Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-24 / 120. szám

1985. május 21. NÉPÚJSÁG 3 Pártmunka a választásokért Mind élénkehbé, tartalmasabbá válik az az össznépi párbeszéd, amely a választási kampány megindulásával kezdődött, és amelynek legaktívabb résztvevői a kom- munlisták. A választási rendszer megújítása a pártszervezetek számára is új feladato­kat jelent, amelyeket, ha nem is minden tapasztalat híján, ám, mindenesetre csak munkastílusuk bátor fejlesztésével tudnak eredimé nyesen meg váll ásítani. So'k párttag ma már osiák hírből ismerd azt az agyikor oly eredményesen alkalma­zott módszert, amikor a kommunisták ház- tól-házig, emberitől -emberig haladva, is­mertették, népszerűsítették a párt célkitű­zéseit, türelmesen érveltek, tapintatosan vitatkoztak. Meghallgatták, összegezték partnereik véleményét, hasznosították azok tanulságait, felhívták az irányító szervek figyelmét mindazokra, amelyek meghalad­ták saját cselekvési lehetőségüket. Ez a munkastílus új körülmények között, több szempontból az egykorinál lényegesen bo­nyolultabb feladátök megoldása érdekében Ismét értékes eredményeket hozhat a párt- munkában. Választási rendszerünk újdonságai álta­lában közismerték, s ezek több szempont­ból érthetővé tették a pártszervezetek, a kommunisták számára, hogy ezúttal a ha­gyományos tennivalóik mellett több új lec­két is kapták, amelyek megoldásává! — az eddigi tapasztállatok szerint — túlnyo­mórészt jól bóltíogülríák. Az igazsághoz tartozik, hogy azért semmi ok az elbiza­kodottságra. A választásokat az állampolgá­roknak a jelölések alkalmával tapasztalt felelős magatartása ellenére sem tekinthet­jük lefutottnak. Nagy munka vár még a párttagokra, a lelkesen közreműködő nép­front-aktívákra. A választópolgárok az ő segítségüket várják ahhoz, hogy a szavazás alkalmával a Saját és a köz szempontjából a lehető legjobban dönthessenek. Ahhoz, hogy a két, vagy több jelölt közül, mindent mérlegre téve, a legjobbat válasszák. A kommunisták ezt megkönnyíthetik azzal, ha segítenek a jelöltek személyének bemu­tatásában, — amihez nélkülözhetetlen, hogy őket maguk is jól ismerjék —, egyéni programjuk megismertetésében. Ha ez a munka a választási gyűléseket kiegé­szítendő, kellően alapos, tárgyilagos, akkor június nydlöadiikán a választók nemcsak szavaznak, hanem felelősségük tudatában csakugyan választanak. Alkalmas emberek közül a legalkalmasabbat, az egyes jelöltek elképzeléseit tekintve, közülük a legrokon­szenvesebbet. A pártszervezetek nem hoznak határoza­tot arra, hogy tagjaik ki méllett „kortes­kedjenek”, de ha az állampolgárok a tar­talmas eszmecsere során rákérdeznek, ak­kor a kommunistáknak illik válaszolniuk. Nem szükséges titkolniuk, hogy személy szerint ők kit látnának legszívesebben az adott terület képviselője, illetve tanácstag­jaként. Nincs miért elhallgatniuk a pártta­goknak személyes indokaikat sem. Az viszont minden állampolgár törvényesen garantált joga, hogy miután jól megismerte a jelöltet, és annak egyéni programját, kellő mérlegelés és legjobb meggyőződése alapján válasszon. A választási eszmecsere alkalmából nem felesleges szót ejteni választási rendszerünk egyik új éleméről, az országos lista beve­zetéséről. Ha a választók — még a szavazás előtt — megismerkednek az országos listán szereplők személyi összetételével, akkor ezúttal is dokumentálva látják a választá­sok népfront jellegét, azt a tényt, hogy nép. képviseleti rendszerünk alapjá a szocialista nemzeti egyáég, amelyet az is kifejez, hogy a listán szereplő országos vezetőkre, a kü­lönböző társadalmi rétegeket képviselő köz­életi személyiségekre valamennyi választó voksolhasson. Aki az országos listán sze­repelve nyeri el a választók többségének bizalmát, az minden erejét az országos ügyekre összpontosíthatja, annak a szerve, zetnek. vagy társadáimi rétegnek a szavát hallatja, amelynek reprezentánsa. Az első pillantásra csupán formai kér­désnek tűnhet a szavazás módjának techni. Utója. Szükségtelen és kínos bonyodalmakat akozna, és az állampolgári felelősségük tu­datában lévő választók szándéka ellen való lenne, ha a szavazás módjának hiányos ismerete miatt a választás eredménye nem fejezné ki az állampolgárok valódi akara­tát. A kommunisták és pártonkívülli segítő­társaink aZért ne Sajnálják a fáradtságot a szavazás törvényesen előírt technikájának, szabályainak alapos tanulmányozásától, és annak minden érdekelttel való türelmes megismertetésétől. Bizonyos, hogy ehhez a területi pártszervezettől szükséges gyors és intézményes Segítséget kapniuk, amely e munkára a niépfrottal együttműködve biz­ton kérheti a legjobb szakértők közremű­ködését. Ahhoz pedig csakis a pártszervezetek ad­hatnak elég agitációs murticiót, hogy a választások apropójából zajló össznépi pár­beszéd egyben a párt pólitikájlának, a XIII. kongresszus állásfoglalásainak személyre «szóló ismertetője, népszerűsítője, a végre­hajtáshoz szükséges tömegtámogatás igény­lése, és minél nagyobb mértékű elnyerése legyen. Hiszen bármilyen fontos politikai aktus is az országgyűlési képviselő- és ta­nácstag-választás , a munka jlavía, neheze, hélyi és országos méreteikben, a választások eredményének kihirdetése után követke­zik. A formai szavazást követnie kell a cse­lekvő szavazásnak, a párt XIII. kongresz- sziusán elfogadott, és a Népfront program­jában is megfogalmazott feladatok szorgos és eredményes végrehajtásának. Az ehhez szükséges folyamatos tömegtámogatást csak Úgy lehet megszerezni, ha az emberek vi­lágosan látják a Célt, értik a miértet és hogyant. Ennék megvalósulásáért azzal te­hetnék legtöbbet a kommunistáik, ha túl a személyes példamutatásukon, tettekre buzdítva, mindazt elmondják honfitársaik­nak, ami a szocialista magyar haza boldo­gulását szolgáló pártunk politikájának megvalósításához szükséges. GYERTYÁNOS ZOLTÁN A szolgáltatások Tamásiban lasztójogot is csak bolsevik forradalom útján lehet elér­ni. Áprilisban, a magyar tör­ténelemben először, mégpe­dig titkos választásokon a szavazóurnákhoz járulhattak a magyar dolgozók. A Forra­dalmi Kormányzó Tanács (amely ugyancsak a Parla­mentben működött) a vá­lasztójogot a dolgozóknak ad­ta meg. Rendelete így szólt: „A Tanácsköztársaság csak a dolgozó népnek adja meg a választójogot. Választók es tanácstagokká választhatók nemre való tekintet nélkül mindazok, akik 18. életévü­ket betöltötték, és a társa­dalomra hasznos munkából élnek, mind a munkások, vagy alkalmazottak stb., vagy olyan háztartási mun­kával foglalkoznak, amely az előbb említett munkásoknak, alkalmazottaknak stb. mun. káját lehetővé teszi. Válasz­tók és választhatók továbbá •a Vörös Hadsereg katonái, valamint a Tanácsköztársa­ságnak azok a hasznos mun­kából élő munkásai és kato­nái, akik munkaképességűiket egészen vagy részben elvesz­tették...” Nem voltak válasz­tók és nem választhatók azok viszont, „akik nyereségszer­zése céljából bérmunkásokat alkalmaznak, akik munka nélküli jövedelemből élnék”, valamint az „elmebetegek és gondnokság alatt állók”, és „akiknek politikai jogai al­jas indokból elkövetett bűn- cselekmény miatt fel vannak függesztve, annak az időnek tartamára, amelyet az ítélet megállapít”. A fiatal Magyar Tanács- köztársaság vezetőinek volt bátorságuk és bizalmuk a választó, a nép elé állni. Mintegy négy és fél millió választásra jogosult járulha­tott az urnákhoz, bár a te­rület jóval kisebb volt, mint amekkorára a Wekerle-kor- mány annak idején a két­milliónál alig valamivel több választásra jogosultat tervez­te. A volt uralkodó osztályok tagjain kívül választhatott minden magyar állampolgár, nő és férfi, aki