Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-05 / 130. szám

© rtÉPÜJSÁG 1985. június 5. Oldnlhölö '85 Támad (világos mezben) a kisdorogi csapat Sípszó előtt Nagykanizsai Olajbányász—Szekszárdi Dózsa: 15 óra. V.: Segovits. Kovács István: — Hozzászoktunk már, hogy hétről hétre létfontosságú 90 perceket játszunk. Ráadásul a mostani találkozó tipikus négypontos kiesési rangadó is lesz. Érzésem szerint amelyik csapat itt nyer, az már megmenekül a kieséstől. A nagykanizsai mér­kőzéssel egyúttal véget ér az NB II sűrített programja, a hátralévő két fordulóban már csak vasárnapokon lé­pünk pályára. A Metripond SE ellen kínkeserves győ­zelmet arattunk, annak ellenére, hogy együttesünk az előző fordulókban kimondottan jól játszott. Gondjaink, sajnos, tovább szaporodtak. Kniesz siófoki sérülése nem jött rendbe, Weitner II. sárga lap miatt nem játszhat, Hahn változatlanul a maródiak listáján van, Somodi kiállítása ügyében még nem született meg a fegyelmi határozat, de Tóth sem teljesen egészséges. Mindezek ellenére úgy érezzük, hogy Nagykanizsán nem kapunk ki. — Horváth — Szabó, Varga, Kovács B., Tóth — Dienes, Megyeri, Vig — Lauer, Suba, Selmeczi. Kispa­dosok: Hujber, Weitner I., Kiss, Karácsonyi. Centrum Bükk Kupa Szekszárdi sikerek Sportműsor Kézilabda: Szekszárdon Crossbar Kupa női bajnok­ság 15 órakor: BHG—Tejipar, 15.50: Kórház—Eü. Szakisko­la és LAKISZ—Eü. Szakkö­zépiskola, 16.40: TÉV—LA­KISZ, 17.30: Eü. Szakközépis­kola—Bőrdíszmű. Labdarúgás: Az NB II-ben: Nagykanizsai Olajbányász- Szekszárdi Dózsa 15 óra. Az NSZK-ban fogadják az angolokat Az NSZK-ban több vezető labdarúgó-szakember nem ért egyet az TJEFA-nak azzal a döntésével, hogy meghatá­rozatlan időre kitiltják az angol csapatokat az európai kupaküzdelmekből. Franz Beckenbauer szövetségi ka­pitány a határozatról így vé­lekedett: „Kizárólag az an­golok joga, hogy az európai szereplésről döntsenek. Az UEFA húsz éven keresztül elnéző volt mindenféle rend­bontással szemben, s most az illetékesek a nehéz helyzet­ben már kapkodnak.” Helmut Beyer, a Borussia Mönchengladbach csapatának elnöke szerint az UEFA a döntés meghozatalánál a bűnösöket és az ártatlanokat — a nézőket és labdarúgókat — egy kalapba tette. A Mön- chengladbach menedzsere, Jupp Heynckes bejelentette, hogy az Európa-szerte ta­pasztalható „angolgyúlölet” ellenére augusztus 5-én ba­rátságos mérkőzést kívánnak játszani a Liverpoollal. A Bundesliga első osztálya csapatainak vezető edzői Frankfurtban üléseztek, s közös nyilatkozatot tettek közzé, amelyben ez állt: „Az angol labdarúgásnak meg kell adni a lehetőséget, hogy bebizonyíthassa: nem az az igazi arca, amit Brüsszelben mutatott.” A Bundesliga szakvezetői abban is meg­egyeztek, hogy az év máso­dik felében a rendőrség ille­tékeseivel megvitatják a nyu­gatnémet stadionok biztonsá­gának kérdését is. Horváth J.: „Előre­merészkedtem” Alighanem a kisdorogi csatárok, akik időnként kró­nikus gólínségben szenved­nek, nagyon örülhettek a csapat beállása, Horváth Jó­zsef Sikeres kapu előtti tény­kedésének. Mint azt már so­kan tudják: 0-1 után lőtt góljai aranyat értek, ponto­sabban nagyon fontos két bajnoki pontot a kiesés elke­rüléséért harcoló kisdorogi- ak számára. A fiatal, a sport- iSkolás képzés évei után Kis- dorogra került játékos egy nappal a mérkőzés után így emlékezett vissza a történ­tékre: — Ügy érzem, ezen a mér­kőzésen nem tudtam kihozni magarából a maximumot, többet is tehettem volna a csapatjáték eredményessége érdekében. — Ugyan már ... Lőtt két gólt, és semlegesítette az el­lenfél középcsatárát. Kötve hiszem, hogy a szakvezetés és a szurkolók még ennél is többet várnak. — Nem hittem volna, hogy góljaimmal végül is kulcsfi­gurává