Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-23 / 119. szám

1985. május 23. ( TOLNA \ NÉPÚJSÁG 5 A tervek teljesítésére nég vai lehetőség Interjú Nagy Ferenccel, a megyei pártbizottság osztályvezetőjével Mint hírül adtuk, a me­gyei pártbizottság áttekintet­te az 1985. gazdasági év in­dulásának tapasztalatait. En­nek nyomán felkértük Nagy Ferencet, a megyei pártbi­zottság gazdaságpolitikai osz­tályának vezetőjét, a témát érintő beszélgetésre. — A megyei pártbizott­ság rendszeresen napirend­jére tűzi a megyében folyó gazdasági építőmunka év eleji tapasztalatainak elem­zését, vizsgálatát. Mi in­dokolja ezt? — A jó indítás az egész éves gazdálkodás sikerét megalapozza, de azt is meg­győződéssel valljuk, hogy a kedvezőtlen folyamatok, ten­denciák időbeni feltárása, a kijavítás, a helyes irányba terelés érdekében teendő in­tézkedés felismerése és tuda­tos megvalósítása legalább ilyen fontos a gyakorlatban. Az 1985. évi népgazdasági terv céljainak megértetése, elfogadtatása és végrehajtá­sa a politikai munkával szemben is nagy követelmé­nyeket támaszt, hiszen a gondosan kimunkált célokat következetesen kell felbon­tani kézzelfogható feladatok­ra, hogy kedvezőbb feltételei legyenek az értelmes mun­kának. Ezt volt hivatva se­gíteni az a többirányú fel­készítő tanácskozás, amit a különböző területen dolgozó pártmunkásoknak, testületi tagaknak tartottak az év ele­jén. Sajnos, ez évben sem szá­molhat a gazdálkodás szá­munkra kedvező irányú vi­lággazdasági változásokkal, ezért a külső egyensúly kö­vetelményei még keményeb­bek lettek és lesznek. A nép- gazdasági terv végrehajtásá­nak kulcsa a termelés és az export teljesítése. A hatéko­nyabb működés, a jövede­lemtermelő-képesség növelé­sének feltételei: a termelé­kenység növelése, az energia- és anyagtakarékosság, a ter­melési költség ésszerű csök­kentése, a versenyképesség javítása. E célt szolgálja a gazdálkodási formák bővülé­se, a vállalkozási lehetősé­gek kiszélesedése, az irányí­tási rendszer korszerűsítése, és a gazdasági szabályozás módosítása. — A gondos előkészítés mellett sem lehetett azon­ban néhány olyan objektív nehézséget látni, aminek a terhei nagyon súlyos gon­dot jelentettek már az első hónapokban. — Valóban, az 1985-ös év eddig eltelt időszakában a megye iparának termelését több objektív, kedvezőtlen körülmény befolyásolta, me­lyek közül kiemelkedik az élelmiszeriparban, ezen belül elsősorban a húsiparban a külpiaci árcsökkenés, a ked­vezőtlen téli időjárás miatti termeléskiesés, főleg az épí­tőanyag-iparban, az áruki. szállítási feladatok jelentős elmaradása — például: a Paksi Konzervgyárban — a Szekszárdi Húsipari Válla­latnál a sertésvágóvonal cse­réje miatti időszakos terme­léscsökkenés és több válla­latnál anyaghiány okozta ter­meléskiesés. Mindezek elle­nére a termelés bővülése az iparban az eddig eltelt idő­szakban 18 százalékkal meg­haladja az elmúlt év azo­nos időszakát, mert a Pak­si Atomerőmű mindkét blokkja zavartalanul termelt az első negyedévben. Atom­erőmű nélkül számolva az ipari termelés az országosan számított 3—3,3 százalékos növekedéssel szemben 2,7 százalékkal csökkent. Fontos feladatunk, hogy a népgazdasági célkitűzések teljesítése érdekében a me­gyei ipari vállalatok is tel­jesítsék terveiket. Megfelelő intézkedésekkel, a kollektí­vák mozgósításával pótolha­tók az eddigi kiesések. Az el­ső negyedévben nagyobb ki­esést jelző vállalatok közül, a Szekszárdi Húsipari Vál­lalat termelése a vágóvonal- csere óta zavartalan, a Pak­si Konzervgyár megfeszített munkával teljesítette az elma­radt árukiszállítást, az ener­giakorlátozás okozta terme­léskiesést pótolni tudja a Bátaszöki Cserép- és Vázke­rámia Gyár. — Ügy tudjuk, hogy első­sorban a kedvezőtlen téli időjárás következtében a megye építőiparának terme­lése mintegy 30 százalékkal alacsonyabb volt az 1. ne­gyedévben, mint az előző év azonos időszakában. Ezért a termeléskiesések pótlására idénymunkaren­det vezettek be. A munka- időkeret növelése nem je- lenti-e majd a minőségi követelmények feladását, a kivitelezés minőségének csökkentését? — Reméljük nem, hiszen éppen arra van