elsősorban csoportoknak — dr. Romváry Ferenc művészet- történész. Voltak közép- és általános iskolások, de a szekszárdi nyugdíjasklub — ők is az állandó látogatók sorába tartoznak — tagjai is részt vettek az egyik előadáson. Hogy előadásnak nevezem a képelemzést, nem véletlen, hiszen a művészettörténész az 1883-ban született Egry József egész életművét méltatta. majd a pécsi Janus Pannonius múzeum tulajdonában levő és Szekszárdon vendégszereplő festményről beszélt, s közben felhívta a figyelmet egy másik Egry- festményre, mely ugyancsak a Művészetek Házában látható jelenleg — a Kossuth- díjas művészek tárlatán. A hallgatóság elmélyülten figyelt, több diák magnóra is vette az értékes szavakat: Egry József már érett stílusáról, az olaj-pasztell technikáról, a matt felületről, mely mégis csillogó; majd a festő életútjáról, a megfestett témákról, a súlyos mondanivalóról, s annak súlyos ábrázolásáról, a kontúrozásról. S hozzá kell tenni, hogy a szekszárdiak megkedvelték a sokat adó bemutatókat, mely tulajdonképpen csak egy-egy mű látványát jelenti. ugyanakkor kapacitálja a nézőt továbbiak megismerésére. Tehát a nyári szünet után várjuk a folytatást! — Amennyiben erre igény van, boldogan vállalom a képelemzéseket — mondja dr. Romváry Ferenc, s a pécsi múzeum pedig szívesen adja kölcsön Szekszárdnak, illetve Tolna megyének a képeket, szobrokat. — Lehet-e valóban hasznos a mindössze egy kép megnézése? Persze, azzal együtt is, hogy mellette képelemzést is hallhatnak az érdeklődők, s hozzá téve a már említetteket, a képek „csábító” erejét. — Hiszek benne, s ezt példával is bizonyltom. Életemben először 11 esztendős koromban voltam hangversenyen, mégpedig itt Szekszárdon, a régi megyeházán, ahol Debussy-műveket hallottam. Mit értettem én akkor abból! Milyen zenét hallottam korábban! De a lényeg — a nagy élmény! Úgy akadt belém. mint egy horog. S a zeneszeretetem azóta megmaradt. s a további élmények még fokozták ... — S a képelemzés? — Ezzel akartam folvtat- ni. Egy csomó olyan dolog vetődhet fel egy kép látása kaDcsán. amit az azzal nem foglalkozók nem is látnak, ami nem tűnik föl nekik. Legyen szó valami szépről, Az elmúlt héten nem jelent meg olyan új jogszabály, amely olvasóink szélesebb körének ér. deklődésére tarthatna számot, ezért ez alkalommal a hagyatéki tartozásokra, temetési költségek viselésére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről adunk tájékoztatást, tekintettel arra is, hogy ebben a körben többen kértek felvilágosítást. Tudni kell, hogy az örökös (ök)re nemcsak a jogok szállnak át. hanem az örökhagyót terhelő összes kötelezettség is, ezek a kötelezettségek azonban az örököst csak az örökség értékére szorítkozó mértékben terhelik. Az örökösök ingyen szerzik meg az örökölt vagyontárgyak tulajdonjogát, ezért indokolt, hogy az örökhagyók hitelezőivel szemben anyagilag helytálljanak. A jogszabály ezért kimondja, hogy valamennyi örökös egyetemlegesen felel a hagyatéki tartozásokért — de csak korlátozott mértékben! Az örökösök a hagyatéki tartozásokért elsősorban a hagyaték tárgyaival és hasznaival felelnek a hitelezőknek, ha pedig a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökösök birtokában, az örökösök örökségük erejéig egyéb va. gvontárgyukkal felelnek. A hagyatéki tartozások, amelyek átszállnak az örökösre: — az örökhagyó illő eltemetésének költségei, — a hagyatéki költségek és a hagyatéki eljárás költségei, — az örökhagyó tartozásai. Ide sorolandó az örökösök néhány kötelezettsége is, pl. a köteles rész kiadásának, a hagyománynak és a meghagyásnak a teljesítésével járó kötelezettség. Vita tárgyát esetenként a temetési költségek viselésének kérdése képezi. Nos, erkölcsi követelmény, de a jogszabály is azt írja elő, hogy az örökhagyót legközelebbi hozzátartozói kötelesek eltemetni, ill. eltemettetni. Ha az örökhagyónak vagyona volt, az eltemettetés költségeit az köteles viselni, aki ezt a vagyont — akár törvényes öröklés. akár végrendeleti öröklés útján — megörökölte. A törvény a hagyatéki tartozások között első helyen a temetés költségeit jelöli meg, s ide tartoznak pl. az örökhagyó holttestének szállításával kapcsolatos költségek, a kegyeleti költségek stb. Érdemes megjegyezni, hogy síremlék (sírkő) állításának költségei nem tekinthetők temetési költségeknek. Nem lenne ugyanis indokolt, hogy a síremlék állítása megelőzze a hagyatéki hitelezők követe, lését. Ezzel szemben a halotti tor költségei — mert a közvéleményben ez sok helyen megkívánt dolog — az örökhagyó vagyoni viszonyainak és a helyi szokásoknak megfelelően, szintén temetési költségek lehetnek, ugyanígy az egyházi szertartások költségei is. Az örökhagyó tartozásai a személyével és vagyonával kapcsolatos összes tartozás, ide sorolandó az örökhagyó személyével és vagyonával kapcsolatos összes tartozás. Lehetőség van természetesen arra, hogy az örökös az örökrészét visszautasítsa, erre azonban csak az örökség megnyílta után kerülhet sor, az örökhagyó életében kinyilvánított visszautasítás érvénytelen. A fentiek ismerete — remélhetőleg — elősegíti néhány családi vita, esetleg bírósági eljárás megelőzését. DR. DEÁK KONRAD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Egry József: A horgász valami megfoghatatlan finomságról, vagy akár egy hibáról... Minderre a szakember kell, hogy felhívja a figyelmet. — A nézők — hiszen itt elsősorban diák-nézőről van szó — pedig megtanulják látva nézni képzőművészetünk kincseit. — Pontosan erről van szó. — Végezetül pedig azt kérdezem, hogy az országban másutt van-e hasonló bemutató? — Nincsen, s ezért is tartom nagy és követésre méltó ötletnek. A Nemzeti Galériában ugyan minden héten kiemelnek egy-egy képet, hogy ráirányítsák a figyelmet egy-egy stílusirányzatra, egy-egy alkotóra. A Művészetek Házában pénteken délelőtt közel háromszázötvenen hallgatták meg a képelemzést, s nézték látva A horgászt. — hm — gk —
