Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-22 / 145. szám
XXXV. évfolyam, 145. szám. ÁRA: 2,20 Ft 1985. június 22., szombat. Mai számunkból PÁRTBIZOTTSÁG — VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG NÉLKÜL (3. old.) BAGÖ-HEGVI VÁLTOZÁSOK (7. old.) AZ ILLATOS HEGYEK LEGENDÁJA (9. old.) l ESKÜVŐ UTÁN (10. old.) VÁRÉPÍTŐK (5. old.) Differenciálás és bérkép Talán kevesen tudják: tavaly az állami iparban dolgozó fizikai munkavállalók havi átlagbére 5283 forint, átlagkeresete pedig 6465 forint volt. A Központi Statisztikai Hivatal 1985 áprilisában kiadott jelentése szerint az iménti átlagokhoz képest 2,7 százalékkal volt magasabb a közlekedésben, a posta kötelékében és a távközlésben dolgozó fizikai munkások bére, illetve munkahelyi keresete. A vízgazdálkodásban dolgozók munkahelyi átlagkeresete pedig 1,6 százalékkal magasabb, mint az átlag. Máris mondhatnánk, hogy no lám: nem is olyan lényegtelen differenciálódás... De az az igazság, hogy még ma sem beszélhetünk igazán teljesítményelvű keresetdifferenciálódásról, különösen, ha meggondoljuk, hogy — ugyancsak a KSH már idézett, s alig két hónappal ezelőtti jelentése szerint — az elmúlt évtizedben a kohászatban, az építőanyagiparban és a könnyűiparban az átlaghoz közeli volt a keresetnövekedés. Vajon mi okból, amikor egyik sem nevezhető afféle sikeriparágnak? Ami viszont érthető: az átlagosnál jóval magasabb keresethez jutottak a vegyiparban dolgozó fizikai munkások, ám a teljesítményeivel ugyancsak nem tündöklő gépipar kereseti viszonyai jócskán — mintegy 8—10 százalékkal — elmaradtak az átlagtól. A bérkép tehát meglehetősen színes, a differenciáltsággal kapcsolatos indítékok és megfontolások azonban aligha egyértelműek. Nyilván azért is, mert a mindenkori bér-, illetve kereseti arányokat nemcsak az egyes iparágak valóságos teljesítményei, a piacon is értékelhető produkciói, hanem a különböző okok miatt elhatározott központi bérintézkedések — mondjuk ki: a teljesítményektől gyakorlatilag független központi bérpreferenciák — is befolyásolják. Ha például a papíriparban krónikus munkaerőgondokkal bajlódnak, akkor előbb-utóbb elhatározzák a központi forrásokból finanszírozott egyszeri béremelést. Ha egyre többen hagyják el a ruházati ipart, akkor — és végveszélyben — megint csak jön a központi segítség. Ha hovatovább nincs, aki vállalja a több műszakos munkarendet, akkor — mint legutóbb — emelik a műszak- pótlékot, s mert röpke néhány hónap alatt kiderül, hogy nem eléggé emelték, hát további „pótlékolásról” gondolkodnak és vitáznak. Részben — s alighanem nem kis részben — az ilyesfajta intézkedéseknek is köszönhető, hogy az elmúlt években átrendeződött a legjobban és a legrosszabbul fizető ipari ágazatok sorrendje. Például: 1974-ben a kohászat volt a legjobban fizetők második helyén, s tavaly már a papíripar. Tíz évvel ezelőtt a nyomdaipar foglalta el a harmadik helyet, jelenleg a legrosszabbul fizetők között van. Menjünk „lejjebb”, a vállalati szférába. Bér-, illetve keresetdifferenciálás ügyében itt részleges, de mindenképpen figyelemre méltó változást a néhány évvel ezelőtt elhatározott bérszabályozási kísérlet hozott. A kísérletezők esetenként megháromszorozhatták a normál szabályozás által adómentesen engedélyezett bérszínvonal-növekményt. Jórészt ennek volt köszönhető, hogy tavaly, a legnagyobb és a legkisebb mértékű béremelést végrehajtó vállalatok között nem kevesebb, mint 15 százalékpontos eltérés volt kimutatható, s ez a vállalatok közötti differenciálódási tendencia — a KSH már többször is idézett, s idén áprilisban közzétett jelentése szerint — változatlanul érvényes. Ha arra gondolunk, hogy a korábbi bérszabályozási kísérlet — minden hivatalos elemzés és értékelés szerint — valóban megmozgatta a vállalati belső tartalékokat és teljesítménynövelésre késztetett, akkor okkal gyanítható, hogy e bérdifferenciálódás mögött valóságos teljesítménykülönbségek is fölfedezhetők. És ha most már — még mélyebbre ásva — a vállalatokon belül is vizsgálódunk, akkor megint csak megkérdőjelezhető a bér-, illetve a keresetdifferenciálási gyakorlat. Nagy általánosságban — de aligha vitatható módon — megállapítható, hogyha tapasztalható is valamiféle erőteljesebb munkahelyen belüli differenciálódás, akkor az jórészt a túlórázásra, a vgmk-tevé- kenységre, a pótlékokkal megfejelt több műszakos munkarend vállalására vezethető vissza. Vagyis: a fő- munkaidőben nyilván kimutatható teljesítménykülönbségek bér-, illetve kereseti konzekvenciái még aligha fölfedezhetők. E jelenség nem új keletű. Okainak boncolgatása messzire vezetne, s napjainkban — alig néhány hónappal az új keresetszabályozási rendszer bevezetése után — talán célszerűtlen is. Egyelőre csak annyi gyanítható, hogy a munkateljesítmények szerinti keresetdifferenciálás, elsősorban nem a mindenkor érvényes keresetszabályozás függvénye. Vezetési stílus, vezetői elhatározás — ha úgy tetszik: vezetői határozottság —, no és persze megfelelő belső ösztönzési rendszer függvénye is. S ahol erre nem figyelnek, ügyelnek, ott bizony valóságos a veszély, hogy tudniillik a legjobbak egyrészt a munkahelyi teljesítményvisszatartás eszközével, módszerével élnek, másrészt ugyanők — és így fogalmaz az alig két hónappal ezelőtt megjelent KSH-jelentés — „kompenzáció; vagyis keresetkiegészítés után néznek, vagy az üzemen belül, vagy azon kívül.” Ám a legnagyobb veszély, hogy a kellőképpen meg nem fizetett legjobbak elhagyják a nagyipart, s kény- szerűségből inkább a gazdaság nem haszontalan, de mégis csak kevésbé jelentős területein tevékenykednek. V. CS. Az első méterek még nehezen mentek Megalaknlt a városi tanács Tamásiban Megkezdődött az aratás Kajdacson öt kombájnnal vágják az árpát Bár az utóbbi napokban, pontosabban Medárd óta meglehetősen hideg az idő, a növények fejlődését, a kalászosok érését úgy látszik, mindez nem befolyásolja. Sok helyütt, főleg a homokos területeken, beérett az árpa, így aztán jóval Péter-Pál előtt, június 20-án, csütörtökön megkezdték az aratást a kajdacsi Aranykalász Termelőszövetkezetben. Igaz. ezen a napon csupán egy órán át arattak, s összesen 70 mázsa termést szárítottak meg, mert alighogy kivonultak az árpatáblára, esni kezdett az eső. Pénteken, június 21-én ugyancsak esővel kezdődött a nap: reggel 9 óra lett, mire az eső elállt. Természetesen várniuk kellett a kom- bájnosoknak, mire fölszáradtak a táblák. Már délután fél kettőt mutatott az óra, amikor az öt kombájn, a terményt szállító IFA gépkocsik, s a szalmabehordók elindultak a központi telephelyről az árpatáblára. Kajdacson egyébként az idén 184 hektáron termeltek árpát, s jó közepes terméssel számolnak. A betakarított termés fele a szövetkezetben marad, hiszen az árpa alapja az évi 2500 hízott sertést kibocsátó ágazat keveréktakarmányának. Emellett természetesen a téesztagok is igényelnek árpát: ez a meny- nyiség 10 vagon körül mozog. A termés másik része a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat nagydorogi telepére kerül. Megkezdődött tehát megyénkben a nyár legnagyobb munkája, a kalászosok betakarítása, hisz mindennap kisebb az árpa nedvességtartalma. Az aratás azonban csupán néhány nagy gépnek, hozzáértő traktorosnak, a szállítás és szárítás lelkiismeretes dolozóinak ad munkát. D. V. M. Fotó: Bj Előkészületek a kulturális fórumra Az európai kulturális fórum magyar nemzeti előkészítő bizottsága pénteken a Parlamentben ülést tartott. Az ülésen részt vett Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár. Az értekezletein Köpeczi Béla művelődési miniszter, a bizottság elnöke tájékoztatást adott a fórumra való felkészülés helyzetéről, s azoknák a munkabizottságoknak a tevékenységéről, amelyek — kulturális és szellemi élétünk ki. emelkedő személyiségeinek közreműködésével — javaslatokat dolgoznak ki a kulturális fórumon részt vevő magyar delegáció számára. A miniszter hangsúlyozta: a magyar nemzeti ' bizottság egyetértett abban, hogy a fórum a helsinki záróokmány szellemében jól szolgálhatja az európai együttműködést. A magyar vendéglátók mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez az elképzelés valóra váljék. A kulturális fórumot október 15. és november 25. között Budapesten rendezik meg. Az előkészületi bizottság ülésén Nádor György, a testület titkára ismertette a rendezvény kísérőprogramjait, és beszámolt a részt vevő 35 ország meghívásával tervezett nemzetközi kulturális események előkészületeiről is. (MTI) Barkóczi István korelnök — aki 1954 óta folyamatosan tanácstag — köszöntötte tegnap délelőtt Tamásiban a városi tanács tagjait és a vendégéket az alakuló ülésen. Az elnökségben foglalt helyet Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára, Császár József, a megyei tanács elnöke, Varjas János, a HNF megyei titkára, Merkl Ferenc, a megyei NEB elnöke, Fiáth Attila, a városi pártbizottság első titkára, és Varga János, a 6-os számú választókerület országgyűlési képviselője. Palotás Józsefné, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára javaslatára megválasztották az ügyrendi és igazgatási bizottságot, amelynek elnöke dr. Jánai Ferenc lett. A bizottság nyomban meg is kezdte munkáját, a tanácstagok mandátumát ellenőrizte és arról jelentést is tett az ülésen. A szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálatáról szeptemberben tesznek jelentést, illetve javaslatot a szükséges módosításokra. Gyugyi Géza, a választási elnökség elnöke számolt be a testületnek a választásokról. Elmondta többek között, hogy a 38 választási kerületben 37 jelöltet tanácstagnak megválasztottak, egyben ma lesz pótválasztás. A jelölőgyűléseken átlag 47 választópolgár vett részt, összesen 122-en mondták el véleményüket, 110 közérdekű javaslat hangzott el. A választás rendben, a törvénynek megfelelően zajlott le a városban. A harmincnyolc tagú tanács — egyinek a személye még ismeretlen, úgy döntött, hogy kilenctagú végrehajtó bizottságot választ. A Hazafias Népfront javaslatát elfogadva valamennyi jelölt felkerült a szavazólapokra, majd titkos szavazással döntöttek. E szerint a tanács elnöke ismét Grill Ferenc lett, az elnökhelyettes dr. Mózes György, a végrehajtó bizottság tagjai a fentieken kívül a következők: dr. Sárréti Gyula, dr. Erdős Tiborné, Horváth István, Kertész Sándor, Mohai Tibor, Müller János, Stattner Attila. Dr. Sárréti Gyula vb-titkárt már 1983-ban meghatározatlan időre kinevezte a tanács, funkciójában most csak megerősítették. A végrehajtó bizottság tagjai az ülésen letették a hivatali esküt, az új tanácselnök megköszönte a bizalmat és átvette az ülés vezetését. Ezt követően a bizottságok és azok tisztségviselőinek megválasztására került sor. A következő napirendi pont keretében 25 tagú népi ellenőrzési bizottságot választottak, amelynek elnöke ismét -Gulyás Tibor lett. A népi ülnökök megválasztása után Varjas János, a HNF megyei titkára tett ja(Folytatás a 2. oldalon) Gyugyi Géza számolt be a választásokról