szükség, hogy az építőipari kivitelezőmun­ka minden fázisában a költ­ségekkel való ésszerű taka­rékosság egyidejű alkalma­zásával érvényesüljön az igé­nyesség. — Mi a helyzet a mező- gazdaságban? — A mezőgazdasági nagy­üzemeinkben a tervkészítés időszakában több negatív ha­tás jelentkezett, ami óvatos, visszafogott tervezésre kész­tette a szakembereket. Az őszi kalászosokat időben és jó minőségben sikerült el­vetni, de a hosszan tartó hi­deg tél, a jégpáncéllá vált hótakaró, valamint az elmúlt évi magas kalászosgabona- termés ismeretében alacso­nyabb átlagterméssel szá­moltak — átlagosan 5,5 ton. na/hektár — mint a megelő­ző évben. A tél szerencsé­re nem okozott kárt a veté­sekben, a jelenlegi állapot még a helyenkénti erős jég­verés ellenére is reményt keltő. Kukoricából 7 száza­lékkal — közel 0,5 tonnával — magasabb átlagtermést terveztek és a csökkenő ve­tésterületet ez ellensúlyozza. Nem hozott lényeges terület- növekedést a meghirdetett földadókedvezmény sem, mert az őszi kalászosok te­rülete közel 1500 hektárral nagyobb és a napraforgó, va­lamint több más növény ve­tésterülete is nőtt. így gabo­nából közel azonos termés- mennyiség betakarításával számolnak, a gazdaságok. — A jelenlegi ismere­teink alapján az állatte­nyésztési ágazat termelé­sében viszont nem várható megfelelő szintű növeke­dés. — Az I. negyedévi vágó­állat-felvásárlás elmaradása év végére behozható. Ezt tá­masztja alá, hogy vágómar­hából a tervezett felvásárlá­si mennyiségnél 2,7 száza­lékkal több az ez évre le­szerződött. A tervezett vágó­sertés-felvásárlás 92 százalé­ka volt szerződéssel lekötve április végéig. Az előző évek gyakorlata azt bizonyítja, hogy május végéig a hiány­zó mennyiség — főleg a ház­tájiból — még felajánlásra és lekötésre kerül. Mi úgy ítéljük meg, hogy az állat­létszám, ezen '.belül az anya­állomány csökkenése elsősor­ban a következő évek állati- termék—termelése, értékesíté­se szempontjából kedvezőt­len. — Hogyan állítható meg ez a nemkívánatos folya­mat? — Megítélésünk szerint az üzemek döntő többségében az állattenyésztés szerény nyereségét nem feltétlenül felszámolással, visszafejlesz­téssel kéll ellensúlyozni, ha­nem elsősorban a meglévő tartás- és takarmányoztatás- technológiai hibák kijavítá­sával, a jobb pénzügyi pozí­cióban lévő üzemékben az állattartótelepek ésszerű re­konstrukciójával, az energia­takarékosabb, egyszerűbb és olcsóbb technológiák, tartás­módok fokozatos megvalósí­tásával. Nem lebecsülendő az a lehetőség sem, ami az ál­lattenyésztésben dolgozók nagyabb érdekeltségének megteremtésében, a termelé­kenységnövelés és a minő­ségjavítás premizálásában van. Erre megyénkben is van már jó példa az állami és a szövetkezeti szektorban egyaránt. Az állattenyésatés pozícióját erősítené az egy­ségesebb és következetesebb ágazatpolitikai koncepció is. A húsprogram eredményes végrehajtását nem szolgálják megfelelően a különböző szervek vezetőinek nem egy­séges állásfoglalásai, nyilatko­zatai. — Gazdaságpolitikánk, ezen belül életszínvonal- politikánknak már hosszú ideje egyik legfontosabb célja a lakossági áruellátás színvonalának javítása. Ez évi célkitűzésünk is az, hogy fenn kell tartani az ellátás kialakult színvona­lát és iparcikkekből — el­sősorban hazai forrásokra számítva — javítani kell a kínálatot. Az első hónapok tapasztalatai szerint ez si­kerülni fog? — A megye kereskedelmé­nek is fő feladata az előző­eknek megfelelően a lakos­ság kiegyensúlyozott áruel­látása, az elért színvonal megtartása, lehetőség szerin­ti javítása, a kereslethez iga­zodó differenciált kínálat biztosítása. Megyénk lakos­ságának áruellátása a ko­rábbi évekhez hasonló szín­vonalú. Bolti élelmiszerek­ből, alapvető napi cikkekből folyamatos az ellátás, javult a kistelepüléseken élők igé­nyeinek kielégítése, de még mindig nem igény szerinti az olcsó húskészítmények, füs­tölt húsok és szárazáruk kí­nálata és választéka. A ta­valyi évhez képest romlott a ruházati termékekből és lakásfelszerelési cikkekből az ellátás, mennyiségi és válasz­téki hiány van. A vegyes iparcikkek forgalma csök­kent, ugyanakkor emelkedett a hiánycikkek száma. To­vábbra sem kielégítő az áru­ellátás fekete-fehér és színes televízióból, Villanybojlerből, villanyszerelési és szerel­vényárukból, mélyhűtőkből, járműalkatrészből és festék­áruból. Termelési gondok és a hosszan .tartó hideg idő­járás miatt a szén. és gáz­hiány a télen nehéz helyze­tet teremtett. Az év első két hónapjában a megye TÜ- ZÉP-telepein a szénkészlet teljesen elfogyott, a hiány több helyen kritikus helyze­tet teremtett. Márciustól ja­vult a mennyiségi kínálat, de megfelelő választék je­lenleg sincs. 