Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-17 / 140. szám

1985. június 17. KÉPÚJSÁG 5 Félidőben a megye slkerszakoaztélyáról A BEK-eziisl és a bajnoki bronz fényei A Tolna—BSE rangadón Bolvári Katalin (szemben) Tihanyi ellen játszik Atlétika A BEAC versenye A Budapesti Egyetemi At­létikai Club országos ifjúsági versenyén a Dombóvári VMSE és a Szekszárdi Dózsa atlétái is rajthoz álltak. Kö­zülük négyen értek el dobo­gós helyezést. Eredmények: Férfiak: 800 m: ... 4. Zerényi 1:57,6, 1500 m: 1. Banai 3:52,4,... 6. Ger­gely 4:14,4. Távolugrás: ... 4. Süveges 629 (valamennyi DVMSE). Diszkoszvetés: 1. Horváth (Sz. Dózsa) 45,26, ... 3. Lukácsi (Sz. Dózsa) 43,02. Magasugrás: ... 2. Mayer (DVMSE) 170, ... 4. Szabó (Sz. Dózsa) 165. Bakos győzött Prágában A nemzetközi atlétikai viadalon a magyarok közül a férfi 110 m gáton Bákos György jelentős előnnyel diadalmaskodott, aranyérmes lett. Ugyanebben a számiban további két magyar, Bodó és Simon Bállá végzett a hat között. Bakos győzelme mellett Palombi Margit a 100 m-es gátfutásban, Bereczki József pedig 1500 m-en szerzett ezüstérmet. A rúdugrásban a két szovjet kiválóság, a két Bubka közül ezúttal Vaszi- lij vitte többre, 5 cm-es előnnyel nyerte a versenyt, míg Szergej Bubka az 5. he­lyen fejezte be. Ezúttal is ut. cahosszal végzett az élen a férfi gerelyhajításbam a vi­lágcsúcstartó Hohn (NDK- beld), aki több mint 12 mé­tert (!) vert a mezőnyre. Hamarosan beköszönt a nyári uborkaszezon a honi asztalitenisz-életben. Bár az év hátralevő része még tar­togat eseményeket, de a szakosztályok Június de­rekán már házi mérlegké­szítésbe fognak. Nem vélet­len, hiszen most zárult az NB I. küzdelemsorozata, és aki nemzetköz porondon is érdekelt volt, az is tükörbe nézhet, hogy megfelelt-e az önmaga és a magyar asztali - tenisz támasztotta követel­ményeknek. Tolnán évek óta a kettős célkitűzés (bajnoki dobogós helyezés, BEK-szereplés) je­gyében vizsgálódnak. Tehát nekik a nemzetközi sikerek­ben igencsak szűkölködő me­gyei sportéletünkben magas a mérce. Az a bizonyos léc, a maximumon maradt Bá- torfi távozása után is. Bizo­nyítandó azt, hogy a szak­osztály még egy nemzetközi klasszisnák számító verseny­zőjének távozását sem síny­li meg. Ez már kiderült, amikor ősszel a Bátorfival megizmosodott BSE ottho­nában szeretjeit a magyar bajnokság ezüstérmese, a tolnai gárda. 14-11-re ma­radtak alul úgy, hogy az ak­kor még nagyszerű formá­ban játszó kulcsemberük, Bolvári Katalin kézsérülés­sel bajlódta végig a találko­zót. A visszavágón már a nagy feladatra koncentrálva az NB I. küzdelemsorozatá­nak talán leglátványosabb mérkőzésén ugyanilyen arányban nyertek. Végül is a második hely kérdésében a BSE őszi bravúrja döntött: a sokszoros bajnokot, a Sta­tisztikát legyőzték! Így ez­úttal a dobogó harmadik fo­ka a tolnaiaké. A bajnoksággal párhuza­mosan ősszel rajtolnak Eu­rópa együttesei a nemzetkö­zi kupaküzdelmekben. Vár­ják a nyitányt a Tolna me­gyei sportbarátok, ugyanis a legrangosabb kupaküzdelem végkifejletéről évek óta kel­lemes emlékeket őriznek. Az idén immáron negyed­szer jutott be az Európa Ku­pa fináléjába a tolnai együt­tes. A nevezési listán több mint húsz ország, több mint húsz klubcsapata. Az első fordulóban megyénk csapa­ta erőnyerő volt, aztán a továbbiakban szaporodott a tolnaiak által „skalpolt’” névjegyzék: TTC Bruges (francia), Judenburg (oszt­rák), a világhírű Hraohová- val felálló Vitkovice (cseh­szlovák). És a döntőben...? A 14-szeres Európa Kupa­győztes Statisztika. Erről csak annyit: egyszer talán majd a döntőben is képessé­geik szerint szerepelnek Bol- váriék. Persze, ehhez az is szükségeltetik, hogy a nagy­nevű ellenfélen kívül a ma­gyar és a nemzetközi szövet­séggel ne kelljen hadakoz­ni. Eddig három alkalommal már a főváros volt a házi­gazda! Most valaki replikáz- hiatna: Tolnán is nagy kü­lönbséggel nyert a Statisz­tika. Ez igaz, de ... A hazai környezet egy másik talál­kozáskor már számukra is előnyt jelenthet. Erről főleg akkor nehéz lemondani, amikor játéktudásban, ké­pességek dolgában az ellen­félnél az előny. Az egyéni teljesítmények értékelésekor szembetűnő a már „leírt” Bolvári Ildikó feltámadása. A magyar rang­lista negyedik helyére küz­dötte fel magát. Sikerült ösz- szehangolnia az élsportot és az egyetemi tanulmányait. Csapatkapitányhoz méltó kulcsembere volt az együt­tesnek. Az új hullám repre­zentáns képviselőjeként szá­mon tartott húga, Kati pe­dig ugyanilyen gyorsasággal visszaesett. Igen, egy kriti­kus időszakhoz, a gimnázi­um negyedik osztályához, a pályaválasztáshoz ért. Nem titok, egyetemen szeretné 5 is folytatni, és legutóbbi be­szélgetésünkkor ígéretet tett, hogy rendezi a pingpong körüli szénáját is. Nem sza­bad kihagynia a ziccert, hi­szen alakul, formálódik egy új összetételű női válogatott, amely Göteborgban a világ­bajnokságon is megcsillan­tott valamit erényeiből, s ebben a kitűnően pörgető, támadó, kontrázó „kis Bol- váriniak” szerepe lehet. Balogh Honától is többet várnak. Igaz, hogy időnként makacs sérülések zavarják, hogy visszakerüljön a régi A három kulcsember (bal­ról jobbra) Bolvári K„ Bolvári I., Balogh I. edző­jükkel, Sáth Sándorral kerékvágásba, de vélemé­nyünk szerint ő még nem adott ki mindent magából. Stílusa, harcmodora, képes­sége alapján nem szabad, hogy nyugodtan üljön a ba­bérokon, megelégedjen a magyar élvonalban betöltött helyével, szerepével. Kik lépnek a „B”-betűs si­keremberek nyomdokaiba? Egy-két gyenge évjárat után különösen aktuális kérdés. A minap a tolnai sportszékház­ba „tévedtem”, éppen az utánpótlás „nagyüzemének” óráiban. Élénk nyüzsgés, nagyszámú, az asztalnál alig magasabb kaucsuklabda- bűvölők. — Nagy reményekre feljo­gosító tehetségek találhatók a 73-as, 75—76-os születésű korosztályokban. Ezt bizonyí­tandó, hadd mutassam be Ta­kács Mónikát, az 1985-ös újonc magyar bajnokot — már a mi versenyzőnk. ízelí­tőként még néhány név: Szabó Bea, Szabó Anita, Petrik Mónika, Herczig Jut­ka, Pilisi Orsolya, Gyöngyösi Mónika — tájékoztatott Sáth Sándor vezető edző. A nemzetközi színvonalú utánpótlás-nevelés a szak­osztály későbbi eredményes­ségének megalapozása szem­pontjából kiemelt feladat. A magyar női asztalitenisz vi­déki fellegvárában, ennek szellemében tevékenykednek. BÁLINT GYÖRGY Fotó: GOTTVALD KAROLY Megnyílt a nyári úttörő-olimpia Zászlódíszbe öltözött Kapos­vár, a nyári úttörő-olimpia országos döntőjének házigaz­dája. (Tizenegy évvel ezelőtt, 1974-ben is itt zajlott le az úttörő-olimpia.) A budapesti Déli pályaud­varról indult különvonatot a szervező bizottság képviselői és zenekar köszöntötte. Ezzel a szerelvénnyel érkezett a 2500 kis olimpikon, illetve ed­zőik. Varsóból és Krakkóból tizenegy úttörő jött el Kapos­várra. A vendégek bekapcso­lódnak a ma kezdődő verse­nyekbe. A látványos megnyitóra va­sárnap délután a városi Rá- kóczi-stadionban került sor. A megyék bevonuló sportoló­it, vezetőit, valamint a vendé­geket Nezdei Valéria megyei úttörőelnök köszöntötte, majd dr. Gazsó Ferenc művelődés- ügyi miniszterhelyettes meg­nyitotta az úttörő-olimpia döntőjét. Az olimpiai lángot Zánkáról hajóval hozták a fonyódligeti úttörőtáborba, onnan pedig Kaposvárra. Az eskütétel után tíz iskola két­ezer diákjának látványos gyakorlatával és nyolcszáz táncos műsorával ért véget az ünnepség. Ma tíz sportágban kezdőd­nek a péntekig tartó küzdel­mek. Az első napon rendezik meg az úszó-, valamint a ka- jak-kenu-döntőket. Ezen a napon színre lépnek a torná­szok. a labdarúgók, a kosár­labdázók és a röplabdázók. A tornaversenyek június 19-én fejeződnek be, míg a labda­játékok döntője június 21-én lesz. Az atlétikai és tollas­labda-versenyeket június 20—21-én bonyolítják le. A tájfutók az úttörő-olimpia utolsó napján, június 21-én mérik össze erejüket. A záró- ünnepséget június 21-én este fél nyolc órakor tartják a városi sportcsarnokban, utca­bállal és diszkóval egybeköt­ve. A kis olimpikonok szabad idejének hasznos eltöltéséről is gondoskodott a szervező bizottság. A megyei pártbi­zottság oktatási központjában kiállítást tekinthetnek meg az úttörő-olimpiák történe­téről, megismerkedhetnek Kaposvár nevezetességeivel, ellátogatnak a városközeli szennai falumúzeumba, ezen­kívül filmvetítések, baráti találkozók szerepelnek a mű­sorban. (MTI) Exp ress Sportnapok ’85 Háromszáz fiatallal Földváron Szerdán öregfiúk-mérkőzés Egykori válogatottak Szekszárdon Medárd újfent kísértett... Olyan szakadó esőt zúdított a Balaton partjára, hogy az a legvéhemensebb magyar tengerimádót is egész napos szobafogságra kényszerítette. Balatonföldváron kiürült a strand, a Fesztivál Szálló vendégei az erkélyekről szem­lélték a sűrű esőfüggönyön keresztül a háborgó „Bal- csit”. Meg azt, hogy ott lent, a bitumens és füves pályá­kon milyen ádáz kézilabda- és kispályás labdarúgó-mér­kőzéseket vívtak a csapatok. Alighanem bajnoki össze­csapásokra tippeltek az üdülők, hiszen egyébként kinek jutna eszébe ilyen idő­ben kergetni a pettyest, a helyenként bokáig érő víz- tócsákban. A küzdők az Express Sportnapok ’85 résztvevői voltak, ök dacoltak a szűn­ni nem akaró égi áldással, és az időközben igencsak megerősödött széllel. Bala­tonföldváron randevúztak ezúttal is megyénk fiataljai, akik e népszerű szabadidős sportrendezvény kínálta program keretében össze­mérték erejüket, ügyességü­ket. A harminc labdarúgó- és a tizenkét kézilabda-mér­kőzésen bár a tát a győze­lem, a jó helyezés megszer­zése volt — valójában a testmozgás és a játék szere- tete dominált. Két napon át háromszázan örültek min­den gólnak, minden cselnek, a pengés összjátéknak — a kedvenc sportágukban hú­szon-, harmincévesen újra átélt sikerélménynek. A női kézilabdacsapatok mezőnyét zömmel a Cross­bar Kupában „edződött” együttesek alkották. Azok, amelyek betéve ismerik az ellenfél valamennyi játéko­sának erényeit, hibáit. Tehát taktikailag is fel tudnak ké­szülni. Többször leírtuk már, az Express Sportnapok ’85 tornája pedig csak megerő­sítette azon véleményünket, miszerint a megyei szövetség vezetői örömmel vennék, ha a megyebajnokság meccsei­nek átlagszínvonala elérné ezekét a találkozókét. Ezút­tal is remek döntőben dőlt el az első hely sorsa, a LA- KISZ gárdája javára. A ta­valyi szeptemberi kupagyőz­tes Kórház ezúttal a máso­dik, az 1984 júniusában első helyen végzett TÉV pedig most harmadik lett. Labdarúgásban már a ■csoportmérkőzések is gon­doskodtak meglepetésről: a kupavédő Húsipar csoport­másodikként „csak” a 3. he­lyért küzdhetett a döntőben. Ugyanezért a helyért szállt harcba a Harci Tsz újonc­nak számító csapata. Végül is a fiatalos lendület sikerét hozta a torna, az első alka­lommal részt vevő Népbolt együttese nyerte a kupát. A hölgyek mezőnyében a BHG csapata magabiztos teljesít­ménnyel nyerte a serleget. A szekszárdi városi kispályát bajnokságban mérsékelten szereplő KISZ MB csapatá­nak földvári 2. helyezése a kellemes meglepetések ka­tegóriájába tartozik. Eredmények: kézilabda: TÉV—BHG 11-4, Kórház- Dombóvár 20-3, TÉV—Ko- csola 13-9, LAKISZ—BHG 5-3, Kocsola—(BHG 9-5, Tej­ipar—Dombóvár 13-13, LA- KISZ—TÉV 13-11, Kórház- Tejipar 9-1, LAKISZ—Ko­csola 14-7, Kocsola—Dom­bóvár 23-14. TÉV—Tejipar 17-3, LAKISZ—Kórház 8-6. Végeredmény: 1. LAKISZ, 2. Kórház, 3. TÉV, 4. Tej­ipar, 5. Kocsola, 6. Dombó­vár, 7. BHG. A torna gólki­rálya: Deák Rozália (Dom­bóvár). A legjobb mezőny­játékos: Schmidtné Pintér Valéria (Kocsola), a legjobb kapus pedig Balázs Jánosné (LAKISZ). Labdarúgás: Nők: BHG— Kórház 2-1, BHG—Sza­bó Szövetkezet 6-1, Kór­ház—Szabó Szövetkezet 6-2, Felsőnána—Dombóvár 1-0, KISZ MB—Felsőnána 4-0, KISZ MB—Dombóvár 4-0, Kórház—Felsőnána 3-1, BHG —KISZ MB 2-0. Végső sor­rend: 1. BHG, 2. KISZ MB, 3. Kórház, 4. Felsőnána. A legjobb kapusnak Molnár Ferencné (Dombóvár), a leg­jobb mezőnyjátékosnak Bag- di Józsefné (Kórház) bizo­nyult. A gólkirályi címet Főfai Tímea (KISZ MB) nyerte. Fértf iák: N épbolt—ZIM 4r2, Vízmű—OS1V 1-1, Tej­ipar-Bútoripar 3-2, Népbolt —'Tejipar 3-2, CSIV—BVK 2-0, ZIM—Bútoripar 4-1, ZIM—Tejipar 5-0, Vízmű— BVK 6-1, Népbolt—Bútor­ipar 8-3, Húsipar—‘LAKISZ 5-0, Harc—MMG AM 1-0, Felsőnána—Zrínyi SE 2-0, Zrínyi SE-BAKISZ 3-2, Harc—B. Pannónia 1-1, Hús­ipar—Felsőnána 4-1, Húsipar —Zrínyi SE 3-2, MMG AM —B. Pannónia 1-1, LAKISZ —Felnőnána 3-2, Vízmű- Harc 2-1, Népbolt—Húsipar 2-1, Húsipar—Harc 7-0, Nép­bolt—Vízmű 1-1 (büntetőrú­gásokkal 5-4-re a Népbolt nyert). Végeredmény: 1. Népbolt, 2. Vízmű, 3. Hús­ipar, 4. Harc. A torna gólki­rálya Kapéter József (Hús­ipar) lett. A legjobb me­zőnyjátékosnak járó külön- díjat Varga József (ZIM), a legjobb kapusnak felajánlot­tat pedig Jankovics Pál (Vízmű) kapta. — fi — Nagyszerű sportcsemegét ígér a június 19-én, szerdán 17 órakor kezdődő Szekszár­di Dózsa—Újpesti Dózsa öreg­fiúk-mérkőzés. A szekszárdi lila-fehérek stadionjába kilá­togató szurkolók a hajdani válogatottak egész sorát lát­hatják viszont a fővárosi együttesben. Merthogy az Újpesti Dózsában pályára lép Borbély, Viczkó, Dunai E. (12-szeres válogatott), Sóvári (17), Szini, Borsányi, Juhász (24), Noskó (22), Bene (76), Tóth A. (17) és Zámbó (34). Budapesten tárgyal a ma­gyar és a török labdarúgó- szövetség elnöke, dr. Szepe­si György és Kémia! Ulusu. Részt vesz a megbeszélése­ken Cavit Gaglar, a Bursa klub elnöke és Mészöly Kál­mán, török szövetségi kapi­tány is. Építjük a magyar—török labdarúgó-kapcsolatokat, jó elképzelések vannak a bő­vítésre — mondotta dr. Sze­pesi György. — Szarvas László a Bursa edzője lesz, A házigazda szekszárdiak azokra a játékosokra alapoz­nak, akik a kispályás baj­nokságban rendszeresen sze­repelnek. A Kormos Mihály kapitány vezette csapat egyébként három előkészületi meccsen készült a szerdai 90 percre. A közönség a szek­szárdiak csapatában a követ­kező játékosokat láthatja vi­szont: Licker, Pólyák, Simon, Kalász, Tárnok, Tamási, Ga- hó, Kormos, dr. Freppán, dr. Szűcs, Török, Kacsányi, Orosz, Veres, Lizák, Vezse- nyi, Gál és Lubastyik. mellette még egy szakembert szeretnének kapni a törökök, s játékosokait is szerződtetni akarnak. Elvi megállapodá­sokat kötöttünk, s hétfőn döntés születhet gyakorlati kérdésekben is. A törökök javasolják a két válogatott és a klubok közötti szoro­sabb kapcsolatokat is. Aján­latták, hogy 1986-ban szíve­sen lennének a magyar vá­logatott ellenfelei. A törökök Szentes Lázár és Kerekes Attila iránt mu­tatnak nagy érdeklődést. A törökök érdeklődnek Szentes iránt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents