Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-22 / 145. szám
1985. június 22. "KÉPÚJSÁG 9 NDK Tengerészeti múzeum Az Illatos hegyek legeaiája Az NiDK 640 múzeumát évente 30 millió érdeklődő keresi fel. A látogatók számából ítélve a legnépszerűbbek egyike a Tengerészet és Halászat Múzeuma Stral- sundban. A különleges látnivalókat kínáló hanza-váro- si intézmény tavaly például 750 000 látogatót fogadott. A múzeum joggal büszke hírére. Aki ide belép a mélytengeri búvárokéhoz fogható élményben részesül. A tengerek és óceánok különös, színes élővilágát csak az üvegfalak választják el a nézelődőktől. Az akváriumokban megtévesztően ter- imészethű környezetet alakítottak ki a szakemberek, s a valósághű körülmények között szemmel láthatólag jól érzik magukat a növényeknek és az állatoknak még az egészen ritka példányai is. A kiállítási teret állandóan bővítik. A közelmúltban két, egyenként 50 000 literes akváriumot állítottak fel a trópusi vizek halai és tengeri emlősei részére. Az intézmény a több mint százéves kultúrtörténeti -múzeummal együtt Stralsund egyik szép műemlékében, a Katalin-kolostorban talált otthonra. Eredetileg természettudományi múzeum volt, A megfontolt agrárpolitika következetes végrehajtásával jelentős eredményeket ért el a koreai mezőgazdaság. A nehéz munkafeladatok gépesítése, a széles körű kemizálás, a tudományos sikerek gyakorlati bevezetése nagy fordulatot hozott a gazdaságok életében. Ma nagyszámú mezőgazdasági gép — arató-cséplő- kombájn, rizsvető és -aratógép — készül, s ezek tovább javítják a gépesítés arányát. Ennek eredményeként megs csak a hatvanas-hetvenes évek folyamán szakosították. Az intézményből idővel világszerte Ismert múzeum lett, amely ma két szinten, 3600 négyzetméteren mutatja be a tengerek világát, keletkezésük történetét, kincseiket. A vonzerőt újabb és újabb kiállításokkal növelik. A legutóbb „A távoli tengerek világa” címmel rendeztek -bemutatót. Ezen az NDK kutatóinak két vörös-tengeri útján zsákmányolt gyűjteményét tekinthették meg a látogatók. Érdeklődés kíséri a halászati kiállításokat is, amelyeken történelmi és ma használatos halászati eszközök, h-ajómodellek idézik a -múltat és a jelent. Az idei különleges kiállítások közül érdekesnek ígérkezik a „Tengeri szörnyek — legenda vagy valóság?” című -bemutató, valamint a „-Hét tenger zsákmánya — tengerészek gyűjtötték a múzeum számára” című program. „A tenger és múzeum” című kiállítást tavaly elvitték Dániába és a Szovjetunióba is, az idén ősszel pedig Bécs- ben mutatkoznak be vele a -kitűnő stralsundi muzeológusok. kemizálás oldották a rizstermelés teljes gépesítését. A tervek szerint már a közeljövőben 10—12 traktor és 3—4 téher-autó jut száz hektárra. Így rövidesen -a mezőgazdaságban is bevezethetik a napi nyolcórás munkaidőt. Jó ütemben halad a ke- mizálási program is. Jelenleg hektáronként 1,6 tonna műtrágya jut a termőföldekre. A vegyszeres növényvédelem a rizs vetésterületének 97 százalékára terjed ki. Nem mindennapi látvány fogadja a látogatót a Hanoitól alig hatvan kilométerre, a költői elnevezésű „Illatos hegyek” vidékén. Pontosan száz kisebb-nagyobb domb, illetve hegycsúcs magasodik itt. A buja növényzet között gyakran megcsillannak a zúgó hegyi patakok kék szalagjai. Ami pedig különösen látványos: a hegyek kivétel nélkül hasonlítanak valamire, így formájuk alapján kapták elnevezésüket. Egy furcsa „állatkert” lakóiként sorakoznak egymás mellett a „Térden álló elefánt”!, a „Kakas”, a „Sárkány”, és mások. A természet szeszélye folytán Ősi úton a templomokhoz a száz közül 99 Vietnam legszebb cseppkőbarlangja felé „fordítja tekintetéit”, csak az „elefánt” áll háttal neki. A monda szerint őt Buddha büntette meg konokságáért. Nemcsak természeti csodák vonzzák azonban az embereket, hanem a vallási kegy- helykénit működő régi szen- télyegyüttes is. Ismeretlen idők óta él a vietnamiakban a hagyomány: a Tét holdújév megünneplése után feltétlenül ellátogatnak a varázslatos szépségű hegyekhez. A fiatalok a műemlékekkel ismerkednek, míg az idősebbek még ma is Buddhával osztják meg lelki gondjaikat. A pagodákhoz felkapaszkodva állandóan hallhaitó a szerzetesek imáját, miközben mennyei illatokat árasztó különleges faágacskák füstölögnek szerteszét. Minden valószínűség szerint az innen felszálló illatokról kapta nevét a hegycsoport. A pagodák mindegyikéhez fűződik valamilyen legenda, de különösen gazdag e téren a „Belső pagodának” nevezett, s már emített cseppkőbarlang. A csodás természeti képződményeket rejtő üregekbe száznál is több lépcsőn kell leereszkedni, ám a fáradságot rögtön elűzi a látvány gyönyöre. Emberekre, állatokra hasonlító figurák sokasága; a régi idők mondái a teremtő kertjének tartották ezt a helyet. Kőleány és kőfiú — a hagyomány szerint a gyermeket várók közül aki kisfiút akart, a filúalak- hoz, aki kislányt, a lányalakhoz érintette homlokát, s kívánsága teljesülhetett. A szobrokon nedvező „izzadságot” anyatejként tisztelték, mivel állítólag aki azt egyszer megízleli, örök életében boldog lesz. — dl — KNDK Gépesítés és Floare a barátság vállalata Bulgária Moldávia fővárosában, Ki- sinyovbam szőnyeggyárat épít a „Floare” kísérleti-termelési egyesülés. Az új gyár tervezett kapacitása évente 900 ezer négyzetméter lesz. A kisinyovi üzemet nagyrészt az NDK-ból származó gépekkel szerelik fel éppúgy, mint a korábbi beruházásoknál. Ezért sok dolgozó utazott továbbképzésre az NDK-beli „Deko” vállalathoz. Itt a szőnyegszövés legkorszerűbb módszereit sajátíthatták el. A „Floare” márkájú szőnyegek nemcsak a hazai otthonokat díszítik majd, de nagy részét küföldön is megvásárolhatják. Nők a mezőgazdaságban Bulgáriában a mezőgazda- sági dolgozók 49 százaléka nő: gépkezelők, agronómusok, közgazdászok, állatorvosok, brigádvezetők. Növekszik a női középvezetők száma, s ma már nem ritkaság a női gazdasági igazgató vagy szövetkezeti elnök sem. A magas vezetői tisztségek betöltésére a szakképzettségük is feljogosítja őket. Jelenleg a mezőgazdaságban foglalkoztatott lányok, asszonyok 40 százaléka rendelkezik közép- vagy felsőfokú szakképesítéssel. Ma minden harmadik bolgár ag- ronómus: nő. Az ágazatban dolgozó nők munkáját anyagilag és erkölcsileg is megbecsülik. Tanúskodnak erről a bérek, jutalmak és magas kitüntetések. A bolgár parasztasszonyok — a munkájuk mellett — aktív tagjai a politikai és társadalmi szervezeteknek is. Jugoszlávia Dubrovniki Nyári Játékok A sorrendben 35. Dubrovniki Nyári Játékokat július 10. és augusztus 25. között rendezik meg az Európa- szerte híres jugoszláv fürdővárosban. A vendégek 75 előadást tekinthetnek meg. Bemutatnak 28 színdarabot és 2 operát, 45 hangversenyt rendeznek. A két legjelentősebb előadás Shakespeare Corio- lanusa és Euripidész Bacchánsnők című darabja lesz. A zágrábi és az újvidéki színiafcadémia növendékei Drzic Dundo