Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-20 / 116. szám

2 NÉPÚJSÁG 1985. május 20. Mihail Gorbacsov külpolitikai kérdésekről (Folytatás az 1. oldalról.) javasolja a nukleáris fegy­verekkel rendelkező államok­nak: hirdessenek moratóriu­mot minden nukleáris rob­bantásra annak érdekében, hogy ezzel is elősegítsék a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltásá­ról szóló megállapodás el­érését. A moratórium életbe léphetne augusztus 6-án, a hirosimai atomtámadás negy­venedik évfordulóján, vagy (még korábban is. A Szov­jetunió kész azonnal felújí­tani a nukleáris fegyverkí­sérletek teljes betiltásáról szóló tárgyalásokat is, ame­lyek — mint ismeretes — az Egyesült Államok hibájából szakadtak meg. Régóta idő­szerű lenne hatályba léptet­ni a föld alatti robbantások korlátozásáról szóló, 1974-ben és 1976-iban aláírt szovjet— amerikai megállapodásokat. E dokumentumok ratifikálá­sa sem a szovjet fél hibájá­ból várat magára. A világ sorsának alakulá­sa szempontjából természete­sen különös felelősség hárul a nukleáris hatalmakra, min­denekelőtt a Szovjetunióra és az Egyesült Államokra — szögezte le a szovjet vezető. A Szovjetunió sohasem csak a szovjet—amerikai kapcso­latok prizmáján keresztül „ szemlélte a világot. Mély meggyőződésünk, hogy az égető problémák reális meg­oldásainak felkutatásában, a nemzetközi feszültség enyhí­tésében minden állam részt vehet és részt is kell vennie. A Szovjetunió támogatja azt a javaslatot, hogy a Csen­des-óceán térségét változtas­sák békeövezetté. Ismeretes ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok évek óta akadályozza nemzetközi kon­ferencia összehívását erről a kérdésről, s egyoldalúan megszakította az Indiai-óce­án térségében végzett kato­nai tevékenység korlátozását célzó szovjet—amerikai tár­gyalásokat. Ezzel egyidejűleg Washington növeli katonai jelenlétét a térségben. A Szovjetunió többször ki­nyilvánította készségét a,tár­gyalások felújítására. Válto­zatlanul érvényben van az 1982. évi legfelső szintű szov­jet—indiai találkozón tett ja­vaslat is, amely szerint még a konferencia összehívása előtt, minden olyan állam, amelynek hajói az Indiai­óceánon közlekednek, tartóz­kodjon a helyzetet élező bár­miféle lépéstől. Az Indiai­óceán békeövezetté való vál­toztatásának kulcsproblémája jelenleg az ezzel foglalkozó nemzetközi konferencia ösz- szehívása. A Szovjetunió — hangsúlyozta Mihail Gorba­csov — a többi érdekelt ál­lammal közösen, arra törek­szik, hogy ezt a fórumot ösz- szehívják és hogy végered­ményben az Indiai-óceán a part menti államok, ne pedig más országok alapvető ér­dekeinek szférája, a béke, ne pedig a feszültség és a konf­liktus térsége legyen. Az előzetesen eljuttatott kérdésekre adott írásbeli vá­laszok átnyújtása után Miha­il Gorbacsov beszélgetést folytatott a PTI hírügynök­ség moszkvai tudósítójával. Ennék során ismételten hangsúlyozta: a Szovjetunió­ban nagy jelentőséget tulaj­donítanak Radzsiv Gandhi miniszterelnök látogatásának és úgy vélik, hogy az a két ország kapcsolatai fejlődésé­nek fontos állomása lesz. Az Indiához fűződő barátság a szovjet külpolitika több év­tizedes, értékes hagyománya. Abból indulunk ki, hogy az egységes, erős, békeszerető India elválaszthatatlan és el­engedhetetlen része a világ mai arculatának. Mihail Gorbacsov hangoz­tatta, hogy a Szovjetunió a békés fejlődés távlati fel­adatainak megoldásán mun­kálkodik. Éppen ezért — húzta alá — a béke megóvá­sára van szükségünk, s min­den tőlünk telhetőt meg fo­gunk tenni a béke megőrzé­se és megszilárdítása érde­kében. Meggyőződésünk, hogy ez megegyezik minden más nép, mind a szocialista, mind pedig a tőkés és fejlő­dő országok népeinek érde­keivel. Befejeződött a KGST V. B. ülése Május 15—18. között Moszkvában megtartotta 114. ülését a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsának Vég­rehajtó Bizottsága. Az ülésen miniszterelnök­helyettesek, a tagállamok ál­landó KGST-képviselői vet­tek részt. Bulgáriát Andrej Lukanov, Csehszlovákiát Ru­dolf Rohlicek, Kubát Antó­nia Esquivel, Lengyelorszá­got Janusz Obodowski, Ma­gyarországot Marjai József, Mongóliát Mjatavim Peldzse, az NDK-t Gerhard Weiss, Romániát loan Totu, a Szov­jetuniót Nyikoiaj Talizin, Vi­etnamot Tran Quynh képvi­selte. Részt vett a végrehaj­tó bizottság ülésén Vjiacsesz- íav Szicsov, a KGST titkára. A KGST és a jugoszláv kormány között létrejött megállapodás értelmében részt vett a vb-ülés mun­kájában Mito Pejovszki, a Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) tagja, Jugoszlávia állandó képviselője a KGST mellétt. A tanácskozáson Janusz Oobodowski, Lengyelország állandó KGST-képviselője elnökölt. Az ülés ünnepélyesen meg­emlékezett a hitleri fasizmus fölött a Szovjetunió döntő hozzájárulásával kivívott győzelem 40. évfordulójáról. Rámutatott arra, hogy szá­mottevő szerepük volt a győ­zelem kivívásában a Hitler- el.lenes koalíció más államai­nak, a fasizmus elleni harc valamennyi résztvevőjének. Megállapította, hogy világ- történelmi jelentősége van a győzelemnek és azoknak a sok országban végbement forradalmi folyamatoknak, amelyek megteremtették a szocialista világrendszer lét­rejöttének, a szocialista kö­zösség sikeres fejlődésének feltételeit. A KGST jelentős szerepet játszik tagáílalmai gazdasági együttműködésé­nek fejlesztésében, a szocia­lizmus építésében, a testvér- országok előrehaladásában, a nemzetközi gazdasági kap­csolatok egészségesebbé téte­lében. A végrehajtó 'bizottság ülé­se a tagállamok felső szintű gazdasági értekezletén hozott határozatok végrehajtásának és a KGST következő ülés­szaka előkészítésének szen­telte a legnagyobb figyel­met. A végrehajtó bizottság jó­váhagyta az ülésszak elé ter­jesztendő anyagokat: az elő­ző, XXXIX. ülésszak óta végzett munkáról szóló be­számolót, az 1986—1990 kö­zötti népgazdasági tervek egyeztetéséről szóló jelentést és annak a 2000-ig érvényes együttműködési programnak a tervezetét, amely az anya­gi erőforrások gazdaságos, ésszerű felhasználásáról in­tézkedik. A végrehajtó bizottság ülé­sét baráti, elvtársi légkörben tartották meg. Magyar—NDK tervtárgyalások Faluvégi Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke május 16—18. között Buda­pesten tárgyalásokat folyta­tott Gerhard Schürerrel, a Német Demokratikus Köztár­saság Minisztertanácsa el­nökhelyettesével, az állami tervbizottság elnökével. A tárgyalásokon értékelték az 1986—1990. évi tervkoor­dináció munkálatait. Az elő­készített megállapodások jó alapot adnak a két ország közötti gazdasági kapcsolatok bővítéséhez, valamint ha­zánk és az NDK népgazdasá­gának tervszerű fejlesztésé­hez, azzal, hogy a kölcsönös áruszállítások reális és bő­vülő fejlődését alapozzák meg. A tárgyaló partnerek a kö­vetkező tervidőszakra kije­lölték a műszaki-tudományos együttműködés súlyponti te­rületeit. Gerhardt Schürer és az ál­tala vezetett küldöttség el- ütazott hazánkból. A Feri­hegyi repülőtéren búcsúzta­tásukra megjelent Faluvégi Lajos és Karl-Heinz Lu- genheim, az NDK budapesti nagykövete. Kadhafi villámlátogatása Moamer el-Kadhafi líbiai vezető szombaton — előzetes bejelentés nélkül — a szudáni fővárosba érkezett igen né­pes kíséret, közötte mezőgazdasági, ipari, egészségügyi, közgazdasági és oktatásügyi szakértők élén. A kartumi repülőtéren a vendégeket Abder-Rahmán Szuvár ed-Da- hab altábornagy, a kormányzó ideiglenes katonai tanács elnöke köszöntötte. Kadhafi előzőleg Burundiban és Ru­andában járt, líbiai segítséggel épített muzulmán kegy­helyeken. Elutazott a thaiföldi külügyminiszter PANORÁMA BALATONÖSZÖD A Magyar Külügyi Intézet közreműködésével május 16—19. között Balatonöszödön tartotta igazgatótanácsi és tudományos tanácsadó ülését a New York-i székhelyű Kelet-Nyugati Biztonsági Ta­nulmányok Intézete (IEWSS). A tanácskozáson részt vett neves nemzetközi személyi­ségekkel találkozott Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár és Bényi József külügyminiszter-helyettes. BEJRŰT A libanoni jobboldal fő erejét kiteyő falangista párt úgy döntött, hogy fegyvere­seit kivonja Dzsezzin város körzetéből és az Izraellel ha­táros délvidékről, valamint bezárja Izraelben felállított összekötő irodáját, amelyet Libanon Izrael általi leroha- nása után nyitottak meg. ATHÉN Görögország szombaton hi­vatalosan tiltakozott, amiért a NATO május 6—17. között az Égei-tenger északi részén lezajlott hadgyakorlatának ideje alatt a manőverekben részt vevő repülőgépek soro­zatosan megsértették az or­szág légterét. WASHINGTON Ma reggel Floridában meg­kezdi adásait a „Radio Marti” rádióadó, amelynek az lesz a rendeltetése, hogy Kuba-elle- nes propagandát folytasson. Az 50 ezer watt teljesítményű adó a hét minden napján, napi 14 órán át sugároz majd spanyol nyelvű felforgató propagandát a szigetország felé. NEW YORK Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár újból Afga­nisztánba és Pakisztánba kül­di személyes képviselőjét, hogy az megkísérelje elő­mozdítani a két ország közti ellentétek politikai megoldá­sát. TOKIÓ Négynapos hivatalos láto­gatásra vasárnap Tokióba ér­kezett Turgut özal török mi­niszterelnök. Sziddhi Szavetszila, a Thai­földi Királyság külügyminisz­tere Várkonyi Péter külügy­miniszter meghívására május 16—19. között hivatalos láto­gatást tett hazánkban. A thaiföldi diplomácia ve­zetőjét fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke. A látogatás során Várkonyi Péter meg­beszéléseket folytatott Szidd­hi Szavetszilával, s a thai­Makacs földi külügyminiszter talál­kozott Veress Péter külkeres­kedelmi miniszterrel is. Magyarországi látogatása befejeztével Sziddhi Szavet­szila vasárnap elutazott Bu­dapestről. A Ferihegyi repü­lőtéren vendéglátója, Várko­nyi Péter búcsúztatta a thai­földi diplomácia vezetőjét. Jelen volt Suchati Chuthas- mit, a Thaiföldi Királyság Magyarországon akkreditált nagykövete. kitartás Jobb ügyhöz méltó makacsságot tanúsít a Fehér Ház a niaaraguai ellenforradalmárakinak szánt segély ügyében. Alig válarmivel azután hogy a törvényihozás megakadá­lyozta a Reagan áltál a kontráknak szánt tizenriégymil- lió dollár átutalását, a kormány újra megkísérli az összeg kifizetését. Ez az irigylésre mléltó kitartás már nem lehet a véletlen, esetleg egyetlen ember, embercsoport szemé­lyes célokból fákaldó műve. Több annál: jelkép, egy po­litikai irányvonal megtestesítője, üzenet hazai és külföldi politikai ellenfeléknek. Európai fülnek furcsán hangzianák Reagan állításai ar­ról a veszélyről, (amit a nicanaguai kormány politikája jelenít az Egyesült Államok biztonsága száméra. Európai fület írtam, és nem magyart, vagy éppenséggel kelet-eu­rópait, mert ma nincs olyan jélentősebb európai politi­kus, aki helyeselné az Egyesült Államok közép-amerikai politikáját. Jól megmutatkozott ez Bonnban,. a teljes ke­reskedelmi, légi és tengerészeti embargó elrendelésekor is: még Reagan konzervatív szövetségesei, Kohl és Thatcher sem támogatták a nedkalonliiallizmus legsötétebb korsza­kát idéző amerikai lépést. Nemcsak a Contadona-csoport tekintélyes latin-iamenikai államférfiiai, hanem 'Mitterrand frandila elnök vagy González spanyol kormányfő és a nagy tekintélyű svéd miniszterelnök, Olaf Palme is el­ítélte a sandinisták megdöntésére irányuló washingtoni szankciókat. Éppen Palme volt az aki Reagan szemére vetette: ahe­lyett, hogy sikerülné elszigetelni a managuai kormányt, még szorosabbra fűzi a Nicaraguát a szocialista országok­kal összekötő szálúkat, raditoaLizálódásra 'kényszeríti a kicsiny ország vezetőit. (Ez természetesen az amerikai vá­daskodás fókozódását, az ellenforradalmároknák nyújtott segítség növelését vonná maga után — vagyis ördögi fo­lyamat indulna meg melynek vége csak egy kiterjedt kö­zép-amerikai háborús konfliktus lehetne.) Dániel Ortega európai körútja, melynek sarán hazánk­ban is járt, tanúsítja, hogy Nicaragua nem maradt magá­ra a küzdelemben. Az emberiség jó része támogatja va­lóban igaz, erkölcsös ügyét, a nyíltan hegemóniára törő nagyhatalommal vívott harcát. A szombati nemzeti ün­nep — Sandino tábornok születésnapja — alkálimat adott a sandinista vezetőknek arra, hogy újra megismételjék tárgyalási ajánlataikat az amerikai fél számára. Egyelőre nem tudni, mi lesz Washington válasza, de talán a Fehér Ház is megérti végre, hogy makacs kitar­tása a rossz politika mellett nem óvjia meg az Egyesült Államok tekintélyét, sőt ellenkező hatást vált ki világ- s zert© HORVÁTH GÁBOR Mai kommentárunk Választások Magyarországon (I.) Petőfi bukásának példája Az épület nemcsak gyö­nyörű, hanem méreteiben is monumentális alkotás, 268 méter hosszú, 118 méter a legnagyobb szélessége, ma­gassága pedig a Duna felső rakpartjának járdájától szá­mítva a kupólla tetejéig 96 méter. A kupola tetején es­ténként 3 méter átmérőjű vörös, ötágú csillag ragyog. Az épület összterülete 17 745,5 mégyzetmétér. Tíz udvara, huszonkilenc lépcsőháza van, és 11 lift működik benne. 691 helyiséget tartanak szá­mon, ebből '250 irodahelyiség­ben a Minisztertanács, az El­nöki Tanács, az országgyűlés irodái, s a különböző állami és kormányhivatalok kaptak helyét. Az épület négy szint­ből áll: az alagsorban műhe­lyék helyezkednek el, a föld­szinten, s a félemeleten a hi­vatali helyiségek, a főemele­ten találhatók az üléstermek, a fogadótermék, az ebédlő és büfé. Az épületben kapott helyet az Országgyűlési Könyvtár lis. Az épület középpontja ter­mészetesén az országgyűlés ülésterme. A sajtópáholyok­ból az újságírók figyelhetik a parlament munkáját. Az első és a második emeleti páholy- sorban pedig mintegy 400 hely várja a vendégeket. Korsze­rű hangosító berendezés biz­tosítja a jó hallási lehetősé­géket. A kongresszusi terem­ben, amelyet az egykori fő­irendi házi ülésteremből alakí­tottak, 566 küldöttnek és 460 vendégnek van helye. Épült 1885-től (első kapavá­gás: Október 12.) 1902-ig (az első ülés az épületben Októ­ber 6.) vagyis 17 esztendeig, éppen nyolc évvel tovább, minit az eredeti, az 1884. már­ciusában elfogadott, az állan­dó Országhéz építési tervé- nék jóváhagyásáról, és az építés végrehajtásáról szóló 1884. évi XIX. te. megszabta. Az 1884. évi XIX. te. tárgya­lására és elfogadására a Sándor utcai (ima: Bródy Sándor utca), régi, ideiglenes képviselőházban került sor. A magyar nemzeti gondolat szószólói már a reformkor­szák idején Pestre kívánták költöztetni az országgyűlést. 1848. júliusában, a pozsonyi rendek ülésén Pest város egyik 'követe, KöWer Ferenc sietett i's küldői nevében ígé­retet tenni, miszerint Pest város .mindenről fog gon­doskodni, hogy az országgyű­lésit méltóképpen elhelyez­ze” . .. A rendek nem törődtek az elnöki figyelmeztetéssel, amely Pestre költözés esetére a 'tanácskozások megszakítá­sával fenyegetőzött, hanem határozatot hoztak arról, hogy a Pesten építendő Országház ügyét a nádor őfenségéhez intézett üzenettel elfogadják. 1843-lban még Kossuth Lajos is egyik élharcosa volt an­nak, hogy a rendék Pesten ülésezzenek. Klauzál Gábor indítványára „közegyezéssél országos választmány rendel­tetett, amely .még az ország- gyűlés folytában, azonnal érintkezésbe tegye magát Pest városával, ha szükséges, a hely színére is menjen ki. mint 1832-ben az álló híd tárgyában .. Egy bizottság utazott Pest­re, amely az 1838-as pusztító pesti árvíz után szabályozott Duma-partot alkalmasnak és teljesen biztonságosnak” ta­lálta. Az Qrszágházat a mai Tudományos Akadémia he­lyén kívánták felépíteni. 1844. június 23-án a Kossuth szerkesztette Pesti Hírlapban napvilágot látott a „Pesten építendő Országház és e’ kö­rüli sétáliget (parque) tervé­nek készítésére vonatkozó Csőd-hirdetés” már az épület színhelyéül az úgynevezett Új Vásár piacot — „Neuer Marktplatz” (a mai Engels teret jélölte meg. A pályá­zati hirdetmény kikötötte.

Next

/
Thumbnails
Contents