Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-29 / 151. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 151. szám. ÁRA: 2,20 Ft 1985. június 29., szombat. Mai számunkból HÁNY ŐRÁ A NYOLC ÓRA? (5. old.) HÉTVÉGI BESZÉLGETÉS <6. old.) ÉRTÉKES RÓZSASZIRMOK (12. old.) HARMADSZOR IS A VÉGHAJRÁ DÖNTÖTT (13. old.) MEGNYÍLT A KÖLESDI ALKOTÓHÁZ (4. old.) Az új Országgyűlés alakuló ülése Az Országgyűlés elnöke: Sarlós István — Az Elnöki Tanács elnöke: Losonczi Pál A Minisztertanács elnöke: Lázár György Pénteken az Országházban — pontban tiz órakor megkezdődött az új Országgyűlés alakuló ülése. A parlament széksorait ezúttal többen töltötték meg, mint az elmúlt ciklusokban: az országos választási listán megválasztottakkal együtt összesen 386 országgyűlési képviselő foglalt helyet. A Magyar Népköztársaság legfelső államhatalmi és népképviseleti szervének tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti külképviseletek számos vezetője és tagja. Élénk érdeklődéssel kísérték a cikluskezdő parlamenti munka eseményeit a nemzetközi sajtó Budapesten akkreditált tudósítóin kívül az alakuló ülésre érkezett külföldi tudósítók, köztük a szocialista országok újságírói, nyugati lapok riporterei, tévés forgatócsoportok. Mindenekelőtt üdvözölte a törvényhozó testület újonnan és újraválasztott tagjait, a régi és az új képviselőiket. Külön köszöntötte, jó munkát, jó egészséget kívánva nekik, azt az öt képviselőt — Kádár Jánost, Kállai Gyulát, Apró Antalt, Bognár Józsefet és Nánásd Lászlót — akikkel 40 évvel ezelőtt együtt kezdték a felszabadult országban a képviselői munkát. Ezt követően az Ország- gyűlés ügyrendje szerint a két legfiatalabb képviselő, Bödőné Rózsa Edit (Csong- rád m. 3. vk.) és Danika Márta (Bács-iKiskun m. 2. Papp Lajos Losonczi Pál megnyitója Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! A Magyar Népköztársaság Országgyűlésének alakuló ülése alkalmából köszöntőm képviselőtársaimat, külön is azokat, akik először képviselik választóikat ebben a testületben. Az új választójogi törvény alapján megtartott általános, illetve póitválasztáson népünk egyértelműen tett hitet politikánk mellett, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa elfogadott és a Hazafias Népfront — választási felhívásában — nemzeti programmá emelt. Erről a helyről és ezúton is köszönöm választópolgáraink felelősségteljes döntését, valamint a választások során megnyilvánult, személyünknek szóló bizalmat. Vala- mennnyiünk nevében kijelenthetem: tudjuk, hogy a mai Magyarországon a népszuverenitást gyakorló testület tagjának, képviselőnek lenni népünk elkötelezett szolgálatát jelenti, és munkánkat ennek tudatában végezzük. Választásaink történetében példa nélküli társadalmi aktivitás jellemezte az elmúlt heteket, hónapokat. Az az eseménysort, amely pártunk munkakongresszusával kezdődött, és hazánk felszabadulása 40. évfordulójának megünneplésén át a választásig vezetett el: a magyar nép egészének a közügyek iránti érdeklődését, felelősségtudatát és politikai érettségét is tükrözte. A nagyfokú közérdeklődés különösen érződött a választás előkészítésére hivatott fórumokon, a jelölő- és a választási gyűléseken egyaránt. Igazolódott, hogy a fejlett szocialista társadalom építésének jelenlegi szakaszában a választások demokratizmusának és népfrontjellegének erősítése társadalmunk valós igénye, fejlődésünk nélkülözhetetlen feltétele. A szocialista demokrácia kiteljesítése nélkül nem tudnánk megfelelően válaszolni korunk gazdasági, társadalmi és politikai kihívásaira. Nem tudnánk eleget tenni a ránk háruló nagy feladatoknak. Az általános és a pótválasztás során a választópolgárok olyan jelölteket tiszteltek meg bizalmukkal, akik az élet legkülönbözőbb területein eddigi helytállásukkal bizonyították, hogy alkalmasak a köz ügyeinek szolgálatára. Nyugodt szívvel jelenthetjük ki: választási törvényünk jól vizsgázott a gyakorlatban, megfelelő eszköze a népakarat, a népképviselet jobb, alaposabb, pontosabb kifejezésének. A választások hazai és nemzetközi visszhangja egyaránt megerősíti ezeket a tapasztalatokat. Nekünk viszont — akiket dolgozó népünk felruházott képviseletének jogával és kötelességével — azzal is tisztában kell lennünk, hogy a minden korábbit felülmúló társadalmi érdeklődés a velünk szemben támasztott követelmények szintjét is megemelte. A választók elvárják, hogy az eddiginél is nagyobb körültekintéssel, nagyobb felelősséggel, a közösségek véleményeinek figyelembevételével végezzük képviselői tennivalóinkat. Egyben elvárják azt is, hogy még élőbb, szorosabb, közvetlenebb legyen a kapcsolat a választók és képviselőik között. Mindezek az országgyűlési képviselőkre éppúgy vonatkoznak, mint a helyi tanácsok tagjaira. A magyar nép által elfogadott és támogatott program — a fejlett szocialista társadalom továbbépítése az eddigi vívmányokra támaszkodva — megköveteli anyagi és szellemi erőforrásaink feltárását, illetve hasznosítását, népgazdaságunk teljesítőképességének növelését, valamint az életszínvonal érzékelhető emelését. Olyan körülményeket kell teremtenünk —, s ebben nekünk, országgyűlési képviselőknek nagy a felelősségünk —, hogy akadálytalanul bontakozhasson ki állampolgáraink alkotókészsége és alkotóképessége, erősödjön a szocializmus közös érdekein alapuló nemzeti egység. Felelősségünket csak fokozza, hogy feladatainkat nehéz .körülmények között, feszültségekkel, ellentmondásokkal terhes nemzetközi légkörben kell végrehajtanunk. Az „Ország Házában” — ebben az egykori képviselő- házi teremben is — gyakran hivatkoztak az ezeréves magyar alkotmányra, s ezen olyan törvények, illetve jogszabályok összességét értették, amely a nép tényleges érdekeivel ellenkező politikai-állami szándékokat tükrözött. A Magyar Népköz- társaság Alkotmánya, illetve az arra épülő szocialista jogrendszerünk viszont a dolgozó magyar nép érdekeit fejezi ki, annak szolgálatában áll. Azért hivatkozom erre a köztudott tényre, mert a most megalakuló Országgyűlésünkre az eddigieken túlmenő, új feladatok is várnak. Növekedik az ország életében betöltött szerepe, ami törvényalkotói feladataiban, a kormányzati tevékenység meghatározásában és ellenőrzésében, azaz alkotmányos funkciói következetes érvényesülésében is kifejezést nyer. Feladatokban gazdag, sok munkát igénylő évek sorakoznak előttünk és nekünk — a választóinktól kapott felhatalmazás jogával és kötelességével élve — a szocialista Magyarország felvirágoztatásán kell dolgoznunk. Ezekre emlékeztetve nyitom meg az országgyűlés alakuló ülését és kívánok képviselő- társaimnak sok sikert a köz érdekében végzett munkájukhoz. Ezután Losonczi Pál bejelentette, hogy az ügyrendnek megfelelően az Országgyűlés alakuló ülését a továbbiakban a köreinek vezeti mindaddig, amíg meg nem választják a tisztségviselőket. A korelnöki tisztet — immár harmadízben — dr. Pesta László töltötte be. Tisztelt Országgyűlés! Az Országos Választási Elnökség nevében tisztelettel köszöntőm a most megalakuló Országgyűlést. Megtisztelő kötelességem, hogy az Országos Választási Elnökség megbízásából beszámoljak az új választójogi törvény alapján június 8-án megtartott országgyűlési képviselői és tanácstagi, valamint a június 22-i pótválasztásokról. Jelentem az Országgyűlésnek, hogy a választások a törvényes előírásoknak megfelelően, rendben, a korábbinál nagyobb közéleti érdeklődés mellett, jó politikai légkörben, sikeresen befejeződtek. Az új választójogi törvény politikai céljait a választások igazolták: a nagyobb társadalmi aktivitás tovább szilárdította a nemzeti egységet, fokozta a választások népfrontjellegét, szélesítette választási rendszerünk demokratizmusát . Az ország közvéleményének egyetértésével találkoztak választási rendszerünk új elemei, mindenekelőtt a kötelező kettős, illetőleg a többes jelölés, az országos választási lista; a pótképviselői és a póttanácstagi intézmény; a községi közös tanácsok nem székhely társközségeiben az elöljáróságok alakulása. A kettős, illetve többes jelölés, valamint az a körülmény, hogy az emberek nem egyszerűen csak szavaztak, hanem ténylegesen válaszvk.) személyében kijelölték a körjegyzőket, akik az Országgyűlés alakuló ülésének jegyzői teendőit látják el. Ezután a választási törvény rendelkezéseinek megfelelően Papp Lajos, az Országos Választási Elnökség elnöke tartotta meg beszámolóját. tottak, hozzájárult a választások iránt megnyilvánult fokozott közérdeklődéshez és az aktív választópolgári magatartáshoz. Társadalmi méretű vita, véleménycsere folyt a választások egy-egy eseményéről. Az Országos Választási Elnökség is több jelzést, véleményt, javaslatot kapott, mint az előző választások során. Az országos választási listán induló 35 jelöltre leadott szavazatok magas száma és aránya jól demonstrálta népünk egységét, szövetségi politikánk helyességét, az alapvető politikai célokkal való egyetértését. A kötelező többes jelölés következtében a választási események között megnövekedett a jelölőgyűlések szerepe. A Hazafias Népfrontbizottságok a pótválasztást megelőző újabb jelölőgyűlésekkel együtt 846 országgyűlési képviselői és több mint 43 ezer tanácstagi jelölőgyűlést szerveztek. Ezeken több mint másfélmillió választópolgár jelent meg, és élénk vita, konkrét. személyre szóló véleménynyilvánítás mellett, felelősséggel döntött a jelöltek személyéről. Az országgyűlési választókerületekben indult 873 képviselőjelölt közül 78-ra a választópolgárok tettek javaslatot. A tanácstagi választókerületekben 89 796 jelölt indult, s közülük 3639-et javasoltak a választópolgárok. összesen 78 olyan képPárt- és állami vezetők egy csoportja az Országgyűlésen. (Telefotó) viselői és 2554 tanácstagi választókerület volt, ahol kettőnél több jelölt neve került fel a szavazólapra. Ezek a számok mutatják, hogy a népfront javaslatai nagy többségükben találkoztak a választók elképzeléseivel. A jelölőgyűléseken mintegy 200 ezren szólaltak fel. Véleményt mondtak az országos és a helyi politikáról, a jelöltek személyéről, a velük szemben támasztott követelményekről. Nagyszámú közérdekű javaslat, észrevétel is elhangzott. Ezek hasznosítása az illetékes szervek fontos feladata. A korábbiaknál nagyobb számban tartott választási gyűlések és más fórumok, találkozások lehetőséget adtak az országos és a helyi politizálásra, a választók és a jelöltek közötti eszmecserére. a közvetlen kapcsolatok kialakítására, a jelöltek személyének és elképzeléseinek jobb megismertetésére. Az állampolgári aktivitás és felelősségtudat a szavazás során is megnyilvánult. A szavazás módja bonyolultabb volt az előző választások alkalmával megszokottnál. Ezért is figyelemre méltó, hogy az érvénytelen szavazatok aránya viszonylag alacsony volt: a június 8-i választásokon mintegy 5 százalékos; ez a pótválasztásokon két százalék alá csökkent. A szavazás nyugodt körülmények között zajlott. Az eseményeket jóformán mindenütt a választások jelentőségéhez méltó ünnepélyesség jellemzete. Számos településen a korai munkakezdés vagy hétvégi kirándulások miatt a választás hivatalos megkezdése előtt kinyitották a szavazóhelyiségeket. A csaknem 650 ezer első választó fiatalt emléklappal köszöntötték. Zavaró körülmény sehol nem volt, annak ellenére, hogy első ízben, a választás napjára nem rendeltünk el szesztilalmat. Mindent egybevetve, a választások jól szolgálták politikai céljainkat. A választópolgárok nagyfokú közéleti érdeklődéséből, véleménynyilvánításából és a szavazás eredményéből levonhatjuk azt a következtetést, hogy népünk magáénak érzi és cselekvőén támogatja a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusán megfogalmazott országépítő célokat és a Hazafias Népfront választási felhívásában meghirdetett programot. Joggal mondhatjuk, hogy hazánk választópolgárai a békére, a szocializmus további építésére szavaztak. A választások lebonyolításának szervezésében most (Folytatás a 2. oldalon)