Maroje című drámáját viszik színpadra, a Marin Drzic Színház társulata pedig Goldoni Legyezőjét mutatja be. Az előző évekből repertoáron marad Krleza Areteusa és Drzic Hekabéja. Rangos művészeket láthat a közönség a két operában. Mozart Varázstfuvoláját Dov- ro Matacic, Verdi Maohbeth- jét pedig Mladen Jagust vezényli. A koncertprogramon szerepel Beethoven IX. szimfóniája. A résztvevő vendégművészek és együttesek Argentínából, Ausztriából, Brazíliából, az Egyesült Államokból, iFranoaiországból, Nagy-Brit- tanniából, Olaszországból, Svédországból, a Szovjetunióból és Vietnamból érkeznek Duhrovnikba. A nyári játékokon természetesen képviseltetik magúkat a jugoszláv köztársaságok és tartományok is. Lepgyelország / ' — Varsói gondok f •• ■■ ■■■ es örömök Varsó a második világháború Végén siralmas látványt nyújtott. A valaha másfél millió lakosú városban 170 000 ember élt leírhatatlan körülmények között, hiszen az utcákat 20 millió köbméternyi romhalmaz borította. A hét évszázados várost a szó szoros értelmében újra meg kellett alapítani. A mai Varsó valamennyi lengyel együttes erőfeszítésének és szeretetének gyümölcse. A város jelenleg 1 millió 650 ezer ember otthona. Népességét tekintve az európai fővárosok sorában a 11. helyen áll. Az ország lakosságának így is mindössze 6,5 százaléka él Varsóban, ahol az átlagos népsűrűség 3360 fő négyzetkilométerenként. Szilézia mögött a főváros az ország legnagyobb ipari központja. A mintegy 320 ezer embert foglalkoztató varsói üzemek állítják elő az ország ipari össztermékének 8,5 százalékát. Ennek több mint kétharmadát a vil- lamosgépipari gyárak adják. A város fontosabb iparágai közé tartozik a gyógyszer- gyártás, a nyomda-, az élelmiszer-, a ruházati és a vegyipar. A nagyváros 13 felsőoktatási intézményében 67 ezer főiskolai és egyetemi hallgató tanul. A 200 ezer felsőfokú végzettséggel rendelkező varsói lakos közül sokakat foglalkoztatnak a tudományos kutatóintézetek, amelyekből számos található a lengyel fővárosban. A legszembetűnőbb változásokat a hetvenes évek hozták. Ebben az időszakban létesültek a modern lakótelepek és épült ki a főváros két korszerű közlekedési útvonala: a kelet—nyugati irányú Trasa Bazienkowska gyorsforgalmi sugárút és a 22 kilométer hosszú, észak- déli irányú Visztula-autópá- lya. Elkészült a központi pályaudvar, a nyugati autóbusz-pályaudvar, a gyermek- egészségügyi központ, a Forum és a Victoria szálloda. Újjáépült a királyi vár és az Ujazdowski-kastély. A nyolcvanas évek azonban már töhb gondot is hoztak. A demográfiai robbanás Varsóban is érezteti hatását. Több iskolára, óvodára, kórházi ágyra van szükség. Az új lakótelepeken kevés az üzlet, nincs elég szolgáltatóház. A tömegközlekedés sűrűsödő gondjait majd csak a felépülő metró oldja meg. Erősen szennyezett a levegő, s ezen csak az eddiginél hatásosabb környezetvédelmi intézkedésekkel segíthetnek. A problémák ellenére azonban a varsóiak ragaszkodnak városukhoz. Az idősebbek azért, mert újjáépítésében kezük munkája is benne fekszik, a fiatalabbak meg azért, mert Varsó a lengyel szellemi és kulturális élet központja. A városban egyébként jelenleg 22 színház, 2 operaház, operettszínház, 56 mozi és 50 múzeum működik. Dús növényzet között a buddhisták szent helye A kisinyovi új szőnyeggyár modern szövőműhelye Jurij Dikuszár szövőbrigádja vezet a győzelem 40. évfordulójára rendezett szociális- j ta munkaversenyben ;
