Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-14 / 111. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 111. szám. ARA: 1,80 Ft 1985. május 14., kedd. Mai számunkból kiválasztás (3. old.) SZAFFI, A MACSKAMENYASSZONY (4. old.) EGY FIÜ TOLNÁBÓL (5. old.) A VIT-TOMBOLA NYEREMFNYJEGYZBKE (5. old.) (6. old.) RUDOLF ELSOPRO SIKERE Szervezet a békéért Három évtizeddel ezelőtt született meg a Varsói Szerződés. Létrehozására akkor került sor, amikor a hat esztendővél korábban megalakított NATO soraiba I bevonták az újrafelfegyverzés útjára lépett Nyugat-Né- metországot, és így Európa szocialista országai szem­pontjából a fenyegetés új dimenziója alakult ki. Az az­óta eltelt harminc esztendő alatt a Varsói Szerződés a sokszor változó nemzetközi helyzetben megbízhatóan hozzájárult a fenyegetés ellensúlyozásához, és Európa békéjének biztosításához. 'Ha feltesszük a kérdést, miért vált szükségessé a Varsói Szerződés érvényének meghosszabbítása, akkor látnunk kell: az Európa és a világ békéjét fenyegető veszély nem szűnt meg, és ennek a veszélynek fenn­maradása, sőt bizonyos értelemben a fokozódása elen­gedhetetlenül szükségessé teszi a védelmi szervezet fenntartását a szocialista államok számára. Ennek a veszélynek kiindulópontja elsősorban az Egyesült Ál­lamok globális politikája, illetve a globális politika szolgálatában álló katonapolitika. Ezekről szólva Mi­hail Gorbacsov, az SZ.KP főtitkára varsói pohárkö- szöratőjében, kiemelte: napjainkban a NATO e politi­ka szolgálatában állva újabb és újabb agresszív dokt­rínákkal áll elő, erőteljesen növeli mind nukleáris, mind pedig hagyományos fegyverzetét. Mi tehát az amerikai katonapolitika lényege, amely­nek végrehajtásába az Egyesült Államok — bizonyos fenntartásaik ellenére — a NATO államait — is a le­hető legaktívabb módon bevonta? Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter szerint „Direkt ikonfrontá- diós” hadászatra van szükség. Az ő iránymutatása állapján dolgozták ki a Pentagon-védelmi Irányelvek 1944—1988 címet viselő okmányát, amely az amerikai katonai doktrína meghatározott tételeit tartalmazza. Ennek három fő vonása van. Először: az Egyesült Ál­lamoknak ki kell alakítania azt a képességét, hogy egy nukleáris háború győzelmes megvívására alkalmas le­gyen. Másodszor: katonai fölényt kell elérni a Szovjetunió­val, s a Varsói Szerződés országaival szemben. Ettől eiválaszthatalan azoknak az új amerikai nukleáris fegyvereknek rendszeresítése Európában, amelyeknek rendeltetése az eddigi hozzávetőleges egyensúlyi hely­zet alapjaiban való megingatása: ide tartoznak a kife­jezetten első CsapáSmérésre kialakított Pershing—2 ra­kéták, és a menővezerő robotrepülőgépek. A katonai fölényszerzés a célja az egyesült Álla­moknak az úgynevezett csillagháborús tervekkel is, amelyeknek Végrehajtásába — a ,,technológiai ugrás” előnyeire való hivatkozással — bevonják a NATO-ál- lámokat és Japártt ás. A programok kifejlesztése nyil­vánvalóan destabilizálná a nemzetközi kapcsolatok, a fegyverkorlátozási megállapodások egész eddigi rend­szerét. és a mostaninál is élesebb katonai szembenál­láshoz vezet. Ezzel kapcsolatban Varsóban Gorbacsov rámutatott, hogy a szocialista államok védelmi szer­vezetének tagjai szükség esetén megteszik a megfe­lelő Válaszintézkedéseket. S végül harmadszor: a Pentagon jelzett irányelvei- ' nek szellemében utasítja el az amerikai politika rriind- azökat a tárgyalási és megegyezési javaslatokat, ame­lyeket a Szovjetunió, illetve a Varsói Szerződés or­szágai tettek és tesznek a különböző fórumokon. Vá­lasz .nélkül maradt a javaslat, amely arra szólít fel: a NATO kövesse a másik fél politikáját, s mondjon le az atomfegyverek elsőként való bevetéséről. Nem szüle- j tett eredmény a bécsi tárgyalásokon, és nehézségek ár- •nyékdltálk be az első fordulót Génfben is, az atom- és űrfegyverekről folytatott tárgyalásokon. Pedig a Szov­jetunió április 7-én életbe léptetett moratóriumával nagymértékben megkönnyítette az előrehaladás felté­teléit ezeken a tárgyalásokon, amelyeknek eredményé­től öly sok függ. Amerikai részről elutasították azt a szovjet indítványt is, hogy ne hozzanak létre támadó kozmikus fegyverekét, a meglévő műholdromboló rend­szereket pedig semmisítsék meg. Ezek azok a veszélyek, amelyek előtt nem lehet szemet hunyni. A nyugati propaganda részadatok ki­ragadásával próbálja manipulálni a NATO-államok 'közvéleményét, hogy elhomályosíthassa azt az alapve­tő tényt: a NATO és a Varsói Szerződés erői között hozzávetőleges erőegyensúly áll fenn. Az erőegyensúly képét pedig azért akarják elhomályosítani, hogy „po­litikai hátországot” teremtsenek azokhoz a tervekhez, amelyeknek célja az erőfölény, mégpedig a döntő erő­fölény megteremtése. E tervekkel helyezkedtek szembe a Varsói Szerző­dés országai, amikor meghosszabbították védelmi szer- , ződésük érvényességét. Es természetesen nem a szó- . dialista országokon múlik, hogy valóban további húsz ; vagy harminc évig marad-e fenn e szerződés, mint ahogy nem rajtunk múlik Európa tömbökre osztása sem. A politikában sajnos, a feszültség fokozódásához az egyik fél szándéka is elegendő, az enyhüléshez mind­két fél ólhaja kell. A NATO erre mutatott szándékot, a Varsói Szerződés államai a veszélyek láttán döntöttek a meghosszabbítás mellett. Mégpedig abban a szilárd hitben, hogy amint Kádár János május elsejei sajtó­nyilatkozatában hangsúlyozta: „Ezzel növeltük népünk biztonságát, s — meggyőződésem — hozzájárultunk Európa és a világ békéjének megőrzéséh-z, erősítésé­ihez is.” Parlamenti képviselők találkozója Budapesten Megérkeztek a delegációk A Ferihegyi repülőtéren virággal köszöntik a szovjet de­legáció vezetőit, Lev Tolkunovot és Avguszt Vosszt A Varsói Szerződés aláírá­sának 30. évfordulója alkal­mából május 13—15. között Budapesten rendezik meg a tagállamok parlamentjei kép­viselőinek találkozóját. Az Unepi tanácskozásra hétfőn megérkeztek a delegációk. A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége kül­döttségét Lev Tolkunov, a Legfelsőbb Tanács Szövetsé­gi Tanácsának elnöke és Av­guszt Vossz, a Legfelsőbb Tanács Nemzetiségi Tanácsá­nak elnöke, az SZKP Köz­ponti Bizottságának tagjai vezetik. A Bolgár Népköztársaság delegációját Sztanko Todo- rov, a Nemzetgyűlés elnöke, a BKP KB tagja, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság küldöttségét Alois Indra, a CSKP KB elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés el­nöke, a Lengyel Népköztár­saság parlamentjének képvi­selőit Stanislaw Gucwa, a Szejm marsall ja, a Német Demokratikus Köztársaság delegációját Gerald Götting, az Államtanács, valamint a Népi Kamara elnökhelyette­se, a Kereszténydemokrata Unió elnöke, a Román Szoci­alista Köztársaság küldöttsé­gét Nicolae Giosan, a Nagy Nemzetgyűlés Irodájának el­nöke, az RKP KB tagja ve­zeti. Az ünnepi eseményre ér­kezett parlamenti képviselő­ket a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke, a Magyar Népköztársaság Par­lamentje tárgyaló csoportjá­nak vezetője fogadta. Jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió, Boncso Mitev, Bulgária, Ondrej Durej, Csehszlovákia, Jerzy Zielins­ki, Lengyelország, Karl- Heinz Lugenheim, az NDK és Nicolae Veres, Románia budapesti nagykövete. Várkonyi Péter Ausztriába utazik Várkonyi Péter külügymi­niszter az osztrák kormány meghívására május 14-én Ausztriába utazik, ahol részt vesz az osztrák államszerző­dés aláírásának 30. évfordu­lója alkalmából rendezendő ünnepségeken. Takarékpénztárak vezetőinek tanácskezása Huszonöt ország pénzinté­zeti szakembereinek részvé­telével háromnapos nemzet­közi tanácskozás kezdődött hétfőn Budapesten, az Atri­um Hyatt Szállodában A rendfivényt — amelyen mintegy száz takarékpénz­tári vezető vesz részt — az országos Takarékpénztár és a Takarékpénztárak Nemzet­közi Intézete közösen szer­vezte meg, ezúttal második alkalommal Magyarországon. A tanácskozást Sancho Dronba, a Takarékpénztárak Nemzetközi Intézetének elnö­ke nyitotta meg. A megnyitó után Hetényi István pénzügyminiszter mondott bevezető előadást, majd, Szirmai Jenő, az Or­szágos Takarékpénztár ve­zérigazgatója ismertette az OTP helyét és szerepét a magyar bankrendszerben. Nemzetiségi közös rendezvény Tengelicen Azonos jogok, azonos kötelességek A Magyarorszagi Nemetek Demokratikus Szövetsége, a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa, valamint a Tol­na Megyei Termelőszövetek Területi Szövetsége rendezé­sében a tengelici oktatási központban kétnapos találko­zóra gyűltek össze a magyar- országi németek által is la­kott települések termelőszö­vetkezeti vezetői. A hétfői program délelőtt tíz órakor kezdődött Ham­buch Gézának, a Magyaror­szági Németek Demokratikus Szövetsége főtitkárának meg­nyitójával, melyet vitaindító követett a Magyarországi Németek Demokratikus Szö­vetsége es a teeszek együtt­működési lehetőségei címmel. Hambuch Géza vitaindítójá­ban hangsúlyozta, hogy ez a találkozó is az MSZMP és a kormány nemzetiségi politi­kájának gyakorlati megvaló­sításáért, és a termelőszövet­kezeti gazdálkodás, együtt­működés segítéséért jött lét­re. A német nemzetiségi la­kosság jelentős része falun él, és szövetkezetekben dol­gozik, így az együttműködés terán közös fórumon többet lehet tenni. A szövetség a magyarországi németek szá­mát 200—230 ezerre becsüli, zömük a Dunántúlon él, így a kilenc megye — köztük a házigazda Tolna megye — 42 szövetkezetének vezetőivel és a szervezőkkel elérheti azt a célt, ami egymás jobb megismerésében fogalmazó­dott meg. A főtitkár elmond­ta azt is, hogy a nemzetisé­giek hazájuknak tekintik a Magyar Népköztársaságot. A szövetkezetek segítsége isko­lák, óvodák, kultúrházak építésénél is megmutatkozik, mindez jobb feltételrendszer­hez segíti a nemzetiségieket. Az NDK-val való kapcsolat- tartás a nyelv- és hagyo­mányrendszer ^ápolásában nyújt segítséget, és az ünne­peken a nemzetiségi kultúra is szerephez jut. Mindez a téeszek segítsége nélkül csak terv maradna, nem valósul­na meg. Pártunk és kormányunk sokoldalúan támogaitja a nemzetiségieket, keresi azo­kat a lehetőségeket, amelyek elősegítik a nemzeti lét meg­őrzését. Ezt a célt szolgálja ez a tanácskozás is, amely­nek első napján jelen volt Lehoczki Mihály, a TOT fő­titkár-helyettese, Péti Imre, a megyei pártbizottság titká­ra és Mátyás István, a me­gyei tanács elnökhelyettese is. A tanácskozás résztvevői ma a Paksi Atomerőműbe és a paksi Duna-menti Egyesü­lés Termelőszövetkezetbe lá­togatnak. SzS—KA Kilenc megye 42 szövetkezetének vezetői jöttek el a találkozóra Az előadó Hambuch Géza

Next

/
Thumbnails
Contents