Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-13 / 110. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 110. szám. ÄBA: 1,80 Ft 1985. május 13., hétfő Mai számunkból KÉPVISELŐJELÖLTEK (3. old.) * ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) FORDULAT EGY NAP ALATT (5. old.) HATVANÉVES ÉRETTSÉGI TALALKOZÖ A „KERI’-BEN (3. old.) Meglepő döntés Döntések után vagyunk — legalábbis ami az egyes keresetszabáilyozási formák közötti választásokat illeti. A végeredmény sokak szerint meglepő, mi több, úgymond: lehangoló. A vállalatoknak és a szövetkezeteknek alig negyven százialéka választotta a kemény teljesítménykövetelményeket, és a még keményebb adó- Viselő-tképességet követelő szintszabályozást; a többiek inkább a régi szabályozási formákhoz némileg hasonló — és enyhébb követelményeket diktáló — keresetnövekmény, illetve központi szabályozási formákhoz menekültek. És persze, máris vannak, akik úgy vélik, hogy mindez nem Véletlen; hogy lám csak: a korábban agyonfékezett bérszabályozás miatt hangosan panaszkodó vállalatok most — a szándékoltnál és tervezettnél — jórvall kisebb arányban választották a legkorszerűbbnek titulált — mert a legdinamilkulsabb bér- illetve keresetnövekmény lehetőségét ígérő — szabályozási formát, az úgynevezett szintszabályozást. Például az áfészek majdnem fele az úgynevezett szigorított központi szabályozási formát választották. Kétségtelen előnynek tűnik, hogy a „szigorított központi” mellett csak egy évig kell kitartani, míg a szint-, illetve a növekménysZabályozás mellett döntő gazdálkodó egységek három évig kell. hogy viseljék döntésük — esetleg kedvezőtlen — következményeit. Az áfészek- kel Való példái ód zás csak illusztráció a nagyon is kézenfekvő kérdéshez: Vajon értelmes dolog volt-e az új kereSetszábályozás indításálkor máris három évig a szűnt-, illetve a növekményszabályozáshoz kötni azokat, alkik végül is e szabályozási formákat választották? Kérdés ez azért is, mert — viszonylag mérsékelt bérfejlesztési lehetőséget ígérő — szigorított központi szabályozást választók feltehetően úgy gondolkodtak: Vajon miért válasszák — három évi elkötelezettséggel — a növékményszabályozást, amikor úgy vélik; ennél röVidebb idő is elegendő a számukra, hogy a legvonzóbbnak tűnő szintszabályozás mellett döntsenek. Ráadásül: a „szigorított” által hivatalosan engedélyezett 3 százalékos bérszínvonal emelés túllépése esetén sem kél! sokkal nagyobb adóterhet vállalniuk, mintha például — a lineáris töhbletadóvál megfejelt — növek- ményszabályozás't választották volna. Egyébként is: a vállalati választások indítékai általában — és a Gazdaságkutató Intézet legújabb megállapításai szerint — a vállalatok és a szövetkezetek gazdálkodási körülményeiből adódó kényszerhelyzetre vezethetők Vissza. A Vállalati választásokat megalapozó számítgátások vezérelve — és ez ugye, érthető? —, hogy a lehető legkisebb adó mellett a lehető legnagyobb átiagkereset-inövélést érjék él. E megfontolásból kiindulva, a növekményszabályozás mellett döntöttek a Viszonylag kedvező piaci pozícióban lévő, termelésük és nyereségük növelését illetően nagy reményekre jogosító — ám súlyos hiteltörlesztési és vagyonadó-fizetési kötelezettségekkel bajilődó. s mind emiatt alaphiánnyal, illetve adófizetési gondokkal küszködő — vállalatok is. És a Viszonylag messzebbre látók is, akik ezért döntöttek példáiul a növekményszabályozás mellett, mert jó előre felmérték, hogy a szintszabályozással együttjáró teljesítménykövetelményeket aligha stabilizálhatnák három évig, márpedig az esetleges visszaesés gyakorlatilag a Végveszélybe sodorná őket. A „szigorított” mellett döntő vállalatok piaci érvényesülésüket már az idén sem ítélik megnyugtatónak. Kalkuláltak — és nyilván felelősen — azzal, hogy az anyagarák emelkedése miatt nyereségük alig-alig növekedhet. És persze óvatoskodtak is, mondván, hogy átmenetileg — és a szabályok értelmében egy évig — inkább ezt a formát választják, lévén, hogy a hozzáadott érték az idén aligha növelhető, sőt, csökkenésére kell számítani. A választások utáni helyzet elhamarkodott értékelése helyett inkább a vállalati választások megfontolt — a döntések indítékait átgondoltan mérlegelő — helyzet- elemzés szükségeltetik, aminek végkövetkeztetése aligha különbözhet a Gazdaságkutató Intézet által elvégzett vizsgálat konzekvenciájától. Hadd idézzem a lényeget: az új szabályozási rendszer nemcsak láthatóvá tette, de jócskán kiélezte a vállalati gazdálkodás problémáit, hiányosságait. A kedvezőtlen gazdasági helyzetben lévő Vállalatok nem vállalták, mert nem vállalhatták a haladó szintszabályozási formát, az ezzel I együttjáró kockázatot, annak öllenére, hogy ez — ösztönzési szempontból — jócskán bővítené a mozgásterüket. E vállalatok problémája tehát nem keresetszabállyozási kérdés, ezért helyzetük rendezése csak a hatékonysági és egyensúlyi követélményeket kikényszerítő irányítási, szabályozási rendszer egész eszköztárának komplex és következetes alkalmazásával lehetséges. VÉRTES CSABA ötszáz résztvevő ős sok érdeklődő Megyei VIT-nap Szekszárdon „Az antiimperialista szolidaritásért, békéért, barátságért”, vagyis a világifjúsági és diáktalálkozók jelmondatának jegyében rendezték meg tegnap Szekszárdon a Babits Mihály Megyei és Városi Művelődési Központban és környékén a megyei VIT-na- pot. A tegnapi rendezvény része volt a XII. VIT-re való készülődésnek, ráhangolódásnak is. A rendezvényre érkező érdeklődőket és a VIT-vágta megyei döntőjének mintegy 500 KISZ-es és úttörő résztvevőjét Tatár Lajos megyei munkásőrparancsnok köszöntötte, és felelevenítette az 1957-es moszkvai VIT-en átélt élményeit, emlékeit, válaszolt a feltett kérdésekre, valamint felhívta a figyelmet a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozóval kapcsolatos feladatokra. fgy többek között arra, hogy a leendő küldöttek lépjenek fel a béke biztosítása mellett, a háború, a világűr militarizálása, az európai rakétatelepítések ellen. Kérte a fiatalokat, hogy Moszkvában is bátran képviseljék pártunk politikáját. Az emlékidéző és köszöntő szavak után nem várt meglepetéssel indult a nap programja. Tóth Zoltán, Préházi Sándor és Szabó István, mindhárman a dunaújvárosi repülőklub ejtőernyős oktatói „produkciójának” tapsolhattak a nézők. A 372. ugrását végrehajtó Tóth Zoltán a Prométheusz-park fölött 600 méterre nyitott ernyőt, míg két társa — Préházi Sándor, akinek ez volt az 1792. és Szabó István, aki 880. ugrását hajtotta végre — kupola- formaugrást mutatott be. Mindhárman szerencsésen értek földet a Prométheusz- parkban. Ezt követően Horváth Károly ballonkapitány, ,a MÉM RSZ diszpécsere, a szekszárdi BHG MHSZ-klub hőlégballonjával tartott bemutatót. A „meglepetés” után megkezdődött a gazdag program. A VIT-utcában könyvet, ruhaneműt, vattacukrot, lufit — potom 15 forintért —, sült halat lehetett vásárolni. A tikkadók szomj át a Teátrum presszó enyhítette. A művelődési ház mellett felállított szabadtéri színpadon egymást követték a különböző szereplők. A Garay Gimnázium tanulóinak művészi torna bemutatója után lengyel és szovjet népi zenekar váltatta egymást, majd Csizmadia Sándor és társa énekeltette meg a közönséget. A népek táncai programban a szovjet gyermekcsoport mellett fellépett a mórágyi hagyomány- őrző népi együttes és a TOTÉV néptáncegyüttese is. Miközben zajlott a kulturális műsor a Babits művelődési központban és a környékén, a részt vevő 39 csapat 29 helyszínen próbált megbirkózni a VIT-vágta feladataival, a sportjellegű dolgokkal, a VIT-ek történetével, de különböző manuális tevékenységeket is kellett végezniük. Az egész játékot keretbe fogta a 4x10 perces zene — jelképezve a felszabadulás óta eltelt éveket. Az itt elhangzó muzsikákból kellett a „kakukktojást” kiszűrni. Ehhez a játékhoz kapcsolódtak még — többek között — az egyes időszakok hírei és a VIT-en járt mea múltból a jövőbe <d 11 iui^uui cd juvuue WT-VÄGTA Hőlégballon indul a Prométheusz-parkból gyei vendégek „sajtótájékoztatója”. A nap programjának értékelését Hughy Tivadartól, a VIT-vágta országos játék- szervező bizottságának Tolna megyei megbízottjától kértük: — Hangulatában olyan volt, ahogy azt elképzeltük. A többi megyéhez viszonyítva a „megmozdulás” is jó, úgy is mondhatnám, átlag fölötti. Külön kiemelném a részt vevő úttörőket, akik jól felkészítve szerepeltek. Az összegyűjitött helytörténeti dokumentáció figyelemre méltó. A megyei VIT-nap programjában a KISZ Tolna Megyei Bizottsága által kibocsátott VIT-tombola sorsolására, és utcabálra is sor került. Hat óra után a számítógép — ami egész nap jó szolgálatot tett — segítségével a VIT-vágta megyei döntőjének • végeredménye is megszületett Első helyezést ért el a szekszárdi Volán vitakör, második a szekszárdi Mezőgép, harmadik a szekszárdi VGV, negyedik a szekszárdi 505. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet Il-es számú csapata, ötödik a szekszárdi 505. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet I.-es számú csapata, hatodik a paksi Wolf Ernő állal vezetett csapat, hetedik a szekszárdi OTP, nyolcadik a szekszárdi TOTÉV, kilencedik a Klem Zsolt vezette tolnai, és tizedik a Bonyhádi Vasipari Szövetkezet csapata. Az első csapart minden tagja, az összes többi csapatból valaki (k) összesen negyvenen képviselik majd megyénket május 19-én Kaposváron, a regionális döntőn. A VIT-tombolához hasonlóan a kaposvári résztvevőkről is a keddi, május 14-i Fi- atalok-oldalban tájékoztatjuk olvasóinkat. Tamásiak a pol-kaszinóban Színpadon a TOTÉV tánccsoportja Dombóvári óvónők az egyik állomáson