lépek elő. Végig a mérkőzés alatt ott motosz­kált bennem: kötött felada­tom ellenére előre kell me­részkednem. Kockáztatni a futballban is kell. Fölényben voltunk, érett a gól, s ez a tény állandó felzárkózásra ösztökélt. Hogy melyik gó­lom a legkedvesebb? Az egyenlítő, néha tudom, hogy a második, a közelebbről be­passzolt két pontot jelentett. — Volt már rá példa, hogy gólja döntő fontossággal 'bírt? — Igen. Nem is olyan ré­gen, a Boly ellen játszottunk. Rendkívül nehéz mérkőzésen találatomimial győztünk. Íme, a szerény beállós ön­vallomása. Vajon edzője, Forrriaggini Károly hogyan 'értékelte játékosa teljesítmé­nyét? — Horváth József két gól­Atlétika Területi minősítő verseny A megyei atlétikai szövet­ség területi minősítő verse­nyén szomszédos megyékből és fővárosi versenyzők is in­dultak. A meg-megeredő eső kedvezőtlenül befolyásolta a teljesítményeket. Ennek elle­nére született néhány kiemel­kedő eredmény. Férfiak, 100 m: Böde (Sz. Dózsa) 10,9, Csuta (Tamási) 11.3, Lengyel (Paks) 11,6. Diszkoszvetés: Nyirati (Ta­mási) 42,86. .Nők, 100 m: Szabó (Paks) 13,5, 400 m: Salamon (Paks) 61.4. Magasugrás: Török (Sz. Dózsa) 155. ján kívül is átlagon felüli teljesítményt nyújtott ezen a mérkőzésen. Véleményem szerint 0-1 után szerzett gól­jaival a mezőny legjobbjá­nak bizonyult, őszi leszere­lése után a csapat egyik leg­jobb teljesítményt nyújtó já­tékosa lett a tavaszi idény­ben. Erényei a fejelőkészség, a harcosság és határtalan lel­kesedés. A Boly és a Nagy­atád elleni góljaival döntő érdemeket szerzett a kiesés elkerülésében. — begyé — Ünnep kapitány nélkül? Tudósító kollégám a va­sárnapi mérkőzés egymonda­tos bírálatában így összeg: zett: ......A szerencsésebb c sapat nyert.” Minden bi­zonnyal áll az a mondás is, •hagy egy jó csapatnak sze­rencséjének is kell lende. Szép számmal rándultak el személygépkocsiikkal Doímbó- várról a bányászközségbe, Nagymányokra, s ha a 'két nagy múltú együttes össze­csapása elmaradt a várako­zástól is, a dombóvári legé­nyek azzal „vigasztalták” magukat, most a győzelem Június 5-én a Népstadion­ban csap össze a Bp. Hon­véd és a Tatabánya csapata, hogy megvívja az 1985. évi labdarúgó Magyar Népköz- társasági Kupa döntőjét. A kupa első kiírása óta ez lesz a 46. döntő. Legalábbis a statisztika szerint a 46., mert 1912-ben mérkőzés nélkül nyert az MTK (az FTC nem állt ki ellene) és 1953-ban csak a legjobb négyig jutot­tak él, a világbajnoki elő­készületek miatt a döntőt nem játszották le. Ez a tény a helyzeten nem változtat, a mostani győztes a krónikák­ba úgy kerül majd be, mint a 46. győztes. Az MLSZ 1909-ben írta ki először a kupát, akkor még Magyar Kupa néven. Az el­ső győztest 1910-ben avatták, és a döntőben az MTK 3-1 arányban jobbnak bizonyult a BTC-nél. Egészen 1914-ig évente sor került a kupa­döntőre és az MTK az öt év alatt négyszer diadalmasko­dott. A világháború okozta szünet után 1922-ben játszot­tak ismét döntőt, melyet a Ferencváros nyert. 1935-ig minden évben kiírták a Ma­gyar Kupát. Ezután ötéves szünet következet, majd 1944-től két éven keresztül nem láthattak kupamérkőzé­seket a szurkolók. Á húszas évektől a negyvenes évek elejéig egyébként ferencvá­rosi fölény jellemezte a Magyar Kupát. Ennék az időszaknak az érdekességei közé tartozik, hogy 1934-ben először két alacsonyabb osztályú csapat — a II. ligás Soroksár és az amatőr BSZKRT — jutott el a fináléba. Az első mérkő­zés 2-2-re végződött, és mi­vel akkor még nem volt hosszabbítás, sem 11-es mi­volt a fontos. Tavasszal egyébként is tizenkét mér­kőzésen maradt veretlen az együttes, s jogos várományo­sa a bajnokságnak. Ha va­sárnap a teveii legények nem lesznek ünneprontók, bajnokcsapatot 'köszönthet a dombóvári publikum — a csupa szív csapatkapitány, Lakos sajnos a zöld gyepen nem lehet ott. Történt Nagymányokon, az I. félidő vége felé, hogy a játékos a földre huppant, s már jelezni is kellett a cse­rét. Ehhez tudni kell, hogy hosszan tartó sérüléséből La­kos Pisti nemrég épült fel, s egy héttel ezelőtt, a B. Pan­nónia ellen már játszott egy félidőt. Most ennyire sem tel­lett. El sem lehet marasztal­ói őt azért, hogy nem várt még egy kicsit, siettette gyó­gyulását, érthető, a társak­kal akart mielőbb együtt ját­szani, hisz nagyon várta már, hogy elhangozzon, hogy „szép volt, fiúk, bajnokcsapat!” Va­sárnap már csak a lelátóról hallgathatja, de reméljük, annydra nem fog fájni a szí­ve, mint ahogy a térde a nagymányoki zöld gyepen. gás, megismételték a döntőt. Ez is döntetlenül végződött, végül a harmadik összecsa­pás döntött a Soroksár javá­ra. A kupa történetében ez volt az első eset, hogy nem NB I-es csapat végzett az élen. A felszabadulás után 1951- be>n folytatódott a kupa, de akkor már Magyar Népköz- társasági Kupa néven, és 1964-ig voltak több éves szü­netek. Azóta viszont labda- rúgócsapataiinlk minden esz­tendőben megmérkőznek az MNK-ért, és a győztes jogot szerez a Kupagyőztesek Eu­rópa Kupájában való indu­lásra. Az eddig kiírt kupákban a Ferencváros volt a legered­ményesebb csapat 14 győze­lemmel. A sorban az MTK- VM következik a zöld-fehé­rek után 9 elsőbbséggel. Ér­dekesség, hogy ezt a 9 győ­zelmet MTK, Hungária és Bp. Bástya néven érték el, jelenlegi nevükön még nem voltak győztesek. Az Újpest 5, a Rába ETO 4, a Vasas 3, a Bp. Honvéd és a Diósgyőr 2—2 győzelemmel büszkél­kedhet. Egyszer végzett az élen a Debreceni Bocskai, a III. kér. TVE, a Soroksár, a Szolnok és a Siófok. A Ba- laton-parti csapat sikerének értékét növeli, hogy NB li­es csapatként iratkozhatott fél a győztesek sorába. A felsoroltakból kitűnik, hogy akárcsak a bajnokság­ban, a kupában is a fővárosi csapatok jeleskedtek. Vidéki csapat elsőként 1930-ban •nyert (Debreceni Bocskai), majd a Rába ETO javított valamit a kedvezőtlen mérle­gen négy győzelmével. Mind­össze ötször fordult elő, hogy ne került volna fővárosi csa­pat a döntőbe. Miskolcon rendezték a ha­gyományos felnőtt és ifjúsá­gi Centrum Bükk Kupa egyé­ni kerékpárosversenyt. A Szekszárdi Spartacus együt­tes ifjúsági versenyzőivel szerepelt a háromnapos via­dalon. Dacolva az időjárás viszontagságaival, a szekszár­diak remek teljesítményt nyújtottak. Az egységes, jó csapatmunka eredményeként a négy szakaszból hármon szekszárdi siker született. Az összetett verseny ered­ményhirdetésekor is szek­szárdi versenyző állhatott fel Nemrégen jelent meg a Minisztertanács hosszú távú határozata a testnevelés és sportmozgalom feladatait il­letően. A radikális változás szándéka (miszerint az iskola- és a szabadidő sport került előtérbe, s ez a sporthoz el­engedhetetlenül szükséges anyagiak átcsoportosításában tükröződik) jelzi, hogy a nép­egészségügyi kérdés megoldá. sában fontos szerepet betölt­hető sportmozgalom kérdés­komplexuma most már ná­lunk is igazán (kis fáziski­eséssel, a többi szocialista or­szággal szemben) politikai kérdés. Még a határozaton alig száradt meg a tinta, járva- kelve máris bosszantó nega­tívumokkal találkozott a toll­forgató. Az iskolai testneve­lés mindenekelőtt — fogal­maztak így a minisztertaná­csi határozatot követően a TF aulájában megrendezett sportaktíván. Nem véletle­nül, hiszen az oktatási intéz­mények berkeiben folyó sporttevékenységnek determi­náló szerepe van a minőségi sport távolabbi jövőjének utánpótlása színvonalában. A sok sürgető tennivaló között, az illetékes minisz­teri tárca képviselőjének (Drecin József művelődésügyi minisztériumi államtitkár) első