12 százalékkal lesz nagyobb készlet ez év­ben, így ha szerény mérték­ben is, de javulással szá­molhatunk az ellátásban 1985-ben. — Az előrelépés feltétele a termelési tervek teljesí­tése. Mi módon járulhat ehhez hozzá a gazdasági szabályozás? — Az év eleji gazdálkodás rendkívüli körülményei nem várt terheket, többletköltsé­get okoztak az egész nép­gazdaságnak. Nehezíti a hely­zetet, hogy a tervezettet meghaladóan nőtt az import és csökkent a kiszállítás. A gazdaság belső viszonyainak konszolidálása, a beruházá­sok és a reálbérek csökkené­si folyamatának megállítása, mint legfőbb célkitűzéseink teljesítése érdekében elen­gedhetetlen a termelési és export áruforgalmi tervek teljesítése. Ez ma a legfon­tosabb feladat. A kormány­zati szervek intézkedéseket tettek e kiesések pótlására. Különös hangsúlyt kapott az energiahordozókkal való ész­szerű gazdálkodás. Az ener­giatakarékosság elvének meg­valósítására a mindennapi gyakorlatban ma elenged­hetetlenül szükség van. E fontos népgazdasági érdek érvényesítését ki kell kény­szeríteni a gazdaságból. Az indokolatlan energiafelhasz­nálást az eddiginél fokozot­tabban szankcionálja, a meg­takarítást pedig nagyobb el­ismerésben részesítse a köz- gazdasági szabályozás. Tud­juk, hogy a gazdálkodás na­pi gyakorlatában számos bosszantó, kedvezőtlen kö­rülmény nehezíti az eredmé­nyesebb munka kibontakozá­sát. Mégis úgy véljük, hogy annak a vállalati, szövetke­zeti vezetésnek kell politikai támogatást nyújtanunk, amely döntően saját erőfor­rásaira támaszkodva olyan termelési, gazdasági progra­mot dolgoz ki és kínál a vál­lalati kollektívának, amely a népgazdasági és a vállalati célok megvalósításán keresz­tül az egyéni keresetek meg­felelő növelését is képes biz­tosítani. A megalakult és az ezután megalakuló vállalati tanácsokban, a dolgozók gyű­lésein résztvevő kommunis­ták akkor járnak el helye­sen, ha ezt az álláspontot legjobb tudásuk szerint, kö­vetkezetesen képviselik. — A politikai, társadalmi életben sűrű a program. Jut elég idő a gazdasági témák feldolgozására? — Az év eltelt időszaká­ban fontos politikai munkát jelentett a párt- és állami választásokkal összefüggő fel­adatok lebonyolítása, ennek ellenére e nagy jelentőségű feladatok mellétt a külön­böző szintű pártszervek, az alapszervezetekkel bezárólag mindvégig jelentőségének megfelelően foglalkoztak a gazdasági munkával és ezt kérjük az év hátralévő ré­szében is. Most úgy ítélhető meg, hogy a népgazdasági célok figyelembevételével ki­alakított éves vállalati, szö­vetkezeti tervek teljesítésére még van reális lehetőség. Eh­hez azortban alaposan és kö­rültekintően, ismételten számba kell venni a vállala­ti, szövetkezeti gazdálkodás külső és belső feltételeit, s az elmaradások pótlására konkrét intézkedéseket kell tenni. A megyei pártbizottság ülé­sén mintegy felhívásként hangzott el, hogy a helyi pártszervek és -szervezetek segítsék a gazdasági vezetést a szükséges intézkedések idő­beni meghozatalában, és kö­vetkezetes végrehajtásában. Agitáoiós munkájukkal is segítsék elő a megye dolgo­zóinak ösztönzését, mozgósí­tását a gazdasági folyamaitok kedvező irányú kibontakozá­sához, az 1985. évi tervfel­adatok teljesítéséhez, a VII. ötéves népgazdasági terv si­keres megalapozásához. — A felhívást ebben a formában ezennel közzété­ve, köszönjük a beszélge­tést. (F. I.) Megbízható energiaforrás volt a legkritikusabb téli időben is az atomerőmű A mözsi téesz paprikáira számit a piac, a fogyasztó. Ve­tik a fontos fűszernövényt. Kínálatbővítő feladatuk is van a Tamásiban gyártott alu­míniumradiátoroknak

Next

/
Thumbnails
Contents