Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-30 / 125. szám

1985. májú?. 30. TOLNA \ _ _ Ké pújság 5 Dolgozoszobank a könyvtár A közművelődési könyvtár legyen a település informá­ciós központja és dolgozószobája. Információs központ, ahol mindenki megtalálhatja megoldandó problémáihoz a helyes választ, és dolgozószobája, ahol kényelmes körül­mények között, az információs források közvetlen közelé­ben el is tudja sajátítani a szükséges ismereteket. Le­gyenek természetesen jelen a jól felkészült, szolgálat- kész könyvtárosok, akik elvezetik az olvasót az ismeretek forrásához, a könyvhöz, folyóirathoz, hanglemezhez, vagy kezükbe adják a problémáikra a választ tartalmazó isme­rethordozókat. Íme, ezt várhatja a mai ember a könyv­táraktól. S mit kínálnak a könyvtárak? Szék szárd A szekszárdi megyei könyvtárnak 8500 gyermek és felnőtt beírt olvasója van. Évente 53 500-an keresik fel különböző részlegeinket és veszik igénybe szolgáltatása­inkat. Gyermekrészlegünk­ben minden délután mintegy 30 000 kötet könyvből válo­gathatnak a 14 éves kor alat­tiak olvasnivalót. Kérdéseik­re a felelet megkeresését há­rom jól felkészült tanító, ta­nár, könyvtáros segíti. Itt is­merkednek meg a város kis­iskolásai a könyvtár rejtel­meivel és válnak gyakorlott könyvtárhasználókká. Olvasótermünk (sajnos) csak 16 ülőhellyel szolgálja a felnőttlakosságot. A közel 500 újság és folyóirat, a leg­fontosabb magyar és idegen nyelvű kézi könyvek, a jól felkészült tájékoztató könyv­tárosok szinte valamennyi érdeklődő minden problémá­ját kellő szakszerűséggel igyekeznek megoldani. Zenei (hangzó) részlegünk egyszer­re 18 fő részére 6 különböző program hallgatását teszi le­hetővé: ahol a komoly zenei lemezek és mesehallgatás, nyelvtanulás mellett hangzó­anyag kazettákra másolása (díjazás ellenében) és ünnepi műsorok összeállítása is szí­nesíti szolgáltatásainkat. Helyismereti kül öngyűj­teményünk elsősorban a me­gye települései, üzemei, in­tézményei történetével kap­csolatos nyomtatott doku­mentumaival áll a kutatók rendelkezésére. A magunk ké­szítette bibliográfiák, a fel­tárt helyismereti irodalom és cikk-katalógus nagy segítsé­get jelent az érdeklődők, a kutatók számára. Intézmé­nyünknek ez a részlege kap­csolódik a legszélesebb terü­leten a város különböző moz­galmaihoz, eseményeihez. A kisiskolások vetélkedőkre ké­szülve éppúgy felkeresik, mint az emlékeiket leírni ké­szülő időskorúak, és minden korosztály talál munkájához adatokat, hiteles feljegyzése­ket, vagy a könyvtárostól jó nyomra vezető útmutatást. Az érdeklődő, tájékozódó olvasó (ügyfél) a felnőtt köl­csönzőben adja elő kérését, beszéli meg problémáját az olvasószolgálatos könyvtáros­sal, akitől megkapja azokat az alapimformációkat, útba­igazításokat, amelyek a szük­séges ismeretek forrásához (könyvhöz, szaktájékoztató könyvtároshoz) vezetnek. Ha intézményünk nem rendelke­zik a szükséges forrással, ak­kor könyvtárközi kölcsön­zéssel azt 2—3 héten belül biztosítja. A vakok számá­ra hangszalagra másolt iro­dalmi alkotásokat kölcsönö­zünk még levélbeni kérésre is, a mozgásban akadályozot­taknak pedig házhoz szállít­juk az olvasnivalót. A nem kölcsönözhető folyóiratok cikkeiből sokszorosító műhe­lyünk térítés ellenében máso­latokat készít, az elhasználó­dó könyvek újrakötéséről könyvkötő műhelyünk gon­doskodik. Mindez csak íze­lítő, mert nincs több hely a lapban, mint ahogy nincs már hely több könyvnek, ké­nyelmes ülőhely az olvasónak a megyei könyvtárban. Pe­dig, hogy lépést tarthassunk a világgal, ennél méltóbb dolgozószobát érdemelnének a szekszárdiak! Dombóvár Az 1979. április 4-én meg­nyitott városi művelődési központ és könyvtár 72 mil­lió forintos beruházással ké­szült. Épületében a könyv­tár 600 négyzetméter hasz­nos teret mondhat magáénak. A szabad polcos tér a gyer­mekkönyvtárral együtt mint­egy 400 négyzetméter. így a gyermekkönyvtár 25 ezer kö­tete, 1700 lemeze elérhető kö­zelségbe került. Ennek és a heti 42 órás nyitvatartási időnek köszönhetően emel­kedett Dombóvár olvasólét­száma 4200-ra. Ez az emel­kedés évről évre igazolta és igazolja a könyvtár népsze­rűségét, a szolgáltatások fon­tosságát és nélkülözhetetlen­ségét. összesen 70 ezer kö­tet könyvünk van. Űj szol­gáltatásunk a jogi és köz- gazdasági könyvek gyűjtése. Ehhez a kezdeményezéshez a városi üzemek és a városkör­nyéki téeszek is hozzájárul­tak, anyagi támogatással, így 32 féle közlönyt, szemlét rendelünk meg. Könyvtá­runknak ezt a külön gyűjte­ményét kölcsönözhetik is. Az utóbbi évek egyik szol­gáltatása az idős emberek, betegek, 'mozgáskorlátozottak könyvvel, folyóirattal való ellátása. Ezeket az olvasókat havonta egyszer keresi fel egyik kolléganőnk a művelő­dési autóval, és a lakásukon kölcsönzi a választott köny­vet. Ebben az évben kezd­tük el a gyengén látók ellá­tását irodalmi szalagokkal. Ezt a szolgáltatást térítés- mentesen bocsátjuk a gyen­gén látók rendelkezésére. Reméljük, a gyakorlat iga­zolja a jó elképzelést. Rendkívüli mértékben emelkedett könyvtárunk gyermekolvasóinak száma, sok könyvtárhasználati fog­lalkozást, tanítási órát szer­vezünk a könyvtárban. Ma már nyugodtan elmondhat­juk, hogy városunkban min­den általános iskolai tanuló úgy végzi el tanulmányait, hogy a könyvtári szolgálta­tásokat ismeri és azokkal él­ni is tud. Néhány szót a fonotékáról: 20 fülhallgató készülékkel, négy programmal várjuk a csoportokat és az egyéni ér­deklődőket intézményünkbe. Komolyzenei és irodalmi gyűjteményünk, helytörté­neti hanganyagunk van. A gyermekek mesefeldolgozá­sokat Is hallgathatnak. Városunk lakossága nagy érdeklődést tanúsít könyvtá­ri szolgáltatásaink iránt, me­lyek színesek, sokrétűek, igyekeznek lépést tartani ko­runk igényeivel. Bonyhád Könyvtárunk ősszel ismét régi helyén, a volt Perczel kastélyban fogadhatja olva­sóit és minden érdeklődőt. A közel három évig tartó, sza­kaszosan átalakított és fel­újított épületbe a gyermek­könyvtári részleg már 1983 decemberében visszaköltöz­hetett. A most elkészülő, fel­nőtt olvasókat kiszolgáló he­lyiség csaknem négyszerese a réginek. A több helyiségből kialakított tágas, összefüggő szabadpolcos tér, a magas falfelület jobb kihasználásra hivatott galéria, s a szabad- polcos térben helybenolva- sásra kialakított