betöltötte 18. életévét. A tanácsválasztások napjáról a Vörös Újság így kezdte beszámolóját: „1919. április 7. — Az első választás nagy történelmi dá­tuma, amikor végre a dol­gozók az igazi államfenntar- tók, munkásférfiak és nők választottak Magyarországon. Gyönyörű, verőfényes tava­szi nap, amelyen a jorolieU. riátus felszabadult tömegei megpecsételték az emberibb és igazságosabb világhoz való jogukat, és hitet tettek a Ta­nácsköztársaság, a kommu­nista állam mélységes aka­rása mellett.” A lehető legdemokratiku­sabb módon létrehozott köz­ségi, kerületi, megyei taná­csok rövidesen megkezdték munkájukat, s egyebek mel­lett megválasztották a Taná­csok Országos Gyűlésének küldötteit is. A Tanácsok Országos Gyűlését 1919. jú­nius 14-re hívták össze. Az előző két napon a képviselő- házi teremben a pártkong­resszust tartották meg. Az épület, amelyet az úri Ma­gyarország képviselői önma­guknak, a saját dicsőségükre építettek, ezúttal először fo­gadta be falai közé az or­szág igazi képviselőit. Az üléstermet vörös drapériák díszítették. Az elnöki emel­vény fölött, a korona helyén, a szíve fölött ötágú csillagot Viselő, frígiai sapkás munkás alakja szimbolizálta a meg­változott Magyarországot. A párt programtervezetét Kun Béla terjesztette elő. A pártkongresszus után összeültek a tanácsok kül­döttei, az új Magyarország parlamentjének tagjai. A Tanácsok Országos Gyűlésé­nek megnyitó ülését a Városi Színházban tartották 1919. június 14-én. Másnap, va­sárnap az első munkaülésre az Országház épületében ke­rült sor, amelyet az egykorú jegyzőkönyv a Magyar Ta­nácsköztársaság Házának ne­vezett. A küldöttség hatal­mas lelkesedéssel választotta tiszteletbeli elnökké Lenin elvtársat. Kun Béla megnyitó beszédében kijelentette: „Jön a nemzetközi proletárforra- dalom! De addig is, amíg jönnek új osztagai, új csa­patai segítségünkre, meg fogjuk védeni, meg fogjuk mentem minden áron, min­den erőnkkel ezt a tűzhelyét a nemzetközi proletárforra- dalomnak...” A Magyar Tanácsköztár­saság, bármilyen hősiesen harcolt, nem birkózhatott meg a túlerővel. A „népkép­viseletből” ismét kiszorultak a nép képviselői. (Folytatjuk) (Következik: 6. „Foghúzá- sos” választások). PINTÉR ISTVÁN Az emberek hangulatát, közérzetét nagyban befolyá­solja, hogy mindennapi fo­gyasztási szükségleteiket ott­hon vagy csak a közeli vá­rosban, netán a körzeti köz­pontban tudják-e megvásá­rolni. Mert igazán nem mindegy, hogy fodrászhoz, bádogoshoz vagy kőműves­hez helyben vagy csak vi­déken fordulhat az ember, nem is beszélve még a ke­reskedelmi ellátás gondjai­ról. • Tamásiban Grill Ferencet, a városi tanács elnökét kér­deztük a szolgáltatás színvo­naláról. — Ügy gondolom — kezd­te a tanács elnöke — ha visszatekintenek az eltelt né­hány esztendőre, valójában javult a szolgáltatás színvo­nala. Ez egyrészt annak az eredménye, hogy új üzlete­ket alakítottunk ki, valamint annak, hogy a vállalkozói kedv növekedése következté­ben töhb új kisiparos kez­dett el dolgozni. Gyorsan hozzáteszem azonban, hogy közel sem vagyunk elégedet­tek. — Melyik az a terület, ahol előbbre kellene lépni Tamá­siban? — Lehet, hogy nevetséges­nek hangzik, de például nincs megfelelő számú fér­fifodrász. Feltétlenül sóikat segítene a rászorulóknak, ha szemüvegcserére n«rn kellene Szekszárdr.a vagy Dombóvár­ra utazni, tehát egy optikus­ünnepre készülődnek me­gyénk hetvennyolc úttörő- csapatában, a közművelődési intézményeikben a gyerekek és a felnőttek. Ilyenkor még nagyobb figyelem fordul az ifjú nemzedék, a bölcsődések, az óvodások, a kék nyakken- dős kisdobosok és a vörös nyakkendős úttörők felé. A május végi gyermeknapot a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1950. évi javas­lata alapján rendezik meg világszerte. Ez az ünnep ha­zánkban csupán egy mozza­nata a társadalom minden­napi gondoskodásának. Ismert, hogy a legfonto­sabb feladataink közé tarto­zik a felnövő nemzedék élet- körülményeinek javítása, tes­ti és szellemi fejlődésének színvonalas biztosítása. Erről nem pusztán csak a családi és ifjúsági törvényeink, ren­ra gondolok. De legalább annyira szükség volna egy OFOTÉRT-boItra is. — Az előbb azt mondta, hogy több új boltot is át­adtak. Merre találhatók ezek? — Megemlíteném a gimná­zium mellett kialakított egy­ségeket, ahol helyet kapott a Tamási Állami Gazdaság me­zőgazdasági termékeinek boltja, aztán egy ruházati- cipőbolt, ebben a sorban van a patyolat is, valamint egy könyvesbolt. A TA—LUX megnyitott egy villamossági üzletét, ahol erősáramú fel­szereléseket árusítanak, to­vábbá az autószerviz műkö­dését átszervezve üzemeltet­nek egy autósboltot, és a na­pokban nyitottak meg egy radiátorüzletet, ahol az álta­tok gyártott fűtőtesteket le­het megvásárolni. Gyermeknap előtt deleteink tanúskodnak, ha­nem az országban, megyénk­ben épülő oktatási intézmé­nyek, óvodák, bölcsődék, ját­szóterek ... Az életre való készülés mellett a béke, a nyugalom szigetei is ezek. Nem véletlenül valljuk, hogy a béke és a gyermekek bol­dogsága, öröme egymástól el­választhatatlan. A következő napokban az eddigieknél is mosolygósab- bak lesznek a gyermekarcok. A legtöbb úttörőcsapatban ek­kor kötik fel először az első osztályosoknak a kék, a ne­gyedik osztályosoknak pedig a vörös nyakkendőt. A gyer­meknapi úttörőavatáson az — A kisiparosok nem kez­deményeztek ? — De igen. Két évvel ez­előtt a volt jogelőd, a Tamá­si Nagyközségi Közös Ta­nács Végrehajtó Bizottsága, a KI ŐSZ- és a KlSOSZ-szer. vezetefc közti együttműködé­si megállapodás alapján a Tamási, Garay u. 6. szám alatti — ez ott van a piac szomszédságában —, időköz­ben megüresedett, majd bon­tásra került ingatlanon kis­ipari és kiskereskedői üzle­tek, műhelyek kerülnek meg­építésre. — Milyen szakmák kapnak itt helyet? — Az előzetes tervek sze­rint a területen 13 egység került kialakításra, amire kispiarosok, kiskereskedők jelentkeztek is, vállalva az építkezést. Itt most javában dolgoznák. A szakmák pedig a következők: autóalkatrész-, valamint divatáru-kiskeres­kedő, fogtechnikus, kozme­tikus, órás, női fodrász, fény­képész, képkeretező, lakbe­rendező és kölcsönző kisipa­ros, „HOBBY”, bazáráru-kis- kereskedő, végül egy vegyes- kereskedő. Azért azt meg kell jegyeznem, hogy itt nem új ipart váltott ki mindegyik személy, de azt fontosnak tartjuk, hogy a városköz­pontban egy helyen lesznek, és ami szintén nem elhanya­golható; építészeti, esztétikai szempontból is megfelelnek a követelményeknek... A na­pokban nyitnák egy kisven­déglőt a strandfürdő közelé­ben, ami főleg a fő szezon­ban javítja az ellátást. Rövid tamási tartózkodá­sunk során meggyőződhet­tünk arról, hogy a városban sokat tesznek azért, hogy az ott élő emberek ne panasz­kodhassanak a szolgáltatás­ra. Sz. A. egyének és közösségek mun­káját is értékelik, jutalmaz­zák. „Kiváló Kisdobos” jel­vényt négyszázan, „Kiváló Űttörő" jelvényt négyszázöt­venen, „Kisdobos Munkáért", illetve „Úttörő Munkáért” el­ismerést pedig hét-hétszázan kapnak. Azokat a csapatkö­zösségeket, amelyek nyitot­tak, segítik a nevelő munkát, ahol évek óta példamutató, vonzó, romantikus tevékeny­ség folyik, külön jutalmazza az úttörőszövetség, mely ez alkalommal három kollektíva úttörőinknek nyújtott kiemel­kedő segítségét ismeri el a Gyermekekért plakettel. Gazdag programot ígérnek megyeszerte o csapatok ren­dezvényei, a VIT-játékok, a gyerekeknek és szülőknek szánt majálisok, vetélkedők, melyek közös ünnepet ígér­nek. — el — Oj pavilonsor épül a piactér szomszédságában A TA—LUX villamossági boltja évi 20 milliós forgalmat bonyolított le

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents