Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-06 / 104. szám
1985. május 6. NÉPÚJSÁG 3 A népi ülnökök választása Az államhatalom demokratizmusának egyik alapvető ismérve, hogy a lakosság mennyiben vett részt a hatalmi jogosítványokat gyakorló állami szervék munkájában, A szocialista igazságszolgáltatásunk demokratizmusának fontos pillére a népi ülnöki intézmény, amelyen keresztül a dolgozók aktív részesei a bírói hatalom gyakorlásának. A népi ülnöki rendszer kialakítása egybeesik a szocialista államszervezetünk kiépítésével. Elsőként az 1949. évi XI. törvény rendelkezett a népnek az igazságszolgáltatásban való részvételéről, amelyet rövid idő múlva megalkotott Alkotmányunk is szentesített. A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény jelentőségéhez mérten az igazságszolgáltatás alapelvéként szabályozza a népi ülnökök részvételét, rögzítve azt is, hogy őket az ügyék eldöntésében a hivatásos bírókkal azonos jogok és azonos kötelességek illetik meg. A törvény indokolása ugyanakkor arra is utal, hogy az ülnökök elsősorban nem jogi, hanem gyakorlati ismereteikkel, élettapasztalatukkal segítik az igazságszolgáltatást. A népi ülnöki rendszer bevezetése óta több mint három és fél évtized telt el. Azóta számos intézkedés történt igazságszolgáltatásunk egységesítésére, a bírósági eljáráshoz tartozó ügyek, jogviták köre kibővült. A társadalmi viszonyok gyors változásait soha nem látott jogalkotási program kísérte. A jogalkotási tevékenység bonyolultabbá, dif f erenci á 11 ab- bá vált. A népi ülnöki intézmény kiállta az idő próbáját, ülnökeink felnőttek a rájuk háruló nehezebb feladatokhoz. Az ülnökök bíróságon Szerzett tapasztalatainak ugyanakkor jelentős szerepe van a munkahelyi, lakóhelyi kollektívák nevelésében, felvilágosításában, az alapvető jogi ismeretek terjesztésében. Az első fokú bíróságoknak minden eléjük kerülő ügyben alaposan és lelkiismeretesen tisztázniok kell a tényeket. A tényállás az alapja minden bírói döntésnek, leglényegesebb kelléke minden bírósági határozatnak. A népi ülnökök élettapasztalatának a valóság pontos megismerésében, a tényállás megállapításánál van rendkívül nagy jelentősége. Vannak Olyan ügyek is, amelyek megítélése egyszerűbb. eldöntésük inkább jogszabályértelmezést igényel. Az Hlyen ügyekben a népi ülnökök közreműködése formális lenne. Éppen ezért rendelkeznek úgy eljárási törvényeink, hogy ezekben az ügyekben nem kell népi ülnököknek részt venni, a hivatásos bíró egyesbíróként -jár el. Ugyanakkor változatlanul részt vesznek a népi ülnökök a jelentősebb büntető, polgári jogi, családjogi, munkaügyi és a szövetkezeti tagsági viszonnyal összefüggő ügyek elbírálásában. Ezzel a szabályozással az igazságszolgáltatás demokratizmusa tulajdonképpen erősödött, a formális vonások kiiktatásával az ülnökök érdemi közreműködése került előtérbe. Külön kiemelést igényel a fiátaikorúak ügyeiben eljáró pedagógus ülnökök, a munkaügyi és a szövetkezeti tagsági viták elbírálásában résztvevő ülnökök tevékenysége, akik pedagógiai felkészültségükkel, illetőleg sokirányú szakmai ismeretükkel adnák segítséget az ilyen ügyek helyes megítéléséhez. A fent leírtakból következik, hogy a népi ülnöki tisztség ellátása fontos politikai és társadalmi feladat, ugyanakkor nagy felelősséggel jár. Éppen ezért a népi ülnökök jelölését, választását magas szintű jogszabályok szabályozzák. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1985. április 29- én hozott határozata élteimében a bíróságok népi ülnökeit 1985. június 1. és július 31. között kell megválasztani. Népi ülnöknek az a büntetlen előéletű, feddhetetlen magyar állampolgár választható meg, akinek választójoga van és a 24. életévét betöltötte. Az ülnökké választásnak felső korhatára nincS, így a nyugdíjasok is elláthatnak ülnöki feladatot, életkorukkal együttjáró nagyobb élettapasztalatukat az igazságszolgáltatásban is hasznosíthatják. A bíróságok népi ülnökeit a bíróság területén működő vállalatok, szövetkezetek, társadalmi szervezetek és állami intézrrtények dolgozói jelölik. A munkaügyi bíróság népi ülnökért, továbbá a fiatalkorúak büntető ügyeiben eljáró bíróság pedagógus ülnökeit a SZakszervezetek Megyei Tanácsa jelöli. A nyilvános jelölőgyűléseket — amelyeken egy-egy népi ülnök is beszámol tapasztalatairól —, az üzemekben és intézményekben a szakszervezeti bizottság, a szövetkezetekben a vezetőség, a lakóterületen a Hazafias Népfront helyi bizottsága szervezi. A jelölőgyűlésekre május 15. és május 30-a között kerül sor. A városi bíróságok népi ülnökeit a jelölő szerv szerint illetékes helyi tanács, a megyei bíróság és a munkaügyi bíróság népi ülnökeit pedig a megyei tanács alakuló ülésén választják meg 5 évre. A választást követően az ülnökök bírói esküt tesznek, az őket megválasztó tanácstól megbízó levelet kapnak. A megyében működő bíróságokhoz közel 300 népi ülnököt választanák. Kérjük a dolgozó kollektívákat, a jelölésben és a választás lebonyolításában közreműködő szerveket, hogy ehhez a szükséges segítséget adják meg. Olyan közmegbecsülésnek örvendő, jó politikai, szakmai felkészültséggel rendelkező személyeket jelöljenek népi ülnöknek, akikkel az igazságszolgáltatás előtt álló feladatokat eredményesen tudjuk megvalósítani. DR. MOLNÁR ISTVÁN a Tolna Megyei Bíróság elnöke Országos konferencia Értelmiség és tudományterjesztés címmel országos konferenciát rendezett szombaton a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat az MSZMP budapesti bizottsága oktatási igazgatóságának székházában. A tanácskozásra — amelyen részt vett Radics Katalin, az MSZMP Központi Bizottsága, tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője — kutatókat, pedagógusokat, közművelődési szakembereket, művészeket egyaránt meghívtak, s az utóbbi évek ismeretterjesztő tevékenységében bekövetkezett változásokról, a tudományos eredmények és viták közvetítésében elért eredményekről adtak számot. Vitaindító előadásában Ádám György akadémikus, a TIT elnöke hangsúlyozta: a falusi és a városi értelmiségnek a valódi értékek iránt fogékony életmód és életstílus kialakításában a jelenben is orientáló szerepe van. Ez az eligazító szerep a jövőben minden bizonnyal növekedni fog. A vitában felszólalók közül Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a legújabb tudományos eredmények átadásával kapcsolatos kérdéseket vázolta fel. Köpeczi Béla művelődési miniszter az értelmiség helyzetéről és hazánk kulturális állapotáról beszélt. A tudomány a szocializmus szövetségese Az Akadémia 145. közgyűlése Néhány hete, az MSZMP XIII. kongresz- szusán hangzott el, hogy a párt a szocializmus természetes szövetségesének tekinti a tudományt. A kongresszus megerősítette a már korábban is deklarált tudománypolitikai téziseket, miszerint tiszteli a tudományos alkotás szabadságát, megbecsüli az eredményes munkát végző kutatóikat, és igényli a döntések megalapozásában a tudományok közreműködését. Kifejezte azt a törekvést, hogy a kutatásra és fejlesztésre fordítható kiadások a nemzeti jövedelem növekedésénél gyorsabb ütemben emelkedjenek, és fokozott támogatóst klapj'anak mind ia távlati célokat megalapozó, mind a maii igényeket szolgáló kutatások. Célúi tűzte ki a kutatás, a műszaki fejlesztés, a termelés és az értékesítés kapcsolatának az erősítését, a műszaki fejlesztés infrastruktúrájának javítását, és a nemzetközi tudományos kapcsolatok bővítését. Szükségesnék tartja, hogy a kutatás az ország előtt álló legfontosabb feladatok megoldására összpontosítsa figyelmét. Mindezeknek a lényegbevágó megállapításoknak a leszögeZése kitűnő támpontot ad a Magyar Tudományos Akadémia május 6—10. között megrendezésre kerülő 145. közgyűlésének. E cikluszáró közgyűlés fényét emeli, hogy ez évben emlékeztünk meg hazánk felszabadtál ásá mák 40. évfordulójáról. A magyar tudomány és művelői számára különös jelentőségű ez a négy évtized, hiszen csak a felszabadulás óta töltheti be akadémiánk azt a hivatást, amelyet alapítói álmodtak meg számára. Elgondolkoztató, hogy a Magyar Tudományos Akadémia fennállása 160 évének negyedrésze már a felszabadulás utáni korszákra esik. A közgyűlés munkája több oldalról is fontos. Egyrészt visszatekint és összegez. Visszatekint az elmúlt év tudományos tevékenységére, sőt, mivel cikluszáró közgyűlés, az élmúlt öt év tevékenységét is elemzi. Nem a kutatási eredmények tételes számbavétele itt a cél, hanem a tudomány, illetve az akadémia szerepéhek a tisztázása korunk gazdasági, társadalmi proölé- mólinlák a megközelítésében, megoldásában. Másrészt előrepillant a 'közgyűlés, s ha most még nem is fogalmazzák meg az elkövetkező öt évre szóló tudománypolitikai stratégiát, hiszen ennék kidolgozása a most megválasztandó új elnökség dolga lesz, az alapelvek kimondásában bizonnyal fontos munkát fog Végezni. A közgyűlés ünnepi perceit (akadémiai atianyérmék, akadémiai díjak kiosztását) a munka órái követik a közgyűlésen. Tisztújítás is lesz, elnököt, lálelnököt, főtitkárt választ az Akadémia. S az új tisztségviselők vezetésével, irányításával kell a magyar tudomány egész szervezetét nehéz körünk igényeinek megfelelő irányba továbbfejleszteni. Olyan korban, amelyben rohamosan növekedett a tudmány társa- dallmi-gazdasági szerepe, de jelentősen romlottak a finonszírozási, pénzügyi feltételeik. Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják, hogy a fejlett gazdasággal rendelkező országokban felgyorsult a műszaki fejlődés, és azok az országok kerültek kedvező helyzetbe, amelyek gyorsan és rugalmasán használták ki a tudomány kínálta innovációs 'lehetőségeket. De be kell látni azt is, hogy a tudománynak nem szabad kizárólagosan a ma konkrét problémáival foglalkozni, szellemi és anyagi kapacitásának jelentős ihászét a holnap tudományos lehetőségeit kínáló alapkutatásokra kell tartalékolnia. HORTl JÓZSEF Egyre többet hallat magáról rangos rendezvényeivel a szekszárdi szakszervezeti munkásotthon. Legutóbb a megye szakszervezeti mozgalmának negyven évét reprezentáló kiállítást ■ nyitott meg az emeleti kiállítóteremben Horváth József, az SZMT vezető titkára. A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy több mint negyven évvel ismerkedhetnek meg a kiállításon azok, akik koruknál fogva még nem lehettek részesei az eseményeknek, s ismerhetnek magukra, vagy társadalmi Kiállítás a munkásotthonban cselekvésükre azok, akik szakszervezeti aktivistaként tevékenykedtek a megye munkásmozgalmában. Markáns arcok néznek ránk arról a tablóról, amely az Építők Szakszervezetének alapító tagjait mutatja be 1903-ból. A nyomdászok 1913-ban jelentkeznek — legalábbis fényképpel — ugyanis a rokonszakmánk legjobbjai már jóval előbb megteremtették szakmai szervezetüket. Korabeli újságcikkek jó betekintést adnak a kor legfontosabb dolgaiba. Aztán a plakátbk. Némelyik többet mond, mint akár egy hosszú cikk. A fiataloknak így leírva, nem sokat mond az, hogy FÉKOSZ. A kiállítás ennek az érdekvédelmi szervezetnek a megismeréséhez is hozzásegít. Nem lehet meghatódás nélkül elmenni a báttaszéki — így, két t-vel — építők helyi csoportjának megalakulását tanúsító, 1904-ben készült tabló előtt. Eredetiben látható a Fodor Erzsébet szekszárdi könyvkötőnek adományozott emléklap, amelyet 25 esztendős szakszervezeti tagságáért kapott — 1938-ban! És végül még egy dokumentum: dr. Ajtai Miklós államtitkár aláírásával egy levél, amelyben tudatja Ber- csi Júliával, hogy a Tolnai Selyemgyár Nemzeti Vállalat munkásigazgatójának kinevezték. Látvány? Sokkal több annál a kiállítás: történelem. L. Gy. Fotó: G K. Emlékek, emléktárgyak vitrinekben és falitáblákon Emlékezetes képsor. Fent a jobb sarokban Kádár János beszél az 1957-es szekszárdi nagygyűlésen, a Béla téren Emlékezés Gárdos Mariskára Gárdos Mariskára emlékeztek szombaton születésének 100. évfordulója alkalmából a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban azok a szocialista brigádok, KISZ- és úttörőszervezetek, amelyek a munkásmozgalom kiemelkedő nőharcosának nevét vették fel, valamint tisztelői és volt tanítványai. Az ünnepségen ott volt Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke és Pintér Mariann, Gárdos Mariska leánya is. Duschek Lajosné méltatta a magyar nőmozgalom nagy személyiségének munkásságát. életét, akit — a dolgozó nép ügyének áldozatkész szolgálatáért — 1965ben a MNOT örökös tagjává is megválasztottak. Gárdos Mariskát idős korában is az emberek szeretete övezte, ezért már életében több brigád és kollektíva vette fel nevét. Emlékének megőrzéséért 1982-ben róla elnevezett emléklpakettet alapított a MNOT — mondotta Duschek Lajosné. A megemlékezést követően átadták a Gárdos Mariska emlékplaketteket. A kitüntetésben a Landler Jenő MÁV Járműjavító Gárdos Mariska aranykoszorús szocialista brigádja, a budapesti Váradi Utcai Általános Iskola úttörőcsapata és Kuril- la József, a III. kerületi tanács nyugalmazott elnökhelyettese részesült. (MTI) ß Ez a plakát 1945-ben készült