rész, a fo­lyóiratolvasó, majd egy ké­sőbbiekben megvalósuló ze­nei részleg a korábbinál sok­színűbb és magasabbszintű könyvtári szolgáltatást ké­pes nyújtani a város és vá­roskörnyék lakóinak. A folyamatosan gyarapodó könytári dokumentumaink száma jelenleg 57 200. Az 54 ezret meghaladó könyvállo­mány mellett 1150 a kötött folyóiratok, csaknem 1000 a hanglemezek, 650 a diafil­mek és egyéb dokumentu­mok száma. A könyvtár évente 130 féle napilapra, fo­lyóiratra fizet elő. Mind a könyvtári állomány gyarapí­tásánál, mind a folyóiratok előfizetésénél törekszünk ar­ra, hogy a legszélesebb olva­sói igényeket legyünk képe­sek kielégíteni, hogy biztosí­tani tudjuk az új ismeretek­re, önművelésre, szórakozta­tó olvasmányokra vágyók­nak, a különböző szinten to­vábbtanulóknak a szükséges könyveket, folyóiratokat. Könyvtárosaink szívesen nyújtanak segítséget egy-egy téma feldolgozásához, szük­séges irodalomjegyzék össze­állításával. Gyűjtünk a város és városkörnyék múltjával és jelenével foglalkozó dokumen­tumokat, melyeket az érdek­lődők olvasótermünkben igénybe vehetnek. A felnőttrészleg a jövőben nagyobb lehetőséget tud biz­tosítani a középiskolák, különösen a közeli szakmun­kásképző tanulóinak a cso­portos könyvtárhasználatra, könyvtárban megtartható órákra, könyvtárhasználati foglalkozásokra, zenehallga­tásra stb. A gyermekkönyvtár már másfél éve új helyén műkö­dik, a három általános isko­lával kialakított jó kapcso­lat eredményeképpen rend­szeresek a könyvtárhasznála­ti foglalkozások, könyvtár­ban megtartott órák, számuk az elmúlt évben is megha­ladta a 100 alkalmat. A könyvtár dolgozói, az ol­vasók és a város sok érdek­lődő lakosa és remélhetően számos új jövendő olvasója már nagyon várják a megszé­pült. megújult könyvtár meg­nyitását. Tamási Működését 1952-ben a je­lenlegi zeneiskola helyén kezdte meg, majd a kicsi, zsúfolt épületből 1978-ban költözhetett új otthonába a tamási könyvtár, aminek ál­lománya jelenleg 46 230 egy­séget számlál. Ebből 43 356 kötet könyv, 630 kötet bekötött folyóirat, 875 hang­lemez és kazetta, 1369 pedig egyéb dokumentum (diafilm, szakdolgozat és más kiadvány). Állományunkat folyamato­san egészítjük ki a megje­lenő magyar könyvtermés nagyobb részével, s rendsze­resen gyarapítjuk hangzó anyaggal is. Könyvtárunkba 127-féle újság és folyóirat jár rendszeresen. A központi könyvtáron kí­vül még 5 helyi fiókkönyv­tár áll olvasóink rendelkezé­sére: Adorjánpusztán, For- nádon, Kecsegén, Rácvölgyön és Pártban. 1984-ben 1913 ol­vasó iratkozott be — 1110 gyermek és 803 felnőtt —, a város lakosságának 22,2 százaléka. A kölcsönzésen kívül egyéb szolgáltatásokkal is olvasó­ink rendelkezésére állunk. Két tájékoztató könyvtáros igyekszik segítséget nyújta­ni a könyvtár használatához, a felmerülő kérdések megol­dásához. Kívánságra egyes témakörökhöz irodalomjegy­zéket készítenek. Telefonon, vagy írásban érkezett kérdé­sekre is szívesen válaszol­nak. Azokat a műveket, ame­lyek könyvtárunkból hiá­nyoznak, más könyvtárból meghozatjuk, a kölcsönzés­ben lévő köteteket előjegyez­zük. A helyben olvasható ál­lományunk, a helyismereti gyűjteményünk és a sajtó­termékek nyugodt tanulmá­nyozásához olvasóterem áll rendelkezésre. A zenei isme­retterjesztést szolgálja a kö­zeljövőben megnyíló zenei részleg, ahol 12 lehallgató­hellyel várjuk a zenebaráto­kat. Megkülönböztetett figyel­met fordítunk a hátrányos helyzetű olvasókra. Az idős emberek könyvtári ellátása érdekében jó kapcsolatot Az oldalt készítették: Bertalan Sándorné, Bé­res János, Fehérvári La- josné, Herczeg Ágnes és Lovas Henrik. alakítottunk ki az öregek napközi otthonával és a nyugdíjasklubbal, a cigány olvasók ellátását a központi könyvtáron kívül a rácvölgyi fiókkönyvtár hivatott kielé­gíteni. Paks A város hosszanti (É—D) elrendezése, a lakótelepek ellátásának szükségessége és a városi könyvtár épületé­nek szükségessége egyaránt indokolja a decentralizált könyvtári szolgáltatást. így Pakson négy könyvtár áll az olvasók szolgálatára: Városi Könyvtár (50 000 kötet). Munkásművelődési Központ (10 000 kötet — csak felnőt­teknek), II. sz. Általános Is­kola (10 000 kötet — csak gyenmékeknék) és Dunaköm - lőd (10 000 kötet). A városi könyvtár földraj­zilag jó elhelyezésű, a régi város központjában van, autóbusszal könnyen megkö­zelíthetik a távolabb lakók is. Heti 58 órában tartjuk nyitva, hogy lehetővé tegyük a bármilyen műszakban, illet­ve munkarendiben dolgozók számára használatát. Szolgál­tatásaink : — könyv- és diafilm köl­csönzése (a diafilm teker­csenként 1 Ft-os, iskoláknak, könyvtáraknak díjtalan). A kölcsönzésben levő könyvek­ről előjegyzést veszünk fel, azok beérkezéséről értesítjük olvasinkat. — kézikönyvtár és folyó­irat-olvasó (anyaguk csak helyben használható) 1985-re 168-féle lapot fizettünk elő. — könyvtárközi kölcsön­zés. — fonotéka (kb. 1200 hang­lemez: zeneművek és nyelv­lecke orosz, angol, német és francia nyelven). — csoportos foglalkozások igény szerint. _ Pillanatnyilag a könyv­árak emelkedésénél is na­gyobb gondunk a raktáro­zás. A négy könyvtár szá­mára a városban 40 négy­zetméternyi raktárunk van, ezért Bölcske-Andráspusztán a régi iskolaépületet kaptuk meg erre a célra. A két ha­talmas, száraz, világos tan­terem, — sajnos — kissé messze esik Pakstól, mégis kénytelenek voltunk ott el­helyezni köttetett folyóirata­inkat és az 1975 előtt meg­jelent szakirodalmat. Ez az oka annak, hogy néha egy hétig is kell várniuk az ol­vasóknak a kívánt könyvre, újságcikkre. A három fiókkönyvtár alapfokú könyvtári szolgál­tatást nyújt. Nincs rá lehe­tőségünk, de nem is szándé­kunk, hogy e könyvtáriakat a városi könyvtárral azonos mértékben fejlesszük. Állo­mányuk, folyóirataik száma, heti nyitvatartási idejük mindig kisebb lesz, mint a városi könyvtáré. Sajátos feladata azonban mindhárom fióknak van: Az MMK-ban elhelyezett ikönytvárból lehet orosz, né­met nyelvű könyveket köl­csönözni, sőt a régebbi fo­lyóiratokat is. Az iskolában és a Dunakömlődön levő fi­ók a közművelődési mellett iskolakönyvtári feladatokat is ellát. Képek a dombóvári könyvtár életéből Kelendőek a kézikönyvek és készségesek a könyvtárosok A napi- és hetilapolvasó, mint a könyvtár „előszobája" Te is azt hallod, amit én?

Next

/
Thumbnails
Contents