Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-15 / 139. szám

1985. június 15. 2 NÉPÚJSÁG Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Washingtonban bejelentették, hogy továbbra is tartja magát az USA a SALT—2 előírásaihoz — A fran­cia kormányfő, Laurenit Fahius az NDK-ban tárgyal — Kínai—nyugatnémet gazdasági megállapodásokat írtak állá Bonnban Csao Ce-jang miniszterelnök tárgyalásai vé­gén. Kedd: Milhaáil Gorbacsov nagy beszéde Moszkvában a gazdasági reformról — Varsóban tárgyal Abe Sintaro ja­pán külügyminiszter — A török államfő Bukarestibe ér­kezett. Szerda: Ellenltátek Reagan és Radzsiv Gandhi washing­toni tárgyalásain — Lisszaboniban, illetve Madridban alá­írták a Portugália, illetve Spanyolország közös piaci csat­lakozásáról szóló okmányokat — Az amerikai képviselő, ház megszavazta a nioaraguai ellenfornadalmároknak nyújtandó támogatásit. Csütörtök: Magyar—svéd kormányfői tárgyalások Bu­dapesten — Olszowski lengyel külügyminiszter hivatalos látogatása Becsben — Jasszer Arafat Algírban — Craxi— Mitterrand csúcstalálkozó Firenzében. Péntek: Európai körútja során London után Brüsszel­ben tárgyal De la Madrid mexikói elnök — Burgiba tu­néziai elnök párizsi Iátozatása után Washingtonba uta­zott. — A túszul ejltettft finn ENSZ-'kqtonák ügye — Soa­res portugál miniszterelnök lemondott. A hét 3 kérdéae 1. Miről tárgyaltak Moszkvában a gazdasági tanácsko­zás résztvevői? Nemcsak a Szovjetunióban kísérte rendkívüli érdeklő­dés azlt a tanácskozást, amelyet Moszkvában a tudomá­nyos-műszáki haladás kérdéseiről, a gazdaság legfonto­sabb feladatairól rendeztek. Az ülésen felszólalt Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára, aki a pártnak az elkövet­kező évekre érvényes gazdasági stratégiáját vázolta fel. A nyugáti hírmagyarázók, akik az utóbbi időben ismé­telten úgy értékelik Gorbacsov tevékenységét, hogy ajk elsősorban a szovjet fejlődés meggyorsítására irányul, élt a véleményükét igazolva látták, amint az SZKP fótit-» '■ kára az irányítás, az egész népgazdasági mechanizmus átalakításáról szólt. Gorbacsov figyelmeztetett arra, hogy már nem lehet tovább halogatni a 70-es évek eleje óta a szovjet gazdaság fejlődésében jelntkező nehézségek kiküszöbölését. „Az erőgyűjtés ideje elmúlt, most már határozottan lépni kell!” — mondta. A tanácskozáson az SZKP Politikai Bizottságának más tagjiai is sürgették a gazdasági irányítási rendszer át­alakítását, a gazdaság minőségi megújulásának alapja­ként a tudomány legújabb eredményeinek alkalmazását. Tudósok szüntén szót kaptak, s például Anatolij Alek- szandrqv, az akadémia elnöke az alapkutatás meghatá­rozó szerepére figyelmeztetett. Meggyőző példákat is em­lített: Kurcsatovét, az atomfizikusét, akit annak idején megbíráltak, mondván, hogy kutatómunkájának semmi­lyen gyakorlati jelentősége sincs, viszont hagyták, hogy Liszenko tévjtanadval a genetikában meg a növényneme­sítésben súllyols károkat okozzon. Az ipar és a mező- gazdaság vezető szakemberei szintén hozzájárultak fel- szóláslaikkal a moszkvai tanácskozás sikeréhez; a gazda­ság intenzív fejlesztése napirendre került a hatalmas szovjet államban. 2. Milyen új fejlemények adódtak a libanoni drámá­ban? A legújabb fordulat: már az Ama! milioistái és Dzsumblátt drúzai között is összetűzésekre került sor! Emlékezhetünk rá, hogy a libanoni dráma kezdetén a siiták és a Haliadó Szocialista Pórt együtt szálltaik szem­be az izraeli támadókkal és az őket kiszolgáló libanoni keresztény milicistákkal. Sőt, az idő tájt a még egységes palesztin mozgalom is beletartozott a libanoni baloldali egységfrontba... Mára úgyszólván teljes lett Libanonban a mindenki harca mindenki ellen. A palesztinok húzzák a legrövi­debbet: most már nemcsak Izrael és a bejrúti jobboldal követeli távozásukat az országból, hanem — s ezt a hét közepén lezajlott repülőgép-éltórítés is jelezte — a siiiták is. (Persze, azok már a Szabra és Satila elleni akcióikkal kifejezésre juttatták, hogy legalábbis a maguk ellenőr­zése alá akarják vonni a palesztin menekülttáborokat, mondván, hogy azok a palesztin fegyveres mozgalmak örökös utánpótlási bázisai, ahol a felnövekvő fiatalokból mindig toborozni tudnák katonákat.) Rég volt dlyan gépeltérítés, hogy az eltérítők nemcsak fenyegetőztek, hanem cselekedtek is. Most pedig a síita géprablók felrobbantották az Alia légitársaság Boeing- jét. Ha utána eltűnhettek, ókkor ez csak pótlólagos bi­zonyítékkal szolgál hovatartozásukhoz. A zűrzavarból igen sókan egyetlen kiutat látnak: ha az ország egyik részén már jelen levő szír csapatok ki­terjesztik ellenőrzésüket más területekre is. Mindeneset­re a héten már tárgyalt Haddam szír áléinak Nabih Berrivel, az Amal vezetőjével, s ennek eredményeként aztán siitba—drúz alkudozások is megkezdődtek. 3. Hogyan ltovább Nyugat-Európában, miután a „tízek” már tizenketten vannak? Portugália és Spanyolország bebocsáttatást nyert a Kö­zös Piacra; a megfelelő okmányokat aláírták, amelyek alapján a jövő év elején az Európai Gazdasági Közösség teljes jogú tagjaivá válnak az Ibériai-félsziget országai. Az ünnepélyes aláírási aktusokkal természetesen nem érték véget a viták. A portugál és spanyol csatlakozás főleg a mezőgazdasági termékek piacán okoz újabb kon- kur e n ciaharco't. Amúgy is sók ellentét jelentkezik újra meg újra a „tízek”, illetve most már a „itizenkétték” között. E hó­nap végén Milánóban csúcstalálkozót rendeznek, s a fél­évenként esedékes állam- és kormányfői szinten szerve­zett tanácsülés napirendjére épp a legvitatottabb kér­déseket tűzik. Az első téma egy igazi Közös Piac kiala­kítása, most már az állami megrendelések közös elosz­tásával. A második az úgynevezett „technológiai Nyu- gat-Európa” kialakítása, a jövő szempontjából fontos tudományos és technológiái erőfeszítések összehangolásá­val. A harmadik — s talán a legbonyolultabb feladat ez: konkrét intézkedések hozatala az európai pénzügyi rend­szer megerősítésére. Például — a dollárral szemben! A legtöbb nyugat-európai fővárosban polgári politiku­sok és üzletemberek általában elégedetlenek a közösség helyzetével, fejlődésével. Természetesen ki-ki a maga érdekeit szeretné érvénysíteni — a többiek rovására. A széthúzás ellenében több neves személyiség közös akciót sürget: az „európai akcióbizottságban” olyan politikuso­kat találni, mint Schmidt, az NSZK ex-kanceílárja, Heath brit ex-iminisZterelnök, Joop den Uyl holland ex-kor- .mányfő, Jacques Chóban-Delmlas francia ex-miniszter- elnök és Jacques Delors, a közös piaci bizottság jelenlegi elnöke. Mind azt hányják a mai nyugat-európai szerve­zet szemére, hogy döntésképtelen, mert csak egyhangú szavazással határozhat. Űj döntési mechanizmus kel — mondják. Szép, szép, de vajon Milánóban meglesz-e az egyhangúság arról, hogy a jövőben nem kell egyhangú­ság? pálfy jözsef Előkészületek a pótválasztásra PANORÁMA Képviselő-jelölőgyűlés A megye 9-es, paksi or­szággyűlési választókerületé­ben az egy héttel ezelőtt megtartott választáson a há­rom jelölt közül egyik sem kapta meg a szavazatok ab­szolút többségét, ezért itt két hét múlva pótválasztás lesz. Pakson a Munkásművelődési Központ színháztermében tartották meg tegnap délután a jelölőgyűlést, amelyen a városból és környékéről 326 választópolgár jelent meg. A Himnusz elhangzása után az elnöklő Lipovszky Gyula, a városi pártbizottság első titkára nyitotta meg a gyűlést, köszöntötte a részt­vevőket, köztük Császár Jó- szef megyei tanácselnököt és Varjas János megyei nép­fronttitkárt. Bejelentette, hogy pótválasztásra kerül sor és jelölteket kell állítani. Ez­után átadta a szót Varjas Já­nosnak. A Hazafias Népfront megyei titkára szólt az egy hete lezajlott országgyűlési képviselő- és tanácstagvá­lasztásról, megállapítva, mind az előkészületeket, mind a választást nagy aktivitás jellemezte, az új választási törvény jól vizsgázott, be­vált a kötelezővé tett többes jelölés rendszere. Szólt az ország fejlődéséről, helyzeté­Pakson ről, gondjairól, a tennivalók­ról, a megye és a város fej­lődéséről. Ezután ismertette a Hazafias Népfront megyei elnökségének javaslatát a jelöltekre. Ezek szerint ismét Simon Pétert, a Paksi Atom­erőmű Vállalat üzemviteli osztályvezetőjét és Frast An­talt, a Tolna Megyei Ruha­ipari Szövetkezet elnökét ja­vasolja jelöltnek az elnök­ség (a június 8-i választáson a szavazatok 37,2 illetve 36,3%-át kapták). Ezután ke­rült sor a szavazásra, mivel több jelöltre javaslat nem hangzott el. A résztvevő vá­lasztópolgárok többsége mindkettőjükről úgy foglalt állást, hogy képviselőjelöl­tek legyenek. Ehhez azonban az szükséges — mint az el­nök bejelentette —, hogy még egy jelölőgyűlést tartsa­nak, és ha a javasolt jelöltek megkapják a két jelölőgyűlés résztvevői legalább egyhar- madának szavazatát, indul­hatnak jelöltként a választá­son. Felhívta a figyelmet az elnök arra is, hogy a pótvá­lasztáson más a szabály, mint a június 8-ikin volt, az lesz képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapja. Kérte a jelenlevőket, vegyenek részt a június 22-i pótválasztáson, szűkebb és tágabb környeze­tüket is győzzék meg a rész­vétel fontosságáról. A második jelölőgyűlést es­te — lapzárta után — tartot­ták Dunaszentgyörgyön, róla hétfői számunkban adunk tá­jékoztatást. BUDAPEST Pénteken elutazott Buda­pestről dr. Armand Hammer, az egyesült állomokbeli Occidental Petroleum Cor­poration igazgatótanácsának elnöke, aki az Internacional Herald Tribune által főváro­sunkban rendezett nemzet­közi konferencia alkalmából tett látogatást hazánkban. * A varsói Szerződés tagál­lamai Egyesített Fegyveres Erői éves kiképzési tervének megfelelően a Magyar Nép­hadsereg, a Szovjet Hadsereg és a Csehszlovák Néphadse­reg kijelölt törzseinek és csapatainak részvételével a közeljövőben közös hadmű­veleti, harcászati gyakorlatot tartanak hazánk területén „Duna—’85” elnevezéssel. A gyakorlatot Mórocz Lajos al­tábornagy, államtitkár irá­nyításával a Honvédelmi Mi­nisztérium szervei vezetik. • A magyarországi metodista egyház évi közgyűlése alkal­mából hazánkban tartózkodó dr. Franz Schgfer svájci püs­pököt péntekén fogadta Mik­lós Imre államtitkár, az Ál­lami Egyházügyi Hivatal el­nöke. MOSZKVA A Szaljut—7 — Szojuz T— 13 űrkomplexumon egy he­te dolgozó két szovjet űrha­jós szervezete teljesen hozzá­szokott már a súlytalanság körülményeihez. Vlagyimir Dzsanibekov és Viktor Szavi- nih pénteken az űrállomás kézi irányító berendezéseit vizsgálta át. Károlyi Mihályné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tagjának halálára 0892-1985) A magyar nép fájdalommal gyászolja Károlyi Mihályné Andrássy Katinkát, az első Magyar Köztársaság elnökének elhunyt feleségét. Halálával olyan személyiség távozott közü­lünk, aki a nagy időknek nemcsak nagy tanúja, hanem tevé­keny résztvevője is volt. Andrássy Katinka feleségként és harcostársként egyaránt követte férjét, vállalva a politikai küldetést, a közös harcot, a száműzetés évtizedeiben is. Fiatalon vállalt életútja emelte — férjével együtt — osz­tálya, az egykori magyar arisztokrácia fölé, és ez vezette el a haladó eszmék elfogadásához. Mindig az a cél vezette, hogy a független, szabad Magyarországot, a nép ügyét szolgálja. Nemcsak hirdette, hanem meg is élte a teljes életet, és bol­doggá tette, hogy küzdéseinek célját még látta megvalósulni. „Hittünk a kollektív lelkiismeretben — írta emlékirataiban —, hittünk abban, hogy végső fokon mindenki felelős a világ­ban történt rosszért, és hogy mindenkinek kötelessége enyhí­teni az emberi szenvedéseket...” Károlyi Mihállyal közös életüket summázta így, s igazuk mellett immár maga a tör­ténelem tanúskodik. Károlyi Mihályné Andrássy Katinkát újkori történelmünk kimagasló személyiségeként tiszteljük. Emlékét örökké meg­őrzi a magyar nép. Az elhunyt földi maradványait, végakaratának megfelelően hazai földben, férje mellé helyezik. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Olof Palme elutazott hazánkból Olof Palme és felesége pén­teken délelőtt a magyar fő­város nevezetességeivel is­merkedett. A hivatalos láto­gatáson hazánkban tartózko­dó svéd miniszterelnököt vá­rosnéző programjára elkísér­te Esztergályos Ferenc kül­ügyminiszter-helyettes és Szi­geti Károly, hazánk stockhol­mi nagykövete. A Belvárosból Újpestre, a IV. kerületi Langlet Walde­mar Utcai Általános Iskolá­ba látogatott a svéd minisz­terelnök. Kovács Ottóné az intézmény igazgatója kö­szöntötte, majd a tanulók vi­rágcsokorral kedveskedtek a vendégeknek. Az igazgatónő elmondta: a századfordulón épült iskola ápolja az utca névadójának emlékét, aki a második világháború idején a Svéd Vöröskereszt magyar- országi főmegbízottjaként se­gítséget nyújott az üldözöt­teknek, s ingyenkonyhát nyi­tott az éhező gyermekek szá­mára az iskolában. Waldemar Langlet özvegye 1980-ban alapítványt tett az iskola nö­vendékeinek. Olof Palme elutazása előtt a Budapest Hilton Szállodá­ban találkozott a hazai és a nemzetközi sajtó képviselői­vel. A sajtókonferenciát Bá­nyász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatá­si Hivatalának elnöke nyi­totta meg. Olof Palme kiemelte: ez az első hivatalos látogatás, ame­lyet svéd miniszterelnök tett Magyarországon. A látogatás jól sikerült — tette hozzá, eredményesnek minősítve megbeszéléseit Kádár János­sal, az MSZMP főtitkárával, Losonczi Pállal, az Elnöki Tanács elnökével és Lázár Györggyel, a kormány elnö­kével. Miként e tárgyaláso­kon is kifejeződött, a két ország kapcsolatai probléma- mentesek, s számos lehetőség van e kontaktusok tovább­fejlesztésére. Kitért arra is, hogy a nem­zetközi kérdéseket érintve megvitatták a kelet-nyugati kapcsolatok helyzetét, az enyhülési folyamat felélesz­tésének szükségességét. An­nak a légkörnek a kialakí­tásáról beszéltünk tehát — mondotta —, amelyet Hel­sinki szellemének nevezünk. A találkozókon mindkét fél a fegyverkezési hajsza miat­ti aggodalmát fejezte ki, s annak szükségességét, hogy az államok mielőbb megta­lálják az utat a leszerelés­hez. S egyetértettek abban is, hogy e törekvésekben szere­pük van a nagyhatalmak mellett a kis és közepes or­szágoknak is. A nemzetközi helyzettel kapcsolatos legtöbb kérdés a fegyverkezés és leszerelés problémakörében hangzott el. Az MTI tudósítójának kér­désére a svéd kormányfő hangoztatta, hogy az észak­európai atomfegyvermentes övezet terve nem jutott holt­pontra, s a közvéleményben egyre inkább tért hódít e gondolat. Az övezet létreho­zásának fő akadálya ma az, hogy Norvégia és Dánia — a NATO tagjaként — fenn­tartja magának a lehetőséget, hogy háborús körülmények esetén engedélyezzék atom­fegyverek állomásoztatását területükön. A NATO pedig ellenzi, hogy lemondjanak erről az alternatíváról. A leszerelési és biztonsági kérdésekkel foglalkozó és a nevével fémjelzett független nemzetközi bizottság tevé­kenységéről, terveiről szólva Palme elmondta, hogy álta­lában évenként tartanak ülé­seket. A soron következő ülé­seik színhelyének Új-Delhit, majd Budapestet tervezik. Az amerikai űrfegyverke­zési tervekkel kapcsolatban leszögezte, hogy a világűrbe telepített fegyverrendszerek révén csak felgyorsulna a fegyverkezési hajsza, csök­kenne a biztonság, és az egész folyamat az anyagi eszközök értelmetlen tékoz­lásához vezetne. Más világpolitikai kérdé­sekről szólva Palme határo­zottan elítélte a Nicaraguára gyakorolt amerikai nyomás politikáját, a közép-amerikai ország területi vizeinek el- aknásítását, az ellenforradal­márok támogatását, mint a nemzetközi jog egyetemes normáinak megsértését. Olof Palme és felesége, va­lamint kíséretének tagjai pénteken délután elutaztak Budapestről. A búcsúztatásra a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke és felesége, Várkonyi Péter külügymi­niszter, továbbá politikai életünk több más vezető sze­mélyisége. Ott volt Szigeti Károly, valamint Kari Vidar Hellners, Svédország buda­pesti nagykövete. A magyar és a svéd zász­lókkal díszített budapesti lé­gikikötő betonján csapatzász­lóval felsorakozott a nép­hadsereg díszszázada. A dí­szelgő alakulat parancsnoka jelentést tett a svéd kor­mányfőnek, s felcsendült a két ország himnusza. Ezt kö­vetően Olof Palme ellépett a díszszázad sorfala előtt, majd úttörők virágcsokorral bú­csúztak a vendégektől. A be­szállás előtt, a két kormány­fő még néhány szívélyes szót váltót. A különrepülőgép né­hány perccel 17 óra után szállt fel.

Next

/
Thumbnails
Contents