helyen a tantestületek­ben szükséges szemléletvál­toztatást sürgette. E sorok írója ez ügyben nem mind­járt a mindennapos testneve­lés mintegy varázsütésre tör­ténő elterjedésére gondol. Noha ez lenne a kívánatos, de ne akarjunk egyszerre sokat markolni. Inkább a diákok szabadidős elfoglalt­ságának struktúraváltására gondolok. Az értelem edzését érthetően célzó tantárgyi, avagy más szervezeti keretek­ben folyó „ülőpenzumok” mellett teremtsünk minél több szervezett, avagy önte­vékeny mozgáslehetőséget a szunnyadó energiák felszaba­dítására. Ne úgy, hogy például má­jus 1-én, a népszerű szek­szárdi kirándulóhelyen, Sö­tétvölgyben tapasztalhattuk. A csodás természeti környe­zet, ami kirándulástól kezd­ve a legkülönbözőbb testgya­korlási ágak egyedi és cso­portos űzésére — jó idő ese­a dobogó lemagasabb foká­ra. Részletes eredmények: I. szakasz (70 km-es országúti verseny): ...2. Újvári Balázs. II. szakasz (20 km-es idő- futamverseny): 1. Jávor Pé­ter, ...5. Újvári Balázs. III. szakasz (80 km-es országúti verseny): 1. Jávor Péter, 2. Újvári Balázs, ...6. Molnár Gábor. IV. szakasz (90 km- es országúti verseny): 1. Já­vor Péter, 2. Kasza Zoltán, összetett: 1. Jávor Péter, ...4. Újvári Balázs, ...19. Molnár Gábor. tén főleg — kitűnő paradi­csom — a videotechnika ámu­latának színhelye volt! Már itt is! Hol volt itt a szer­vezők és a pedagóguskollek­tíva értékrendjében a test­kultúra? Igen, valami szük­séges, húszadrangú rosszként jelentkezhetett. Az ilyen és az ehhez hasonló esetek riasz­tóak, de hiszem, hogy a je­lenlegi, nem túl rózsás hely­zetben sem jellemzőek. Próbán túl is A dicséret hangján szólunk az olimpiai ötpróba sport- akcióról. Finomított válto­zatával, az egyének meglehe­tősen eltérő edzettségi szint­jéhez igazodó kispróbák be­iktatásával valóban telitalá­lat. Kitűnő lehetőséget te­remt valamennyi generáció számára, örömteli tény, hogy egyre többen élnek is ezzel a lehetőséggel. Ezt a számok bizonvítják. Persze, ismerjük, hogy a számok eddig egyfaj­ta görbe tükröt jelentettek a tömegsport milyenségét vizs­gálóknak. Sok „lötyögés a semmibe” rendezvény növelte a tömeges testedzésben részt­vevők számát. De a legna­gyobb önámítás az volt, ami­kor a tömegsport gazdái el is hitték, és hirdették, hogy a szórványos, kampányszerű rendezvények hatására a sta­tisztikát szépítő embertöme­gek sportos életformára vál­tottak mindennapjaikon. Nos, az ötpróbákon szerep­lő népszerű alapsportágak követelményszintjei komoly felkészülést is igényelnek, ez már feltételezi a folyamatos­ságot, a napirendben szereplő mozgást. Ezek az emberek önmaguk legyőzésével siker­élményhez jutnak, ami ele­gendő a próbák során rájuk törő gyötrő kínok kompenzá­lásához. A sikerélmény újabb magaslatok (nagypróbák!) meghódítására sarkallja őket. Igen, ezt a hangulatot kel­lene átmenteni a próbán túli időszakra is ... Ekkor eljut­hatunk oda, hogy a mozgás miértjére nem azt mondja maga a vállalkozó, hogy rá­hajtok, mert közeleg a próba időpontja, hanem: „csak úgy, szórakozásból csinálom”. Minthogy a testvéri orszá­gokban a családok tagjainak már nagy többsége. BÁLINT GYÖRGY A Szekszárdi Húsipari Vállalat versenytárgyalás útján egy évi időtartamra szerződéses üzemeltetésre bérbe adja az FP 29-88 FRSZ. IFA W 50 L/ADK 70. T1PVSŰ, 7 tonnás emelőképességű II030 kg önsúlyú AUTÓDARUJÁT A versenytárgyalást 1985. június 17-én, 8 órakor a Szekszárdi Húsipari Vállalatnál tartjuk. A részvétel feltétele, hogy a jelentkező a fenti típusú jármű vezetésére és kezelésére jogosító engedéllyel rendelkezzen. (213) Gaál Honvéd? Tatabánya? nyeri a 46. NI ül K-d ön töt? Kapásból Egy határozat ürügyén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents