Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-15 / 139. szám

1985. június 15. /"TOL»**''', _ S KÉPÚJSÁG Bulgária A felsőfokú oktatás A 9 millió lakosú Bulgá­riában jelenleg 90 ezren ta­nulnak íelsőfokú tanintéze­tekben, s a hallgatók 51 szá­zaléka nő. Az ország első felsőoktatá­si intézménye, a szófiai Kli­ment Ohridszkij Egyetem 1888-ban nyílt meg, tíz év­vel azután, hogy Bulgária felszabadult a török elnyo­f más alól. A fővárosban emellett gépipari és elektro- ■ technikai, vegyészeti, bányá­szati és geológiai, építészeti, ! közgazdasági, képzőművé­szeti és színművészeti főis­kola, továbbá mezőgazdasá­gi, orvostudományi és teoló­giai akadémia, valamint kon­I zervatórium működik. Szófi­án kívül az országban még 11 egyetemi központban foly­tatnak felsőfokú képzést. Ma Bulgária 29 felsőokta­tási intézményében 160 szak­ágat oktatnak, de a szakkép­zés állandóan bővül. A kö­zelmúltban például a szófiai Lenin Gépipari és Elektro­technikai Főiskolán létrehoz­ták a mikroelektronikai és félvezető elemek tervezésé­nek és gyártásának tanszé­két, a Kliment Ohridszkij Egyetemen pedig megkezdő­dött a biotechnológiai, a kör­nyezetvédelmi, a lézertechni­kái és a kvantumelektronikai szakemberek képzése. A főiskolai és egyetemi hallgatók 35 százaléka mér­nöki és műszaki szakokon tanul. Matematikát, termé­szettudományokat és humán tárgyakat 23 százalékuk sa­játít el. Orvosi és közgazda- sági képzésben 15 százalé­kuk részesül. A diákok 5 szá­zaléka a mezőgazdasági tu­dományokkal foglalkozik. A testnevelési és a művészeti képzésben körülbelül a 6 százalékuk vesz részt. Az egyéb fakultásokra összesen 16 százalék jár. Az egyetemi oktatásban egyre nagyobb hangsúlyt kap a gyakorlat. A hallgatók ma már kötelező gyakorlatukat azoknál a vállalatoknál vég­zik, ahol később munkát vál­lalnak. A diákság széles körű ked­vezményekben, szociális jut­tatásokban részesül. A hall­gatóság 59 százaléka ösztön­díjas. Az ösztöndíjak össze­gének megítélése a tanulmá­nyi előmeneteltől és a szülők jövedelmétől függ. A hallga­tók emellett vasúti és üdü­lési kedvezményt kapnak. A gyermekes diák házasoáfok előnyt élveznek a kollégiu­mi és a bölcsődei elhelyezés­nél. A diákcsaládokban a születésszám háromszor ak­kora, mint az országos át­lag. Az egyetemi központok­ban mindenütt épültek diák­városok. A szófiai kollégiumi negyednek például 23 ezer lakója van. Itt a diákcsalá­dok számára külön kollégiu­mokat építettek, s hét gyer­mekintézményt is létesítettek összesen 800 kisgyermek ré­szére. A negyedben orvosi rendelőintézet, kultúr- és szolgáltatóház, valamint szó­rakoztatási intézménvek áll­nak a diákok rendelkezésé­re. Az IKARUS közreműködésével Készül a LI Az új „LIAZ—5256” ti pusú városi autóbuszok Likino-Dulevo városka Moszkva közelében fekszik. Űtioélom a Likinói Autóbusz- gyár, amelyhez közeledve két vadonatúj autóbusszal talál­koztunk. Később megtudtam, hogy ezen az útvonalon teszik meg az első 50 kilométeres pró- bautat a gyár termékei és csak ezután kerül sor a mű­szaki ellenőrzésre. A válla­lat csupa üveg irodaépülete az út végén magasodik. Két fénykép Gennagyij Ivanovics Bala- jevnek, a vállalat főmérnök- helyettesének nyolcadik eme­leti irodájában beszélgetünk. Először is két fényképet ve­szek szemügyre. Az egyiken pontosan ugyanolyan autó­buszok, mint amilyenekkel az úton találkoztam, a má­sik az előzőektől teljesen el­térő típus. — Ez a két kép a gyár je­lenét és jövőjét szemlélteti — magyarázza Balajev. A jobboldali az „5256”-os mo­dellt mutatja, amelynek so­rozatgyártását jövőre kezd­jük meg. A jelenlegi „LIAZ—677” típust 1971 óta gyártjuk, át­lagosan tízezer gépkocsit évente. Az évek során a ter­vezők számtalan módosítást hajtottak végre rajta. Eljött azonban az idő, amikor már szükségessé vált olyan mo­dell kifejlesztése, amely jobban megfelel a közleke­désbiztonsági, gazdaságossági és kényelmi követelmények­nek. így született meg az új modell, amelynek tervezési munkálatait az össz-szövet- ségi Autőbuszipari Kísérleti Tervezőintézet szakemberei végezték. — Az 1985-ös év tehát nem lesz könnyű a gyár életében — folytatja a főmérnök he­lyettese. — Az „5256”-os mo­dell gyártáselőkészítése ko­moly rekonstrukciót igényel. lEzt a feladatot pedig új be­ruházások nélkül és csak je­lentéktelen mértékű terme­léscsökkenés mellett kell megoldanunk. Egyes üzemré­szeket — például a festő- és hegesztőműhelyeket — teljes egészében felújítjuk. Magyar fővállalkozó A jövendő „LIAZ” valami­vel hosszabb, mint elődje és szögletesebb kiképzésű. Tá­gas utastérrel, három csupa üveg .ajtóval és alacsony lép­csőkkel került kialakításra. A legfontosabb eltérés a ko­rábbiakkal szemben azonban a dízelmotor hátsó elhelyezé­se. Fékrendszere megbízha­tóbb, manőverezőképessége jobb. Számos vezérlőgombot közvetlenül a kormányoszlo­pon helyeztek el. És még egy lényeges körülmény. A ko­rábbinál nagyobb számban alkalmaztak műanyag eleme­ket. A „LIAZ—5256”-os modell sok mindenben hasonlít az új Ikarus-gyártmányokra, — és ez nem véletlen. A Li­kinói Autógyár rekonstruk­ciójának fővállalkozója ugyanis a magyar autóbusz- gyár. Magyar szakemberek készítették a rekonstrukciós munkák előzetes feladatter- ivét és sokféle műszaki ter­vet. 1982 óta valamennyi munka magyar közreműkö­déssel folyik. A magyar vállalatokkal, mindenekelőtt az Ikarussal, a likinói gyárnak hagyomá­nyos kooperációs kapcsolatai vannak. A kölcsönös szállítá­sok már 1969-ben megkez­dődtek. Most az Ikarus fő- vállalkozói szerepet vállalt. Jó tapasztalatok — Nem véletlenül döntöt­tünk a magyar cég mellett — mondta a főmérnökhelyet­tes. — Az eddigi jó kapcso­lataink, a magyar vállalat termékeinek jó hírneve, a miénkhez hasonló termelés­kapacitás — mind az Ikarus mellett szól. Az új modell prototípusá­nak tervezése, a hagyomá­nyos magyar szállításokra alapozva, magyar szakembe­rek közreműködésével tör­tént. Ennek eredményeként több alkatrész és részegység azonos az Ikarusnál és a „LIAZ” típusoknál. 1983-ban egy kísérleti pél­dányt Magyarországon ve­tettek alá rendkívül szigorú szilárdsági és korrózióállósá­gi vizsgálatnak. A kísérleti próbák eredményeit figye­lembe vettük a modell to­vábbfejlesztése során. A feladat nem egyszerű — mondta befejezésiül Balajev. — Hiszen az új technológiá­kat a már létező műhelyek­ben kell bevezetni. A tizennégy éves medikus A múlt tanévben még Kosztya Szlavin volt a Bakui Orvostudományi Egyetem legfiatalabb hallgatója. Az idei tanévben versenytársa akadt egy 14 éves azerbaj­dzsán! fiú, Musfuk Kerimov személyében. A különleges tehetsiéggei megáldott fiú egy Bedeljan nevű falúból való, a szülei tanítók, öt testvére van. öt, a múlt év őszén vették fel külön engedéllyel az egyetemre. Hároméves korá­ban a testvérei iskolásköny­veiből már megtanult írni- olvasni, amikor pedig be­íratták az iskolába, a tanu­lásban hamarosan utölérte a három évvel idősebb bátyját. A tizedik osztályig összevont vizsgákat tett előhb az első három, majd három-három osztály anyagából. Az első szemesztert siker­rel végezte el, bár nem volt könnyű dolga. Sok időt töltött a könyvtárban, a laborató­riumokban. Szabad idejének jelentős részét gyógynövé­nyek gyűjtésére fordítja, azok gyógyító tulajdonságait tanulmányozza. Ami pedig Kosztya Szla. vi-nt illeti, természetesen ösz- szeismerkedtek és jó barátok lettek. Most már nem Kosz- itya a legifjabb hallgató az egyetemen, de a népszerűsége változatlan, amit bizonyít a sok levél is, amit a hasonló korú diákoktól kap. Kosztya Szlavin és Musfuk Kerimov (jobbról), a Bakui Orvostudományi Egyetem legfiatalabb hallgatói Elkészült a háromszázezredik Jön az új „KIROVEC” traktor A leningrádi „Kirovi gyár” termelési egyesülés fő szere­lőszalagjáról legördült a há­romszázezredik „Kirovec” traktor. így hívják a Szovjet­unióban gyártott legnagyobb teljesítményű, „K—701” tí­pusú tráktont. A traktorok gyártásának volumene az utóbbi években jelentősen megnőtt. „Az első százezret több mint 11 év alatt készí­tette el a gyár, a harmadik százezret pedig mindössze 4 év alatt. Megnőtt a traktorok gazdaságossága és üzembiz­tonsága is” — mondta M. iMaskiin, a vállalat összesze­relő üzemének vezetője. A leningrádi traktorok több mint 60 országban mu­tatkoztak be kitűnően. A fej­lődő államokban a traktorok műszaki karbantartását vég­ző állomásokat állítottak fel és olyan tanfolyamokat szer­veztek, ahol ezeknek a trak­toroknak a vezetését oktat­ják. A közeljövőben a „Kirovi gyár” áttér a „K—701M” tí­pusú traktorok gyártására. Az új típus (az elvégzendő mun­ka fajtájától függően) 8—.16 százalékkal nagyobb teljesít­ményű, mint elődje. Csökken <a gép. üzemanyag-fogyasztása is: 5—19 százalékkal lesz alacsonyabb. A vállalatnál már folynak az előkészüle­tek az újabb típusú trakto- irok gyártására. Békét a kozmosznak Jugoszlávia Űrhajós művészek A Szovjetunió következe­tes politikát folytat a koz­mikus térség militarizálása ellen, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, az atomhá­ború fenyegető veszélyének elhárításáért, hiszen a „csil­lagháborúk” az egész embe­riséget fenyegetik. Ezért is volt nagy sikere Alekszej Leonov űrhajós-, a Szovjetunió kétszeres hőse és Andrej Szokolov, az Oroszországi Föderáció nép­művésze „A világűr a béke szolgálatában” című kiállítá­sának, amelyet Moszkvában, az Építészek Központi Házá­ban rendeztek. A kiállítást a Szovjet Képzőművészek Szö­vetsége és a Szovjetunió Űr­hajózási Szövetsége szervez­te a győzelem 40. évforduló­ja tiszteletére, valamint an­nak az eseménynek 20. év­fordulójára, hogy a történe­lemben először lépett ki em­Szvetlana Szavlckaja és Vlagyimir Dzsanibekov a világ­űrben — Alekszej Leonov festménye bér a nyílt világűrbe. Alek- zös űrrepülést végzett a szej Leonov, 1965. március Voszhod—2 űrhajó fedélze- 18-án Pavel Beljajevvel kö- tén. A világon elsőként lé­pett ki az űrhajóból, öt mé­terre távolodott el, s 12 per­cet töltött a világűrben. A kiállításon mintegy 140 festmény és grafikai alkotást mutattak be, s ezeken nyo­mon követhető a szovjet űr­hajózás története az első lé­pésektől a legújabb űrrepü­lésekig. A kiállításon a te­hetséges művészek közös és egyéni alkotásait mutatták ibe. A kiállításon különleges helyet foglalnak el Alekszej Leonovnak azok az alkotá­sai, amelyek az 1965. évi és 10 érvvel később, a Szojuz— Apollo kísérleti űrrepülés (1975 júniusában) közvetlen -benyomásaiból születtek, va­lamint Andrej Szokolovnak azok a művei, amelyeknek a vázlatait az űrhajósok korri­gálták az űrállomások fedél­zetén. Vegyipari export A Jugoszláv Gazdasági Ka­mara előrejelzése szerint az idén növekszik a vegyipar termelése. A meglévő kapacitások jobb kihasználásával előre­láthatóan több műtrágyát, mosószert, gyógyszert, gumi- és gumialapú terméket gyár­tanak a vegyi üzemek. A töb­bi között 250 000 tonna mo­sóport — 30 000 tonnával töb­bet a tavalyinál —, 3,5 mil­lió tonna műtrágyát — ez 80 000 tonnával haladja meg az előző évit —, 75 000 ton­na rovarirtó szer — 7000 tonnával többet a múlt évi­nél —, valamint 8 százalék­kal több gyógyszert és 10 százalékkal töhb gumiipari terméket állítanák elő. A 230 jugoszláv gyár 165 ezer dolgozóját egyesítő vegyipari ágazat növeli ex­portját is. A tervék szerint az év végére a kivitel érté­ke eléri az 1 milliárd 350 millió dollárt. Ez 150 millió dollárral több a tavalyi ex­port értékénél.

Next

/
Thumbnails
Contents